Régi megfigyelés: ha az utolsó negyed órában jelentős elmozdulás van hírek nélkül (le vagy fel), másnap reggel mindez már mit sem számít. Ugyanott folytatja az árfolyam, mint e záró percekben történ elmozdulás előtt.
Tegnap is ezeken a szinteken motoszkált, amíg végül le nem fordult. Ma reggel ugyanott van.
Törölt felhasználó2013. 04. 16. 09:33
Törölt hozzászólás
#887958
Törölt felhasználó2013. 04. 16. 09:31
Törölt hozzászólás
#887957
Törölt felhasználó2013. 04. 16. 09:24
Törölt hozzászólás
#887956
Törölt felhasználó2013. 04. 16. 09:19
#887955
A lakáshitelesek vergődése és bírósági kereseteibe vetett utolsó reményük láttán eszembe jut Jerome Daly bírósági pere az USÁ-ban 1968-ból.
Daly ügyvédként dolgozott Minessota államban, amikor 1964 májusában jelzálogkölcsönt vett fel 14000 $ értékben. Daly fizetéseivel elmaradt vagy nem akarta fizetni - nem tudni -, ezért bank árverezés és kiürítés céljából pert indított ellene.
Daly azzal védekezett a bíróságon, hogy a bank nem adott neki semmilyen pénzt kölcsön, hanem csak egy semmiből teremtett könyviteli számlapénzt írtak neki jóvá. A pénz, amit az eladónak fizetett a bank helyette, korábban nem létezett. A polgári jog azon passzusára hivatkozott, hogy a kölcsönadónak a tulajdonában vagy bírtokában kell lenni annak a dolognak, amit kölcsön ad. A felperes First National Bank of Montgomery elnöke elismerte Daly állításait, hozzátette, hogy a FED-del együttműködve hozták létre a könyvitel pénzt a hitelnyújtás pillanatában. Daly megnyerte a pert elsőfokon.
A bank később fellebezett, és a fellebbviteli bíróság elmeszelte a korábbi ítéletett azzal, hogy a kerületi bíróságnak nem volt hatásköre ilyen témában ítéletet hozni… Azt, hogy a kapott hitel nem megtakarításból van, hogy légből kapott, nem vitatták.
Érdekesség, hogy Martin Mahoney helyi bíró az ítélettel úgy felbőszíthette a FED-et, hogy 6 hónappal döntése után meghalt horgászás közben „fulladásos balesetben”.
Így működik a bankrendszer már többszáz év óta, a leszámolásokat leszámítva. Követeli tőlem a bank a nyújtotthitelét, miközben tartozik nekem a hitelpénzzel. Olyasmit követel, amivel tartozik egyidőben, amit akkor hozott éppen létre a semmiből. Mai pénzünk kb 95%-a ilyen „számlapénz”.
Ma is sokan felháborodnak annak hallatán, hogy a bank nem a megtakarítást fizeti ki a hitelfelvevőnek. A betétek tulajdonképpen a tartalékráta nagyságában játszanak szerepet, ezzel némi korlátot szab a „játékpénz” kettős könyvelésből adódó szaporodásának. Csak azért nem lehet 1 Ft-tal bankot alapítani, mert a 2%-os tartalékráta és a 8%-os szavatoló tőkenagyság hamar véget vetne a mérlegbővítéses pénzteremtésnek.
Ám semmiből teremtett pénz szükséges is! Akinek van megtakarítása, az – ideális esetben – képességeinek köszönhetően vmit eladott, szolgáltatott, de neki miből fizetett a vevő? Egy másik megtakarításból. Ha ezen az úton haladnánk vissza, akkor a Neandervölgyivel vagy Ádámmal együtt teremtődött a megtakarítás, máskülönben az azonos értékű cseréket leszámítva nincs áthidaló közeg, ami az értéket képviselő árut átengedi a kevesebb jószággal bíró vevőnek.
Lesarkítva mondhatjuk, hogy a nincstelen vevő és értékkel bíró eladó közötti értékkülönbözet miatt megtorpan a közös akarat teljesülése. Ezt oldja fel a hitelpénz egy momentummal, a semmiből bedobott adóslevéllel, ígérettel, amit pénznek nevezünk.
Semmiből csinál a bank pénzt, mondhatják sokan. Igen, ha nem semmiből lenne manapság, akkor a bankhitelhez is hitel kellene.
Henry Ford autógyáros mondta nem véletlenül: "Ha az emberek a pénzrendszer működését megértenék, már holnap forradalom törne ki."
Kedves devizahitelesek! Semmiből kaptátok a "pénzt", nincs mit visszadni.:))
OTP részvényesek ide!