Végre vége! A Kecskeméti
Törvényszék Cégbirósága
2023.12.18.-án kelt végzésével törölte a BUSENESS TELEKOM
NyRT.-ét a cégjegyzékből. Pénteken az ERSTE törölte is a
részvényeket a számlámról.
Kezdő IB kliens vagyok, a Frankfurti tőzsdéről van néhány részvényem. Itt az IB Client Portal az IBIS platformon szolgáltat. Mivel nincs realtime adatom az IB felől, a XETRA ingyenes realtime adatait figyelem. Azt vettem észre, hogy az IB záró árai eltérhetnek a XETRA záró áraitól. Az eltérés elég nagy lehet, volt olyan, hogy az IB záró ára a 14:50 időpontban aktuális árral volt azonos. Az hogy késleltetett adatok vannak kereskedési idő alatt az érthető, de a záró árakat miért nem adják meg korrektül zárás után. Ha valakinek van magyarázata erre szivesen venném.
A nyilvanos, kötelező érvényű vételi ajánlat elfogadása szabályozott piaci műveletnek számít, nincs szocho. Kiszorításnál már van. Az ELMU- nél így volt.
Tovább olvasva a törvenyt az 5. paragrafus 5. bekezdés c) pontja ad mentességet az EGT bármelyik tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak minősülő hozama utáni adófizetési kötelezettség alól.
A NYESZ számla adózási feltételeit nem ismerem, a koromnál fogva már nem érdekel, de a szocho törvény nevesíti az EU tagországok szabályozott piacán (tőzsde) forgalmazott részvények osztalékát, hogy az nem képez szocho alapot. Nyugodtan vedd ki a tervezetből.
A NAV a SZJA tervezetben nem foglalkozik azzal, hogy honnan van az osztalék, mindig megállapit hozzá szochot, kivéve a TBSZ-es osztalékot, amit nem kell adózni. Mindenkinek módositania kell a tervezetet, ki kell törölni a szocho-t. Tőzsdei cég osztaléka után nincs szocho.
A BÉT MMTS1szabályzata szerinti üzletkötés miért ne lenne szabályozott piaci ügylet? Az OTC csak annyit jelenthet, hogy nem a napi forgalom terhére veszi a részvényeket a MTELEKOM.
Még
nem késő, módosítsd
a NAV tervezetét és felejtsd el az eho fizetést, mert tőzsdei részvény osztaléka
után nem kell fizetni. A 288. sorba írj 0-t
és úgy küldjed el. A NAV nem foglalkozik azzal hogy
honnan kaptad az osztalékot - mert szerintük a 08-as bevallások sem adnak erre
vonatkozó infot- ezért a tervezetben előírják ha kell, ha nem.
Tőzsdei osztalék utáni Szocho a SzJA tervezetben témában megjött a NAV válasza. A bevezető szöveg után a lényeg: Tájékoztatom, hogy az adóhatóság a személyi
jövedelemadó bevallás tervezeteket a beérkezett kifizetői adatszolgáltatások alapján állítja össze.
A kifizető által benyújtott
1908 jelű járulékbevallásban azonban nincs lehetőség annak jelölésére, hogy a
kifizetett osztalék szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alá esik vagy sem, így az adóhatóság nem
rendelkezik információval arról, hogy a kifizető által bevallott osztalékból
mennyi volt az EGT-államban működő tőzsdére bevezetett értékpapir utáni osztalék. Fentiekben rögzítettek alapján -
mivel a járulék bevallásokból egyértelműen nem dönthető el, hogy milyen tipusú
osztalék szerepel benne - a személyi jövedelemadó bevallás tervezetekben az általános
szabályok szerint kerül szerepeltetésre és előírásra a 17,5 % szociális hozzájárulási
adó, továbbá ahol előírásra került a szociális hozzájárulási adó, az adóhatóság
az „Ha EGT tagállamban műkodő tőzsdére bevezetett értékpapirból osztalék jövedelmet
szerzett kérjük, ellenőrizze a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettségével
összefüggő adatokat." üzenettel hívja fel az adózók figyelmét arra, hogy
felül kell vizsgálniuk a bevallási tervezetben szereplő adatokat. Amennyiben a magánszemély a bevallástervezet adataival
nem ért egyet, úgy lehetősége van annak 2020. május 20-ig történő módosítására,
vagy önállóan is készíthet adóbevallást az Általános Nyomtatványkitöltő Program
használatával is benyújthatja.
A
leveled egyértelmű, pontosan megnevezi a tranzakciót. A NAV válasza nem több
mint egy vélemény, nem hivatalos állásfoglalás. Arra mindenképpen jó, hogy a
jóhiszeműséged igazold vele, ha később meggondolják magukat. Amit előbb írtam
az is csak egy vélemény, a NAV-é kedvezőbb, azt kell elfogadni. Egyébként 5 év
alatt minden elévül.
