Az eredmények egyre több bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy az mRNS-vakcinákkal immunizált emberek többségének nincs szüksége emlékeztető oltásra, amennyiben a vírus és annak változatai nem fejlődnek sokkal tovább jelenlegi formájuknál, ami azonban nem garantált. Azoknak az embereknek, akik a Covid-19-ből az oltás előtt felépültek, nem biztos, hogy szükségük lesz emlékeztető oltásra, még akkor sem, ha a vírus jelentősen átalakul.
"Ez jó jel arra nézve, hogy mennyire tartós az immunitásunk ezzel a vakcinával" - mondta Ali Ellebedy, a St. Louis-i Washington Egyetem immunológusa, a Nature című folyóiratban megjelent tanulmány vezetője.
A tanulmány nem vette figyelembe a Johnson & Johnson által készített koronavírus elleni vakcinát, de Dr. Ellebedy elmondta, hogy arra számított, hogy az immunválasz kevésbé lesz tartós, mint az mRNS-vakcinák által kiváltott immunválasz.
Dr. Ellebedy és kollégái a múlt hónapban arról számoltak be, hogy a Covid-19-et túlélőknál a vírust felismerő immunsejtek a fertőzést követően legalább nyolc hónapig nyugalmi állapotban vannak a csontvelőben. Egy másik kutatócsoport tanulmánya azt jelezte, hogy az úgynevezett memória B-sejtek a fertőzést követően még legalább egy évig érnek és erősödnek.
Ezen eredmények alapján a kutatók azt feltételezik, hogy a koronavírussal fertőzött, majd később beoltott emberek immunitása évekig, esetleg egy életen át tarthat. Nem volt azonban világos, hogy a védőoltás önmagában is hasonlóan hosszú távú hatást fejthet-e ki.
Dr. Ellebedy csoportja ezt a kérdést úgy próbálta megválaszolni, hogy a memóriasejtek forrását vizsgálta, vagyis a nyirokcsomókat, ahol az immunsejtek a vírus felismerésére és leküzdésére képződnek. Egy fertőzés vagy oltás után a nyirokcsomókban egy speciális struktúra, az úgynevezett csíracentrum alakul ki. Ez a struktúra egyfajta elitiskola a B-sejtek számára, egy kiképzőtábor, ahol egyre kifinomultabbá válnak, és megtanulják felismerni a vírusok sokféle genetikai szekvenciáját.
Minél szélesebb a választék és minél hosszabb ideig "gyakorolhatnak" ezek a sejtek, annál valószínűbb, hogy képesek lesznek meghiúsítani a vírus esetlegesen felbukkanó változatait.
Dr. Ellebedy és kollégái 41 embert toboroztak - köztük nyolcat, akiknek már volt vírusfertőzésük -, akiket két adag Pfizer-BioNTech vakcinával immunizáltak. Ezek közül 14 tesztalanytól a csapat három, négy, öt, hét és 15 héttel az első adag beadása után nyirokcsomóból vett mintát. Dr. Ellebedy csapata azt találta, hogy 15 héttel az első oltóanyagadag után a csíraközpont még mindig nagyon aktív volt mind a 14 résztvevőnél, és a koronavírust felismerő memóriasejtek száma nem csökkent.
"Az a tény, hogy a reakciók az oltás után majdnem négy hónappal is folytatódtak, nagyon-nagyon jó jel" - mondta Dr. Ellebedy.
"Általában négy-hat hétre már nem sok marad" - mondta Deepta Bhattacharya, az Arizonai Egyetem immunológusa. Az mRNS-vakcinák által stimulált csíraközpontok azonban "még hónapokig működnek, és a legtöbb embernél nem nagyon hanyatlanak". Dr. Bhattacharya megjegyezte, hogy a legtöbb, amit a tudósok a csíraközpontok fennmaradásáról tudnak, állatkísérleteken alapul. Az új tanulmány az első, amely megmutatja, mi történik az emberekben az oltás után.
