mol törvény  

A BÉT közleménye az alábbiakban olvasható:

"Az utóbbi nyolc évben a többségi tulajdont szerző szakmai befektetők kezdeményezésére már 34 hazai céget vezettek ki a Budapesti Értéktőzsdéről, a mindenkori kivezetési árfolyamon számolva összesen 720 milliárd forint értékben. A tőzsdén jegyezett vállalatok száma, valamint azok kapitalizációjának és részvényforgalmának mérete nemzetgazdasági érdek, mivel meghatározó befolyással bír a magyar fizetőeszköz napi likviditására és stabilitására, valamint meghatározó szerepet játszik a lakosság több 10 ezer milliárd forintnyi pénzügyi megtakarításának az itthon tartásában. Éppen ezért a Tőzsde vezetése számára kiemelten fontos kérdés az ellenséges felvásárlásra vonatkozó szabályok alakulása. A Budapesti Értéktőzsde álláspontja szerint "a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról" szóló törvénytervezet nem lesz negatív hatással a magyar tőkepiacra.

A sajtóban Lex Molként emlegetett módosító javaslat a magyar tőkepiacot elsősorban a felvásárlási szabályok változásai révén érintheti. A javasolt változások nem adnak automatikus vagy többlet eszközöket a nyilvános társaságok igazgatóságainak, csak nagyobb mozgásteret, lehetőséget biztosítanak az ellenséges felvásárlási kísérlettel szembeni védekezésre, amennyiben arra a társaság közgyűlésétől előzőleg megkapták a felhatalmazást. A céltársaságok igazgatósága ugyan megzavarhatja a felvásárlást, például az alaptőke megemelésével vagy a társaság saját részvényeinek megszerzésével, de ezt a társaság alapszabálya megtilthatja, azaz amennyiben a részvényesek többsége ezt ellenzi, erre nem kerülhet sor.

A törvénytervezet egyrészt szigorúbb, mint a 2006 májusáig hatályban volt törvény, másrészt EU konformitásához nem fér kétség, miközben a befektetőknek átláthatóbb, kiszámíthatóbb feltételeket teremt és nagyobb rálátást biztosít a társaságot érintı stratégiai döntéseket illetően."

Jó ez.
Nemsokára ezek eltűnnek, és buxban a humet, phyl, exbusz, ehep, fevitan!
tegyék meg tétjeiket, forog a rulettkerék!

Na, igen itt van a piacbarát kormány, a magántőke nagy barátja. Legalábis addig, amíg ezt kívánja a saját zsebe.

Amúgy nem is értem, miért csodálkozik valaki azon, hogy ha kiáll a sarokra, akkor elviszik...

Az index cikke:

A tõzsdét fenyegeti a lex Mol
• - dg -
| 2007. 09. 12., 23:47 | Frissítve: 6 órája
A kisbefektetõk szerint az újkori magyar tõkepiacot érintõ eddigi legveszélyesebb állami támadásként értelmezhetõ a lex Mol benyújtása. Szövetségük állítja, a Mol és az OTP páros lobbizta ki a menedzsmenteket bebetonozó szabályozást, amely tönkre teheti a tõkepiacot. Az elemzõk egyetértenek abban, hogy a törvényjavaslat jelenlegi formájában ár- és forgalomesést hozhat a tõzsdére.
A cikk szövege itt folytatódikh i r d e t é s

