OPUS Global Nyrt.  

Ott javorka volt a fo felnyomo, neki mar meszeltek..

Én nem felejtem el mit tettek 
PAKS 2 is gondolom a zöldek miatt választási téma lesz az Önkormányzati kampány részeként, de én bízom abban, hogy jelentős piaci részesedést kapunk az üzletből. Kevés Magyar cég lesz :) De mi igen ott vagyunk... csak ember is kell :) 

Mar lehozta, en mar linkeltem delutan.

Christine Lagarde is nagyon kellett oda. :)

Szoval fixed price. Na ez a valami! Hadd jegyezzek meg valamit amit sokan nem tudnak csak diktatoroznak.. a szoclibek a franciakkal T&M alapon szerzodgettek.. csak nyultak a hataridok, csak nottek a koltsegek.. a beruhazasokat meg lattuk.. 2006-ban mar 5-os Metroval kampanyolt a fovarosi 16 evig elkuro demszkaj es partja.. a 4-est is a csod szelere jutatott orszag kormanyzasat atvevo kormanynak kellett befejeznie. Senki, ismetlem senki ne legyen amnezias!

 :) 
Szép munka... bár még várom míg a hvg is lehozza : ) 

Szóval lesz Gigabank, és lesz benne OPUS részesedés. 
Az, hogy Beatrix nem beszél róla az véleményem szerint helyesen teszi. A Telekomról pedig nem tettek le. 
Az, hogy a 4ig a BKV tenderen mint alvállalkozó a Tsystemmel közösen alvállalkozóként dolgozik, az nagy arculcsapás a pletykának :) 

