Új kormányzati negyed létesül  

"Nem az a baj ezzel, hogy valakinek a szolgájává tesz akárki akárkit."

Attase! Éppen ez a baj!
A befektetők pénzt hoznak, amelyért a magyar nép fizikai munkával fog fizetni..., ki tudja mennyit, és ki tudja mennyi ideig...
Nincs erre szüksége a magyar népnek.
Ez az amit a politikusainknak át kellene gondolni.
Építsenek kormányzati negyedet akkor, ha erre futja majd az adóbevételekből.
Ne a nép kizsigerelése árán pöffeszkedjenek luxus körülmények között az ország vezetői.
A kormányzati negyed bérleti díja végülis a magyar nép életszínvonalát csökkentené...
Kell ez így nekünk???
A nemzetet gyengíti minden külföldieknek eladott ingatlan, gyár, bank.. stb.
Ha a kormány nemzetet gyengítő lépéseket tesz, akkor megszegi esküjét...

Egy nemzet, a külföldi tőkét felhaszálhatja a saját javára, de ezzel ellentétes hatással is.
Ha a külföldi tőkét a nemzet feléli vagy nélkülözhető luxus célokra használja az rossz, mert azt "kamatostul" vissza kell fizetni később.
A külföldi tőkét csak úgy szabad igénybe venni, -okosan-, ha az nélkülözhetetlen, elemi szükségleteket elégít ki, vagy a hazai technológiai hiányt pótolja, vagyis a nemzet fejlesztését szolgálja.
Az új kormányzati negyed felépítése, ha az külföldi tőkét vesz igénybe, akkor az "nagyonbuta" terv.
Vagy én vagyok a "nagyonbuta" ?

Ismerek egy önkormányzatot...
Ez az önkormányzat eladta egy épületét egy magánszemélynek, amelyet jelenleg is "visszabérel". Az önkormányzati képviselők azzal indokolták az épület eladását, hogy ez jó lesz a városnak, mert a városnak nem lesz pénze az épület felújítására, és a bevételre szükség van...
A jelenlegi mérleg az, hogy a város többet fizet az épület bérléséért, mint annak fenntartási költsége.
A városlakók rosszul jártak...
Nehogy így járjon az ország ezzel az új kormányzati negyeddel!

A bérleti díjat sajtó info szerint 16- 20 Euró/ négzetméter körül lesz.
Mi jelenleg 70 négyzetmétert bérlünk irodaházban 15- ért.
A kormány több tízezer négyzetmétert bérel majd, ekkora bérlő esetében valahol 10 euró körül kellene az árnak lenni.
De ezek úgy kalkulálnak, hogy nagy területet vesz bérbe, ezért a dínak is magasnak kell lennie...

"A bérleti díj sajtó info szerint 16- 20 Euró/ négyzetméter körül lesz. csuloktata"

Ezt kellene összehasonlítani a jelenlegi épületek fenntartási költségeivel.
Így látnánk világosan...

Igen, és a piaci árakkal is össze kellene vetni!

Alapvetően a kormányzati negyed kialakításának az ötlete nem rossz.
Nem hallottam olyan felmérésről, mely a jelenlegi rendszer működési (fenntartási) költségeit hasonlítaná össze az újjal. Innentől kérdéses, hogy mennyire megalapozott a döntés, s tényleg lesz- e megtakarítás, s nem az egyszeri bevételről szól- e az egész.

Erős a gyanúm, hogy a kormány annyira mond igazat ebben az ügyben, mint a választási kampány során, vagy a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazás előtt. Sajnos.
:(
Sokat hazudtak már, most vajon igazat mondanak?

