Ötletelés Aschenbrenner nyomán.... Leopold Aschenbrenner 2024-es Situational Awareness dolgozatának igazi érdekessége nem az volt, hogy „az AI fontos lesz”, hanem hogy egy teljes oksági láncot rajzolt fel: scaling → AGI → AI-R&D automatizálás → intelligence explosion → gigawattos compute → biztonsági és geopolitikai verseny → állami mobilizáció. Két évvel később ennek több eleme meglepően jól tartja magát, miközben saját befektetési története azt is megmutatta, hogy a jövő helyes felismerése és a jó portfólió felépítése két külön dolog. A nyári összeomlást ezért nem feltétlenül úgy érdemes olvasni, hogy „rossz jóslat → tőzsdei bukás”. Inkább úgy, hogy egy hosszú távon akár helyes tézis túl korai, túl koncentrált és túlzottan tőkeáttételes megjátszása forced liquidationhöz vezetett. A leverage összenyomta az időhorizontot: ha valaki 2030-ra vár óriási AI-infrastruktúrát, de négyszeres tőkeáttétellel játszik, valójában nincs 2030-ig ideje. Ehhez jött a sizing, a faktor-koncentráció, a likviditási kényszer és az a klasszikus probléma, hogy a helyes makrotézis sem garantálja a jó részvényválasztást vagy a jó belépési árat. A világmodell, a security selection és a portfolio construction három külön képesség. Közben az alapvető infrastruktúra-lánc nem omlott össze: AI → compute shortage → chipek/HBM → adatközpontok → áram → gigantikus capex. Több, még nem teljesült Aschenbrenner-jóslat is ebbe az irányba halad. A megbízható „drop-in” AI-munkavállalók még nincsenek itt, de az agentek egyre hosszabb feladatokat kapnak; az AI által automatizált AI-kutatás még nem intelligence explosion, de már létező eszköz; a 10 GW-os, később akár 100 GW-os cluster még nem valóság, de a compute- és energiaigény gyorsan nő; a frontier laborok biztonsága egyre inkább nemzetbiztonsági kérdés, az állam és a technológiai cégek együttműködése pedig közelebb került Aschenbrenner „Project” elképzeléséhez. Innen adódik egy robusztusabb befektetési kérdés. Az aranyláz idején nem feltétlenül az keresett a legtöbbet, aki megtalálta az aranyat, hanem aki minden aranyásónak eladta az ásót, a csákányt és a felszerelést. Ha nem tudjuk, hogy OpenAI, Google, Anthropic, Meta vagy valaki más lesz-e a nagy nyertes, talán érdemesebb azokat keresni, akiktől minden lehetséges nyertesnek vásárolnia kell. Az AI-aranyláz „ásói” a 24/7 firm power, a nukleáris és gázerőművi kapacitás, a transzformátorok és transmission hálózatok, a liquid cooling, a leading-edge chipgyártás és litográfia, a HBM memória, a networking és a fizikai interconnect. Ebből egy különösen érdekes hatos rajzolódik ki: CEG az áramért, ETN az elektromos infrastruktúráért, PWR a hálózat kiépítéséért, TSM a leading-edge chipgyártásért, ASML a nélkülözhetetlen litográfiáért, APH pedig a nagysebességű adat- és energia-kapcsolatokért. A lényeg nem az, hogy ezek biztosan jobbak lesznek minden AI-részvénynél, hanem hogy kevesebb dolgot kell pontosan eltalálnunk. Ha az AGI 12–24 hónapot csúszik, ezeknek akkor is lehet üzletük. Talán éppen ez Aschenbrenner legérdekesebb befektetési tanulsága: nem feltétlenül a legtávolabbi jövőre érdemes a legnagyobbat fogadni, hanem azokat a szűk keresztmetszeteket birtokolni, amelyek már az odavezető út közben is pénzt termelnek.