2019. JÚNIUS 28. 05:36Július 10-én tárgyalhat a kormány a Budapest Bank privatizációjárólCsabai KárolyAmelyen az Mfor.hu értesülései szerint szóba kerülhet, hogy részvénycserés megoldással teljesítenék az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal szembeni kötelezettséget, miszerint a BB-ben az államnak a mostani 100 százalékkal szemben legfeljebb kisebbségi részesedése lehet. Úgy tudjuk, a részvénycsere első lépésben a Takarékbank és a BB között valósulhat meg, amelybe később az MKB is becsatlakozna. Így jöhetne létre a már jó ideje emlegetett és hivatalosan nem cáfolt szuperbank.
Június 30-án, vasárnap lejár az a határidő, amit egy januári kormányrendeletben Orbán Viktor megszabott Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek arra, hogy tárgyaljon a potenciális pénzintézetekkel a jelenleg kizárólagos állami tulajdonban lévő Budapest Bank legalább 200 milliárd forint értékű eladásáról.
„A tárgyalási folyamatok az érintett piaci szereplőkkel jelenleg is zajlanak”. Ezt válaszolta írásban – a címzett, Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter megbízásából – Fónagy János miniszterhelyettes, a nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár egy országgyűlési képviselő ugyancsak írásban feltett azon kérdésére, hol tartanak a BB eladásáról folyó tárgyalások és azok előreláthatólag sikerrel zárulnak-e le június 30-áig. A többes szám használatából ugyanakkor arra lehet következtetni, hogy Bártfai-Mager Andrea nem is egy, hanem több vevőjelölttel is tárgyal.Öten is vinnékKorábban öt pénzintézet is jelezte érdeklődését a BB iránt: az Erste, az MKB, a Raiffeisen, a Takarékbank, valamint a K&H belga anyabankja, a KBC. Az Mfor.hu mindegyiküket megkérdezte, a tárca nélküli miniszter megkereste-e őket, ám az Erste, a Raiffeisen és a Takarékbank nem kívánt nyilatkozni, az MKB nem is reagált, a KBC pedig megismételte, amit korábban már többször is kifejtett: „Érdeklődünk a vonzó lehetőségek iránt, annak érdekében, hogy terjeszkedjünk fő piacainkon, amennyiben azok megfelelnek a követelményeknek. Ha ilyen vonzó lehetőségek adódnak, természetesen alaposabban megvizsgáljuk ezeket.” A tárgyalásban lévők részéről a válaszadás lehetőségének az elhárítása természetes, azok részéről azonban már kevésbé, akikkel a tárca nélküli miniszter nem vette fel a kapcsolatot. Hiszen ennek a ténye előbb-utóbb úgyis kiderülhet.A piacon az első számú esélyesnek már januártól kezdve a Takarékbankot tartják, miután magát makacsul tartja az a feltételezés, hogy a BB-vel és az MKB-val alkot majd egy 7 ezermilliárd forint körüli mérlegfőösszegű úgynevezett szuperbankot, amely a 2018-ban 8,5 ezermilliárd forintos eszközű, forrású OTP Bankhoz képest látótávolságon belül kerülhet.Az MKB befutását az nehezítheti meg, hogy 2014-2015-ös szanálása egyik feltételeként az Európai Bizottság (EB) megszabta, 2019 végéig nem fog bele jelentősebb tranzakcióba, márpedig a Budapest Bank megvétele kétségtelenül e kategóriába tartozik. (Erre hívta fel a figyelmet Balog Ádám, az MKB elnök-vezérigazgatója is a bank tőzsdei kereskedésének hivatalos, június 17-ei elindítása alkalmából rendezett sajtótájékoztatón.)Tartani kell az 50 százalékos aránytAz Erste, a Raiffeisen és a KBC sanszait pedig egyebek mellett az csökkentheti, hogy az ő győzelmükkel még távolabb kerülne Orbán Viktor azon kívánalmának a teljesülése, miszerint a magyarországi bankok legalább felének nemzeti tulajdonban kell lennie. A Raiffeisen ugyanis teljes egészében külföldi kézben van, a KBC eleve belga illetőségű, míg az Erstében ugyan van részesedése az államnak, de csak 15 százalékos. Igaz, Orbán Viktor 2012-ben elhangzott kijelentését később egyesek megpróbálták úgy magyarázni, mintha a miniszterelnök nem a tulajdoni részesedésekre gondolt volna, hanem a magyar irányítás arányára. Vélhetően azért, mert így a hivatalosan optimális esetben is csak valamivel több mint egyharmad részben hazai tulajdonú OTP (annak első embere, Csányi Sándor okán) is besorolható e körbe, sőt a külföldi vezetővel rendelkező K&H kivételével gyakorlatilag a többi, ugyancsak magyar által igazgatott nagybank, a CIB, az Erste, az UniCredit és a Raiffeisen is.Esélyesként szóba jöhetne természetesen nem pénzintézet is, lásd az MKB Bank esetét, amelynek tulajdonosai most nem pénzintézeti vállalatok, illetve magánszemélyek. Ez esetben a Konzum Nyrt. beolvadásával július 1-jére immár 350 milliárd forintos saját tőkéjűvé duzzadó, az MKB-hoz hasonlóan Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global Nyrt. is labdába rúghat. Csakhogy a kormányrendelet egyértelműen fogalmaz: Bártfai-Mager Andreát azzal bízta meg, hogy „potenciális pénzintézetekkel” tárgyaljon.Pénz helyett apport Fónagy egyébként arra a képviselői kérdésre sem válaszolt, miszerint Bártfai-Mager Andrea „A potenciális vevőket az alapján választotta-e ki, hogy Orbán Viktor miniszterelnök azt az elvárást fogalmazta meg, hogy a bankrendszer legalább felének nemzeti tulajdonban kell maradnia?"Mint ahogy azt a kérdéskört is szó nélkül hagyta, amely azt boncolgatta, hogyan lehet teljesíteni a kormányrendelet azon előírását, miszerint a Budapest Bankot az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 35. