Kedvezőtlenebb munkaerőpiaci adatok az eurozónából, de mitől gyengülhet még az euró?
Az eurozónában a munkanélküliségi ráta a vártnak megfelelően 9,5%-ról 9,6%-ra emelkedett augusztusban, amely évtizedes csúcsnak felel meg, s várhatóan tovább is emelkedik, akárcsak az amerikai munkanélküliségi ráta. De mivel ez az adat egy késő, utóidejű indikátor, amely csak követi a reálgazdasági eseményeket, nem beszélve arról, hogy az eurozónában az egyes országok munkaerőpiaci adatait már korábban közzé tették, így nyomósabb okot kell keresni az euró gyengülése mögött. A beszerzési indexek várt feletti emelkedése nem indokolna euróeladásokat.
Az euró gyengülése nem a befektetői hangulat alakulásának köszönhető elsősorban, hanem annak, hogy a G7-es találkozón – amely a héten kerül megrendezésre – az euró erősödésének negatívumairól beszélnek majd a pénzügyminiszterek és jegybankárok. Az EU eddig kevésbé kommunikálta azt, hogy rossz az erős euró az exportnak, de most egyre intenzívebben, mint ahogyan ezt Almunia gazdasági-pénzügyi biztos is tette ma reggel, ezért is kerülhetett eladói nyomás alá az európai fizetőeszköz. ECB intervenció sem zárható ki, amennyiben közös álláspontra jutnak a vezetők ezzel kapcsolatosan. A deflációs nyomás egyre erősebb az euroövezetben az erősödő euró és a lanyha belső kereslet miatt, nem beszélve arról, hogy a defláció tovább erősödhet, ha a gazdaságélénkítő intézkedések pozitív hatása mérséklődik. Ha az ECB belátja, hogy az árstabilitás nincs veszélyben, de az exportot és a régió növekedését valóban visszafogja az erős euró, akkor a jelenlegi szigorúbb monetáris politikán enyhíthet is.
Az IMF nemrég publikálta a legfrissebb jelentését a világgazdasági növekedésről (WEO), amelyben alapvetően optimistább, de ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az államadósság és a költségvetési deficitek elszaladása komoly egyensúlyi problémákhoz vezethet. Franciaország tegnap közölte, hogy 2009-ben a GDP-arányos bruttó államadósság 77% fölé, 2010-ben 84%-ra, 2011-ben 88%-ra, s 2013-ban 91%-ra is duzzadhat. A GDP-arányos államháztartási deficit hasonló ütemben emelkedhet, 2009-ben 8,2%-ra, 2010-ben pedig 8,5%-ra, amelyre 1993 óta nem volt példa. Nemcsak az Egyesült Államok egyensúlyi problémái nőnek, hanem az eurozónában is jelentkeznek a bajok, amely fékezi az euró erősödését. A G7-ek a kilépési stratégiákról is tárgyalnak, de az IMF is kiemelte a jelentésében, mint ahogyan az a G20-as találkozón is elhangzott, hogy a likviditásnövelő és gazdaságélénkítő intézkedések idő előtti visszavonása derékba törné a kibontakozó növekedést. Másfelől viszont érthető az ECB szigorúbb monetáris politikája, hiszen tisztában vannak azzal is, hogy az infláció elszaladhat, ha a pénztömeg hirtelen visszaáramlik a reálgazdaságba.
Szerintem még mindig van olyan befektető, aki Csipkerózsikaként, Csipkejózsikaként várja hercegét vagy hercegnőjét, hogy 600 forintos OTP csókkal felébressze. Hiszen a mesében minden megtörténhet
Csak Csajok