Hát ami igaz az igaz.
A felírási díjat még nem vezették be.
Csak az orvos-beteg találkozásért kell fizetni.
És ha a nővérnél van aláírt recept,és ő tölti ki akkor az ingyenes.
"Elnök Úr, kérnék Öntől valami szívességet most itt. Ezt a nagyon buta és igaztalan kampányt, hogy itt valaki gyógyszerfelírási díjat akar bevezetni, legyen olyan kedves, vonja vissza. Ön úriember. Ilyet senki nem mondott. "
(Gyurcsány - Orbán vita, MTV Híradó, 2006. április 5.) link
LET, a több adónak lehet egy jó oldala is!
Nem is oly régen arról regéltek, hogy: több szdsz - kevesebb adó!
Hátha bejön az, hogy: több adó - kevesebb szdsz!
Ez lehet a titkolt cél!
A valós célt - a goyoknak - nem fogják soha a büdös életben az orrunkra kötni.
Gyurcsány: nincs visszafordulás az egészségügyi reformban
2007.01.26 15:21
Nincs visszafordulás az egészségügyi reformban (a tiltakozások ellenére sem), a kormány nem kételkedik abban, hogy helyes amit csinál, és a lépések az ország érdekében történnek - jelentette ki az egészségügyi reformról rendezett konferencia második napján Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök ugyanakkor megjegyezte, hogy az átalakítások végrehajtása túlzottan kemény lehet, illetve az átalakítás vezetői nagyobb empátiával, és több odafigyeléssel kezelhetnék a szakmai körökben folyó vitákat.
Gyurcsány kijelentése azért lényeges, mert a népszerűsége mélypontján lévő MSZP-n belül is növekszik a feszültség az egészségügyi intézményrendszer átalakításával kapcsolatban, amellett, hogy a RET-ek határozott visszautasító magatartást tanúsítanak Molnár Lajos ágyszámcsökkentési javaslatára. A miniszterelnök mai beszéde egyúttal jelzés is arra, hogy a Molnárral nehezedő nyomás mellett sem ingott meg bizalma a tárcavezetőben.
- sok a megtévesztett, aki védi egykori igazát, mert támadják érte (szídják, mert az MSZP-SZDSZ-re szavazott, holott már ő is megbánta, de ha támadják védekezik és így a hazug gazembereket is kénytelen védeni, majd már nem tud szabadulni ebből a csapdából),
- vannak akiknek érdeke fűződik az egészségügy, majd a többi közszolgáltatás privatizációjához, hiszen nincs jobban fizető, mint az állam, tehát az állam által bérelt szolgáltatásokon lehet a legjobban keresni (lásd autópálya építés, kormányzati negyed, stb.),
- vannak akiket nem érint közvetlenül a megszorítás (nem kell (több) adót fizetniük, nem kell járulékokat fizetniük, azaz vannak akik megúszák az adóemeléseket, kormányzati áremeléseket, hiszen eddig is mentességet élveztek,
- vannak akikek elhitették, hogy Orbán a sátán, ezért szavanak a hazudozó, pártállami örökségüket élvezőkre,
- vannak akik érzik, hogy nem jó így, és megtéveszthetőek azzal, hogy ami zajlik az reform, mert nem teszik fel a kérdést: Miért nem azzal kezdik, hogy mi a cél és mikor, majd aztán mondják, hogy hogyan.
Mert működik a (kádári-göbbelsi) rendszer!
Előbb azt mondják, hogy 1000 lesz a vizitdíj, majd mindenki örül amikor 300-at vezetnek be, s senki sem lepődik majd meg, amikor 5000 (ötezer!) lesz!
És nem fogja érdekelni az emberket, hogy nincs valódi cél, csak sodródunk, mert elhitetik a hazug médiamogulok, hogy ez a reform és a célt elég ha ők látják és ez az egész csak a köz érdekeit szolgálja, a tőkések csak veszítenek vele.
Ilyen ostoba a választó!
Mi a "reform" célja?
Mi lesz, mondjuk egy, két, négy év múlva és mi lesz, amikor már véghez vittték a reformot.
Amíg ezt nem mondják el, addig bizonyíthatóan nem csak reform nincs, de még elképzelésük sem.
EZ PONT OLYAN MINT A 100 LÉPSEK VOLTAK.
Egytől egyik hangzatos, de SEMMI eredménye nem volt annak sem, csak még több hazugságot szült és a sok-sok ellopott közvagyon ellenére is még mélyebb adósságba sodorta az országot.
Akkor azt mondták, nem számít az adósság, hiszen USA jobban el van adósodva, most meg azt mondják, hogy azért kell több adót fizetni azoknak, akik már eddig is adóztak, mert nagy az államadósság.
gyurcsány pont olyan mint az apja, csak még azon felül hatalmas kisebbségi komplexusa is van!
Törölt felhasználó2007. 01. 26. 13:01
#105
Amikor több pénzért kevesebbet adnak kevesebb embernek az nem reform!
A 2007-es év költségvetési reformja abból áll, hogy több adóból, kevesebb szolgáltatást nyújt az állam, úgy, hogy minden eddiginál nagyobb a költségvetés hiányterve.
Valaki itt túl sokat lop a közvagyonból!!!
De vannak még ostobák, akik elhiszik a sok primitív mszp-szdsz-es hazugságot.
Több-biztosító: döntés csak két hónap múlva?
NOL • Tudósítónktól • 2007. január 26.
A kormány nem fordul vissza és véghezviszi az egészségügy reformját – jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnap a biztosítói modellekről szóló konferencián. Tudósítás a NOL-nak
Szerinte a reformokhoz megvan a politikai akarat, ám ugyanakkor kritikával illette a tárca reformstílusát. Úgy vélte ugyanis, hogy nem hitvitákat kell folytatni, hanem érvelni, elemezni és meghallgatni az ellenvéleményeket. „A reformban a hallgatás legalább annyira fontos, mint a publicitás” – mondta. Gyurcsány Ferenc kijelentette: nem az a lényeg, hogy egy vagy több biztosító lesz-e, hanem hogy olyan rendszer alakuljon ki, amely a betegeknek megfelel és finanszírozható is egyúttal. Még sok vitára van szükség, két hónap múlva várható döntés a kérdésben – jelen-tette ki a miniszterelnök.