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásával kell magántulajdonba adni. Ez ugyanis azt tartalmazza, hogy mellőzni lehet a versenyeztetést az „állami vagyon gazdasági társaság részére, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátásakor”. Márpedig jogosnak tűnik az a felvetés, miszerint „Hogyan lehet ezt úgy megvalósítani, hogy teljesüljön az EBRD felé tett vállalás, miszerint az államnak nem lehet többségi tulajdona a Budapest Bankban? Elképzelhető, hogy a BB apportálása úgy valósul meg a rendeletben előírt legalább 196 milliárdos vételárat kitevő értékben, hogy a vevő jegyzett tőkéje pont annyival növekedik, hogy az állam ne kerüljön többségbe a BB új tulajdonosában?” – szegezte írásban a képviselő Bártfai-Mager Andreának.Szakértők megkérdezése alapján korábban már levezettük, hogy az állam úgy érheti el, hogy a mostani tranzakciót követően ne legyen többségi tulajdona abban a gazdasági társaságban, amelybe apportálja a BB-t, ha a 200 milliárdos apportnak csak akkora része kerül a kiszemelt cég jegyzett tőkéjébe, amennyivel az állam nem lesz többségi tulajdonos, a többi pedig a BB-t átvevő cég saját tőkéjébe kerül. A többségi tulajdonra vonatkozó kitétel ugyanis a jegyzett tőkében meglévő arányra vonatkozik.Más kérdés, hogy az állami tulajdonosi jogokat gyakorló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. 2018-as beszámolójában 246,5 milliárd forintra becsülte a 2015 júniusában általa közel 196 milliárdért megvásárolt Budapest Bankot. Ami azt jelenti, hogy míg korábban az a vád érte a kormányt, hogy ha a vételárnál alacsonyabb (esetleg jóval) áron adja tovább a BB-t, akkor elkótyavetyéli az állami vagyont, ha most 200 milliárd körül bonyolítja le a tranzakciót, akkor amiatt kényszerülhet magyarázkodásra, miért nem próbált keresni az ügyleten.Versenyerősítőnek szánjákÁm az Mfor.hu forrásai szerint az a legvalószínűbb, hogy pénz nem fog gazdát cserélni. Ehelyett részvénycserés megoldással csökkenhet a BB-ben lévő állami tulajdon 50 százalék, vagyis azon szint alá, amelyet a kormány még 2015 februárjában vállalt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) és az Erste Bankkal aláírt megállapodásban. Amely előírta, hogy a magyar államnak három évvel később – azaz 2018 februárjában – már nem lehet többségi tulajdona egyetlen hazai kereskedelmi bankban sem. Konkrét nevek nem szerepeltek a dokumentumban, ám akkoriban az MKB és a BB volt az állam többségi tulajdonában. Az MKB esetében ez a feltétel már 2016-ban megvalósult, s most a Budapest Bankon a sor.„A kormány célja, hogy az EBRD-vel kötött megállapodást betartsa, és erősítse a versenyt a magyar pénzügyi szektorban” – hangsúlyozta a képviselőnek adott írásbeli válaszában Fónagy János. Márpedig a verseny fokozására irányuló törekvésből azt lehet kiolvasni, hogy a BB privatizációja során az illetékesek valóban a mérlegfőösszege alapján messze legnagyobb - 2018-ban a második helyezett K&H-t két- és félszeresen megelőzött - OTP előnyének a lefaragását tartják szem előtt. Mivel a Takarékbank gyakorlatilag (az 1 darab részvényt birtokló MFB Magyar Fejlesztési Bank kivételével) magántulajdonban van, a részvénycserével levihető a BB-ben lévő állami részesedés ötven százalék alá. Még inkább, ha az ügyletbe a szintén teljesen magántulajdonú - több mint 90 százalékban Mészáros Lőrinc és tiszakécskei üzlettársa, Szíjj László által ellenőrzött - MKB-t is bevonják. Ám kérdés, ez utóbbi nem jelentené-e az EB felé 2019 végéig vállalt nagyobb tranzakciós stop megsértését. Ezért - biztos, ami biztos alapon - elképzelhető, hogy az MKB csak a részvénycsere második körében vesz részt, amelynek végén létrejön a szuperbank.Mindenesetre a részvénycserés megoldás esélyét (legalábbis az elsőét) az is növeli, hogy a BB privatizációjáról meghozott kormányrendeletben a versenyeztetés mellőzése esetére említett nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás (elterjedtebb kifejezéssel: apport) értékpapír is lehet. Hogy ez valóban így lesz-e, az lapunk értesülései szerint a kormány július 10-ei ülését követően derülhet ki.