A 600 Wh/kg körüli lítium-fém eredmény technológiailag jelentős és hosszú távon strukturálisan bullish a lítiumra, de még nem közeli tömegpiaci áttörés. LAC számára pozitív háttér, nem rövid távú fő katalizátor. Technológia. A kínai kutatás 550,7 Wh/kg, illetve 602,5 Wh/kg energiasűrűségű lítium-fém pouch cellákat demonstrált. A korlát továbbra is a ciklusélettartam és a terhelhetőség: a jobb ciklusú cella 180 ciklus körül, a rekordcellás változat 60 ciklus körül érte el a 80%-os kapacitást, lassú töltési/kisütési feltételek mellett. Ez tehát az energiasűrűség-problémában nagy előrelépés, miközben a gyors töltés, biztonság, tartósság és iparosíthatóság még nyitott. Fontos, hogy ez nem kizárólag solid-state út: több technológiai irány próbál eljutni a lithium-metal anódhoz. Lítiumkereslet. A technológia nem „kikerüli” a lítiumot; éppen ellenkezőleg, a grafitanód helyére fémes lítium kerülhet. A lítiumintenzitás kWh-nként architektúrafüggő, de a nagyobb stratégiai hatás az új akkumulátoros piacok megnyílása: eVTOL, drónok, katonai UAV-k, regionális elektromos repülés, robotika és prémium hosszú hatótávú EV-k. Emiatt a lithium-metal inkább 2030+ keresleti upside-opció. A 2027–28-as lítiumpiaci bull thesisnek nincs szüksége erre az áttörésre; annak fő hajtóereje továbbra is az EV/BESS volumen és a kínálati fegyelem. Részvényolvasat. SQM a legközvetlenebb jelenlegi lithium-cycle exposure; ALB a ciklus mellett downstream lithium-metal anyagopcionalitást is hordoz; LAC pedig magas bétájú 2028+ amerikai supply/execution sztori. LAC-nál a Thacker Pass geológiai és engedélyezési kockázata sokat csökkent, de a construction/capex/dilution kockázat még valós. A következő 12 hónapban ezért a döntő lánc: frissített capex → energizálás → építési mérföldkövek → 2027 végi mechanical completion → 2028-as ramp. A lithium-metal áttörés LAC terminal-demand oldalát erősíti, de a részvény közeli teljesítményét továbbra is elsősorban a Thacker Pass execution határozza meg.