Hát ez
nem egy határozott válasz. Persze tudnom kellene, hogy mit kérdeztél, mennyire
utaltál az aktuális értékpapír tranzakcióra. A TBSZ számlán szokásos szabályozott
tőkepiaci műveleteknél, kamatoknál csak SZJA-t kell fizetni, igy igaz, hogy ha
eltelik az 5 év nem kell semmit sem fizetni a hozam után. De ez most nem szabályozott
tőkepiaci művelet volt, ezért vontak le szocho-t a sima számláknál. Megnéztem a
SzJA törvény ide vonatkozó 67, 67/A,
67/B rendelkezéseit és szomorú következtetésre jutottam. Az én értelmezésem
szerint a kiszorítással megszerzett bevétel után nemcsak szocho-t, hanem SzJA-t
is fizetni kell. A szabályozott tőkepiaci műveleten kívüli árfolyamnyereség tételesen ki van véve a tartós
befektetésből. A TBSZ-re jött a pénz, de nem számít tartós befektetésnek. Az
nem világos, hogy mikor kell azt megfizetni. A számlán van a pénz, de nem jutsz
hozzá, amíg le nem jár. Ezzel a logikával elég a lejáratkor foglalkozni vele.
A
bróker
cég csak a szabályozott piacon végrehajtott műveletek nyereségét és veszteségét
tartja nyilván, az egyéb műveletekét nem. A transzferált részvényeknél sem
foglalkozik, hogy milyen pénz mozgás van mögötte, a beérkezőket jó esetben névértéken,
vagy 0 forint
bekerülési értéken tartja nyilván. A kifelé transzferáltaknál hasonló a
helyzet, a részvények eltűnnek a számládról, nem foglalkozik azzal, hogy
mennyiért vetted. Ezeknél csak a saját nyilvántartás alapján lehet kezelni az
árfolyam nyereséget, ami más sorban szerepel az adóbevallásban és sajnos szocho
fizetéssel jár együtt. A nyilvántartást bizonylatolni kell, ezért fontos, hogy
a megszüntetett részvényekről kapjatok valami papírt a cégtől , KELER-től, vagy
a brókeredtől.
A NYESZ nem az én
kategóriám a koromnál fogva, annak adózásával nem foglalkoztam.
A másik dolog érdekes, mármint az, hogy a NAV tervezetét
elfogadva mentesültünk-e a későbbi NAV ellenőrzés alól. Ha igen, akkor ez öngól
a NAV részéről, mert olyan bevételi tételeket amiről nincs tudomása nem tudja a
tervezetbe bevenni. Ha nem, akkor azt kockáztatod, hogy kitudódik a hiány és
pótolnod kell amit nem vallottál be a tervezet puszta elfogadásával.
Ünneprontó
leszek, mert megismétlem azt a véleményemet, hogy a szocho-t meg kell fizetni
függetlenül attól, hogy milyen számlán volt az érvénytelenített részvény. Amit
a TBSZ-szel nyerni lehet az a késleltetett megfizetés. Az, hogy nem vonta le most
a kifizető nem jelenti, hogy nem keletkezett adókötelezettséged, amit neked
kell bevallani a következő májusban. A TBSZ zárt számla, nem lehet kivenni
belőle, csak felbontással és ahhoz kötött adó bevallási kötelezettséggel. Ezért
nem vonta le a kifizető a szocho-t. Ez a kiszorítás nem egy szokásos, előre
szabályozott művelet, a kifizető ugyanúgy kezelte, mint az osztalékot.
Mégegyszer, a TBSZ-t a SZJA törvény szabályozza, az ad arra kedvezményt, a
szocho-val külön törvény foglalkozik, és az nem említi a TBSZ-t mint fizetési
kedvezményezett bevételt. Arra alapozva, hogy a KELER és-vagy a szolgáltatód nem
jelenti a NAV-nak a tranzakciót lehet próbálkozni, de ez visszaüthet, én nem
tenném.
Látom tovább megy a panasz a szocho miatt. Most küldtem
el egy panaszt a NAV felé, hogy javítsák ki a tervezetemet, mert nem az érvényes
jogszabályok szerint készült. Nem kell szocho-t fizetni a szabályozott piacon
kereskedett részvény osztaléka után az Európai Gazdasági Közösségben. Lásd 2018.évi LII törvény
5. § (3) bekezdést. Ezen
túl is hibás, mert pl. Az ELMÜ osztalékot májusban fizették és akkor még 19.5%
volt a szocho, csak július 1. után lett 17.5% amivel a NAV számolt.