Kornai János: Nagyobb szabadság, de sérül az egyenlőség elve
Népszabadság • Danó Anna • 2007. január 26.
Molnár Lajos a reformer, és aki kérdez, Kornai János
Nem aratott osztatlan sikert Mihályi Péter több-biztosítópárti vitaindítója az egészségügyi tárca tegnapi konferenciáján megjelent tekintélyes szakértők körében. Kornai János profeszszor nem foglalt állást, de 27 pontban foglalta össze, milyen kérdéseket kell eldönteni, mielőtt a politika választana az egy- vagy több-biztosítós modell közt.
Az egészségügy átalakításának utolsó nagy fejezetéről, a biztosítói modellválasztásról rangos résztvevőkkel, kétnapos konferenciát szervezett a szaktárca. A csütörtöki nyitónap elé Mihályi Péter, az Államreform Bizottság egészségügyi munkacsoportjának vezetője, szabad demokrata szakértő készített a több-biztosítós rendszert szorgalmazó vita anyagot. A javaslat rendkívüli szabadságot biztosítana a piacra lépő üzleti biztosítóknak, amelyek maguk határozhatnák meg, hogy milyen szolgáltatást nyújtanak tagjaiknak.
A Parlament felsőházi termében megrendezett konferencia talán legrangosabb előadója, Kornai János akadémikus, közgazdász professzor az egy- vagy több-biztosító felvetést túl egyszerűnek ítélte. Éppen ezért Kornai közölte: nem elemzi az eddigi lépéseket, nem lesznek reformjavaslatai. Ellenben öszszegyűjtött 27 kérdést, amelyek megfontolását a döntéshozók figyelmébe ajánlotta. Például azt, hogy a jelenlegi körülmények között beengedik-e a több mint ezermilliárdos egészségügyi piacra az üzleti biztosítókat, s ha igen, milyen feltételek mellett? S vajon a magánbiztosítók hogyan akarnak ebben részt venni? Ragaszkodnak ahhoz, hogy az alapvető ellátásokat átvegyék az államtól, vagy megelégszenek a kiegészítő biztosításokkal, egy mindössze százmilliárdos szelettel. Kornai szerint kérdés az is, hogy meghatározható-e a biztosítási csomagok tartalma? Lehetetlen - állítják sokan, ám ezzel Kornai nem ért egyet, szerinte a józan kiindulópont, hogy ami most jár, az benne marad az alapcsomagban. Ami viszont ebből kimarad, arra kellene kiegészítő biztosítási csomagokat ajánlani.
Gondolni kell arra is, hogy ki fizeti meg a kötelező biztosítását annak, aki önmaga nem képes erre, megvédhető-e minden beteg attól, hogy a magánbiztosító elzárkózzék tőle. A professzor állítja: az államnak a kötelező biztosítás finanszírozásában részt kell vennie. Ha a kormány a több biztosító mellett dönt, akkor olyan mechanizmusokat kell a döntések mellé fölépíteni, amelyek lehetővé teszik, hogy az állampolgárok a lábukkal szavazhassanak arról, hogy az állami vagy az üzleti biztosítót választják. Bizonyosan nő a beteg választási lehetősége, ha az állami és a magánbiztosítók is jelen vannak, többféle biztosítási forma, illetve biztosító kínálja szolgáltatásait, valamint akkor is, ha alap- és kiegészítő csomagokat kínálnak a számára. S bár az alap- és kiegészítő csomag szabadságot biztosít az egyénnek, sérti az egyenlőség elvét. Hiszen, akinek több pénze van, jobb szolgáltatásokhoz juthat. Élesebb lesz a különbség gazdag és szegény ellátás között. Aki ezt ellenzi, vállalja nyíltan; aki mellette van, viselje, hogy támogatja a pénzzel megvásárolható soronkívüliséget. A reform nem úszható meg extra konfliktusok nélkül, de körültekintő előkészítéssel a hibák mérsékelhetők, a kapkodás viszont rontja a reform hitelét, csökkenti vonzerejét - mondta végül a professzor.
A konferencia másik neves hazai egészségügyi szakembere Orosz Éva közgazdász, egyetemi tanár azt állította: semmi nem bizonyítja, hogy a magyar egészségügy fő problémáira az üzleti biztosítók versenye lenne a válasz. Nem a biztosítók száma a fő kérdés, hanem: miként osztozik a köz- és a magánszféra az átalakításban. Ma Gyurcsány Ferenc kormányfő is felszólal a konferencián.
Tüntetés a MÁV-kórházért
A vasútegészségügy intézményeinek megmaradásáért demonstrált 300 dolgozó csütörtökön a szaktárca épülete előtt. Az ellen tiltakoztak, hogy a kormányzat be akarja zárni a 400 ezer vasúti dolgozó gyógyulását szolgáló MÁV-kórházakat. Bejelentették, hogy legkorábban február 2-án kerülhet sor a sztrájkjukra.
Lapunknak Draskovics Tibor kormánybiztos elmondta: Mihályi Péter tanulmányáról az Államreform Bizottság még nem tárgyalt. A szabad demokrata szakértő Molnár Lajos egészségügyi miniszter kérésére készítette a javaslatot, s így az nem hivatalos kormányálláspont, de segítség lehet a biztosítói modellválasztásról szóló vitához.
Nem tudnak Ózdra járni a szilvásváradiak
Népszabadság • Munkatársunktól • 2007. január 25.