Harmadik vélemény.......A két véleményt együtt olvasva szerintem nem két egymást kizáró történet rajzolódik ki, hanem ugyanannak az AI-beruházási ciklusnak két külön fázisa. Az első vélemény erőssége, hogy felismeri a boom önmagát erősítő oldalát: a növekvő pénz- és hitelkínálat, a stratégiai verseny és a rendkívüli AI-kereslet egyre több tőkét terel adatközpontokba, chipekbe, memóriába, hálózatba és villamosenergia-infrastruktúrába. Ilyen környezetben a költségek emelkedése egy ideig nem feltétlenül fékezi a beruházást: ha minden szereplő attól tart, hogy lemarad, a 20–30–40%-kal drágább memória, transzformátor, generátor vagy réz is beépülhet a következő capex-körbe. Az M2 növekedése ebben fontos háttértényező lehet, de nem önmagában döntő. Nem minden új dollár jelenik meg automatikusan termékár-emelkedésként: számít a pénz forgási sebessége, a reálkibocsátás és az is, hogy a hitelteremtés mely szektorokba folyik. A lényeg inkább az, hogy az AI jelenleg szokatlanul nagy marginális beruházási és növekedési motor. Ha a többletlikviditás és a hitel jelentős része valóban ebbe az ökoszisztémába áramlik, az egyszerre tud növekedést, eszközár-emelkedést és fizikai inputinflációt generálni. Az áramkérdés ezért szerintem különösen fontos. Nem az a fő kérdés, hogy országosan „lesz-e áram”, hanem hogy lesz-e időben elegendő firm, ténylegesen hálózatra köthető kapacitás a megfelelő helyen. Az interconnection queue, a transzformátor- és turbina-lead time, a hálózati csomópontok szűkössége és a permitting egyszerre lehet bullish a villamosenergia-infrastruktúrára és később korlátja magának az AI-capexnek. A fizikai bottleneck tehát először pricing powert és backlogot, később viszont projektcsúszást, downsizingot vagy cancellationt is okozhat. A Warsh-részben óvatosabb lennék. Trump nyilvánvalóan alacsonyabb kamatokat preferál, és ez releváns a kinevezés politikai hátteréhez. Ettől azonban nem következik, hogy a Fed tartós infláció mellett biztosan nem emelhet kamatot. Az inflációs mutatók módszertanát sem a Fed elnöke írja át tetszőlegesen. A valós kérdés inkább az, hogy Warsh milyen reaction functiont alakít ki: mennyire tolerál átmeneti inflációt, milyen súlyt ad a növekedésnek, a pénzügyi stabilitásnak és a hosszú hozamoknak, illetve mikor érzi úgy, hogy a 2%-os cél védelme erősebb szigorítást követel. A második vélemény legerősebb része szerintem az, hogy megmutatja ugyanezen ciklus önkorlátozó oldalát. A magas értékeltség, a spekulatív hangulat, az IPO-k és a növekvő adósság mind fokozhatják a sérülékenységet, de a valódi töréspont nem feltétlenül egy konkrét 5 vagy 6%-os kamatszint. A P/E reciproka earnings yield, nem projekt-IRR vagy ROIC, ezért a részvények és a Treasury hozamának egyszerű összevetése nem ad teljes képet. A részvénypiac jövőbeli earnings growthot is áraz, miközben a kötvény fix nominális cash flow-t ad. A veszélyes mechanizmus inkább akkor áll össze, amikor több csatorna egyszerre fordul rossz irányba: az AI-capex gyorsabban nő, mint az operating cash flow; a hyperscalerek egyre több adósságot vonnak be; a reálhozam és a finanszírozási hurdle emelkedik; a memória és az elektromos infrastruktúra drágulása növeli az egy projektre jutó tőkeköltséget; a firm-power hiány késlelteti az üzembe helyezést; miközben az AI-revenue és a cash-flow monetizáció nem éri utol a beruházásokat. Ekkor a mai önmagát erősítő boom könnyen önkorlátozóvá válhat. A valódi bearish fordulat számomra nem az lenne, hogy a 10 éves hozam átlép egy előre kijelölt számot, hanem hogy megjelenik a lánc: finanszírozás drágul → capex economics romlik → több hyperscaler lassít vagy halaszt → az AI-infrastruktúra order/backlog gyengül → earnings revisionök lefelé fordulnak → az árfolyamokban egyszerre jelentkezik profit- és multiple-kompresszió. Ez már valódi capex-cycle break lenne. Ezért a két korábbi vélemény szerintem ugyanannak a rendszernek két értékes oldalát fogja meg. Az első jól látja, miért tud a boom a vártnál sokkal tovább tartani; a második jól látja, hogy ugyanaz a tőkeintenzitás, inputdrágulás és finanszírozási igény később a saját korlátjává válhat. Én ezért nem az azonnali összeomlást vagy a végtelen AI-boomot választanám alapesetnek, hanem egy feltételes, önmagát erősítő, majd potenciálisan önkorlátozó beruházási ciklust figyelnék. A legfontosabb monitor: M2 és velocity, AI capex/OCF, hyperscaler debt issuance, 10Y real yield, memória és electrical-equipment infláció, data-center power backlog, AI revenue/capex, valamint a capex-guidance szélessége. Ha ezek közül több egyszerre fordul rossz irányba, a kockázat minőségileg megváltozhat......de ez is csak egy vélemény  

Melyik középső ujját harapja meg Warsh?   


1. A csatolt pénzcentrumos cikk valódi állítása A cikk nem azt állítja, hogy előre jelezhető egy 1929/2008-szerű összeomlás. A közös IMF–EKB–BIS üzenet inkább az, hogy a mai rendszerben több sérülékenység egyszerre áll fenn: magas részvényértékeltség és AI-koncentráció, rekordközeli államadósság, magas hosszú hozamok, nagy NBFI/hedge-fund tőkeáttétel, valamint szűkebb fiskális és monetáris válságkezelési mozgástér. A veszély tehát nem feltétlenül az első sokk, hanem az, hogy a rendszer több csatornán képes azt felerősíteni. A cikk helyesen azonosítja az amplifikációs csatornákat és azt, hogy az AI ma már nemcsak equity-, hanem corporate/private-credit történet is. 