A Tõzsdei Egyéni Befektetõk Érdekvédelmi Szövetsége (Tebész) határozottan tiltakozik az újkori magyar tõkepiacot érintõ - eddig a legveszélyesebb - állami támadás ellen. A sajtóban lex Molként emlegetett, hivatalos nevén \"a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedõ jelentõségû vállalkozásokat érintõ egyes törvények módosításáról\" szóló törvénytervezet esetleges országgyûlési elfogadása alapjaiban rengetné meg a magyar tõkepiacot, állítják.
Az állami propaganda szerint a stratégiainak nevezett társaságok nem kívánatos felvásárlással szembeni védelmét szolgáló, igazából azonban kizárólag alig egy tucat cégvezetõ beosztásának bebetonozását célzó törvénytervezet nemcsak tényleges tartalmában, eszközrendszerében is elfogadhatatlan a magyar tõkepiac kisbefektetõi számára – írja Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek címzett nyílt levelében az érdekvédelmi szervezet.
Nem az, aminek látszik
A Tebész szerint eleve nem reális az a veszély, amelyet a kormány ki akar védeni: a magyar energetikában a Mol kivételével nincs cég, amelyet \"titokban\" fel lehetne vásárolni. A szervezet úgy látja, az OMV–Mol felvásárlási csata hevében néhány nagyon jelentõs lobbierõvel bíró cégvezetõ kormányzati kapcsolatait felhasználva elfogadhatatlan eredményt ért el. A \"lex Mol\" elfogadásnak hozadéka ugyanis - megvédendõ energiacégek hiányában - csupán annyi lenne, hogy e cégvezetõk a részvényesek feje felett átnyúlva megszerezhetné a cégek örökös irányításának lehetõségét, így korlátlan ideig biztosíthatnák maguknak az évi több százmillió forintos juttatásokat.
A törvénytervezet ugyanis csak minimális mértékben kívánja módosítani a címéhez ténylegesen kapcsolódó szabályokat, a javaslatok döntõ többsége a stratégiai szereppel nem bíró nyilvános részvénytársaságok felvásárlásának eddigi menetébe kíván vitatható módon beavatkozni.
OTP–Mol-lobbit sejtenek
Szupergyorsan nem ment
A kormány eredeti szándékai szerint a múlt pénteken benyújtott törvényjavaslatról rendkívüli eljárással már hétfõn szavazott volna a parlament. A rendkívüli eljárás és a képviselõk zöme számára ismeretlen javaslat elvileg a Fidesz támogatását is élvezte. A szocialista frakció hét végi, tapolcai ülésén azonban többen felszólaltak az indokolatlanul gyors, a javaslat megvitatására érdemi lehetõséget nem biztosító eljárás ellen, a törvény így most sürgösséggel fekszik az országgyûlés elõtt.
A Tebész nevesíti is a cégeket, szerintük a lex Mol a hivatalos indoklás helyett az OTP–Mol duó cégvezetõinek az érdekeit szolgálja. Ennél a két társaságnál van ugyanis valós \"veszély\" egy olyan nyilvános tõkepiaci felvásárlásra, ahol a cégvezetés elveszítheti eddig élvezett elõjogait és évi több százmillió forintos juttatását.
Járulékos hatásként a Tebész szerint a törvény gyakorlatilag halálra ítélné a Budapesti Értéktõzsdét és kimondaná a magyar tõkepiac felszámolását. A törvénytervezet elfogadásának következményeként várhatóan teljesen elértéktelenednének a hazai társaságok, mivel intézményi befektetõ nem vásárolná olyan magyar társaság részvényét, ahol a cégvezetõk saját szimpátiájuk alapján válogathatnak, melyik részvényesnek hagyják meg a szavazati jogát, és kitõl veszik el azt.
Az elemzõk sem örülnek
A törvény révén valóban olyan pozícióba kerülnek a magyar tõzsdei cégek, hogy bármilyen felvásárlási kísérletet meg tudnak torpedózni, a menedzsmentek részére pedig a külföldi piacokon szinte ismeretlen jogosítványokat biztosítana a lex Mol – mondta az Indexnek Kuti Ákos, a Cashline elemzõje. A concorde-os Vágó Attila is úgy látja, a tervezett szabályozás visszalépést jelentene a kisbefektetõk védelme szempontjából, ami aligha kedvez az áraknak. Kuti Ákos szerint a menedzsment megerõsítése az intézményi befektetõk számára is csökkenti a hazai cégek vonzerejét, márpedig õk azok, akik a dominálják a magyar tõzsdét.
A piaci szakértõk egyetértettek: ma a magyar részvények árában benne vagy egy úgynevezett felvásárlási prémium is, azaz azért is tudnak a jelenlegi magasságban mozogni az árak, mert a befektetõk számítanak arra, hogy a társaságokat elõbb-utóbb megveszi egy szakmai nagybefektetõ. Mivel a tervezett törvénymódosítás a felvásárlást a menedzsmentek ellenében ellehetetlenítené, a javaslat elfogadása esetén a részvényárak esésnek indulhatnának.
A tõzsdeelnök hallgat
Hasonlóan vélekedik Kuti Ákos és Vágó Attila arról is, hogy további következményként reálisan lehet azzal számolni, ha az amúgy sem túl jó növekedési mutatókkal bíró magyar piacról \"kimegy a value-sztori\", azaz a befektetõk nem számolhatnak a papírok árának egy késõbbi felvásárlás lehetõsége által mozgatott növekedésével, megcsappanhat az érdeklõdés a teljes magyar tõzsde iránt. Ebbe az irányba hat az is, hogy a törvény lehetõséget nyújtana a cégeknek a saját részvények korlátlan vásárlására, így csökkenhetne a közkézhányados papírok, azaz a piacon elérhetõ részvények száma is.
Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke az Index megkeresésére nem kívánt nyilatkozni az ügyben, a tõzsde szakértõi még tanulmányozzák a javaslatot. Emlékezetes, a tõzsdeelnök korábban többször is szót emelt a tõzsdei forgalom, a befektetések ellen ható intézkedések ellen. Az elnök legutóbb nyáron fogalmazott

de már megszoktuk!!!!
trükkök százai ahogy a miniszterelnök mondaná!!!! :)))

vannak furcsaságok magyaristánban! :)))