Ritka békafajtát fedeztek fel Indonéziában. A tüdő nélkül lélegző kétéltű új kérdéseket vet fel az evolúcióelméletben. A Borneó szigetén talált fajta egy példányát felboncolták, és kiderült, hogy nincs tüdeje, vagyis kizárólag a bőrén keresztül lélegzik. Sok béka lélegzik részben a bőrén keresztül, de ez a fajta az első, aminek nincs tüdeje - mondta David Brickford biológus az AFP francia hírügynökségnek. Ez ellentétes az elmélettel, miszerint az állatok kezdetleges tüdőt növesztettek, majd a vízből a szárazföldre telepedtek. Ez a béka megfordította a folyamatot - mondta a szingapúri nemzeti egyetem tudósa. Az állat gyors folyású, hideg vízű patakokban él. Ezekben több az oxigén, ezért képes kizárólag a bőrén át lélegezni - magyarázta a biológus. "Olyan lapos, mint egy süti, és annyira csúnya, hogy az már aranyos" - tette hozzá a tudós. Borneó szigetén átlagosan havonta egy új állatfajt találnak - derült ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) adataiból. Legutóbb a mérgező "ragacsos béka", az "erdőben sétáló harcsa", és az átlátszó "üvegharcsa" felfedezése borzolta a kedélyeket.
--> A gumikacsák segíthetnek a klímaváltozás megértésében
A globális felmelegedést és a gleccserek olvadását vizsgáló tudósok új eszközt vetnek meg, hogy jobban megértsék a környezet változásait: gumikacsákat dobálnak a gleccserekbe.
A NASA kutatói összesen 90 gumikacsát dobtak Grönland leggyorsabban mozgó gleccsereibe, hogy megnézzék, miként változik a víz és a jég mennyisége, és miért növekszik a gleccserek mozgásának sebessége.
A gleccserek olyan mozgó jégtömegek, amelyek áramló mozgásban haladnak. Folytonos mozgásban vannak, gyorsaságuk pedig tömegüktől és hajlásuk mértékétől függ. Sebességük az Alpokban napi néhány deciméter, Grönlandon 2-20 méter.
Az amerikai kutatók mindegyik játékra 3 nyelven elhelyezték a "tudományos kísérlet" és a "jutalom" feliratot, valamint ráírtak egy e-mail címet.
Ha valaki megtalál egy gumikacsát, azt jeleznie kell a tudósoknak, akik így az elképzelés szerint nyomon tudják majd követni a víz mozgását a jégben, és magának a gleccsernek a haladását is.
A szakemberek ugyanis még nem tudták megfejteni azt, hogy miért gyorsul fel a gleccserek haladási sebessége nyáron.
Az egyik elmélet szerint a nyári nap megolvasztja a gleccser tetején lévő jeget. Olyan pocsolyák, kis tavacskák keletkeznek, amelyekből a víz csőszerű lyukakon halad a gleccser aljára, ahol "síkosítóként" viselkedik, és felgyorsítja a gleccser mozgását.
A NASA kaliforniai laboratóriumának egyik munkatársa elmondta: egyelőre még senki nem jelentette, hogy megtalált egy gumikacsát.
"Bizonyára sok időbe kerül, amíg valaki megtalálja, és erről e-mailt ír nekünk" - mondta Alberto Behar, aki szerint nem túl sokan járnak ezeken a helyeken.
2008. szeptember 13 - Öt vízi bölény mentette meg egy nő életét Kínában – írta meg az ananova.com. Gondozójukra akkor támadt rá a fekete medve, amikor az hazafelé tartott az állatokkal.
„Épp összegyűjtöttem a szerszámaimat, amikor hangokat hallottam. Amint felnéztem, a medve már ott állt előttem” – emlékezett vissza a találkozásra Luo Fengju. Az állat ezután nagy erővel nekirontott, és ledöntötte a földre.
Az ötvenöt éves nő megpróbált arrébb kúszni, de a fenevad utána iramodott, és elkapta a jobb lábát. Ekkor az öt közelben legelésző vízi bölény hirtelen odarohant, és megtámadta a medvét.
„Elengedett engem, és elkezdett morogni a bölényekre, hogy elijessze őket” – tette hozzá Luo. Az állatok körülállták, és egyikük megpróbálta felöklelni szarvával a támadót, hogy visszavonulásra kényszerítse.
„Nem tudom mi történt volna velem, ha ők öten nincsenek ott. Ötvenöt éves vagyok, hogyan vehettem volna fel a harcot egy medvével?” – nyilatkozta a Chuncheng Evening Postnak.
