"Eg hetente aktivan zsidózó, világösszeesküvő zsidókról fantáziáló, beteges képzelődő sohasem lehet kellően alulreprezentált!"
- Dörnert nevezték ki, rá ez a leírásod nem igaz,
"a két világháború közötti időszakban nem volt Budapesten nyilas "érzelmű" szinház."
- most sincs és nem is lesz. Érthetetlen, hogy a "nemzeti érzületet" nem akarod a helyén értelmezni, azt "nyilasnak" akarod beállítani - ez szintén kevéssé szimpatikus.
"A reprezentációs arányokról"
- sajátos az is, hogy éppen ezeket a most viszont kifogásolt arányokat, sokszínűséget is felhasználták érvként, hivatkozási alapként, amikor a társadalom által korábban el nem fogadott, olykor devianciának tartott nem szokványos viselkedési módokat, művészeti irányzatokat meghonosították, elterjesztették, számarányát messze meghaladóan megjelenítették és követendőként állították be. A túlreprezentáltság visszafordítása esetén viszont azonnal a numerus clausust előrángatni éppenséggel a liberális alapértékekkel is szembe menő arcátlanság. Nem lehet egyszerre toleranciát igényelni "új értékeknek" és azt megtagadni a hagyományosaktól.
Eg hetente aktivan zsidózó, világösszeesküvő zsidókról fantáziáló, beteges képzelődő sohasem lehet kellően alulreprezentált! Ha utánanézel, a két világháború közötti időszakban nem volt Budapesten nyilas "érzelmű" szinház. A reprezentációs arányokról még annyit, hogy volt a magyar történelemben egy vállalhatatlan időszak, amikor annyira nem lehetett bizonyos helyeken a "nemzet" bizonyos része reprezentált, hogy kitalált a hatalom ilyen reprezentációs arányokat, mint a numerus causus, no meg a numerus nullus
"Ami csak azért új, hogy ezt hirdethesse magáról, az attól, különösen egy elfajzott, beteges hegemóniában lehet retrográd is, vagy talmi."
Tulajdonképpen bármely "oldalt" be lehet írni és el is lehet hagyni, a lényeg, hogy a monopolhelyzet, a hegemónia, a kisajátítás, a kizárólagosság csak torzszülöttet szülhet egészséges viszonyok helyett. A budapesti színházak esetén viszont jelenleg nem a nemzeti érzületű színjátszás kizárólagosságának "veszélye" fenyeget hanem inkább annak alulreprezentáltsága a sokszínűségen belül.
egyik eszme sem felel a követőiért. a konzervativizmus sem tehet arról, hogy ma Magyarországon ez azt jelenti, hogy követői pénzért, előbbre jutási lehetőségégért magyarkodnak. és ahogy korábban már mondtam, egy igazi jobboldalinak egyre több szart kell belapátolnia. méghozzá jóízűen. dörner pályázata pl. extrém gagyi. ennek tapsikolni csak pénzért lehet
..a nagyon liberális, demokratikus Németországban Adolf Hitler szülinapjára csak megtelik egy stadion NÜRNBERGBEN, mert nem rasszisták, nemzeti szocialisták, hagyjuk már.
Amit te a "németek" véleményének tartasz, az egy hírügynökség egy, esetleg néhány emberének a véleménye, ami - ahogy a kiemelésemből látszik - nem biztos, hogy többre értékelendő annál, mint ami, - egy vélemény.
"Hátország Színházra szeretném változtatni a firmát
A művészeti koncepció című rész elején kifejti, hogy megváltoztatná az Új Színház nevét Hátország Színházra:
Az Új Színházra adom be a pályázatom, mert ez van kiírva, de a színház nevét is megváltoztatnám, mert most hamis képzeteket kelt. Azt üzeni, hogy ami új, az mindjárt érték is. Ez pedig nem igaz. Ami csak azért új, hogy ezt hirdethesse magáról, az attól, különösen az elfajzott, beteges liberális hegemóniában lehet retrográd is, vagy talmi. A fenntartó hozzájárulásával Hátország Színházra szeretném változtatni a firmát.
A következőkben részletesen leírja, mit is ért hátország alatt:
A Hátország a szociálliberális iga alatt nyögő magyarságot jelképezi. Egy, az egész nemzet számára életbe vágóan fontos visszafoglalási igényt jelent be. Ennek a visszafoglalásnak egyik első, kicsi, de nem jelentéktelen ütközete lehet ez a színház. A magyarság a hátországból, az elnyomott, háttérbe szorított, elhallgatott, félreszorított nemzeti értékeivel, Bornemisszáival. Csokonaijaival, de Németh Lászlóval és Illyés Gyulával, fel egészen a mai követőkig megindítja a visszafoglalást a liberális, pesti vicchullám, pénzcsinálás és újabban a szórakoztató liberális állam sokszor a bordélyházak szintjére süllyedt csomópontjai ellen." index
Így a szövegkörnyezeten belül azért egészen más!
De hát úgy látszik, hogy az (elfajzott) - bocs már ez a szó is betiltva, akkor legyen - a természetes egészségességét illetően kihívásokkal küszködő (neo)liberalizmus hegemóniájának fenntartásáért minden létező médiafegyvert be kell vetni?
"Dörner Györggyel kapcsolatban pedig azt emelve ki, hogy a nácik által használt "elfajzott" kifejezést alkalmazta, amikor a liberális kulturális felfogást bírálta. "
Már a németek (is) diktatúrának tartják orbániát...
link