Nem akarnak az ózdi kórházba járni a Heves megyei Szilvásvárad és a szomszédos Nagyvisnyó lakói - a két település polgármestere erről levélben értesítette tegnap az egészségügyi minisztert. A két község ugyan nincs messze a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ózdtól, ám a szomszédos megyében található várost semmilyen tömegközlekedési járat nem köti össze Heves megye északkeleti részével. Az intézkedésről, amely szerint a két község a jövőben Ózdhoz tartozna, a kórházi fejlesztési törvény 14. oldalán található térképről értesültek a polgármesterek. Ugyancsak kifogásolják, hogy a tervezett bélapátfalvai kistérségi mentőállomás kialakítása nem szerepel a törvényben, holott Ózdról vagy Egerből nem ér ki hozzájuk a mentő az uniós szabványban meghatározott 15 perces időtartam alatt.
A kutakon már ott a gyógyszerpolc, a plázákban új patikák nyílnak
Népszabadság • Böröcz Petra • 2007. január 25.
Az elsők egyike, a Hűvösvölgyi úti Mol-kút
Tegnap megkezdődött a Mol négy fővárosi töltőállomásán a patikán kívüli gyógyszer-értékesítés. Az olajcég az első, de messze még a sor vége: ma többtucatnyian várnak új patikaalapítási engedélyre, legtöbbjük plázákban nyitna.
Már nem feltétlenül kell elzarándokolni a legközelebbi ügyeletes gyógyszertárba, s a néhány száz forintos extra éjszakai díjat is megfizetni, ha az embernek hazafelé menet megfájdul a feje, vagy vasárnap délután lázasodik be a gyereke, esetleg magára rántja a forró húslevest.
Mától a péksütemények és újságok mellett vitaminok és fájdalomcsillapítók is sorakoznak a polcokon
Kép: Kovács Bence
Tegnap óta ugyanis már van négy olyan Mol-kút az országban, ahol éjjel-nappal hozzá lehet jutni a fájdalomcsillapítóhoz, a megfázásos tüneteket enyhítő italporhoz, vagy az égési sebre vagy ízületi gyulladásra való kenőcshöz. Igaz, ezek mind a fővárosban találhatóak (a Hűvösvölgyi, a Prielle Kornélia, a Dózsa György úton és az Árpád fejedelem útján). Ma kezdenek a vény nélkül kapható patikaszerek árusításába a veszprémi Mol-kúton, s ahogy az igény diktálja, idővel országossá válik a töltőállomásokon a gyógyszer- értékesítés. Egy méterszer 35 centiméter nagyságú, elzárható üvegszekrényből árusítanak a kutaknál, s egyelőre 45 féle készítmény kapott helyet az Országos Gyógyszerészeti Intézet által összeállított 290-es listáról. A gyógyszeres szekrényt a pénztár melletti pulton helyezték el, vagyis - az előírásoknak megfelelően - nem az élelmiszerek mellett. Található a benzinkúti shopban a lejárt készítmények visszagyűjtésére alkalmas kartondoboz is, és egy internetes terminál, ahol a vásárló a Dr.Info nevű program segítségével nézhet utána annak, hogy egy-egy gyógyszer mire jó, mikor és milyen mértékben ajánlatos. Az előírások szerint 14 éven aluli vásárlót gyógyszerrel nem szolgálhatnak ki, és az eladók felvilágosítást sem nyújthatnak a készítményekről, informálódni a vásárlónak csak az érintőképernyős terminál segítségével lehet a kúton.
Mindezt patikai vagy annál magasabb áron. Mint azt Móri Zoltán, a Mol hazai töltőállomás-hálózatának igazgatója elmondta: nem kívánnak árversenybe bonyolódni, mivel a Mol nagyon kis szereplője ennek a piacnak, nekik elég az, hogy a benzin árát ők diktálják az országban. Követik azt az árlistát, ami a Magyar Gyógyszerész Kamara honlapján található -, illetve a Mol-nál kapható készítmények nagy részét ennél némileg drágábban adják.
Geszti László ügyvezető igazgató hozzátette: nem tekintik nagy üzletnek a gyógyszerforgalmazást, ez csupán a paletta színesítése a vevők kényelme érdekében - voltaképp hasonló szolgáltatás vitaminokat árulni, mint helyben sütött pékárut kínálni.
A kérdés az, idővel hányan gondolják majd így. S míg a Molnak vélhetőleg nem okoz gondot az a töltőállomásonként néhány százezres tétel, amibe a szekrény, a terminál, illetve annak bérlete, valamint az információs rendszer használatának néhány ezer forintos díja kerül, a kisebb boltoknak már igen. Becslések szerint ugyanis havi százezer forintnál nagyobb forgalom nemigen fog összejönni a patikán kívül kapható szerekből, vagyis havonta pár ezer forintos haszonnal lehet számolni. Egy kistelepülésen működő drogéria számára így már valóban kérdéses, rá tud-e erre szánni akár több százezer forintot. Márpedig információink szerint a gyógyszer-értékesítésbe nemcsak a nagyobb kiskereskedelmi és kúthálózatok, hanem sok kisebb drogéria is beszállna - legalábbis mind a gyógyszer-nagykereskedőknél, mind a Dr.info jogainak tulajdonosánál érdeklődtek.
S épp ez lenne az, amitől a mostani patikusok oly nagyon tartanának, hogy némelyek "ellenintézkedéseket" helyeztek kilátásba: állítólag nem ajánlják majd azokat a termékeket a pácienseiknek, amelyek kint a benzinkúton vagy a hipermarketben is kaphatók lesznek. Az Országos Kereskedelmi Szövetség a gyógyszerészkamara által szervezett bojkottot sejt e mögött, ezért be is panaszolta a kamarát a versenyhivatalnál. A kamara elnöke elutasította a vádakat, mondván, ezek elszigetelt ötletek, amihez a kamarának semmi köze. Akár versenyfelügyeleti eljárás lesz ebből és az árkartell gyanújának ügyéből, akár nem, a vevőket vélhetőleg nem lehet majd megtartani csak avval, hogy a kizárólag a patikában kapható szerekhez "szoktatják" őket. Az év második felében ugyanis nemcsak benzinkúton és vegyesboltban található gyógyszerszekrényekkel kell majd "konkurálniuk" a mostani gyógyszertáraknak, de jelentős tőkeerejű újabb patikákkal is.