Hát igen..., nekem nem okoznának meglepetést, ha most is hazudnának... :((((

A MA MINISZTÉRIUMNAK HASZNÁLT ÉPÜLETEK TÖBBSÉGE EREDETILEG IS IRODÁNAK ÉPÜLT, TEHÁT NEM IGAZ, HOGY AZÉRT KELL ELADNI ŐKET, MERT ALKALMATLANOK HIVATALI FELADATOK VÉGZÉSÉRE. MÚLT HETI SZÁMUNKBAN AZ INGATLANÉRTÉKESÍTÉSEK MÖGÖTTI KORMÁNYZATI ÉRVEKET ÉS SZAKMAI ELLENÉRVEKET VETTÜK SZÁMBA, MOST AZ ÉPÜLETEK MÚLTJÁT ELEVENÍTJÜK FEL. Kész tényként kezeli mindenki, hogy a minisztériumok az építészeti, városszépítészeti könyvek által hagyományosan hivatali vagy kormányzati negyednek nevezett Lipótvárost elhagyva egy magánbefektetők által újonnan építendő modern irodaházba költöznek. A Miniszterelnöki Hivatal illetékesei - akik a Kossuth téren maradnak - a finn példára hivatkozva próbálják igazolni, mennyire jó ötlet megszabadulni az "alkalmatlan" palotáktól, és a tárcákat közös épületbe, szintenként elkülönítve elhelyezni. A kormánynak lehetősége lenne arra is, hogy a finn helyett a londoni példára hivatkozzon, ahol a parlamenttől induló Whitehall 1840-től a minisztériumok, kormányhivatalok utcája. De választhatná a bécsi példát is, ahol a Ringen megépült a parlament, mellette az igazságügyi minisztérium, a többi tárca pedig hagyományosan az első kerületben, a királyi palota közelében található. Ám az angolok és az osztrákok egyelőre nem jöttek rá, milyen jó üzlet eladni a "hivatali munkára alkalmatlan" palotákat, és sem a Whitehall, sem a Ring épületeit nem kezdték el felmérni az értékbecslők. Nálunk viszont - a Pénzügyminisztérium megbízásából - 550 eladásra kiszemelt ingatlan értékének gyorsított felmérését hirdette meg a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI), arra hivatkozva, hogy a minisztériumi épületek eladásáról és az új kormányzati negyed felépítéséről szóló augusztusi kormánydöntésig el kell készülnie a leltárnak. Így Gyurcsány Ferenc - szemben Andrássy Gyula egykori miniszterelnökkel - nem azzal írja be a nevét a történelemkönyvekbe, hogy az állam reprezentatív építményeinek a számát gyarapítja.

A kormány arra hivatkozva kíván megválni az ingatlanoktól, hogy nem irodának, nem minisztériumnak épültek, így alkalmatlanok hivatali feladatokra. Holott az épületek többsége eredetileg is irodának épült. Bor Ferenc művészettörténész szerint az épületeket a funkcióváltás viseli meg legjobban, vagyis egy eredetileg lakóépületnek készült házat, amely évtizedeken át iroda volt, nem érdemes lakásokká visszaalakítani. Lapunk kérdésére több szakértő azt állította, hogy az épületek eladása és egy új kormányzati negyed építése mindenképpen drágább megoldás, mint a jelenlegi épületek megtartása.