Az eredmények arra utalnak, hogy a beoltott emberek túlnyomó többsége hosszú távon védett lesz - legalábbis a meglévő koronavírus-változatokkal szemben. Az idősebb felnőtteknek, a gyenge immunrendszerrel rendelkezőknek és azoknak, akik az immunitást elnyomó gyógyszereket szednek, azonban szükségük lehet az oltás felerősítésére; a Covid-19-et túlélő és később immunizált embereknek pedig talán soha nem lesz szükségük oltásra.
Azt, hogy az mRNS-vakcinákból származó védelem pontosan meddig tart majd, nehéz megjósolni. Az immunitást megkerülő változatok hiányában a védettség elméletileg egy életen át tarthat, mondták a szakértők. De a vírus egyértelműen fejlődik.
"Bármi, ami valóban szükségessé tenné az emlékeztető oltást, az a variánsokon alapulna, nem pedig az immunitás csökkenésén" - mondta Dr. Bhattacharya. "Egyszerűen nem látom, hogy ez megtörténne."
A koronavírussal megfertőződött, majd immunizált embereknél az antitest-szint jelentősen megemelkedett, valószínűleg azért, mert a memória B-sejtjeiknek, amelyek antitesteket termelnek, sok hónapjuk volt arra, hogy fejlődjenek az oltás előtt.
A jó hír: Dr. Ellebedy szerint az emlékeztető oltás valószínűleg ugyanolyan hatással lesz, mint a korábbi fertőzés az immunizált emberekben. "Ha adunk nekik még egy esélyt, hogy bekapcsolódjanak, akkor masszív válaszreakciót fognak adni" - mondta a memória B-sejtekre utalva.
Az immunrendszer megerősítése szempontjából az oltás "valószínűleg jobb", mint a tényleges fertőzésből való felépülés, mondta. Más tanulmányok szerint a vakcinálás után keletkező memória-B-sejtek repertoárja változatosabb, mint a fertőzés során keletkező, ami arra utal, hogy a vakcinák jobban védenek a változatok ellen, mint a természetes immunitás önmagában.
Dr. Ellebedy szerint az eredmények azt is sugallják, hogy a tartós immunreakció ezen jeleit kizárólag az mRNS-vakcinák okozhatják, szemben a hagyományosabb vakcinákkal.
(The New York Times)
"Ez jó jel arra nézve, hogy mennyire tartós az immunitásunk ezzel a vakcinával" - mondta Ali Ellebedy, a St. Louis-i Washington Egyetem immunológusa, a Nature című folyóiratban megjelent tanulmány vezetője.
A tanulmány nem vette figyelembe a Johnson & Johnson által készített koronavírus elleni vakcinát, de Dr. Ellebedy elmondta, hogy arra számított, hogy az immunválasz kevésbé lesz tartós, mint az mRNS-vakcinák által kiváltott immunválasz.
Dr. Ellebedy és kollégái a múlt hónapban arról számoltak be, hogy a Covid-19-et túlélőknál a vírust felismerő immunsejtek a fertőzést követően legalább nyolc hónapig nyugalmi állapotban vannak a csontvelőben. Egy másik kutatócsoport tanulmánya azt jelezte, hogy az úgynevezett memória B-sejtek a fertőzést követően még legalább egy évig érnek és erősödnek.
Ezen eredmények alapján a kutatók azt feltételezik, hogy a koronavírussal fertőzött, majd később beoltott emberek immunitása évekig, esetleg egy életen át tarthat. Nem volt azonban világos, hogy a védőoltás önmagában is hasonlóan hosszú távú hatást fejthet-e ki.
Dr. Ellebedy csoportja ezt a kérdést úgy próbálta megválaszolni, hogy a memóriasejtek forrását vizsgálta, vagyis a nyirokcsomókat, ahol az immunsejtek a vírus felismerésére és leküzdésére képződnek. Egy fertőzés vagy oltás után a nyirokcsomókban egy speciális struktúra, az úgynevezett csíracentrum alakul ki. Ez a struktúra egyfajta elitiskola a B-sejtek számára, egy kiképzőtábor, ahol egyre kifinomultabbá válnak, és megtanulják felismerni a vírusok sokféle genetikai szekvenciáját.