Mint azt az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalától megtudtuk, az év elejétől tegnapig 48 gyógyszerész kérvényezett magának a patikaalapításhoz, illetve -vezetéshez szükséges személyi jogot, s 33-an ezt már meg is kapták. Január 1-jétől ugyanis már nem kell a Magyar Gyógyszerész Kamara hozzájárulása patikaalapításhoz, azt a szükséges szakmai feltételek és vállalások (például a 24 órás nyitva tartás) esetén az ÁNTSZ engedélyezi. A személyi joggal rendelkező gyógyszerészek egy gazdasági társaság tulajdonosaként vagy résztulajdonosaként nyithatnak gyógyszertárat. Erre tegnapig csaknem annyi kérelem érkezhetett az ÁNTSZ regionális igazgatóságaira, mint ahányan személyi jogért folyamodtak. A közép-magyarországi régióban 12 kérelem futott be, az észak-alföldiben hat, a közép-dunántúliban pedig négy. A régiók főgyógyszerészei szerint főként nagyobb városokban, forgalmas bevásárlóközpontokban nyílnak majd ezek a patikák.
Ha ez így lesz, az a környék összes patikájának a forgalmát csökkenti majd, legalábbis ez a tapasztalat a bevásárlóközpontban működő gyógyszertárakkal kapcsolatban - mondja Küttler Sándor, a gyógyszer- nagykereskedéssel foglalkozó Phoenix Pharma igazgatója. Hozzáteszi: cégüket is megkereste a leendő patikatulajdonosok közül több tucat. Küttler szerint a több patika (ma olyan kétezer van az országban) nem jelent nekik nagyobb forgalmat. A támogatott készítményeknél ugyanis éppen szigorítottak, így aligha nőhet a receptre megvásárolt medicinák összértéke, legfeljebb a vény nélkül kapható szereknél lehet egy kis időleges megugrás. A bevásárlóközpontokba települő patikák egyébként jóval erősebbek az utóbbi készítményekben, mint az "utcai" gyógyszertárak többsége: míg ez utóbbiaknál a készlet 15 százaléka megy vény nélkül, a bevásárlóközpontokban akár duplája is. Nemsokára már nemcsak az aszpirint dobhatjuk be a szatyorba nagybevásárlás közben, hanem a vérnyomáscsökkentőt is, még ha egy másik kasszánál kell is fizetnünk.
Az Országos Gyógyszerészeti Intézet téves tájékoztatása alapján közöltük hétfői lapszámunkban, hogy a Scholl nem kívánja a gyógyszertárakon kívül, a kiskereskedelemben is forgalmazni termékeit. A félreértést az okozta, hogy a Scholl egy gyógyszerként regisztrált, lábgomba elleni szer forgalmazásának megszüntetését kérte a gyógyszerügyi hatóságtól. Egy adminisztrációs hiba miatt viszont ez úgy jelent meg az OGYI adatbázisában, mintha a cég általában vonná vissza termékeit.
Több gyógyszergyártó tiltakozik a támogatás újbóli változtatása miatt
NOL • Népszabadság Online • 2007. január 25.
Tiltakozik több gyógyszergyártókat tömörítő egyesület amiatt, hogy az Egészségügyi Minisztérium rövid időn belül ismét változtatni akarja a gyógyszertámogatás eljárási szabályozását. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének közleménye szerint ez veszélyeztetheti a betegellátás biztonságát.
Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége és a Generikus Gyógyszergyártók és Forgalmazók Magyarországi Érdekvédelmi Egyesülete által jegyzett közlemény szerint a mindenfajta egyeztetés nélküli intézkedés következtében nagy forgalmú, tömegellátást biztosító, többek között vérnyomáscsökkentők, antibiotikumok, fekélyellenes készítmények elveszíthetik támogatásukat (delistázódnak), így térítési díjuk többszörösére nőhet.
A gyógyszergyártók azt sem tartják elfogadhatónak, hogy az estleges, sőt véletlenszerű delistázás elkerülésére a szabályozás lehetőséget sem ad. Állásfoglalásukban felidézik, hogy a vonatkozó jogszabály 2006. december 29-i megjelenése óta az Egészségügyi Minisztérium a negyedik féle értelmezési módosítást adja ki, ami a gyógyszerpiac szereplői számára értelmezhetetlen és kivitelezhetetlen. "Tiltakozunk mind a betegek érdekeit sértő, mind a gyártókat ellehetetlenítő intézkedés ellen" - írták közleményükben a gyógyszergyártók. (MTI)
Több mint egymillió ember kap levelet februárban az OEP-től, amelyben arra kérik, hogy tisztázza, ki fizeti az egészségbiztosítását. Azokat keresi meg a hivatal, akiknek a nyilvántartás szerint ugyan van biztosítási kártyájuk, de a jogviszonyuk tisztázatlan. Így egészségügyi ellátásra sem lesznek jogosultak 2008-tól -írja a Népszabadság.
Ha valakiről kiderül, hogy van érvényes taj száma, de nincs mögötte befizető (munkáltató vagy állam), akkor megkérik, hogy rendezze a jogviszonyát. Minderre kilenc hónapjuk lesz az érintetteknek, mert a rendszer élesben csak 2008-tól szankcionálja majd a "potyautasokat".
A státuszok rendezésére az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) már februárban kísérletet tesz: levelet küld mindazoknak, akik - adataik szerint - az ingyenes egészségügyi ellátást jogosulatlanul veszik igénybe, s egyben arra kérik őket: keressék fel a hivatalt, és rendezzék biztosítási jogviszonyukat.