Ez sem pletyka : 
Rendkívüli tájékoztatás Közvetett befolyás változásáról Az MKB Bank Nyrt. („Kibocsátó”) ezúton nyújt tájékoztatást, hogy a KONZUM Nyrt-nek (Cg 01-10-049323) az OPUS GLOBAL Nyrt-be (Cg 01-10-042533) 2019. június 30. napján megvalósult beolvadására tekintettel az OPUS GLOBAL Nyrt. a Kibocsátóban a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII törvény (Hpt.) szerinti 22,85%-os mértékű közvetett befolyásoló részesedést megtestesítő szavazati jogot szerzett. A közvetett befolyás a Kibocsátó alábbi részvényesein keresztül valósul meg: METIS Magántőkealap és RKOFIN Befektetési és Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság. Budapest, 2019. július 1. MKB Bank Nyrt

A finanszírozással kapcsolatban kiemelte, hogy a beruházást fix áron, 12,5 milliárd euróért valósítja meg az orosz fővállalkozó, a Roszatom.
Ekkora a deal értéke. Ebbő fog részesedést szerezni az OPUS . 
A Költségvetési is ehhez van igazítva.... 
Ez is csövön van

Akkor ez melegíteni fog :) 
Csak később törlesztene Magyarország a paksi hitelért

MTI2019. július 2. 16:55

 A magyarországi áramellátás biztonsága és a klímavédelmi célok végrehajtása érdekében is szükséges Paks II megépítése, a 2009-es döntés változatlanul indokolt - mondta Süli János, a paksi atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter éves meghallgatásán az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága előtt kedden Budapesten. Süli hangsúlyozta, hogy a hazai termelésű villamosenergia arányának növelése és a környezetvédelmi célkitűzések elérése nem teljesíthető a paksi bővítés nélkül.
A tárca nélküli miniszter kérdésekre válaszolva kifejtette, a beruházás befejezésének dátumát akkor tudja megmondani, miután benyújtották az Országos Atomenergia Hivatalnak az új blokkok létesítési engedélykérelmét. Süli János képviselői kérdésre úgy fogalmazott, hogy az új blokkok több évvel korábban kereskedelmi üzembe lépnek mielőtt a régi blokkok meghosszabbított üzemideje lejárna.
A finanszírozással kapcsolatban kiemelte, hogy a beruházást fix áron, 12,5 milliárd euróért valósítja meg az orosz fővállalkozó, a Roszatom. Hozzátette ugyanakkor, hogy
a törlesztést nem az eredetileg tervezett 2026-os időponttól kezdené Magyarország, hanem az új blokkok kereskedelmi üzembe állása után,
az erről szóló javaslat a szükséges egyeztetések után az Országgyűlés elé kerül majd. A miniszter emlékeztetett arra, hogy az ország villamosenergia-igénye folyamatosan nő. Tavaly a felhasznált áram 31,6 százalékát kellett importból fedezni, de vannak olyan időszakok is, amikor 50 százalék feletti az import aránya.
A villamosenergia-igény növekedése nem állítható meg a háztartások energiafelhasználásának racionalizálásával - fejtette ki.
Süli János felidézte, hogy eddig mintegy 300 engedélyt kaptak meg, és összesen körülbelül 6000 engedélyre lesz szükséga 60 évig biztonságosan üzemelő paksi beruházás megvalósításához.
Ugyancsak kérdésre válaszolva hangsúlyozta, a létesítési engedélykérelmet, illetve az ahhoz tartozó csaknem 300 ezer oldalas dokumentációt úgy nyújtják majd be, hogy az engedélyeztethető legyen. Az orosz fővállalkozó építi a világon a legtöbb atomerőművet, a paksi létesítmény tervei mindenben megfelelnek a legszigorúbb uniós és magyar nukleáris biztonsági előírásoknak - tette hozzá.
Beszámolójában a miniszter kitért arra, hogy júniusban elkezdődött a Paks II beruházás első felvonulási épületeinek kivitelezése.
https://www.portfolio.hu/gazdasag/energia/csak-kesobb-torlesztene-magyarorszag-a-paksi-hitelert.5.329821.html

Eddig is sok minden beszédes volt már, jó pár dolgot vártunk ide, most lehűtötték a várakozásainkat, tovább már nem is folytatom.

Ez micsoda? Tünde szemed mit lát?

Gyuri, minuszolók hogy dolgoznak! Jó jel! Nagyon jó! XD

Az MKB 22 %, OPUS RÉSZESEDÉS BESZÉDES

+

Szó sincs már bank vagy részesedés vásárlásról, világosan megírták, hogy hol akarnak terjeszkedni.

Lesz BB. 
MKB és Takarékbank együtt vásárol.. 
Az ügy nem lesz egyszerű, de meglesz. 

En tovabbra is bizakodo vagyok a jelenlegi allassal, szerintem TA alapjan meg szepen alakul, nincs gond. A mai forgalom meglepett :D