Csak Csajok  

Pista,

Ha egy topicba teszed őket, úgy is elolvassuk, és könnyebb megtalálni őket. Nekem tetszenek.:-)

Boldog újévet!

utópikus novellám válasz erre 11.16
Fekete tél

A metropoliszra ereszkedő sötét felhő egybeolvad a betonrengeteggel. Odalent a pokol bugyrai bármikor a felszínre törhetnek. Milliók rekedtek a városban. Arcukon kelések, csontvázzá fogytak, alig vonszolják magukat.
Az emberevő mutánsok az életképesebb homo sapiensekből alakultak át. Patkós, szarus patájuk alatt parázslik a föld. Izomdorong testükkel kontrollálatlanul dülöngélnek.
A legdominánsabb fajjá a bőrfejű feketekabátosok fejlődtek. Fehér porral édesgetik, majd láncolják magukhoz az erősebb, ám ostobább patás mutánsokat. Másfajta élőlényt nem látni az égett, olajszagú területeken. A fák élettelen kezekké száradtak.
A metropolisztól távolabb a sík hamurengeteg egyesül a láva-éggel. Ajánlatos a búvóhelyeken maradni. A húsevők lesben állnak.
Ahol a város szélén az anyaföld hevül, ahol pajzsként meredeznek az egymás felé dőlő toronyépületek, ott mégis él egy fajtájanincs madár; rég nem repül a koromszínű légben. Menedéket keres. Éhség sanyargatja. Szárnya helyén percegő csökevények. Ragadozók, vagy a feketekabátosok sarjai csonkították meg. Oxigénre szomjazva ugrándozik egy tömbház pincenyílásához. A kamrából átugrál a szomszédos kazánhelyiségbe. Gyilkos a hőség. Egér sem rág, rovar sem perceg. Itt retteghet tovább és várhatja, hogy mit rejt számára a jövő.
Fészkelődés közben valami izgalmasra lel a sarokban. Fejét oldalra, magasba, középre, fel-alá kapkodja. A polcon púposodó, fehér, fészeknagyságú tasakokat méregeti. Kiszaggatja csőrével a nejlont. Púderként szitál az ismeretlen kincs. Íze különös, de kitűnően lehet hemperegni benne.
Felsejlenek korábbi képek: fiókakorában bársonyosak voltak a fák levelei. Dús lombok között tanult repülni. Ahogy egy vékonyabb ágra röppent, a hó pernyeként szállott alá.
Szárnyporcait az étekbe rezegteti. Ismét emlékfoszlány lopózik át és szakadozik semmivé a világos ködben. Teletömi bendőjét, kábultában leszédül egy bakról. Az apróbb eszközöket, halvány külső fényeket, formákat magába kebelezi a korgó gyomrú sötét. Csodálatos hangokat hall. A múltvárosban jár; szárnya óriásira nő. A napba száll, azután órákig zuhan a föld felé. Elvegyül kisebb-nagyobb társai között.
Agresszív dobbanások. Megrázza magát, esetlenül menekül. A szellőzőrács melletti hordó mögé bújik. Két feketekabátos izomkolosszus ront be, egyik a szájából lógó gyermekkéz-csontot szopogatja, a másik nyakán kígyó tekereg. Artikulátlan hangokat hallatnak, előre mutogatnak. A lomok közül fegyvereket, gránátokat ragadnak magukhoz. A madárka csak később merészkedik elő, izgatottan méregeti a terepet, azt sem tudja, hogyan került ide. Alig mocorog az elkövetkező fél nap alatt.
A fehér tasak ismét csábítja. Felkoncolja az újabb muníciót; porfürdőzik, púderezi magát. Akár a jókora hússzelet a lisztben, hempereg benne. Ismeretlen tájak méz és virág illatában utazik.
Ébredés után a lomok kuszaságában talál búvóhelyet; csak a legkiválóbb szimatú ragadozó képes életet felfedezni a miniatűr káoszban. Faszerkezetek, fémedények, rozsdás háztartási gépek bástyázzák körül. Szomját a nyirkos falról legördülő sárgásbarna vízcseppek oltják.
Ismerős dörrenések. Csapódik a vasajtó, hat gorillaforma alak ront be. A legtermetesebb, amint meglátja a dézsmált zacskókat, dörmögni kezd, és felbőg. Lelövi két társát, az apróbb bútorokat a többiekre hányja. A csöppség szíve hevesen dobog. Pihegve húzódik egy szekrény oldalához. Megmerevedik, akár a kitömöttek. Az ellenállhatatlan vágytól az eddiginél több port szörpög magába. Néhány nyugodt nap következik; csak „repül”, alszik, és kóvályog.
Amikor éledezni kezd, rányit a behemót gyilkos; pórázon ráncigálja patás alattvalóit. Rajtakapják. Habzó szájjal rontanak felé. Az apróságnak még van ideje kivetni magát a szellőzőn. Nekiszalad a legelső tűzfalnak. Menekül amerre a lába viszi. Amazok fel a lépcsőn, ki a bejárati ajtón. Üldözésre utasítják a húsevőket. Szag és hang után követik a kis szerencsétlent, aki halálfélelmében keservesen csicsereg. Forró, kopár síkság. Háta mögött érzi a szálkásizomzatúak leheletét. Kifullad a döglött levegőtlenségben. A fakóra perzselődött anyaföldön lapul, ide-oda forgatja rémült szemeit, bizakodik, hogy elkerüli a vég.
Terebélyes árnyak borulnak rá.
Otthonos melegség hevíti, mégis mindjobban vágyódik a fényre. Valami masszív, íves falat ütöget csőrével. Kemény munka, de megreped, leomlik.
Piheruhájában sután forgolódik a vakító nap ragyogásában.
Forrás:MK