Becslések szerint az OEP adatbázisa ma körülbelül 1,3 millió olyan ember adatait tartalmazza, akinek biztosítási státusza nem egyértelmű.
Számíthatnak levélre mindazok, akiknek 30 napnál régebben szűnt meg az utolsó jogviszonyuk, esetleg olyan felsőoktatási intézménybe járnak, ahol az iskola igazgatója nem mindenkit regisztráltatott az egészségbiztosítási rendszerben. Továbbá azok is, akik olyan családban élnek, amelyben az eltartó nem jelezte az OEP területi hivatalában, hogy ő gondoskodik családtagjairól.
Áprilistól az őstermelőknek, a háztartásbelieknek is járulékot kell fizetniük: ez az őstermelőknek a bevétel 2,5 százaléka, a háztartásbeliek és más eltartottak után a minimálbér 9 százaléka, havonta. Nekik személyesen kell szerződést kötni a járulékfizetésről az APEH hivatalaiban.
és a megszűnésre szánt létesítmények nagyszámú alkalmazottaival mi lesz ?,
erről nem hallani semmit !,
menjenek ők is Szlovákiába?,
mindenesetre hallom, hogy most szinte mindenki angolul tanul...
Jól csinálják,de nem nekünk!
Konszolidáció nélkül reform? +elefánt a porcelán boltban!(M.L.)Verjük szét a rendszert, szedjük össze,amit lehet és ha már mindenki szeretne valami épkézláb megoldást (ellátást),majd akkor konszolidálunk állami pénzből,de már privát tulajdont.
Megy a szöveg mindkét oldalról. Amit a Mikola mond, az is hajmeresztő, hogy húzzák el 6-8-10 évre. Na az ilyesmiből szerintem tökölődés lesz, nem húzni kell az idők végezetéig, hanem jól csinálni.
Rendkívüli ülést tartott az egészségügyi bizottság
2007. január 24. 15:50
Az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága szerdai, rendkívüli ülésén beszámolót hallgatott meg az egészségügyi reform végrehajtásáról. Horváth Ágnes, a szaktárca államtitkára ismertette a múlt év végén elfogadott öt - a kamarákról, a gyógyszergazdaságosságról, a vizit- és kórházi napidíjról, a felügyeletről és a kórházi struktúra átalakításáról szóló - törvényt. Beszélt a vizitdíj beszedésének lehetséges módjairól, a gyógyszerárak támogatásának változásáról, a háziorvosok finanszírozásában tervezett módosításról. A február 15-től fizetendő vizitdíj beszedésének számos módja lehetséges - mondta az államtitkár.
A készpénz elfogadásán túl a szolgáltatók üzemeltethetnek automatát, vagy "vizitbérletet" adhatnak, amely azt jelenti, hogy valaki az orvoslátogatások számának megfelelő összeget előre kifizeti egy összegben.
Horváth Ágnes beszámolt arról is, hogy január közepétől változott a gyógyszerek tb-támogatásának mértéke. Ezek szerint a korábbi 90 százalékos támogatási mérték 85-re, a 70 százalékos 55-re, míg az 50 százalékos mérték 25 százalékra változott. Elmondta, hogy áprilistól ellenőrizni fogják a biztosítási jogviszonyt, azt, hogy ki jogosult az ellátásra.
Az államtitkár beszélt a regionális egészségügyi tanácsokban (ret) folyó munkáról. Sajnálatosnak tartja, hogy eddig még javaslatot sem tettek, illetve tesznek a ret-ek az adott régióban a kapacitáselosztásra. Olyan megoldás azonban nem fogadható el, amely a törvényben meghatározott kapacitáson felül érkezik - fűzte hozzá.
Spiák Ibolya (Fidesz) azt kérdezte az államtitkártól, hogy a cukorbetegek, abban az esetben is mentesülnek-e a vizitdíj-fizetés alól, ha alapbetegségükből adódóan más megbetegedéssel mennek orvoshoz. Az államtitkár válaszában elmondta: nem kell fizetni, ha az alapbetegséghez "kapcsolódó" más betegséggel fordulnak orvoshoz, de ha például egy cukorbeteg influenzával keresi fel orvosát, akkor meg kell fizetni a díjat.
Nagy Kálmán (KDNP) annak a véleményének adott hangot, hogy nincs a reformok mögött társadalmi támogatottság. Ehhez csatlakozva Mikola István (Fidesz) is azt hangoztatta: sem társadalmi, sem szakmai, sem pedig politikai támogatás nincs a reformok végrehajtásához. Véleménye szerint az egészségügyben komoly működési zavarokra lehet számítani. Hozzátette, hogy több idő kell a szakmai előkészítéshez, és egy ilyen átalakítást 6-8 év alatt lehet csak véghezvinni. Arra kérte a tárcát, gondolja végig a reformot, amiben a Fidesz partner lenne.
Schvarcz Tibor (MSZP), a bizottság alelnöke annak a véleményének adott hangot, hogy egy ilyen nagy rendszert, mint az egészségügy, csak egyszerre lehet átalakítani, részeket kiemelni belőle, és csak azokat megújítani, nem érdemes.
Kormánypárti és ellenzéki képviselők is kritizálták a tárca kommunikációját a reformokkal kapcsolatban.
Öt kúton elkezdte a gyógyszerek árusítását a Mol
NOL • Népszabadság Online • 2007. január 24.
Vény nélküli gyógyszert árusító benzinkút
Megkezdte a vény nélkül kapható gyógyszerek forgalmazását szerdán a Mol négy fővárosi és egy veszprémi benzinkútjánál: az árusításhoz egy-egy kútnál 60-100 ezer forint fejlesztésre volt szükség, ami lényegében egy zárható doboz elhelyezését jelenti.