2. A lehetséges „gyűjtőpont”: Treasury/NBFI nexus A legfontosabb mechanizmus a hosszú amerikai állampapírpiac és a tőkeáttételes nem banki pénzügyi rendszer kapcsolata. Egy AI-, inflációs-, geopolitikai- vagy fiskális sokk megemelheti a long-end hozamokat és a Treasury-volatilitást; ez repo-haircutot, marginigényt és kényszer-deleveraginget válthat ki. A kényszereladás tovább emeli a hozamokat, vagyis kialakulhat az első önmagát erősítő kör.

Sokk → Treasury yield/MOVE ↑ → repo/margin stressz → kényszereladás → yield ↑ → equity/credit repricing → növekedés/fiskális helyzet romlik → újabb duration-nyomás

  3. Mikor válik S&P-korrekcióból rendszerszintű folyamat? • Rates: a magas 30Y Treasury-hozam önmagában csak „PRIMED” állapotot jelent. • Funding: SOFR–IORB diszlokáció, Standing Repo Facility igénybevétel, repo/basis stressz jelzi, hogy a Treasury-feszültség átjutott a finanszírozási rendszerbe. • Credit: IG/HY spreadtágulás mutatja, hogy a sokk már a vállalati refinanszírozást és a corporate fundingot is érinti. • Equity: S&P drawdown + VIX-emelkedés igazolja, hogy a részvénypiaci csatorna is bekapcsolt. Az ACTIVE vagy SELF-REINFORCING állapothoz ezért cross-asset megerősítés kell; egy magas kötvényhozam, egy bearish cikk vagy önmagában az AI-részvények esése nem elég. 
4. A jelenlegi helyzet A long-end Treasury már stresszes, de a funding, credit és equity csatornák még nem igazolják az önfenntartó deleveraging spirált.   
Lényeg: a Treasury/NBFI rendszer lehet a következő nagy S&P-selloff erősítő központja. A trigger már részben jelen van, de az önmagát erősítő kör bekapcsolását funding + credit + equity confirmationnak kell bizonyítania.  
 …..és ma este Warshnak nincs igazán jó monetáris választása: Warsh választása nem „szigorítás vagy lazítás”, hanem két különböző típusú kockázat közötti választás. Héja irányban most fájhat a részvénypiac és a gazdaság; galamb irányban később fájhat a hosszú kötvénypiac és az inflációs hitelesség. Héja irányban ráadásul szembekerülhet Bessent Treasury-buyback politikájával is. A fő kérdés: Warsh hajlandó-e megvédeni a pénzügyi rendszer működését anélkül, hogy megvédené az eszközárakat? 

„Világvége-várakozás”, Wall of Worry és az S&P 8500 → 5600 hipotézis   
A felsorolt kockázatok többsége valós, de ebből nem következik, hogy szükségképpen egyszerre omlanak össze. A gyenge pont nem a dósebezhetőségek felsorolásában van, hanem a bizonyítatlan szinkronicitásban. 1. Mi valós a crash-narratívából? • Értékeltség: magas és sérülékeny, de a profitnövekedés jelenleg erős; nem pusztán multiple-expansion tartja a piacot. • Private credit, államadósság + kamatok: valódi rendszerkockázatok, főleg refinanszírozási stressz és csökkenő policy-mozgástér esetén. • AI-capex, kínai túlkapacitás/defláció, geopolitikai fragmentáció és ellátási korlátok: mind valós sérülékenységek, de eltérő időzítéssel és részben ellentétes hatásokkal. 2. Mi kellene egy valódi, 2008-szerű összeomláshoz? Nem húsz külön probléma, hanem egy bekapcsoló feedback loop: infláció/fiscal stress → hozamok ↑ → refinanszírozási stressz → private-credit defaultok → forced deleveraging → earnings és equity multiple ↓ → collateral ↓ → további forced selling. Különösen veszélyes lenne, ha a Fed/fiskális politika az infláció és az adósság miatt nem tudna érdemben reagálni. Jelenleg több láncszem létezik, de a teljes önmagát erősítő mechanizmus még nem látszik. 3. Wall of Worry – igen, de nem tiszta eufóriaellenpont • A piac rekordközeli szinteken áll, miközben a retail sentiment tartósan óvatos/bearish: ez Wall of Worry-kompatibilis. • Ugyanakkor más sentiment-mutatók és az alacsony volatilitás részben complacencyt jeleznek. Pontosabb kép: a narratíva tele van félelemmel, miközben a piaci viselkedés részben már complacent. • A „2008 óta nem volt crash, tehát már esedékes” érv hibás. 2020 és 2022 is jelentős bear market volt; ami valóban hiányzik 2008 óta, az az elhúzódó systemic deleveraging crisis.   
4. Összeomlás helyett egy másik hipotézis - S&P 8500 → 5600 Ennek forgatókönyve:  Az ismert problémák mellett a bull még tovább mászik a Wall of Worryn → terminal melt-up ~8500; később egy trigger több sérülékenységet összekapcsol → severe cyclical bear ~5600 (kb. −34% 8500-ról), de nem feltétlen rendszerszintű végállapot. Miért koherensebb ez?  A félelem ismertsége cash/hedge/underpositioninget tarthat fenn; ha az ár mégis tovább emelkedik, ez FOMO-vá és forced buyinggá fordulhat. A strukturális problémák addig nem feltétlen price-setting faktorok, amíg a transzmissziós mechanizmus nem kapcsol be. 5. Mi cáfolná a „8500 first” olvasatot? A hipotézis akkor romlana érdemben, ha egyszerre jelenne meg: earnings revisions ↓  |  credit spreads ↑↑  |  Treasury yields ↑  |  market breadth ↓  |  SPX price trend ↓.