Minél szélesebb a választék és minél hosszabb ideig "gyakorolhatnak" ezek a sejtek, annál valószínűbb, hogy képesek lesznek meghiúsítani a vírus esetlegesen felbukkanó változatait.
Dr. Ellebedy és kollégái 41 embert toboroztak - köztük nyolcat, akiknek már volt vírusfertőzésük -, akiket két adag Pfizer-BioNTech vakcinával immunizáltak. Ezek közül 14 tesztalanytól a csapat három, négy, öt, hét és 15 héttel az első adag beadása után nyirokcsomóból vett mintát. Dr. Ellebedy csapata azt találta, hogy 15 héttel az első oltóanyagadag után a csíraközpont még mindig nagyon aktív volt mind a 14 résztvevőnél, és a koronavírust felismerő memóriasejtek száma nem csökkent.
"Az a tény, hogy a reakciók az oltás után majdnem négy hónappal is folytatódtak, nagyon-nagyon jó jel" - mondta Dr. Ellebedy.
"Általában négy-hat hétre már nem sok marad" - mondta Deepta Bhattacharya, az Arizonai Egyetem immunológusa. Az mRNS-vakcinák által stimulált csíraközpontok azonban "még hónapokig működnek, és a legtöbb embernél nem nagyon hanyatlanak". Dr. Bhattacharya megjegyezte, hogy a legtöbb, amit a tudósok a csíraközpontok fennmaradásáról tudnak, állatkísérleteken alapul. Az új tanulmány az első, amely megmutatja, mi történik az emberekben az oltás után.
Az eredmények arra utalnak, hogy a beoltott emberek túlnyomó többsége hosszú távon védett lesz - legalábbis a meglévő koronavírus-változatokkal szemben. Az idősebb felnőtteknek, a gyenge immunrendszerrel rendelkezőknek és azoknak, akik az immunitást elnyomó gyógyszereket szednek, azonban szükségük lehet az oltás felerősítésére; a Covid-19-et túlélő és később immunizált embereknek pedig talán soha nem lesz szükségük oltásra.
Azt, hogy az mRNS-vakcinákból származó védelem pontosan meddig tart majd, nehéz megjósolni. Az immunitást megkerülő változatok hiányában a védettség elméletileg egy életen át tarthat, mondták a szakértők. De a vírus egyértelműen fejlődik.
"Bármi, ami valóban szükségessé tenné az emlékeztető oltást, az a variánsokon alapulna, nem pedig az immunitás csökkenésén" - mondta Dr. Bhattacharya. "Egyszerűen nem látom, hogy ez megtörténne."
A koronavírussal megfertőződött, majd immunizált embereknél az antitest-szint jelentősen megemelkedett, valószínűleg azért, mert a memória B-sejtjeiknek, amelyek antitesteket termelnek, sok hónapjuk volt arra, hogy fejlődjenek az oltás előtt.
A jó hír: Dr. Ellebedy szerint az emlékeztető oltás valószínűleg ugyanolyan hatással lesz, mint a korábbi fertőzés az immunizált emberekben. "Ha adunk nekik még egy esélyt, hogy bekapcsolódjanak, akkor masszív válaszreakciót fognak adni" - mondta a memória B-sejtekre utalva.
Az immunrendszer megerősítése szempontjából az oltás "valószínűleg jobb", mint a tényleges fertőzésből való felépülés, mondta. Más tanulmányok szerint a vakcinálás után keletkező memória-B-sejtek repertoárja változatosabb, mint a fertőzés során keletkező, ami arra utal, hogy a vakcinák jobban védenek a változatok ellen, mint a természetes immunitás önmagában.
Dr. Ellebedy szerint az eredmények azt is sugallják, hogy a tartós immunreakció ezen jeleit kizárólag az mRNS-vakcinák okozhatják, szemben a hagyományosabb vakcinákkal.
(The New York Times)
Tréder Topik :o)
hát mindenkinek jó horgászatot! ))
link