Geszti László, a Mol ügyvezető igazgatója szerdán Budapesten sajtótájékoztatón elmondta: a forgalmazással a Mol alkalmazkodik az üzleti körülmények változásához, s a cél az, hogy vevőit a lehetőségek alapján teljes körű kiszolgálásban részesítse. A választékot az igényekhez igazítják.
A Mol a fővárosban a Hűvösvölgyi, a Prielle Kornélia és a Dózsa György úton, valamint az Árpád fejedelem útján lévő kútjánál forgalmazza szerdától a vény nélkül kapható szereket. Az országban mintegy 360 Mol kút van, s a további töltőállomások gyógyszerforgalmazásba való bevonásáról a cég a tapasztalatok alapján dönt. A társaság elsősorban a nagyobb településen lévő, illetve a nagyobb forgalmú kutakat részesíti előnyben.
Az ügyvezető elmondta: semmilyen módon nem kívánnak a gyógyszertárakkal konkurálni, csupán a vevőket akarják jobban szolgálni. A sajtótájékoztató helyszínén, a Hűvösvölgyi úti Mol-kútnál mintegy 50 patikaszer kapható: így például vitaminok, cseppek, láz- és fájdalomcsillapítók, megfázás elleni szerek, gyulladásgátlók.
A Mol a törvényi elírásokat betartva forgalmazza a gyógyszereket, s csak az eladó által nyitható, átlátszó szekrényből történik a kiszolgálás. Kérdésekre válaszolva az ügyvezető nem kívánta megbecsülni a várható forgalom nagyságát. Hozzátette: egyelőre kipróbálják, hogyan működik a rendszer.
Az MTI információi szerint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálathoz (ÁNTSZ) eddig 40 árusítással kapcsolatos kérelem érkezett. Keddig egyet, a Mol kérelmét bírálták el, pozitívan. Az MTI úgy tudja, hogy a nagyobb kereskedelmi cégek közül az Auchan és a Spar egyelőre nem kíván vény nélkül kapható gyógyszereket forgalmazni. A Tesco tervezi, de még nem nyújtott be ilyen kérelmet az ÁNTSZ-hez.
A Drogerie Markt (dm) már korábban bejelentette, hogy 2007 februárjától a vény nélkül árusítható gyógyszerek többségét forgalmazni akarja hálózatában. A vény nélkül kapható gyógyszereket patikán szigorú szabályok szerint lehet árusítani. Ezen termékek körébe tartoznak egyes láz- és fájdalomcsillapítók, orr- és szemcseppek, vitaminok, savlekötők, köptetők és gyulladáscsökkentők.
Egy korábbi közlés szerint mintegy 300 készítményt lehet januártól patikán kívül is árusítani. A készítmények szabadárasak, illetve a forgalomba hozatali engedély tulajdonosa egy maximumárat határozhat meg, ez alatt azonban árverseny alakulhat ki.
Vajúdó szülészeti reform
Akad kórház, ahol a gyerekorvos hiányzik, másutt gyerekből van kevés
Népszabadság • Kun J. Viktória • 2007. január 24.
A folyamatban lévő egészségügyi reform alapjaiban rendezi át a szülészeti, valamint csecsemő- és koraszülött-ellátást is. A szakemberek drámai képet festenek: a magyar szülészetek többsége komplikált esetekben szakmailag nem alkalmas tökéletes ellátásra.
Az ország mintegy száz szülészetéből több mint hatvanban naponta átlagosan kevesebb mint három gyermeket segítenek a világra - állítja dr. Mészáros József országos szakfelügyelő főorvos. - Több mint harminc helyen a szülészet mellett nincs gyerekellátás, míg két tucat város gyermekosztályán van ugyan, de nincs annyi orvos, hogy megfelelő ügyeletet szervezzenek.
A helyzet a Közép-Magyarországi régióban a legdrámaibb, ahol a babák egyharmada születik. Ezen belül Budapesten tavaly több mint tízezer gyermek kilenc olyan kórház szülészeti osztályán jött világra, ahol nincs gyermekgyógyászat. A budai oldalon például egyáltalán nincs gyermek-, illetve koraszülött intenzív osztály.
Az országos átlagot meghaladó értékek a szülészeteken
Abban egyetért mind a szakma, mind az egészségügyi tárca, hogy a szülészeti ellátást a jövőben centralizálni kell, még azon az áron is, hogy ezzel országszerte tucatnyi helyen szűnnek meg szülészeti osztályok. Azonban nem csak ez történik. A gyógyítók szerint a kórházi helyek mostani elosztásában egy sor olyan intézmény kapott szülészeti ágyakat, ahol a megfelelő feltételek hiányában be kellene szüntetni az ellátást.
A kapacitások elosztását persze a területi viszonyok is befolyásolják: attól, hogy Salgótarjánban vagy Győrben kicsi a szülésszám, még szükség van a szülészetekre, a közelben ugyanis nincs más lehetőség ellátásra. Viszont Esztergom, Nagyatád, vagy Kerepestarcsa fölöslegesen kap szülészeti ágyakat, ha nincs szakképzett személyzet a megfelelő ellátáshoz, illetve más, közeli intézményekben jobb körülmények közé kerülhetnek a szülő nők.
Száz újszülöttből ma kilenc idő előtt jön a világra, ezerből hat nem él még hat napot sem. A szakma szerint még a Magyarországon működő 23 koraszülöttcentrum is csak szülészeti, illetve gyermekgyógyászati, utógondozói háttérrel elképzelhető.
Nyílt levélben fordult Sólyom László köztársasági elnökhöz a Nagycsaládosok Országos Egyesülete a Schöpf-Merei Ágost Kórház és Anyavédelmi Központ tervezett bezárása miatt. A kórház jelenleg is telt házzal működik, csak a tavalyi évben több, mint 2000 szülést vezettek le itt, mely teljesítményt országos szinten sem tudják utolérni más kórházak vagy akár klinikák - állítják az egyesület tagjai. - A "Schöpfi" egyedülálló babamentő programot vezetett be - olvasható a levélben.