A falubeliek elmondása szerint, amikor megérkeztek, az állatok még mindig körbevették a nőt, akit mindenhol vér borított. A bölényeket most hősökként tartják számon a helyiek, és grátisz takarmányt kapnak.
Halászó majmokat találtak Indonéziában :
A makákók híresek arról a képességükről, hogy mesterien szerzik meg élelmüket, legyen szó akár a dzsungel gyümölcseinek felkutatásáról, akár a meglepett turisták hátizsákjának megdézsmálásáról. Indonéziában most a szemtelen főemlősök egy csoportját halászni látták.
Az ország Kelet-Kalimantán és Észak-Szumátra tartományaiban az elmúlt nyolc év során kutatók legalább négy alkalommal látták a majmokat, amint kézzel apró halakat fognak folyókból; ezt korábban még sosem tapasztalták. Ráadásul nem is egyedi jelenségről van szó: két, egymástól elszigetelt csoport tagjai halásztak."Nagyon érdekes látni egy új viselkedésforma feltűnését ilyen hosszú idő után. Ez is azt mutatja, hogy mennyire keveset tudunk a fajokról - mondta Erik Meijaard, az International Journal of Primatology című folyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője.
A kutatók nem tudtak egyelőre rájönni, hogy mi késztette az eddig csak gyümölcs-, rovar- és rákgyűjtögetésből élő majmokat az új típusú élelemszerzésre. Meijaard szerint mindez kiválóan illusztrálja az állatok eddig is ismert bámulatos képességét a környezet változásaihoz való alkalmazkodásra. Adott esetben ok lehetett például a hirtelen jött táplálékhiány vagy a szárazság, ami a kulcsélelemhez való hozzájutást gátolta. "Túlélő faj, amely megbirkózik a nehéz körülményekkel. Ez a viselkedés (a halászat) az ökológiai rugalmasság bizonyítéka" - tette hozzá. (MTI)
Különös tulajdonságokkal rendelkezik egy apró termetű trópusi halfaj: minden évben több hónapig a vízen kívül, fák belsejében él.
Az ikrázó fogaspontyok közé tartozó faj a szárazföldön rothadó faágak és fatörzsek belsejében él, és testfelépítését megváltoztatva levegőt lélegez be. A tudósokat alaposan meglepte, hogy a hal ilyen sokáig képes életben maradni egy, a szokásostól ennyire eltérő közegben is.
A latinul Rivulus marmoratus Poey-nek nevezett állat hímnős, azaz képes fajtárs nélkül szaporodni, így joggal pályázhat az ember által ismert legfurcsább hal címére. A gerinces halak közül egyébként ez a legnagyobb faj, amely képes így szaporodni.
Az öt-hat centiméteresre növő jószágok Florida, Latin-Amerika és a karibi térség mocsaras területein élnek, a fákat akkor célozzák meg, amikor az otthonukat jelentő sekély tavak kiszáradnak.
A fákon belül szorosan egymás mellett helyezkednek el, a rovarok által kivájt járatokban. Ehhez nemcsak testfelépítésüket, hanem viselkedésüket is meg kell változtatniuk, a vízben ugyanis harciasan védik területüket, nem viselik el egymás közelségét.
Scott Taylor floridai tudós a New Scientist magazinnak nyilatkozva úgy fogalmazott: ezekre az állatokra aligha lehet ráhúzni a halakra vonatkozó kritériumokat.
Egy vizsgálat kimutatta, hogy a Rivulus marmoratus Poey kopoltyúja a szárazföldi időszakban átalakul, megőrzi a vizet és a tápanyagokat, a bomlástermékek pedig a bőrén át távoznak. Amikor visszatér a vízbe, visszaalakul "szabályos" hallá.
Én nem meggyőzni akarok senkit egy beszélgetés vagy vita kapcsán , van egy másik aspektus , amit ha én képviselek , megmutatok , ha az elés befogadható , vagy csak elgondolkozik valaki rajta , nagy dolog.
az első lépés , hogy alázattal mindenki elfogadja a saját kicsinységét , hogy 100m-ről már nem is nagyon látszik , ugyanakkor pedig egyszeri és csodálatos mindenki ,mert csak egy van belőle.........de a magatartása az deklarálja , hogy ki is ő valójában.
Akiben nincs felelősségtudat önmaga és mások iránt (azaz menekül és nem szembesül)....ott fontos a kérdés , hogy hogyan segítesz neki.....
-megmutatod neki , hogy van más választható alternativa(egy jobb út ..)
