Előrejelzés, visszatekintés, napi chartkövetés, hír, füles, megérzés, nyerő-vesztő... minden.
Jelen pillanatban a németeknél általános a vélemény, hogy a DAX kb. 600 ponttal van "alulértékelve" az amerikai indexekhez képest. Önerőből hogyan fogja tudni ezt ledolgozni? Le tudja egyáltalán?
Hát, bizonytalan vagyok a nagy eséssel kapcsolatban. Ma este jelent az Alcoa, az beadhatja az irányt.
Negyed éve is jól felrángatták az indeket és csak korrigált a végére (6950)
Bár csak reménykedem, egy 38.2 is tökéletesen megfelelne. Akkor pénz kivesz, állampapírba a nagy része.
Putyin pénzügyi terroristának nevezte és a terrorista törvény alapján,
elfogatóparancsot kért Soros Györgyre, a magyar származású milliárdosra.
Putyin nem engedni, hogy kiárusítsák a hazáját, és az NWO, Új Világrend markába kerüljön!
Ezért elrendelte, hogy egy nemzetköz elfogató parancsot adjanak ki Soros György ellen, akit rajta kaptak, hogy pénzügyi segítséget akart küldeni azoknak, akiket ellenzéknek hívnak Oroszországban, és akik nemrég néhány tízezer embert az utcára vittek, hazugságokat bebeszélve nekik a választási csalásokról.
Ettől kezdve mister Sorosnak nem sok játéktere marad, hogy folytassa a piszkos játékait, mely térdre kényszerítette az egész világ pénzügyi rendszerét, folyamatosan együttműködve Rothschild és Rockefeller .
Putyin beszédét hivatalosan tették közzé az orosz hatóságok.
"Ma nyilvánosságra hozzuk az Orosz Federáció és miniszterelnökének Vlamimir Putyinnak a közleményét: Nemzetközi elfogató parancs kibocsátást kértük a Soros György magyar deviza spekuláns, pénzügyi terrorista ellen.
Az orosz titkosszolgálatok felfedezték, tetten érték, hogy dán derivatívák és más külföldi valuták által támadást kezdett az orosz valuta ellen a pénzpiacokon.
Meg kell említeni, hogy Soros ezeket a Derivatívákat (származékos ügyletek) luxemburgi bankok segítségével használta fel, mely szigorúan tiltva van az EU államai által aláírt Bázel II szerződésben."
Egy jó cikkészlet az alapblogról. Február érdekes lehet:
"Z. P.: Most azonban mégis fegyelmezettség lett úrrá az Egyesült Államok döntéshozóin és – Európával szinte párhuzamosan – mégiscsak beindult egyfajta szigorú költségvetési politika. Igaz, ennek előjátéka roppantmód hollywoodi thrillerekre emlékeztető módon zajlott le, az utolsó pillanatig is izgulhattunk.
J.F.K.: Valójában itt egy chicken game (ki fogja előbb elrántani a kormányt, ki fog előbb kitérni) ment és megy végbe: valóban felettébb izgalmas figyelni, ahogy a szinte egyforma sebességgel a másik ellen száguldó demokraták és republikánusok közül melyik rántja el a végén a kormányt.
Z. P.: Most, december legeslegvégén melyik oldal volt az?
J.F.K.: Nagyjából egyszerre csinálták. A leggyakoribb interpretáció, hogy az elnök volt az ügyesebb, mert a republikánusok megtörték saját három évtizede non-stop érvényesülő hagyományukat: a kilencszáznyolcvanas évek óta most először mentek bele adóemelésekbe. Olybá tűnt, hogy ők adták be a derekukat, hiszen eddig „vallásosan" ragaszkodtak ideológiai alapvetésükhöz, miszerint az adó, mint olyan, csak lefelé tendálhat, felfelé sohasem.
Z. P.: Ezek szerint a hazafiság és a józan belátás győzedelmét ünnepelheti most Amerika...
J.F.K.: Ugyan! Ha egy republikánust megkérdez, hogy miért engedtek, akkor a következő választ kapja tőle: "azért, mert majd februárban a (demokrata) elnököt sokkal robosztusabb engedményekre fogják ők, republikánusok kényszeríteni, úgyhogy a végén a republikánus idea, pontosabban ideológia fog győzni. „.
Ami igaz, az igaz: februárban sokkal nagyobb lesz a tét, mint amilyen a múlt év legvégén volt. A fiscal cliff átmeneti eredménye, hogy az Egyesült Államok az idei évre elkerülte a megállapodás híján 99 százalékos valószínűséggel bekövetkező recessziót. A nem-megállapodásnál bármilyen megállapodás csak jobb lehetett az egymással ideológiai háborúban álló két fél számára éppúgy, mint a hatalmas befektetők számára és persze a világgazdaság számára. Borítékolni lehetett ezt a kompromisszumot.
Hogy az adósságplafon ügyében, amely februárban kerül terítékre, szintén lesz-e kompromisszum, az korántsem olyan biztos, bár a magam részéről már látom a megállapodás körvonalait. Mindenesetre legyen mindenki számára világos: ha február végéig nem határozzák meg egyértelműen, mekkora lehet az Egyesült Államok belső és külső eladósodásának rövid és középtávú plafonja, és nem írnak elő ehhez pontos, betartandó, szankcionálandó időrendet, akkor – minden túlzás nélkül – Amerika becsődöl! Nem fogja tudni fizetni számláit, betartani pénzügyi ígéreteit sem idehaza, sem külföldön.
Z. P.: Évek óta figyelik a világlapok az Ön prognózisait. Állítólag egyetlen kiemelkedő hírű nemzetközi elemző sem „lőtte, lövi be" olyan pontossággal egy-egy óriási probléma megoldását, fejleményeit, mint Jacob Kirkegaard. Miként alakul hát Ön szerint a február Amerikában?
J.F.K.: Nagyon súlyos helyzet alakul ki, sokkal súlyosabb, mint amilyen a múlt év végén volt. A republikánus oldal, sem a saját jövőjének rendkívüli elbizonytalanodása, sem az ideológiai „túlfűtöttsége" miatt, egyszerűen nem engedhet meg magának egy vereséget. Az adósságplafon-küzdelembe bele fog adni „apait, anyait". Csak és kizárólag megszorításokat, a költségvetési kiadások (a szövetségi kormány szociális és egészségügyi számláin szereplő összegek) drámai megcsonkítását tudja elképzelni egyedüli megoldásként.
Ugyanakkor azonban a piacok, a befektetők, akik élvezik a FED által nyújtott zéró kamat előnyeit, egyre hatalmasabb pressziót fognak gyakorolni a kompromisszum érdekében. Ezt tették a piacok az euró fennmaradása szemszögéből sorsdöntőnek tartott EU-csúcsértekezletek előtt és alatt is, ezt tették Amerikában az elmúlt hetekben, és ezt fogják tenni kora tavasszal is – presszionálják az elnököt és ellenfeleit az adósságplafonnal kapcsolatos kompromisszum létrejötte érdekében is.
DAX
Előrejelzés, visszatekintés, napi chartkövetés, hír, füles, megérzés, nyerő-vesztő... minden.
Jelen pillanatban a németeknél általános a vélemény, hogy a DAX kb. 600 ponttal van "alulértékelve" az amerikai indexekhez képest. Önerőből hogyan fogja tudni ezt ledolgozni? Le tudja egyáltalán?