Bocs, de hülyeséget beszélsz. Definíció szerint minden nem ellenőrző részesedés, amiben az anyavállalatnak nem 100%-os részesedése van. Fennállhat az a helyzet (ami most is van), hogy a nem ellenőrző részesedések összes eredménye pozitív, míg az anyavállalat eredménye negatív (mert pl. olyan negatív eredményhatások érik, amik a nem ellenőrző részesedéseket nem, lévén ő az anyavállalat). És pont ezért írják elő a vonatkozó IFRS standardok, hogy a konszolidált eredményt meg kell bontani anyavállalatra jutóra és nem ellenőrző részesedésre jutóra. Máskülönben a (potenciális) befektetők nem látják tisztán, hogy a profitot az anyavállalat, vagy a leányok hozzák. De ettől függetlenül a cégcsoport végső (konszolidált) eredménye a kettő együtt. És a részvényesekre jutó eredmény ez a végső eredmény, nem pedig csak az anyavállalatra jutó rész. Ezért is helyes az, ha az EPS-t erre vetítve számolják. Szerinted aki (akik) készíti(k) ezeket a jelentéseket, ilyen kapitális hibát vétenének? Gyakorlott szakemberek. Korábban írtad, hogy a nem ellenőrző részesedés eredménye nem hozzáférhető. Bocs, de megint csak hülyeség. Ha a nem ellenőrző részesedés osztalékot fizet majd, akkor abból az anyavállalat a részesedése mértékében részesül. Így az eredmény hozzáférhető. Összefoglalva: csak a standardok miatt kell az eredményt megbontani. A nem ellenőrző részesedésre jutó eredmény az anyavállalat részéről ugyanúgy hozzáférhető, ill. az EPS számításba azt is be kell vonni. A számvitelben az a jó, hogy logikus. Többek között ezért szeretem.
Jelentős pakkom van, de én egy picit pesszimista vagyok. Elutazunk, tárgyalgatunk, beszélgetünk, egymás képébe mosolygunk, aztán ha meg üzletre kerülne a sor, mondja az amerikai: ja, hogy eladni is szeretnél? Mi nem akarunk semmit sem venni. Mint amikor bemész egy autókereskedésbe, mert el akarod adni az autód, aztán rábeszélnek, hogy vegyél egy másikat (lsd. axiom space befektetés).
Ne zavarjon, hogy eddig is gond nélkül fizette a kamatokat. Neked is mondom, hogy az operatív cash flow (amiből futja kamatra) nem egyenlő a megtermelt profittal. Működik náluk megfelelő cash flow managament.
Én azt használom, bár nem napi/rendszeres kereskedésre. Nekem teljesen bevált. Kereskedési díja 0,55% volt, amikor vettem papírt. Talán most is annyi. Idén valamelyik hónaptól azonban kérnek állományi díjat bux papírok után (0,03%), a piaci érték alapján. Alacsonynak tűnhet, és egy bizonyos szintig az is, de nincs maximuma. Összességében én ajánlanám. Bár hangsúlyozom, én nem profi szemmel nézem.
Értem én, hogy a split miért is lehet jó, de másfelől meg szerintem valahol a bóvli kategóriába tenné a részvényt. Pl. miét nem splittel a richter, vagy az otp? Szerintem egy nagy részvényárfolyam valahol mutatja a papír komolyságát is. Nyilván van az a szint, ahol a split elkerülhetetlen, pl. gondolok itt az nvidia szárnyalására kb 120 dollárról 1200 dollárra. Ott észszerű volt a split.
Persze, ez logikus. De akkor előfordulhat az a helyzet, ami most a Rába esetében. Ha a hadiipari részleg tőzsdére menne, akkor a befektetők inkább azt a papírt vennék, ha pl. nyerne a cég egy zsíros megrendelést, nem?
De ez egyben azt is jelenti, hogy a 4ig anyacég árfolyama jelentősen lecsökkenne? Hiszen "kivennék" belőle az igazán pénzt és hasznot termelő üzletágakat.
Tudja valaki, hogy lehet-e venni magyar állampapírt IBKR-en keresztül? Nyilván valószínűleg kedvezőtlenebb kondíciókkal, mint webkincstáron keresztül, de azért érdekelne.
Már többször írtátok a frankfurti tőzsdére történő bevezetést (dual listing). Ezt hogy kell elképzelni? Értem ezalatt, hogy az árfolyamok "össze lesznek kötve"? Vagy egy adag részvényt áttesznek a frankfurti tőzsdére? Vagy lehet olyan, hogy Frankfurtban az árfolyam x, a bét-en meg y? És ha bevezetnék Frankfurtba, akkor előfordulhat, hogy a nemzetközi befektetők inkább onnét veszik, nem pedig a bét-ről, igaz? De akkor megint felmerül a kérdés az árfolyamról, hogy vajon együtt mozog-e?
Ez nagyon sokáig így volt, hogy a bizonytalanoktól, eldobálóktól begyűjtötték árfolyamemelkedés nélkül. De most meg gondolom valaki más megunta, vagy újként megjelent, és felhajtotta az árfolyamot. Ilyenkor pedig a régi nagyoknak muszáj volt vele menni, ha még venni akartak. A többi meg már történelem.
Nagy a kísértés nálam is. Én eredetileg úgy terveztem, hogy teljesen jó lesz, ha 5 év alatt hoz 100%-ot. Aztán amikor láttam, hogy ebben több van, 2700-as célárat határoztam meg. Az kb. háromszoros pénz a bekerülési áramhoz. Most meg már ezt is túlléptük. Nyilván vannak rizikófaktorok (hol nincsenek), de valahol hiszek a cég növekedésében hosszú távon. Terveim szerint még legalább 5 évig tartom, hadd érjenek be a dolgok. Majd meglátjuk, mi lesz.
Ez hogy jött ki? Tényleg komolyan érdekel. Ha adott egy konszolidációs eredmény, ami vagy plusz, vagy mínusz, akkor elviekben az oszlik meg a tulajdonosok (intézményi, magán, stb) között. Tehát oda akarok kilyukadni, hogy szerintem nem lehet az, hogy egy tulajdonosi kör plusz, a másik meg mínusz. De persze az ismereteim hiányosak lehetnek.
2024-ben meg 100%-os tulaj volt az Nyrt. Most meg egyszer atolvastam a tőkeemelésről a tájékoztatást. Eszerint lényegében JG lesz a Zrt max 49%-anak a tulajdonosa. Többet nem engednek neki. A maradék 51 bekerül a konszolidációs körbe. Ez persze a jövőben változhat, de ehhez szerintem a rheinmetall-nak is lenne beleszólása. Mert ő meg az nyrt-ben tulaj, és így kevésbé részesülne az eredménybol.