Horn Gyula for Horn Gyula!
Népszabadság • Uj Péter • 2007. január 24
"Nekiment, mint Horn Gyula a vizitdíjnak" (Ismeretlen szerző) "Ahol Horn Gyula van, ott Horn Gyula van" (Ismert szerző)
Nem tudok nem egyetérteni Horn Gyulával, miszerint tudniillik.
A népnevelési célú pénzbeszedés ugyan fontos dolog szerintem, mint általában minden ami népnevelési célú, a fejes vonalzótól a kukoricára térdepeltetésig, mindig ráfér a népre egy kis nevelés (vagy ahogy a költő mondja, ugye: taní-tás), mert a nép egy égetnivaló kis..., úristen, hol vagyunk már megint?, holokauszt van a mi uccánkba,, delete, delete gyorsan, szóval csintalan lurkó, óra alatt zörög, közbeszól, nemi szervét társának étkezési célra ajánlja föl.
De Horn Gyulával akkor sem tudok nem egyetérteni. Kényszeresen egyet kell értenem vele. Még akkor is, ha például én (saját hatáskörben) frászt kapok az ingyen utazó nyugdíjasoktól, a vizitdíj ötletébe pedig de facto és de jure is, sőt horribile dictu szerelmes vagyok. De még ezt az érzelmemet is képes fölülírni, mint bad sectoros winchestert a Partition Magic, a Horn Gyula iránt érzett lojalitás.
Mert Horn Gyula hiteles. (Ne, ne tessenek postabankozni!) Viccen kívül. (Vagy tán még belül is.)
Ha az ember ránéz a képernyőre, és látja, hogy ott Horn Gyula van, akkor ott Horn Gyula van. A maga kicsit posztpufajkás, kicsit erópaúnjós valójában, de Horn Gyula, tudhatóan és biztosan, és nem pedig egy elcseszett, patetikus népszínmű vagy egy beszpídezett cékategóriás karakterkomikus.
Horn Gyula kétségbevonhatatlan tény. Erkölcsi tény.
Ha hülyeség van mondva, akkor hülyeség van mondva, és kész, nem pedig valami, ami majd nemsoká' egészen másképp lesz, és még csak nem is, hogy lehet másképpen, hanem lesz, biztosan.
Az utolsó magyar politikus, aki tény; akiről tudjuk, nemcsak sejtjük, hogy kicsoda. És tudjuk, hogy mire képes. (Nem kevésre. Két szó: vasfüggöny, Bokros.)
Visszasírok. Sőt. Oda-vissza. Istenem, régi szép idők!. Amikor még lehetett utálni Horn Gyulát, amikor még maga volt az ótvaros, sötét, VOR-öltönyös kádárizmus Orbán Viktor mellett abban a tévévitában!
Amikor visszasírom őt, éppen nem a kádárizmust sírom vissza, hanem a posztkádárizmust, mert boldog idő volt, amikor még úgy gondolhattuk, hogy poszt- vagyunk. Hogy hol vagyunk mostan, azt megsaccolni sem tudom.
sőt, valamennyi vasúti szerelvényen is kellene árulni a gyógyszereket !,
mert mi lesz, ha megyek a Tisza-expresszen Moszkvába, vagy a transzszibériai vasúton Ula-Udébe és fáj a fejem, vagy fogam?
igazi versenyt !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
ugyanilyen alapon árulhatnának gyógyszereket a MÁV-nál, TV székházban, M. Rádióban, Rendörségeken, Tűzoltóknál, stb. is,
vagy nyithatna erre rendszeresített éjjel-nappali üzletet bármelyik magyar állampolgár is, nem?...
Vigyázat, patikakartell?
Népszabadság • Böröcz Petra • 2007. január 24.
Eddig az Egészségügyi Minisztériumban adták egymásnak a kilincset a gyógyszerpiac jelenlegi és leendő szereplői a gyógyszertáron kívül is értékesíthető gyógyszerek ügyében, a jövőben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is "beszállhat a ringbe". Tegnap megérkezett az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) beadványa a Versenyhivatalhoz, amelyben a versenytörvény megsértésével vádolja a gyógyszerészkamarát.
A kereskedők - leendő gyógyszerforgalmazók - szerint a kamara közvetett befolyása révén állt elő az a helyzet, hogy a vény nélküli készítményeket ugyanazon az áron adják, illetve adták az elmúlt évben a patikák. Mégpedig a lehetséges legmagasabb áron. Az OKSZ főtitkára szerint nem lehet véletlen, hogy a kamara honlapján közzéteszi "tájékoztató jelleggel" e készítmények árait is, magyarán közvetve árszabályozó szerepet tölt be. A gyógyszertárak nem mennek lejjebb az árakkal, vagyis nincs valós verseny.
A cél pedig épp az lenne, hogy minél erősebb verseny alakuljon ki. Részben ezt szolgálja, hogy közel háromszáz készítményt benzinkúton és különféle kiskereskedelmi egységekben is lehet majd árulni - méghozzá olyan áron, amit az üzlet diktál. Január 1-jétől ugyanis szabadárasak a vény nélkül kapható készítmények.
Erre reagálnának nem éppen piaci viszonyok közt szokott módon némely gyógyszerészek. Azt tervezik, ha egy készítményt a patikákon kívül is fogalmaznak, akkor azt ők nem ajánlják a hozzájuk betérő páciensnek. Tehát nem szoktatják olyan gyógyszerre a betegeket, ami később nem az ő bevételeiket gyarapítja. A kereskedők azt sejtik: e mögött is a gyógyszerészkamara áll, s valójában egy szervezett bojkott készül.