- vagy egyszerűen sajnálatból és kényelemből -bűnrészesként-segítesz neki , hogy önmagát megtartsa az önromboló és leépítő( menekülő) magatartásformájában.
akinél az első nem megy , az menekül és vessen magára, neki kell magának a megújúlását véghezvinni.
felhasználni igen , de kihasználni nem engedem én sem magam , néha ez fáj a másiknak , de ha ő nem látja magát a tükörben , akkor egy másik embernek kell a tükröt eléje tartani , hátha ráébred arra , amiért is leszületett a földre.
"de rájössz , hogy nem a kolomp után akarsz menni és ha van jó meglátásod (amely épít-buzdít és vigasztal), amely segítségével , mindenki a szembesülés és nem a menekülés útját járhatja , akkor azt el lehet mondani. "
Az első lépés ugye az lenne, hogy belássa az ember, hogy épp menekül...ha már azt belátja az egyén, akkor lehet magától is rátalál a saját útjára... :-) De azért nagyon jó dolognak tartom, hogy próbálsz átadni valamit... :-)) és azt is hogy nem igazán szállsz komolyabb (úgy értem: csúnya) vitákba.
JP sokat hülyéskedett ezzel , de pár évvel ezelőtt komolyan foglakoztam a reikivel......bár bármelyik ezoterikus tan , ha az tiszta eredetű, akkor nagyon sokat lehet belőle tanulni.
Sokkal "magasabbról" tudsz dolgokat meglátni(ez nem beképzeltséget és magasabb rendűséget jelent)...de rájössz , hogy nem a kolomp után akarsz menni és ha van jó meglátásod (amely épít-buzdít és vigasztal), amely segítségével , mindenki a szembesülés és nem a menekülés útját járhatja , akkor azt el lehet mondani.
Ennyi az egyén felelőssége , hogy valaki el és befogadja -e , az más kérdést ....erkölcsileg senkit sem lehet megerőszakolni......de példát és mintát lehet mindenkinek mutatni.......az ő szellemi érettségének megfelelően.
Na. Végre. Végigrágtam magam ezen is. Hihetetlen szellemi magasságokba emelkedtem az elöttem szólóknak köszönhetően. Most igazából meg kéne nézni egy Mónika show-t , nehogy gyorsan visszasüllyedjek a szintemre. (kár, hogy 5 éve nincs tv-m)
Aranyos vagy , de én csak leírtam ide és máshová is , az általam EMBER-i jelző fontosságát......vagy így ..vagy sehogy sem érdemes élni -szerintem.
Nagyon magas a léc nálam ez igaz , ma reggel is amikor autós társam ablakon kidobott csikkjét a piros lámpánál visszaadtam és mondtam neki , hogy a csikktartóban talán jobb helye lenne( talán a tar fejem hatása volt ) de nem dobta ki vissza az úttestre.
Az én ingerküszöböm ennyire alacsony , és az emberi értékek vagy vannak valakiben , vagy nincsenek--de a mércém , akkor már nem EMBER-ként méri.
Két lábbal állt a földön egy a késő krétakorból származó kígyó, amely két végtaggal rendelkezett. A 85 centiméter hosszúságú Eupodophis descouensi mintegy 92 millió évvel ezelőtt élt, megkövesedett maradványaira Libanonban, egy kettéhasadt mészkőben bukkantak.
A kutatók mindössze néhány olyan egyedet ismernek, amelyek révén nyomon követhető, hogy miként alakultak át az evolúció során az ősgyíkok lábnélküli modern kígyókká.
A megkövesedett kétlábú kígyóra al-Nammoura libanoni falucska közelében bukkantak még 2000-ben. A fosszilis maradványok egy kettéhasadt vékony mészkődarab belső felületei között oszlanak meg. Hiányzik a kígyó csigolyáinak egy része, levált a farka, amely a kövületben a feje mellett helyezkedik el.
Ugyanakkor világosan láthatók a kígyó végtagjának csontjai: a szárkapocscsont, a sípcsont, valamint a combcsont. A végtag mindössze 2 centiméteres, s feltehetően a kígyó életében aligha használta.
A megkövesedett maradványokat most a grenoble-i székhelyű Európai Szinkrotron Sugárzási Létesítményben vizsgálták meg, s ráleltek a másik végtagra, amely a mészkőben rejtőzködik.
"Biztosak voltunk benne, hogy a kígyónak két lába volt, de jó volt saját szemünkkel meggyőződni erről" - hangsúlyozta Alexandra Houssaye, a párizsi Nemzeti Természettudományi Múzeum kutatója.
Reményei szerint a másik végtagon olyan jellegzetességeket lehet majd felfedezni, amelyek nem észlelhetők a látható lábon.
Ez állati !!!