A „nagy crash” lista jó watchlist, de jelenleg túl determinisztikus forecast. Amíg a problémák nem kapcsolódnak össze mérhető feedback loopba, a sok crash-cikk és az új csúcsok együtt inkább kompatibilisek egy hosszú Wall of Worry / terminal melt-up szakasszal — és így a 8500 → 5600 pálya jelenleg mechanikailag hihetőbb, mint az azonnali összeomlás…….de persze ez is cask egy vélemény.

BABA Metamorfózis   



1. MI VÁLTOZOTT VALÓJÁBAN? • Reporting-architektúra: E-commerce / AI Cloud & Compute / AI Labs & Applications / All Others. A szervezeti struktúra már az új identitást követi. • Új identitás: commerce cash engine → AI Cloud/compute → T-Head silicon → Qwen models → agents/apps → commerce + enterprise distribution. • AI Cloud revenue RMB48.437B, +45% YoY; adjusted EBITA RMB5.628B, +133%; margin ~11.6%: valódi operating leverage. • AI-related product revenue RMB12.376B; 35% az external Cloud revenue-ból; 12. egymást követő negyedév triple-digit YoY növekedéssel. • T-Head/Zhenwu: 650+ external customer, 20+ industry — fontos technológiai/commercial validation, de nem bizonyít önálló chip-sales economicsot.   2. MI FINANSZÍROZZA AZ ÁTÁLLÁST? • Alibaba E-commerce adjusted EBITA RMB39.749B, mindössze -1% YoY: a legacy cash engine továbbra is stabil. • Quick Commerce +45%, unit economics javul; AliExpress operating profitot ért el. 3. A LEGNAGYOBB KOCKÁZATOK • AI Labs & Applications: revenue RMB3.338B, adjusted EBITA -RMB13.861B. A model/app layer jelenleg óriási investment sink. • Quarterly capex RMB67.678B (~US$10B), +75% YoY; FCF -RMB44.670B (~-US$6.6B). A capital intensity nagyon magas. • Adjusted EBITA -30%, non-GAAP net income -38%, non-GAAP EPS/ADS -42%: a profit compression valódi, nem pusztán GAAP-zaj. • Buyback csak US$162M: shareholder yield → growth-investment rezsimváltás.   4. KÉT WARRANTED DISCOUNT VAN – amik ellentétes hatásúak • Technological-inferiority discount ↓: Cloud +45%, Qwen, T-Head, own compute stack, 650+ external customers, 250M AI-driven shopping interactions. • Capital-intensity / ROIC discount ↑: ~$10B quarterly capex, -$6.6B FCF, ~-$2B AI Labs quarterly EBITA, visszaeső buyback. • A következő negyedévek kulcskérdése: melyik diszkontmozgás dominál? 
PIACI REAKCIÓ • Aug. 20: premarket selloff → close $130.53, +1.26%. • Aug. 21: -8.57%, close $119.34. • Verdict: a piac még nem árazta be stabilan az új identitást….és ezután jött a kibocsátás ami nagyon pozitív, és többszöresen túljegyezték. Mi igazolja vissza a teljes szerkezeti átállás megtörténtét? • AI Cloud growth tartósan magas • Cloud margin stabil/javul • AI Apps monetization • AI Labs burn normalizálódik • Capex intensity peak / lassul • FCF recovery elindul 
A döntő kérdés már nem az, hogy nő-e az AI revenue, hanem hogy mikor kezd az AI monetizáció gyorsabban javulni, mint az AI cash burn — ekkor jöhet a corporate reclassification után a valuation reclassification.