Az Országgyűlés - a kormány előterjesztése alapján - 1885-ben döntött arról, hogy "a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium hivatala részére Budapesten államépület emeltethessen". A pénzügyi bizottság előadója, Lukács László a döntés előtti felszólalásában azt mondta: "a bizottság helyesléssel vette tudomásul a minister úrnak azon intentióját, hogy ezen palota az új országház közelében, azzal szemben, tehát a városnak egy olyan részében építtessék, amely a mai körülményeknél fogva legnagyobb mértékben igényli az emelést." Emlékeztetett rá: a törvényhozás mindig támogatta, hogy "az állami hivatalok és elsősorban a minisztériumok állami épületben legyenek elhelyezve". A Kossuth tér m. szám alatti palota 1887-ben készült el Bukovics Gyula tervei alapján, 7614 négyzetméteres telken. Bár a lapok először lelkesen üdvözölték, hamar megállapították róla, hogy félresikerült. Átépítésére 1906-ban írtak ki pályázatot, amelynek a nyertesét is kihirdették (Tőrt' Emil), de a historizáló stlusú épület végül máig olyan maradt, mint eredetileg volt. A nyolcszintes műemlék épület nettó alapterülete 3r 535 négyzetméter, a világörökség része. Ebbe a minisztériumnak (s vele együtt a statisztikai hivatalnak, mértékhitelesítő hivatalnak, földtani intézetnek, borászati kormánybiztosságnak) épült, majd az igazságügyi tárcának és a budapesti főügyészségnek is helyet adó, a Parlamenttel szemben lévő épületbe akarja áthelyezni székhelyét Gyurcsány Ferenc kormányfő (amelyet egyébként a szakértők már az Orbán-kormány alatt is javasoltak). A többi minisztériumi épülettől viszont megválna. Hogy a KVI által értékbecslésre kijelölt, 55o ingatlant tartalmazó listán mely épületek szerepelnek, azt egyelőre csak a munkával megbízott ingatlanszakértők tudják. De minden bizonnyal köztük van a két legértékesebbnek tűnő palota, a Pénzügyminisztérium József nádor téri és a Belügyminisztérium (ma Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) Roosevelt téri épülete. "Mindkettő alkalmas minisztériumnak, hiszen annak idején is hivatali épületnek, banknak készültek" - mondta lapunknak Bor Ferenc művészettörténész (Hild-Ybl Alapítvány), aki munkatársaival a kormányzati ingatlanok 1999-es felmérésekor a vizsgálat műemléki részét készítette. SZÉCHENYI IS ITT LAKOTT A József Attila utca-Roosevelt tér-Mérleg utca által határolt háztömb műemlék, az első magyar alapítású pénzintézet, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank épülete volt. A terület egy részén korábban egy lakóházzal egybeépített fürdőház működött Hild Józseftervei alapján, és 1827-32 között Széchenyi István is itt lakott. Ám a házat 1848-ban ágyútalálat érte, így romossá vált. Késó'hb újjáépítették ugyan, és Pest legkedveltebb fürdője lett, de 1905-ben - két másik házzal együtt - megvásárolta a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, hogy a telekre bankpalotát emeljen. Az épület három szárnya három különböző időben készült, Alpár Ignác és Quittner Zsigmond tervei alapján. A bank 1948-as megszűnése után átmenetileg különböző intézményeket helyeztek el itt, majd a Belügyminisztérium épülete lett. A 463 négyzetméteres telken felépített nettó 20 506 négyzetméter alapterületű nyolcszintes, historizáló-szecessziós palotát a korábbi épületfelmérés során azért is találták alkalmasnak minisztérium számára, mert központi helyen lévő, jól megközelíthető, reprezentatív épület. A Pénzügyminisztérium 1947-ben költözött a József nádor térre, a Magyar Általános Hitelbank államosított épületébe. A 4457 négyzetméteres telken lévő műemlék épület hasznos alapterülete 23 605 négyzetméter. Az 1910 és 13 között épült tízszintes palotát Alpár Ignác tervezte. Valószínűleg nem lesz nehéz eladni a Miniszterelnöki Hivatal Kossuth tér 4. szám alatti, Duna-parti, 3384 négyzetméteres telken lévő, nyolcszintes, nettó 18 97o négyzetméter alapterületű, tízszintes szecessziós épületét sem. Az épület 1911-ben épült, lakóháznak és irodának. Egyik része eredetileg Wellísch Aflréd építészé volt, aki luxuslakásokat alakított ki, és maga is itt élt, sőt fia építészirodája az államosításig itt működött. A háztömb másik részét a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. építtette irodának és lakásoknak. Majd 195o-ben az Építésügyi Minisztérium költözött ide. Ekkor a homlokzatot átépítették, a szecessziós díszítések egy részét lebontották. 