A kamara elnöke eközben azt állítja: ez egyes patikusok egymástól elszigetelt ötlete, amelyről még csak nem is tárgyaltak. Horváth Tamás lapunknak hozzátette: a betegeket ez biztosan nem fosztaná meg semmilyen hatóanyagtól, mivel minden hatóanyag esetében tud számos, csak a gyógyszertárban árusítható készítményt is ajánlani, vagyis szerinte a gyógyszerészeti beteggondozás és tanácsadás ezen a ponton nem szenvedne csorbát.
A Versenyhivatal egyelőre csak azt vizsgálja, indítson-e egyáltalán eljárást az ügyben, vagyis megalapozottak-e az OKSZ vádjai, s a kamara valóban gyanúsítható-e azzal, hogy összehangolja a piaci szereplők viselkedését, árképzését. Ez ugyanis a versenytörvénybe ütközik. Mint azt a hivatal munkatársa lapunknak elmondta, önmagában véve megkönnyítheti az árak összehangolását, hogy a kamara tájékoztatásul felteszi, s havonta frissíti a listát honlapján. Összehasonlításképp: volt olyan megyei ügyvédi kamara, amely hasonló szolgáltatást nyújtott volna tagjainak, ám a GVH ezt nem engedte, mondván: az közelítené az árakat, ám a szolgáltatás minőségét koránt sem biztos. Ugyanakkor más a helyzet a gyógyszerpiacon: az árak közlésére itt jogszabály is felhatalmazza a kamarát, persze kötelezővé nem teszi. S még egyáltalán nem biztos, hogy valóban mindenhol ugyanazt az összeget kérték el az érintett patikaszerekért.
Mától öt fővárosi benzinkútjánál megkezdi a vény nélkül kapható gyógyszerek forgalmazását a Mol. Az ÁNTSz-hez eddig 40 ilyen kérelem érkezett, de még csak a Molét bírálták el. (MTI)
Miért? MERT MEGCSINÁLTUK !
Mit ? FOGALMAM SINCS DE MEGCSINÁLTUK !
Hogyan? HÁT AHOGY AZT MEG KELL CSINÁLNI!
Törölt felhasználó2007. 01. 23. 21:36
#76
Én egészségügyben dolgozom (fogorvosként, szájsebészként), és egyet mondhatok, hogy az elhangzottakkal ellentétben ez a "reform" mindenkinek jobb lesz csak a betegeknek nem.
Szal, csak így tovább :(
Amit csinálnak az nem reform, csak annak nevezik.
Kell a pénz,és már nincs mit eladni.
Maradt két lehetőség:
- vagy a gazdagoktól nagyon sokat elvenni...
- vagy a szegényektől keveset...
No,ők döntöttek!
Igazából a nyögdíjasok, vizitdíj mentesen úgyis orvoshoz fognak járni (mert ott ha csak 10 percig is de törődik velük valaki), az egész népnevelő hatás hogy lássuk hogy nem ingyen van ott nem látszik...
A potyautasok kiszűrése nem fog megtörténni (én leszek rá az egyik példa, pedig már beletörődtem hogy visszatérek a rendes kerékvágásba), aki nem fizetett az ezután sem fog.
Cigóék meg úgyis kiverik maguknak az ellátást, mert ha nem akkor sok orvos kocsija, háza, gyereke lesz megrongálva...
Pedig a politikusokon kéne rongálódni, de odáig már nem látnak...
Igazából én személy szerint ott látom halottnak a dolgot, hogy a jelenlegi kormányzat szíve csücske a "rászoruló" réteg.
Hogy ez miért is baj? Azért mert a rászolulók jelentős része nem szorul rá, és éppen ezeket kellene megfogni, ugyanakkor ha valamit elvesznek tőlük akkor a valóban rászorulók is megszívják a bránert. Ez nyilván szavazatvesztés, aminek, mivel a jelenlegi okosotojások elsődleges szavazaóiról van szó, egyenes következménye a bukás a következő választásokon.
Így aztán nem is lesz igazán nagy ez a dolog, kap 4 millió ember kibúvót a vizitdíj alól, a többi meg amúgy sem fizet, mert nem jár orvoshoz.
Aztán előbb-utóbb szociális (vagy bőrszín) alapon meg fognak jelenni az egészségügyhöz ingyen hozzáférők is, annak ellenére, hogy kiabálunk, hogy mindnekinek fizetnie kellene, de akkor ki szavazna ránk???
Az alapértékeken bukik meg a dolog. Sajna.
Mondanám, hogy jobboldali kormányzás kellene egy rendes reformhoz, de melyik is az? Sír a másik szemem is a töménytelen hülyeséget hallva.
jah csak megint felvetődik úgyebár az emberben hogy miért is fizetek adót mikor abból egy kanyi vasat sem látok viszont, meg aztán az ország is csak leépül
Ha van publikus mailed írd meg erre és küldök egy szórólapot,érdekes!
pampa60@freemail.hu
Törölt felhasználó2007. 01. 23. 13:21
#61
Sok minden el van itt cseszve, meg lehetett volna ezt csinálni jól is.
Tokos hatóanyagos hozzászólásával mélyen egyetértek.
Az azonos hatóanyagú gyógyszereknek egységes támogatásuk kéne legyen. Ha az orvos vagy a beteg úgy dönt akkor többet fizet (a beteg).
Ugyanez igaz a műtétekre is, ha nekem kell egy gerinc sérvműtét és nem akarom hogy itthon kőbaltával megműtsenek (sajnos így van, itthon szétfaragnak felvagdosnak még kint már endoszkóppal sokkal kisebb faragással, stb...) akkor ha én máshol megcsináltatom magam a többletköltséget sem sajnálva, a tb viszont amiért fizettem (biztosítási alapon) az itthoni sérvműtét elszámolási árát lesz szives kiperkálni...
Most örü a tb ha a pénzes kimegy a jobb ellátásért, mert arra sem kell költeni... :(
Egészségügyi reform