 Kína, AI és a gyors technológiai átértékelődés   
1. Alaptézis Az Acemoglu–Johnson–Robinson-féle intézményi keret szerint a széles gazdasági részvételt, jogbiztonságot, kiszámíthatóságot és a hatalom korlátozását támogató inkluzívabb intézmények hosszú távon kedvezőbbek a prosperitásnak. Az AI-korszak azonban módosíthatja, hogy mely intézményi képességek adnak relatív előnyt. Nem az a kérdés, hogy „demokrácia vagy autoriter rendszer”, hanem hogy az adott technológiai fázisban mi a szűk keresztmetszet. 
 
 2. Mi változhat az AI-korszakban? ·Frontier discovery: nyitottság, egyetemek, venture capital, decentralizált kísérletezés – itt az USA/nyugati modell továbbra is erős. ·Industrialisation/deployment: villamosenergia, grid, adatközpontok, gyárak, supply chain, gyors engedélyezés és nagyléptékű tőke – itt Kína komoly comparative advantage-dzsal rendelkezhet. ·Physical AI/robotics: tömeggyártás + szenzorok + motorok + power electronics + valós működési adat + learning curve. A kínai előny nem feltétlenül a „legjobb modell”, hanem a gyorsabb fizikai telepítés lehet. Lehetséges pozitív visszacsatolás: AI → automatizálás → termelékenység ↑ → költség ↓ → több telepítés → több real-world data → jobb physical-AI → még több automatizálás.   3. A China-thesis A befektetési thesis nem azt állítja, hogy a kínai kockázatok megszűntek, hanem hogy MEGFIGYELT DISZKONT > INDOKOLT DISZKONT lehet. Az egyik diszkontkomponens most különösen fontossá válhat: a tartós technológiai lemaradás feltételezése. Ha a piac felismeri, hogy Kína AI-, cloud-, chip-, robotics- és physical-AI képességei gyorsabban zárkóznak, mint korábban várta, akkor maga az indokolt diszont is csökkenhet.   4. BABA: stratégiai jel, nem puszta hígítás A kb. 10,2 milliárd dolláros Alibaba-részvénykibocsátás rövid távon hígít, de deklaráltan full-stack AI-buildre megy: chipek, infrastruktúra, modellek és deployment. Három jelzést ad: (1) management szerint az AI megtérülése elég magas lehet a hígítás vállalásához; (2) a tőkepiac hajlandó nagy összeggel finanszírozni a kínai AI-buildet; (3) Alibaba gyorsítani akar, nem csupán belső cash flow-ból lassan építkezni. Ez majdnem vállalati identitásdeklaráció: e-commerce giant → commerce + cloud + AI models + AI chips + AI applications.   5. Befektetési következmény A gyors átárazódáshoz nem kell, hogy Kína minden makro- vagy geopolitikai problémája megoldódjon. Elég lehet, ha a piac egy kulcsfeltevését módosítja: a kínai tech nem pusztán szabályozott internetcég-univerzum, hanem AI/cloud + domestic chips + robotics + industrial productivity platformok együttese. Ekkor a hozam egyszerre jöhet earnings-növekedésből és multiple-reratingből.   6. Végső állapot A legfontosabb különbségtétel: (A) Kína gyorsabb technológiai felzárkózása - NAGYON VALÓSZÍNŰ; (B) physical-AI / industrialisation előnye - HIHETŐ; (C) a kínai politikai-gazdasági modell általános felsőbbrendűsége MÉG NEM IGAZOLT - erről beszélt Acemoglu; (D) a piac már jóval C bizonyítása előtt átárazhatja a kínai technológiát – ez a LEGFONTOSABB. A kérdés nem az, hogy „Kína nyer-e”, hanem az, hogy a piac mikor kezdi el másképp árazni ennek a valószínűségét.