1989-ig az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium székhelye volt, majd a MEH és az Igazságügyi Minisztérium vette birtokba. Amikor az Orbán-kormány alatt készült egy felmérés a kormányzati ingatlanokról, erről az épületről letről pozitívumként állapították meg a szakértők, hogy valamennyi kormányzati intézményhez közel van. A ház egyébként nem védett, de a világörökség része. Szintén nem védett a gazdasági tárca Honvéd utca 13-15. szám alatti nyolcszintes épülete, amely rám négyzetméteres telken épült 1947-48-van, és hasznos alapterülete 3472 négyzetméter. Az épület egy tömböt alkot az Alkotmány utca 6. szám alatti ötszintes épülettel. Az 1005 négyzetméteres telken eredetileg az Országos Erdészeti Egyesület székháza épült fel 1885-86-ban, nettó alapterülete 4412 négyzetméter. A historizáló, neoreneszánsz stlusú épületet Cziegler Győző tervezte. A vele egybeépült Alkotmány utca 8. szám alatti ház szintén a minisztérium épülete, amely eredetileg a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara székházának készült 1899-ben. A historizáló stílusú, ma már műemlék épületet Meinig Artúr és Pártos Gyula tervezte. Itt 1381 négyzetméteres telken öt szinten 6494 négyzetméter hasznos alapterület van - ingatlanpiaci szempontból kiváló helyen. Könnyen találnak majd vevőt a Külügyminisztérium Bem rakparti épületére is, amely a Duna-parton áll, és szintén a világörökség része. A 3627 négyzetméteres telken 15 28o négyzetméter hasznos alapterületű ház kilencszintes. Eredetileg két telek volt itt, az egyikre az Állami Számvevőszék palotája épült - vagyis iroda - 1910-14 között, Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervei alapján. A Bem tér felöli oldalon 1912-ben épült fel egy bérház, amelyet Baumgarten Sándor tervezett, valamint a Fő utcai oldalon a Budai Katolikus Kör épülete. A Külügyminisztérium a II. világháború után költözött ide. A meglévő épületszerkezetekből 1996-ban készült el a jelenlegi épület, a rekonstrukció 4 milliárd forintba került. A Külügyminisztérium II. kerületi, Nagy Imre téri tízszintes épülete 4770 négyzetméteres telken található, nettó alapterülete 9485 négyzetméter, nem jelent majd problémát az eladása. Ingatlanpiaci szempontból jó helyen van a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fő utcai épülete is. A 346 négyzetméteres telken 1970 és 1972 a között épült fel két modern, tízszintes, együttesen 8120 négyzetméteres épület - eredetileg az Országos Vízügyi Hivatal épületének, vagyis irodának. Ma a világörökség területe. A Kossuth térhez való közelsége teszi értékessé az Oktatási és Kulturális Minisztérium Szalay utca 10-14. szám alatti, historizáló stlusú épületét, amely 4017 négyzetméteres telken épült 1918-20 között Reiss Zoltán tervei alapján, eredetileg a haditerménynek nyilvánított termékek tárolására, de mire elkészült, a háborúnak vége lett. Később pénzügyi székház - vagyis iroda -, majd 1950 óta változó elnevezéssel a kulturális, illetve oktatási minisztérium használja. A kilencszintes épület nettó 19 436 négyzetméteres. Az Egészségügyi Minisztérium Arany János utca 6-8. szám alatti épülete 340o négyzetméteres telken épült 1964-68-ban Hóka László tervei alapján az Országos Tervhivatal számára, vagyis szintén irodának. A tizenegy szintes lipótvárosi ház nettó alapterülete 14 695 négyzetméter. Szakértői anyagok szerint a hatvanas évek középülettermésének a javához tartozik. Az Országos Tervhivatal megszüntetésekor kapta meg a házat az Egészségügyi Minisztérium. CARRARAI MÁRVÁNY Az egykori Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium Dob utcai, tizenegy szintes épülete, amely 4y6 négyzetméteres telken épült 1936-39-ben Rimanóczy Gyula tervei alapján, ma már műemlék. Nettó alapterülete 14 378 négyzetméter. Eredetileg a budapesti postaigazgatóság építette, és az Erzsébet távbeszélőközponton kívül a Bélyegmúzeum is itt talált helyet. A modern stílusú épület előcsarnokát carrarai márványnyal és belga gránittal, a folyosókat márványmozaikkal burkolták. A közlekedési minisztérium 1945-ben kapta meg az épületet, később a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium székháza. A két világháború közötti korszak egyik legjelentősebb modern stílusú épületeként tartják számon, ennek ellenére valószínűleg nem lesz olyan kapós, mint a belvárosi paloták. A Honvédelmi Minisztérium viszont nem most, hanem már jó ideje meg akart válni Balaton utcai ingatlanától. Nem szerencsés ugyanis, ha egy ilyen hivatal a városközpontban van, háborús konfliktus esetén ugyanis veszélybe sodorja a környéken élőket. Az intézmény három épületet foglal el, a Balaton utca-Honvéd utca-Markó utca-Falk Miksa utca által határolt területen, több mint 3o ezer négyzetméteres telken. Ezek közül csupán a Honvéd utca-Markő utca sarkán található klasszicista épület műemlék, amely 1839 és r844 között épült Hild József tervei szerint Valero Antal selyemgyárának. Az épülethól 1848-ban állami bankjegynyomda lett, majd egy kaszárnyát alakítottak ki benne. A Honvédelmi Minisztérium 1945-ben kapta meg. A másik két épületet már a minisztérium építtette 1948 és 1950 között.