link

BÚÉK

Szerintem, ez még annál is jobb:

link

Kedves ál- és becenevű ismerőseim !

Mesebeliek és valóságosak !

Miért kellene még ma, az év utolsó napján is egymást bántanunk!

VALAKINEK AZ LEHET az ÉV vagy az élete(?) utolsó öröme, hogy beállítja a záróárat ...

EKKORA GYEREKSÉGRE PÉNZT ÁLDOZNI, talán, mert idén tilos a petárdázás ?

Vegyetek leértékelt, akciós papirtrombitát a szomszédok bosszantására, ha könnyebb a lelketeknek...

ELŰZNI A GONOSZ SZELLEMEKET?
Léteztek-e valóságosan, vagy a homokóban felnőtt gyerekek veszekszenek a vödrön és a lapáton..

Összetaposni a várat???
Sebaj jövőre újat fogtok építeni, még felfázik a pelenkátok!

BOLDOG ÚJ ÉVET, vidám Szilvesztert, lencsét ...
akár csülökkel, akár anélkül..

Holnap kicsit másnaposok lesztek - az a baj, hogy sokan már ma is???!
ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ dehogy..!

BÚÉK ! ! !

minden Tőzsdézőnek és Fórumozónak !

link

szép kutyus és ő is tudja, 311-nek hol gyógyították a kutyusát...

szóval helyezkedni tudni kell... a nagykövet vagy a nagykövetné ölébe???!

VIKTÓRIA !

kellemes pihenést Neked :o)))

valami zavar lehetett az ételben :o))

jgy mesélte a múltkor Ő is valami száraz "pályára" keveredet, de azt mondja még fájdalmas is volt ! :o))))

JAJ, magadra vetted ??:o)))

csak megfogjon !!!!!!:o))))))))

Fő a biztonság, de akkor mi benne az élvezet? :-)))))))

SYÍYÍKOS A PÁLYAAAAAAAAAA:)

famo, Te is tudsz sielni? :)

vagy egy eladó fékezőernyője JGY -nek !:o))

akit érdekel :o)))

valami csak-csak csúszik majd....

hódeszka - dupla csizmával???

A beigli is, meg az összes többi süti is..., meg sem merem közelíteni a mérleget...:-)))

De holnap megyünk egy kis havat keresni, úgyhogy majd lesíelem a felesleget.
Csak az a 3 fogásos vacsora ne lenne minden nap...:-))