Nem igazán emelkednek az amerikai kötvény árak. Pont hogy esnek.... a hozamok emelkednek.

Azért az nem kapott túl nagyon hírverést, hogy a 24 tagú politikai bizottságba bekerült 3 fő, akik a kínai csúcstechnológiai elitet képviselik, jelezve hogy a szektorra  a pártfőtitkár mekkora hangsúlyt igyexik fektetni.

Van még vagy volt valakinek CHL ADR-je? Vagyis inkább azt kérdezem, hogy sikerült valakinek a CHL ADR-t 5 darab 0941.HK-ra konvertálnia? A külföldi fórumokon azt olvasom, hogy ezt már elég sokan sikerrel megtették és most is folynak a konverziók. Itthon ez sikerült valakinek?
 Én most próbáltam a konverziót a KBC-nél, ezt írták:
„A KBC Bank, mint letétkezelő az értékpapírt forgalmazó New York-i tőzsde vonatkozó döntése nyomán, a saját belső eljárásrendjével és a KBC csoportszintű szankciós irányelvével összhangban döntött a teljes kereskedési/konvertálási tiltásról. Ennek következtében a letétkezelő az értékpapír (ADR) vonatkozásában semmilyen mozgást/átváltást nem tud végrehajtani. Tekintettel arra, hogy Társaságunk csoporttag, így az említett szankciók Társaságunk ügyfeleinek értékpapírjaival kapcsolatban is érvényesek mindaddig, amíg a letétkezelőtől ettől eltérő információ nem érkezik.” 
Persze panaszt nyújtottam be erre és várom ennek eredményét. A jelenlegi állapot szerint a 'delisting' megtörtént. A NYSE-nek már semmi köze, ráhatása, stb. nincs az ADR-ekkel kapcsolatos történésekre. Ezért is állok értetlenül a KBC által leírt "érveléssel" kapcsolatban.

Azért annyira nem szép...1:6 reverse split volt.

I. n. éves záró tipp S&P-re?
Részemről. 2650.

A Dow/Gold ábráid valahol félrecsúsztak, így a levont következtetések sem valószínű, hogy jók.
Én ezt az ábrát néztem:
https://www.macrotrends.net/1378/dow-to-gold-ratio-100-year-historical-chart
Azt írod az egyik ábrában, hogy a Dow/Gold csúcs 2018 aug-ban volt 26,5-lel. Nos a Dow/Gold csúcs 1999 júliusban volt, azt hiszem 43-mal (Dow ekkor kb. 11k volt a Gold pedig 254).Az elmúlt 35 év tekintetében a Dow/Gold medián kb. 10-12 között volt és semmiképpen nem 3!
Ezzel a számítással a Dow cél érték 17k-ra mutat. Persze én nem mondom, hogy ez a tuti, csak azt, hogy amiből kiindultál az biztosan nem jó.

TKAG: 
Szegény részvényt az ág is húzza: A Thyssenkrupp  a hónap végéig felfüggesztette a németországi liftgyárban a termelést, miután két alkalmazott pozitívnak bizonyult koronavírusra.Egy ilyen apróság csaknem akasztja meg a liftrészleg eladását.De az a május nagyon messze van.... és addig semmi újság nem lesz a szerkezetátalakításról.Ma elérte a részvény 1,5-es P/BV-ét (emlékeztetőül az 5 éves átlag 4 körül van)…. vajon meddig esik májusig?  Az 1-es P/BV-ét kb. 2,5 eur részvényárnál éri el.

