Többéves bírósági küzdelem után érte el a kisbefektetők érdekvédelmi szervezete, hogy gyakorolhatja tulajdonosi jogait a Kartonpackban, csakhogy az közben állami irányítás alá került, s a jelek szerint lényegében a vészhelyzet lefújása után is ott marad.hirdetésJogszabálysértést követett el a csomagolóanyagokat gyártó, tőzsdei Kartonpack állami einstand előtti vezetése, amikor 2017 decembere óta megtagadta a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szervezetének bejegyzését a részvénykönyvbe, meghiúsítva ezzel tulajdonosi jogai gyakorlását – mondta ki a minap a Kúria.A több mint két év alatt megszületett legvégső bírósági döntés oly friss, hogy az érintettek nem kapták még meg az írásos indoklását. Dióslaki Gábor, a Tebész elnöke azonban a hvg360-nak kijelentette: az ítélet alapján folytathatják a pereskedést a társaság ellen azért, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül az összes olyan közgyűlési határozatot, ami az ő részvételük nélkül történt, még ha egyetlen darab részvényükkel érdemi befolyást nem is gyakorolhattak volna azokra. Fajsúlyos dolgokról, egyebek mellett vezető tisztségviselők megválasztásáról, a díjazásukról vagy az éves beszámolók elfogadásáról van szó, így a Tebész szerint elvi kérdés, hogy egy tulajdonost se zárhassanak ki.Csakhogy nem a Tebész volt az egyetlen olyan tulajdonos a Kartonpackban, amely képtelen volt élni a jogaival – így járt az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő is. Nem egyforma súlycsoportban „fociznak”, hiszen ez utóbbi – elvben – közel 62 százaléknyi részvénypakett birtokosa. A Kulcsár-perben 2017 tavaszán hozott jogerős ítéletben ugyanis a bíróság vagyonelkobzásról is döntött, így elvonta a másodrendű vádlott, a csalás miatt hároméves börtönbüntetéssel sújtott Kerék Csaba vagyonát is. Benne az ominózus részvénycsomagot, ami Kerék Britton Kft. nevezetű cégének a kezében maradt. S tán még most is ott van, amiben némi támpontot adhatna a 2019-es beszámoló, csakhogy azt nem hozták még nyilvánosságra - és a Kartonpacknál sincs meg a végleges beszámoló, így addig a jegybank döntése alapján a tőzsdén sem lehet kereskedni a cég részvényeivel.Akárhogy is, érthetetlen, miért nem tudott éveken át mit kezdeni az állam a rászállt vagyonnal, miért nem élt azzal a jogával, hogy végrehajtási eljárásban elárverezze az értékpapírokat. Sosem adtak erre magyarázatot, de talán azért nem, mert ennyi részvényre nem találtak volna elfogadható áron vevőt. Mostanra mindenesetre az adóhatósághoz került az árverezés joga. Az értékesítés nem maradhatna titokban, mert amellett, hogy a változást nyilvánosságra kell hozni a tőzsde és a cég honlapján, annak, aki 33 százalék felletti tulajdonrészt szerez, nyilvános felvásárlási ajánlatot kell tennie.Hogy készül-e a NAV árverésre, titok, s az ügyet háttérbe is szorította a Kartonpack állami felügyelet alá vétele áprilisban. A társaság körüli megmagyarázhatatlan fejlemények közé tartozik az is, hogy az állam hatalomátvételéig gyakorlatilag az elítélt Kerék Csaba kezében maradt a Kartonpack irányítása. Kezdetben úgy, hogy az igazgatóság elnöke lehetett, annak ellenére, hogy eltiltották a cégvezetéstől, ami az efféle visszaélésekre amúgy érzékeny piacfelügyelő főhatóságnak, a Magyar Nemzeti Banknak ezúttal nem tűnt fel. Miután azonban a hvg.hu 2018 elején feltárta a törvénytelen állapotot, az elnöki posztot betöltő Kerék kénytelen volt távozni (egyébként a börtönbüntetéséből is hátra volt még pár hónap), de a vezérkarban továbbra is az ő bizalmasai, például az ügyvédje és a testvére ültek.A köz pénzéért – s az állam által elkobzott vagyon ilyen – felelős vagyonkezelő tehetetlenségére aligha elfogadható indok, hogy a Kartonpack alapszabálya szerint legalább háromnegyedes többség kell a vezetők lecseréléséhez. Van ugyan még egy tulajdonos, akinek a közreműködésével