Momentán ennél a cégnél sajnos a koporsót már rég engedik a gödörbe internetadóval vagy anélkül.
"Stabil" működése közben a neten megtalálható fórumokon csak a panasz mind a minőség - sz@r, instabil net -, mind az ügyfélszolgálattal - nehezen elérhető, nem válaszol, nem érdekli az ügyfél - szemben.
Internetadó - Az utolsó szög a koporsóban
2014.10.30 05:59
Nagy Viktor
A kormány az internet megadóztatására készül, ami sok szempontból aggályos, de egyik kellemetlen mellékhatása az is, hogy sok szolgáltató működését gyakorlatilag ellehetetleníti. Ilyen lehet a hazai tőzsdén jegyzett BTel is, amely már az internetadó bejelentése előtt is nehéz helyzetben volt, a kormány terve azonban végképp beteheti a kaput.
Jól indult a sztori
A BTelt 2006-ban alapították magyar magánszemélyek, a vállalat alternatív távközlési szolgáltatóként indult Magyarországon, de mára az ország nagy részén nyújt hagyományosnak mondott, például szélessávú internet, TV- és telefon szolgáltatást is.
Business Telecom
A 2006-ban alapított Business Telecom egy alternatív távközlési szolgáltató, egyike a nagy országos távközlési szolgáltatók mellett működő kisebb távközlési cégeknek. Telefonos hangszolgáltatást, szélessávú internet szolgáltatást, műholdas szolgáltatásokat és egyéb kapcsolódó szolgáltatásokat nyújt önkormányzati, üzleti, és magán ügyfelek részére.
A Társaságnak jelenleg öt fő üzletága/szolgáltatáscsoportja van:
-saját mikrohullámú hálózatán működő távközlési szolgáltatások,
-nem mikrohullámon nyújtott "hagyományos" távközlési szolgáltatások,
-virtuális mobil telekommunikációs szolgáltatások,
-műholdas televízió- és internet szolgáltatások
-XPrime szolgáltatás
A társaság az elmúlt időszakban főként a 2013-ban saját know-how alapján kifejlesztett, XPrime szolgáltatásra fókuszált, az ingyenes internet lehetőségét kínáló szolgáltatás 2014 februárban indult Magyarországon, a tervek között azonban nemzetközi terjeszkedés is szerepelt, ezzel a szolgáltatással a BTel az internetet kívánta forradalmasítani.
A vállalat bevételei az elmúlt években dinamikusan bővültek, 2-3 évente a társaság bemutatott egy-egy olyan innovációt, amivel újabb szintre emelhették a bevételeket, de nem csak organikusan, hanem (ügyfél)akvizíciókon keresztül is növekedtek.
Internetadó - Az utolsó szög a koporsóban
Elkalkulálták magukat
Az egyre nagyobb tervekhez, az iparágat jól ismerők szerint igencsak drágán vett ügyfélállományok megvásárlásához azonban egyre nagyobb volumenű finanszírozásra volt szükség, amit egyre nagyobb, részben külső forrásból igyekezett előteremteni a BTel. A Portfolio-nak adott nyilatkozatában a vezérigazgató, Takács Krisztián is elismerte, hogy bankhitelek lehívására nem volt lehetőség, hiszen a vállalat nem rendelkezik biztosítékokkal (például ingatlanok), részben ez volt az oka annak is, hogy a Növekedési Hitelprogram keretében sem kapott olcsó hiteleket a BTel. A társaság ezért vállalati kötvényeket bocsátott ki nagy volumenben és magas kamat mellett: több milliárd forint értékben, jellemzően 12 százalék feletti kamat mellett történt a kötvények nyilvános forgalombahozatala, emellett azonban még az elmúlt hónapokban is rendszeresen bocsátott ki kötvényeket zárt körben a BTel, ezek eredményéről azonban hiányosak az információink.
Internetadó - Az utolsó szög a koporsóban
Részben a növekedési tervek megvalósításához kellhetett a kötvények kibocsátása, de mivel a cég cash-flow-ja nem bővült olyan ütemben, hogy abból a korábbi kötvényeket és a terjeszkedés költségeit is kitermelje a cég, újabb és újabb kötvénykibocsátásokra volt szükség. Mostanra odáig jutott a BTel, hogy a menedzsment energiáit teljes egészében a likviditási helyzet stabilizálása, a lejáró kötvények visszafizetése köti le.