TKAG:
Csőd egyetlen esetben kéozelhető el szerintem.... ha a lift eladás deal nem jön létre...kérdés hogy ennek mennyi az esélye. Ha a deal végigfut akkor esélytelen a csőd.... A deal létrejöttével valamennyi mutató rögtön drasztikusan javul. Addig is "csak" finanszírozás kell.... ezt megoldják.
Egyébként nincs szó "tőzsdei kereskedés általi pénzügyi megfojtásról". Már augusztus óta nem nő a short állomány sőt csökken....a részvény "csak" úgy mozog (azaz esik) ahogy az a DAX és MDAX mozgásából és a bétájából következik.

TKAG folytatás. 5.      Plusz, most a Long debt/ equity mutatója is borzalmas, kb. 4 körül van. De a lift üzletág eredmény- és mérleghatása nagyon pozitív lesz. Nagyot nő szept. 30-ra a saját tőke, és egy csomó hitel visszafizetnek majd. Így a long debt/equity biztos hogy 2,5 alá megy jelentősen, a BV pedig akár a mostani 3-4-szerese is lehet…. és erre jön rá a 4. pontban említett P/BV növekedés. 6.      Kormányzati szinten is észlelték, hogy tenni kell valamit az európai acéliparért. Keressétek meg és olvassátok el Altmaier szövetségi gazdasági miniszter nyilatkozatait az elmúlt napokból. Szóval a Thyssen ára nyugodtan eshet még akár 4 alá is (vagy írjak 3-at?)… de nekem erről az jut eszembe, amikor 2009-ben 1200 volt az OTP… kiszórták azt is mindenhonnan, mert kellett másra a likvidítás. És végül… nem is feltétlen magával csak a Thyssen-nel van a baj….nem vitás borzalmas a mérleg és szinte minden mutatója, de a lift üzletág eladása utáni reorganizáció kecsegtető lehet. Érdemes elolvasni Jaksity cikkét, nagy igazságok és meglátások vannak benne: http://concordeblog.hu/2020/02/17/a-nemet-beteg/ Nagy pozitívum lenne, ha jönne Joe Kaeser a Siemenstől és ő lenne Martina Merz utódja. És ha már a személyeknél tartunk…. nagy pozitívum lenne a németeknek, ha végre lelépne Merkel…még idén. Metal, te valahol láttál adatot arra, hogy önmagában a lift üzletág eladása hogy alakítja át majd a mérleget? Én semmit nem találtam erről.

TKAG, ahogy én látom: A csőd nulla esélyes, ha szabad egyáltalán a jelen szituban ilyet kijelenteni. Az kétségtelen, hogy a május túl messze van, és előbb nem lesz bejelentés a szerkezetátalakításról. Sőt a Thyssen most is pénzt éget a működésével és a május 12-i Q1 jelentés sem lesz szuper. De: 1.      Az angolszászok már augusztus óta nem shortolnak, sőt elkezdték zárni a shortokat. (Egyetlen kivétel volt: a PSQUARED ASSET MANAGEMENT csinált egy néhány napos shortot – már ki is szállt nyerőben.) 2.      A Thyssen február közepe óta esik… ahogy az S&P és a DAX is. Ez nem Thyssen specifikus. A DAX esett kb. 35%-ot, a Thyssen kb. 57%-ot…. ez nagyjából megfelel a bétájából következő esésnek, ha jól rémlik a bétája kb. 1,5. Egyszerűen az alapok, amik tartják ugyanúgy adják mint más részvényeket. 3.      Az kétségtelen nem használ a Thyssen-nek, hogy bizonytalanság van a szerkezetátalakítás körül. Amíg ez nem lesz meg, addig nem lesz felminősítés, nem lesz aki vegye. 4.      Ne felejtsük el, hogy bár rengeteget esett a Thyssen, a P/BV még most is 1,9 körül van…. szóval még akár eshet is. De az átlagos P/BV érték az elmúlt 5 évben kb. 4,6 …. ha minden rendben lesz a lift ügylet lezárásával és a pénz felhasználásával, akkor a P/BV átlaghoz visszatérés már maga sokat emel az áron. 

TKAG az elmúlt percekben csak bement 8 euró alá.... ráadásul úgy, hogy a short állomány nem hogy nem nőtt, hanem ha minimális mértékben, de még csökkent is. Súlyosan túl adott, de még nem extrém. Nem látszik semmilyen fordulós jel.