engem is el szokott kapni a hév, mikor a mai politikai "elit" hazugságokkal tömi az emberek fejét, és elherdálja, saját zsebébe csúsztatja az állam pénzét, de azért ez a vehemencia, amivel a topikot megtöltöd azt is jelentheti, hogy nem sikerült a KVI-nél az első háromba lobbiznod a saját projekteted...

Nos! Ha keresztény, hazafias kormány lenne Magyarországon, akkor nem adnának el külföldieknek budapesti belvárosi palotákat, műemlék épületeket.
Ez vétek a magyar nemzet ellen.
Nem így gondolod Alain?

cetas!
1.kersztény kormány nem kell. Az állam és az egyház szétválasztása polgári érték (nem szocialista!)
2.A kormány hazafias épp úgy mint a jobboldal. A hazafiasság nem azon múlik, hogy Te mit gondolsz a haza érdekének. Hogy egy példával kifejtsem (a Te stílusodban és gondolkodásmódodban):
Én hazafias vagyok. Úgy gondolom a haza érdeke azt kivánja, hogy jöjjön létre a kormányzati negyed. Mivel Te ezzel nem értesz egyet, Te hazafiatlan nemzetáruló vagy.
Fenti szövegemnek semmi értelme, de a Te szövegedre csak ez az egy értelmes reakció létezik.
3. Még fogalmad sincs, hogy kinek adnák el a műemlék épületeket. Az is lehet, hogy a vevők magyarok lesznek. Tényleg, hogy is kell ezt értékelni? Ha a szoci közeli magyar fog venni, akkor az hazafiatlan síbolás, ha a Fidesz közeli magyar, akkor hazafias értékmentés?
4. Nincsen kialakúlt véleményem erről a kormányzati negyed ügyről, de néhány ide vonatkozó észrevételt tennék:
- A Déli befedése régóta napirenden van, ha ennek keretében sikerülne erre vállalkozót találni az csak haszon. Ugyanez igaz a Nyugati befedésére.
- Gazdaságilag még jóformán semmilyen adatot sem tudunk, csak a becsült eladási árat. Az értékitélethez tudni kellene, mennyi a mai épületek fenntartási költsége+az egymástól távollevés költségei (pl. közlekedés, infó hálózatok költségei), mennyi az új negyedben ugyanez bérleti díjastúl.
- A legtöbb nagyvállalat nem épít magának irodát, hanem bérel. Pusztán azért, hogy ne kösse le irodában a tőkéjét. Ez az államnál is racionáli döntés lehet. A 100 mrdFt éves kamata jelenleg 7-8 mrdFt/év. Info rádió szerint (KVI vezér) 6200 embernek 200 000 m2 épülne (kongresszusi központ és egyéb nélkül), az csuloktata 20 euro/négyzetméteres max árával 1mrdFt/év.
Nekem ez roppant racionálisnak tünik (bár lehet, hogy csak rosszak az adataim.
-A műemlékvédelmi aggályiddal egyetértek.
Üdv:
Ui.: A KVI vezér azt is elmondta, hogy a KVI épülete eredetileg kupleráj volt. Közvetlenül ez után kezdett beszélni az épületek eredeti funkciójának visszallításáról, majd szabadkozott.:o)

" a jelenlegi üzemeltetési költség ugyanis - az épületekben álló tőkét is figyelembe véve - négyzetméterenként 30-40 euróra rúg"

"modern irodaépületben négyzetméterenként 15 euró körül is megúszhatná a kormány a bérleti díjat"
forrás: HVG 2006/41.szám, 109.oldal

A költözéssel egyettértek, a project lebonyolítását majd meglátjuk.

" a jelenlegi üzemeltetési költség ugyanis - az épületekben álló tőkét is figyelembe véve - négyzetméterenként 30-40 euróra rúg"

"modern irodaépületben négyzetméterenként 15 euró körül is megúszhatná a kormány a bérleti díjat"

Nos, ha ez így van, akkor jelenleg iszonyatosan sok pénzt ellopnak ebből a 30-40 eurós fenntartási költségből.

A bérelt épületeknél ugyanis nem csak a fenntartási költségek terhelik a bérlőt, hanem a befektetők profitja is...
A lopást kellene kiküszöbölni...

Bocsesz, miért kell az "épületekben álló tőkét" is beleszámítani? Vajon anélkül mennyi lenne a tiszta üzemeltetési költség? 5 euró?
S a "tőke" vajon hány évig fedezi majd a tartás és a bérlés közti árkülönbséget?

Másrészt én nem látom sajnos biztosítottnak, hogy a jelenlegi épületek reális áron fognak elkelni. Hiszen a bizniszt egy olyan főnök bonyolítja, akinek a vagyona eddig is fillérekért megvett állami épületekből származik. Annak a személye, akki a Szalai utcai palotát meg az öszödi üdülőt 10 millióért vette meg, számomra csak arra jelent garanciát, hogy a Parlament körüli ingatlaneladásokon valaki zsírhülyére fogja keresni magát - és az nem az állam, nem az ország lesz....

Ebben az országban,már csak ingatlanokban maradt egy kis elfekvő pénz.
Jó helyen lévő eü. intézmények,szociális othonok,vidéki állami hivatalok épületei,még ezeket kell eladni.és utána már igazán nincs jelentősége,hogy ki van hatalmon.
Az EU pénzeket nem könnyű lenyúlni,más pénz pedig nem lessz.

cetas,

mi köze ennek a témához????? az ilyenen be tudok pöccenni!!!! "vétek a magyar nemzet ellen".... "keresztény, hazafias kormány"....

mi köze egy gazdasági döntésnek ehhez? (a műemlékvédelmi szempontok tiszteletbentartása mellett)

Nem így gondolom. Ha konkrét kérdést teszel fel vagy érvelsz, és időm engedi, akkor bővebben is válaszolok.