Kétségtelen, hogy a kötelezettségek szempontjából legnehezebb év az idei, 2015-től kisebb, "csupán" néhány százmillió forint értékű kötvénylejáratok (és persze a hozzá kapcsolódó kamatfizetés) lesznek, a menedzsment úgy látja, hogy 2017-ig nem lát olyan kötelezettséget, amely a cég éppen aktuális cash-flowjából ne lenne kitermelhető. 2015-től a cash-flow és a kötelezettségek szempontjából egy könnyebb időszak következhet, nyilatkozta a Portfolio-nak Takács Krisztián.
Internetadó - Az utolsó szög a koporsóban
Szó sincs már külföldi terjeszkedésről
A következő nagy dobás a vállalatnál az XPrime nevű szolgáltatás bevezetése lett volna, amellyel nem kisebb dologra vállalkozott a BTel, mint hogy forradalmasítja az internetet. Az üzleti modell lényege az, hogy az előfizetők minden megnézett hirdetés után jóváírást kapnak, így akár nullára is csökkenthetik az internet előfizetési díját, a BTel bevételei nem csak az előfizetőktől, hanem a reklámozóktól is származnak.
A tervek szerint idén 6 új európai piacra lépett volna be a BTel az XPrime-mal, a terjeszkedés első lépéseként leányvállalatokat alapítottak Ausztriában, Szlovákiában és Németországban, ezekben az országokban indult volna el a szolgáltatás az idei első negyedévben. Április végén a BTel arról számolt be, hogy már 10 országban kötött franchise-szerződést, ezeknek összértéke 5,4 millió euró. Ez alapján tehát az XPrime bevezetése elindult, de a vállalat pénzügyi nehézségei ellehetetlenítették a további nemzetközi terjeszkedést, sőt, Takács Krisztián lapunknak azt nyilatkozta, hogy nem csak a nemzetközi, de a hazai terjeszkedés is teljesen megállt. Ez pedig azért rossz hír, mert nem látszik az, hogy a hatalmas kötelezettségállományt hogyan "nőhetné ki" a cég.
Valami nincs rendben
Akadozik a kötvényesek kifizetése
Az elmúlt hónapokban több alkalommal is előfordult, hogy a BTel a lejáró kötvényeket nem, vagy csak késve tudta visszafizetni. Március végén például egy zártkörű kötvény-visszafizetésnél következett be késedelem, és egy kötvénytulajdonost nem is fizetett ki a cég. Ebben az esetben egyedi megállapodást kötött a BTel a kötvényessel, a fizetési határidőt pedig elhalasztották.
Jönnek a büntetések
A fent említett kötvénykifizetés elmaradással kapcsolatban a BTel nem tájékoztatta a piaci szereplőket, ezért a Magyar Nemzeti Bank 2,5 millió, a Budapesti Értéktőzsde pedig 2 millió forintos büntetést szabott ki a BTelre.
A cég már nem kommunikál
Minél nehezebb pénzügyi helyzetbe került a BTel, annál kevesebbet kommunikált a piaci szereplőkkel. A befektetőket, részvény és kötvénytulajdonosokat nyilván nem az zavarta, hogy a vállalat Facebook oldala és Takács Krisztián blogja már hónapok óta nem frissült, hanem az, hogy a BTel működésével, kilátásaival kapcsolatos fontos információkat nem tette közzé a cég. Nem értesültek (időben) a befektetők például a fentebb említett kötvényes kifizetésének elmaradásáról, egy nagyobb, augusztusi kötvénylejárat csúszásáról, a zártkörű kötvénykibocsátások eredményeiről és egy nagyobb ügyfélállomány értékesítéséről sem, mint ahogy a nemzetközi és a hazai terjeszkedés leállásáról is elfelejtett beszámolni a BTel, vagy csak időben jóval később, a negyedéves beszámolóban közölt adatokat.
Közel volt a felszámolás
A BTel egyik beszállító partnere felszámolási eljárást indított a társasággal szemben, a BTel akkor gyorsan lépett, és rendezte korábbi beszállítója felé vitatott tartozását.
Internetadó - Utolsó szög a koporsóban?
A BTel az elmúlt években egyre inkább internet alapú szolgáltatásokra építette az üzleti modelljét, az XPrime sikere is a felhasználók internet-használatán múlt volna. A tervek szerint kezdetben csak magánelőfizetők és csak az ADSL szolgáltatás keretében vehették volna igénybe, de kiterjesztették volna a teljes internet szolgáltatási területére, mikrohullámú, műhold és mobil internet technológián is elérhető lett volna. Nem nehéz belátni, hogy az előfizetésenként 700/5000 forintos teher jelentősen ronthatja az üzletág megtérülését. A BTel sok szolgáltatás esetében viszonteladóként működik, az internetadó náluk különösen negatívan hat, ugyanis gyakorlatilag eltűnik az árrésük, vagyis pont azok a szolgáltatások válhatnak veszteségessé, amelyekre a cég az üzleti modelljét építette.
