ZÁRT-NYILVÁNOS
A nagyobb tranzakcióknál rendszerint nem pusztán a kisbefektetôk vásárolnak nyilvános jegyzés révén, hanem a papírok nagyobbik részét nemzetközi vagy hazai intézmények zártkörű jegyzés során vásárolják meg. A kisbefektetôk korábban remek helyzetben voltak, mert az elsô nagy tranzakciók idején a zártkörű jegyzés megelôzte a nyilvánosat, így annak eredményét felhasználhatták. Amennyiben a nagybefektetôk többszörösen túljegyezték a felkínált pakettet, vagyis sokkal több részvényt kívántak megvenni, mint amennyi rendelkezésre állt, akkor jó eséllyel kalkulálhattak a kisrészvényesek úgy, hogy érdemes nekik is azonos (vagy esetleg alacsonyabb) áron venni, hiszen ígéretes lehet, hogy azon befektetôk, amelyeknek nem jutott a papírból, vélhetôen ezen az árszinten a tôzsdén is vásárolnak majd.
Így valószínű, hogy addig veszik majd a papírt, amíg az ár el nem ér egy magasabb szintet, ahol már kiegyenlítôdik a kereslet és a kínálat. Azóta finomultak a technikák. Ma már jellemzôen párhuzamosan megy a nyilvános és a zárt jegyzés, és a kisbefektetôk csak a jegyzés lezárása után kapnak információt az intézmények keresletérôl, sôt arról is, hogy milyen ár alakult ki. Az újabb jegyzéseknél az árat ugyanis meg sem hirdetik elôre, hanem az a zártkörű jegyzés során könyvépítéses (book-building) módszerrel alakul ki. Az itt kialalkult árat kell azután megfizetni mindenkinek.
A nagyobb tranzakcióknál rendszerint nem pusztán a kisbefektetôk vásárolnak nyilvános jegyzés révén, hanem a papírok nagyobbik részét nemzetközi vagy hazai intézmények zártkörű jegyzés során vásárolják meg. A kisbefektetôk korábban remek helyzetben voltak, mert az elsô nagy tranzakciók idején a zártkörű jegyzés megelôzte a nyilvánosat, így annak eredményét felhasználhatták. Amennyiben a nagybefektetôk többszörösen túljegyezték a felkínált pakettet, vagyis sokkal több részvényt kívántak megvenni, mint amennyi rendelkezésre állt, akkor jó eséllyel kalkulálhattak a kisrészvényesek úgy, hogy érdemes nekik is azonos (vagy esetleg alacsonyabb) áron venni, hiszen ígéretes lehet, hogy azon befektetôk, amelyeknek nem jutott a papírból, vélhetôen ezen az árszinten a tôzsdén is vásárolnak majd.
Így valószínű, hogy addig veszik majd a papírt, amíg az ár el nem ér egy magasabb szintet, ahol már kiegyenlítôdik a kereslet és a kínálat. Azóta finomultak a technikák. Ma már jellemzôen párhuzamosan megy a nyilvános és a zárt jegyzés, és a kisbefektetôk csak a jegyzés lezárása után kapnak információt az intézmények keresletérôl, sôt arról is, hogy milyen ár alakult ki. Az újabb jegyzéseknél az árat ugyanis meg sem hirdetik elôre, hanem az a zártkörű jegyzés során könyvépítéses (book-building) módszerrel alakul ki. Az itt kialalkult árat kell azután megfizetni mindenkinek.
MOLly tulajok topikja
Ha az Otisoknak is van gyűjtőtopikja, ne aprózódjanak el apró témákba a Mollysok se.