ezt éppenséggel meg lehetett volna ejteni, s nem is akárki. Fintha-Nagy Ádám ügyvéd, aki egyebek mellett arról ismert, hogy Rogán Antal belvárosi polgármestersége idején bekapcsolódott a kerület kétes ingatlanügyleteibe. Az ügyvéd 2015-ben vásárolt be csaknem 30 százaléknyit a csomagolóipari részvényekből, amelyek már akkor is bűnügyi zárlat alatt álltak. Mivel kapcsolatban állt a brókerügy egyes károsultjaival, közeli információi lehettek, így végrehajtásban, olcsón juthatott hozzá a Kulcsár Attila által alapított, szintén Britton nevezetű, amerikai offshore cég pakettjéhez. Ám az ügyletet az ebben az esetben éber MNB bennfentesnek minősítette és büntetőeljárást kezdeményezett, így a részvényeket újfent lefoglalták, s szavazni sem lehet velük.A rejtélyek sorát nyújtja, vajon mi lehet a célja a Kartonpackot a koronavírus okozta vészhelyzetre hivatkozva megszálló államnak. A társaság ugyan beszállítója a gyógyszeripari cégeknek, de nem olyan termékekkel, amelyek járványhelyzetben kivételesen érzékenyek vagy pótolhatatlanok lennének. Dióslaki megfogalmazása szerint „tovább lopták az ellopott céget”, de azért a helyzet nem ilyen egyszerű. A cég folyamatosan nyereséges ugyan, de korántsem termel akkora profitot, amellyel kielégíthető lenne a NER oligarcháinak végtelen pénzéhsége. Sőt, a 2019-es eredménye egészen visszafogott: 2,5 milliárdos árbevétel mellett mindössze 8 milliós nyereségről számolt be. Ez azonban a korábbi években sem volt a százmilliónál lényegesen több, azaz a Kartonpack nem különösebben jövedelmező vállalkozás, legalábbis, ha az eddigi mérlegeit hitelesnek tekintjük. Valamiért mégis fontosnak tartotta a kormány, hogy rendkívüli felhatalmazással biztost rendeljen ki a vállalathoz, aki a közgyűlést helyettesítő döntéseket hozhatott - új alapszabályt alkotott és új vezetőket nevezett ki, ellenőrzése alá vonta a bankszámlákat és a szerződéseket.Egyes feltételezések szerint a mögöttes cél a Kartonpack egyik jogvita alatt álló érdekeltségének, a csornai Ecosolifer napelemgyárnak a megszerzése, ami Kerék Csaba szívügye, de egyben egyik csúfosan befuccsolt vállalkozása is. A projekt a Kartonpack és egy német állampolgárságú magyar üzletember svájci érdekeltsége, az Ecosolilfer AG. közös vállalkozása volt, amely 2014-ben kétmilliárdos, uniós forrásból eredő állami támogatást is kapott, s az alapkövét a zöldügyet felkaroló Áder János köztársasági elnök tette le.A projektet az állami Eximbank pénzelte, ám – ahogyan azt Kerék 2016-ban a HVG hetilapnak elmesélte – a bank kifogásolta Kerék érintettségét a Kulcsár-perben, továbbá rosszallta a már akkoriban vagyonzár alá vett Britton Kft. adótartozását is. Kerék ezért kiszállt a projektből, de – mint állította – abban állapodtak meg az üzlettársával, hogy a beruházás elkészülte után elszámolnak egymással, s erre a célra az általa otthagyott cégben 600 millió forintot különítettek el. A pénz azonban eltűnt, a Kartonpack pedig máig pereskedik érte és az elveszett résztulajdonosi jogaiért is.A csornai csarnokban még nincs nagyüzem (pedig évek óta ontania kellene a napelemeket), de időközben a beruházás pénzelése a szintén állami MFB Bankhoz került. A bank nyolcmilliárd forinttal hitelezi a pillanatnyilag Ecosolifer Heterojunction névre hallgató, masszívan veszteséges kft.-t, amelynek a tulajdonosa a svájci cég. Fizetésképtelenség esetén egyébként az MFB élhet a cégre kikötött jelzálogjogával. Mindenesetre a szálak annyiban összeérnek, hogy a Kartonpack állami fennhatóság alatt kinevezett vezérkara élén elnök-vezérigazgatói státuszban Uszkay-Boiskó Sándor áll, aki a közelmúltig az MFB igazgatósági tagja volt. S mint tudjuk, az energiabiznisz Mészáros Lőrinctől sem áll távol – így adott esetben akadna kormányközeli vállalkozó a megrekedt beruházás felkarolására.