Érdekli a tőzsdei piacok izgalmas világa?
A Portfolio Online Tőzsdén kedvező kondíciókkal kereskedhet magyar részvényekkel. Tesztelje tudását ingyenes demószámlánkon kockázat nélkül!
Jelentkezés és részletek >>>
Miért jut eszünkbe erről az egészről az E-Star?
A hazai befektetők emlékezetében minden bizonnyal elevenen él még, amikor 2012-ben az E-Starnak csődvédelembe kellett menekülnie. Alapvetően sikersztoriként indult a társaság története a BÉT-en, a tőzsdei kibocsátást követően dinamikus növekedés következett (a BTelnél is), igen optimista menedzsment várakozásokkal. Az E-Star a növekedési stratégiát elsősorban kötvénykibocsátásokkal akarta finanszírozni - ahogy a Btel is -, a működésbe összességében 10 milliárd forint értékben vontak be kötvény-finanszírozást az évek során. A kibocsátások sikeresek voltak, a befektetők ugyanis hittek a jelentős romániai és lengyelországi növekedés ígéretében. Egy ideig minden jól ment, aztán jöttek a problémák.
A gondok 2011 végén kerültek felszínre, miután a vállalat hosszas próbálkozást követően sem tudott hitelt szerezni a romániai (az azóta megszüntetett zilahi és marosvásárhelyi) projektberuházásokhoz, ez pedig igencsak aláásta a korábbi impozáns növekedési kilátásokat. A nagy növekedésre felhúzott szervezeti méret és a veszteséges román operáció miatt likviditási gondok léptek fel, amik csak fokozott a hazai önkormányzatok nemfizetése.
Mindebből az lett, hogy a vállalat lejárt kötvényeit nem tudta időben visszafizetni (és a kötvényeseknek felajánlotta, hogy bruttó 35 százalékos árfolyamon visszaveszi azokat), ez persze komoly veszteséget jelentett volna a kötvénytulajdonosoknak. Köztük voltak intézményi befektetők is, akik között akadta olyanok, akik nem voltak hajlandóak belemenni ebben az alkuba, így végül a történet elkerülhetetlenül csődvédelemmel végződött. Az E-Star ezzel időt nyert, hogy megállapodjon a hitelezőivel, ami mint tudjuk meglehetősen nyögvenyelős és hosszú folyamat volt (és csak úgy jött létre, hogy a társaság végül számos engedményt tett a hitelezőknek), melynek során a hiteltartozásokat részvénytőkévé konvertálták.
És mi lett a megtérüléssel? A kötvényesek közül a hitel/tőke konverzió során kapott részvényektől sokan hamar megszabadultak, ők az ekkor meglehetősen nyomott részvényárak mellett minden bizonnyal így is veszteséggel zárták pozíciójukat az eredeti kötvényköveteléshez képest. Azok viszont, akik hosszabb ideig bennmaradtak, és/vagy jelenleg is részvényesek, abban reménykedhetnek, hogy idővel a papírok magukra találnak és így javítani tudják majd megtérülésüket. Általában megfigyelhető egyébként a tőkepiacokon, hogy egy ilyen hitel/tőke konverziót követően a kibocsátandó új részvényeket (orphan equity) alulárazza a piac, ezek sokszor mélyen a könyv szerinti érték alatt forognak (ahogy ezt az E-Starnál is láthattuk).
A befektetők már árazzák a legrosszabbat
Idén a BTel több, mint 80 százalékot veszített az értékéből, csak az elmúlt 5 napban 45 százalékot esett az árfolyam. Az esést az internetadóval kapcsolatban megjelent hírek gyorsították fel.
Én is alját szerettem volna elkapni tegnap, de igen látványosan szórták, ha ma is réssel nyit, akkor az már a 3. lesz, accept fiboja 170....utána már csak 100 alatt lesz megálló. A mai nap döntő lesz technikailag, hogy hagyják egy picit korrekciózni, vagy rögtön szakadunk a mélybe. Azért jó lenne már ha "böfögnének" valamit a kötvények kifizetéséről, az eldöntené a mai irányt.
aztán jól kitömik, és lesheti a speki a pénzét. ezért nem nyúl bele senki, mert az eladónak sosem fogy el, és mint látható még itt is megéri neki adni.
Ahogy ma írtam az a durva, hogy még speki sem meri megjátszani a látszat emelkedést... , de lassan tényleg az az ár van/lesz amikor már valaki belenyúl. Pusztán speki alapon, mert tartom ahhoz a véleményem hogy másra nem jó, bármennyi is lesz az ár.
BTEL (Business Telecom)
link