Persze. Az allampapirok "atlagos" futamideje 5 eve normalisan kb. 5 ev volt. Azota mindenhol inkabb a hosszabb papirokat nyomtak ki a piacnak, mostanra az atlagos futamido kitolodott kb. 8 evre.
Szoval, emiatt is, egy par honapig tud a kozponti bank "szembe menni" a piacokkal.
Es a piac ugyan elkezdi felfele masirozast, de a bank kis ideig a rovid, pl. 90 napos papirokat tarthatja lent.
Aztan egyszercsak nem, mert senki se veszi. Es akkor emelnie muszaj.
A valosag az, hogy a bank csak a legrovidebb kamatokat kepes befolyasolni alapkamattal. A hosszuakat csak ugy tudja lenyomni, ha direct operacioval elad/vesz. Japanban ez addig ment mostanra, hogy ovek az allampapirok 1/3 resze, meg a NIKKEI 1/4 resze. Kaptalizmusban total szocializmus;-)
nyilvánvaló, hogy mennie kell, mert a kötvénykamat emelkedés a hosszútávúakban hozamesést okoz, azt valahogy ellensúlyozni kell, ezért mondtam, hogy masszív kamatemelési periódus előtt áll a piac. Az majd hoz inflát is, hisz az eszközökből felszabadult tőke kicsapódik a reálpiacon is + ehhez társul majd a nem akarok lemaradni az olcsó hitelről reálpiaci hitelesek felfutása is.
Nem kamatemelest varok; a kozponti bankok erre keptelenek.
A piacot varom. Ami kepes lesz ra; sot, nagyon kozel van szerintem az a pont, amikor meg tortenik a fordulat.
A Kotvenypiac ugyanis sokkal erosebb akarmelyik kozponti banknal. Mert kinnt van a piacon a GDP kb. 100%at kitevo allamadossag papir. Annak meg kell ujulnia, kulonben kampec. Es ez evidencia.
A bond piac allapotara ez a chart jellemzo. Ez a nemet Bund, de ugyanilyen a Japan es a US treasuty chart is:
Azt gondolom, 168-169 a legvege, es mar ott van. Amint kap BUND vagy JGB egy eles impulzust lefele, a kamatok (nemcsak Euro-ban, hanem YEN es USD-ben is)
lassan megindulnak a masik iranyba.
Attol kezdve DB szalguldani fog.
Szoval: igen, a legvegen jar az allmpapir emelkedes. Amikor megfordul, onnan nincs meese, muszaj a kamatokkal feljebb menni, mert kulonben az allam omlik ossze.
Inflába semmit sem számolnak bele ami turbulens vagy likviditása erősen változó, pl. nem képezi részét a mezőgazdasági termények nagy része sem. Indoklás mert egyik évben 6000 egy zsák búza másikban ha bő a termés akkor meg 3000. Viszont ha mennyiségileg kalkulálnának egy egyensúlyi árat máris be lehetne tenni az inflációs számításba és kijönne egy a valósághoz közelebbi adat.
az olajcsapokat az arabok/oroszok nem zárhatják el, mert kell a bevétel, állami monopólium, tehát azt csinálják amit mondanak
vagyis nem a piacot követik
usában meg az üzleti szféra kezében van, zártak is le kutakat tömegével, most újra lassan nyitják meg link
hiszen fogyasztási szezon van
szerintem az olaj akkor megy fel amikor akarják
az infla pedig akkor lenne korrekt, ha az ingatlanárat is beleszámolnák
ez is egy számszaki kérdés
a bankok pedig szerintem jól járnának egy magasabb kamatkörnyezettel
az otp pedig különösen
Nem lesz más választása.
A nagy kamatemelés után leépülnek a befhiteles tőzsdei termékek kitisztul a piac. A tőke egy része bankokba vándorol, nem lesz túlterhelve a kötvénypiac, beindul egy stabilizálódási folyamat. Persze a hosszú távú kötvényesek buknak(főleg bankok érdekeltek ebben), de azt ellensúlyozza majd a beáramló friss betéti tőke.
OTP részvényesek ide!