„Aggályosnak tartom, hogy nem hozzák nyilvánosságra, hol is van most pontosan az állam által elkobzott Kartonpack-részvénycsomag,netán az állam levonulása után újra Kerék rendelkezhetne vele? Sérelmezem azt is, hogy az állami irányítás alatt hozott új alapszabály sem zárja ki, hogy ugyanazt a gyakorlatot folytassák, mint eddig, azaz megint csak ne vezessenek be bennünket a részvénykönyvbe” – vetette fel Dióslaki Gábor. Az ezzel kapcsolatos kérdéseket a hvg360 is feltette a Kartonpacknak, ám egyelőre nem érkezett válasz, s van rá esély, hogy nem is fog, mert az állami navigáció alatt álló cégnél – súgta meg valaki – tilos újságírókkal kommunikálni.Annyi tudható, hogy a társaság legkésőbb augusztus 15-éig kikerül az állami irányítás alól, ám a rendeleti kormányzást megszüntető salátatörvény-javaslatban erről mindössze annyi áll, hogy a kormánybiztos „tájékoztatja a Társaság vezető tisztségviselőit és felügyelőbizottsága tagjait a megtett intézkedésekről és átadja a megtett intézkedésekkel összefüggésben keletkezett dokumentumokat. A tájékoztatás megtörténtét követő napon az állami felügyeleti jog – további jogszabályi rendelkezés nélkül – megszűnik”.Mindebből az következik, hogy a kormánybiztos által kinevezett vezetők maradnak. Ráadásul jó alaposan bebetonozták őket, a leváltásukhoz ugyanis változatlanul háromnegyedes többség kell. Ezzel a Kartonpack-sztori arra is rávilágít, hogyan élhet vissza a kormány a vészhelyzetben megszerezhető rendkívüli felhatalmazásával: kvázi államosíthat cégeket, ellehetetlenítve az addigi magántulajdonosokat. Ez pedig még akkor sem fogadható el, ha egy vállalkozás addigi vezetése jogszabályokat sértett, tisztességes jogállamban ugyanis az ezzel kapcsolatos szankciókat a piacfelügyeletnek, a tőzsdének vagy a bíróságoknak kell meghozniuk.Elenyésző, mindössze 0,2 százalékos a Kartonpackban a közkézhányad, azaz a kistulajdonosok aránya, de ők most már végképp nem tudhatják, hogy mennyivel ér többet a részvényük a sima csomagolópapírnál. Reális piaci értékmérő ugyanis itt nincs, pedig a tőzsdei jelenlétnek épp az lenne a lényege, hogy legyen. Igaz, az Orbán-kormányok alatt a befektetők lassan hozzászokhatnak, hogy nálunk ez nem így van, ékes példa erre Mészáros Lőrinc vagy Schmidt Mária tőzsdén jegyzett vállalkozásainak szereplése.A Kartonpack árfolyamának alakulása példátlan: 2019 elején 42 ezer forint felett is járt, az elmúlt egy évben 28 800 és 6050 forint között ingadozott (utóbbira a vészhelyzet meghirdetésekor zuhant), miközben a saját tőkéje alapján egy 200 forintos névértékű részvény nagyjából háromezret ér. Egy esetleges felvásárlási ajánlat esetén ezzel akár még jól is járhatnának a kisbefektetők, de lehet, hogy a végén még egy őrültnek sem éri meg tisztességes úton megszerezni a céget. "
"Annyi tudható, hogy a társaság legkésőbb augusztus 15-éig kikerül az állami irányítás alól, ám a rendeleti kormányzást megszüntető salátatörvény-javaslatban erről mindössze annyi áll, hogy a kormánybiztos „tájékoztatja a Társaság vezető tisztségviselőit és felügyelőbizottsága tagjait a megtett intézkedésekről és átadja a megtett intézkedésekkel összefüggésben keletkezett dokumentumokat. A tájékoztatás megtörténtét követő napon az állami felügyeleti jog – további jogszabályi rendelkezés nélkül – megszűnik”.Mindebből az következik, hogy a kormánybiztos által kinevezett vezetők maradnak."
"Elenyésző, mindössze 0,2 százalékos a Kartonpackban a közkézhányad, azaz a kistulajdonosok aránya, de ők most már végképp nem tudhatják, hogy mennyivel ér többet a részvényük a sima csomagolópapírnál. Reális piaci értékmérő ugyanis itt nincs, pedig a tőzsdei jelenlétnek épp az lenne a lényege, hogy legyen. Igaz, az Orbán-kormányok alatt a befektetők lassan hozzászokhatnak, hogy nálunk ez nem így van, ékes példa erre Mészáros Lőrinc vagy Schmidt Mária tőzsdén jegyzett vállalkozásainak szereplése."