Nagy bajban a Buda-Cash - Mi lesz az ügyfelek pénzével?  

itt a Beva beszámolója: link
Ezt írják az 51. oldalon:
"A BC utolsó adatszolgáltatása alapján a biztosított letéti állomány, a befektetőnként 6 millió forintot meg nem haladó része 17,6 milliárd .... amennyiben a felszámoló a befektetőknek az ügyfélvagyonból semmit sem tudna kiadni. (A kifizetendő kártalanítás összegét az ügyfeleknek kiadott vagyon csökkenti.)"

Tehát ők így számoltak a bedőlés előtti utolsó BC jelentés alapján.

Lehetséges lenne, hogy a BC a Bevának sem jelentette le a teljes biztosítandó ügyfélvagyont csak egy részét?

Én ezt értem, csak ügyfelenként nem fog kijönni, ha nagy hiány lesz./pletykák szerint persze/

ezt írták a portfolio korábbi cikkében link
"Kiderült, mennyit kaphatnak a brókerbotrány károsultjai

Buda-Cash
A Buda-Cash esetében a Beva az óvatosság elvére építve, a brókerház utolsó adatszolgáltatása alapján a biztosított letéti állományra, a befektetőnként 6 millió forintot meg nem haladó részre képez céltartalékot." link

hopeful, gratulálok írásodhoz, nagyon tárgyszerű, korrekt :-)

foglaltak

Ha a pletykák igazak,/bár hivatalosan a felszámoló nem nagyon áll szoba a Buda-cash dolgozóival, nekem azt mondta az ott dolgozó hölgy akit már régóta ismerek hogy nekik hivatalosan nem mondtak semmit, pletyka variációk persze vannak.De a lényeg ha teljes hiány lenne, nem lehet elegendő a 17.6 milliárd.A bevánál valaki nagyon hülye.Nyilván egy diszkrétebb hiánynál elegendő lehet.

fel kellenne hívni a beva-t. Kíváncsi vagyok, hogy mit mondanak.

Akkor ez hülyeség.
Ha a 17.6 milliárdot beosztod 6 mft-al 2900 ügyfél jön ki, Akkor kb 10000 számla halott lenne.

Én mindig tőzsdézésből indulok ki, lehet hogy nem minden termékük volt beva biztosított. Hát ez már nagyon zavaros vagy mi nem tudunk semmit.

Pedig a teljes biztosított állományt vették alapul a számításnál, úgy mintha abból semmit nem adnának ki és a bevának kellene fizetnie 6m-ig.
Eszerint ők tudnak egy kis számot, meg kellene kérdezni tőlük, mennyi az, ami biztosítva volt náluk a bedőlés előtt.

erről beszélünk, hogy ez az összeg nagyon kevésnek tűnik a mi információink alapján

A portfolio cikkében link ezt írják:
"a Beva 2014-es beszámolója szerint már meg is képezte a Buda-Cash, a Hungária és a Quaestor ügyében várható kártalanításokhoz szükséges céltartalékot. A Buda-Cashnél és a Hungáriánál a Beva ->> az óvatosság elvére hivatkozva az utolsó adatszolgáltatás alapján a biztosított letéti állományra, a befektetőnként 6 millió forintot meg nem haladó részre képez céltartalékot."
a BC esetében ez adja ki a 17,63484 milliárdot

Gyorsan, csak nehogy kiderüljön valami

Majdnem mindenkit kártalanítanak a tisztességes cégek pénzéből, de valamiért csak a Quaestornál. A legfőbb különbség a többi banknál és brókercégnél elcsalt vagyonhoz képest az lesz, hogy itt nem lehet majd perelni, és így nem fog kiderülni szinte semmi több a Quaestor törvénytelen működéséről, a felügyeleti ellenőrzések lazaságának okáról vagy bármi más kapcsolódó fontos részletről.

Kedden elfogadta a parlament a Quaestor-károsultak kártalanításáról a törvényt. Az új, „a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról” szóló törvény szerint lényegében mindenkit kártalanítanak a tisztességesen működő pénzügyi cégek.
Azért nem mindenkit

Nem mindenkit kártalanítanak teljesen, mert a Quaestor-dolgozók, ha ott tartották a pénzüket, így sem kaphatnak vissza semmit – a takarítónő vagy a biztonsági őr se –, a 30 millió forint feletti kötvényesek és hitelezők is bukják az efölötti részt, illetve mivel a kötvények névértékét fizetik ki, ezért nem minden kötvényes kapja majd meg a kamatot is utána.

Ez annyit jelent, hogy az eredeti tervekhez képest még egy tegnapi törvénymódosítással betették azokat is, akik tetszőleges Quaestor-cégtől vettek ilyen kötvényeket, illetve postán is fel lehet adni majd a kárigényt.
Miért pont őket? Miért az ártatlanok fizetnek?
Technikailag így fog kinézni

A tisztességes iparági cégeknek létre kell hozniuk egy Befektető-védelmi Alapon (Beva) kívüli kártalanítási alapot is. A kártalanítási alapba minden károsult beadná a kötvényeit – legyenek azok valódiak vagy fiktívek –, és ide fizetné be a Beva azt az összeget, amivel kártalanít. A Beva befizetését a befektetési vállalkozások egészítenék ki úgy, hogy az mind a 32 ezer károsultnál a 30 millió forintot lefedje. A cégek csak megelőlegeznék ezt az összeget, majd amikor befejeződik a Quaestor felszámolási folyamata, illetve a csalások felelőseinek vagyonát bevonják az alapba, akkor a befektetési vállalkozások visszakapnák ezt a plusz befizetést 5-8-10 vagy akárhány év múlva.

Emellett felhatalmazást adnak a Magyar Nemzeti Banknak, hogy az érintett cégeknek ezt az összeget megelőlegezze hitellel. Illetve kötvényeket bocsáthat ki ez az alap, hogy ne menjenek csődbe vagy kerüljenek nehéz helyzetbe a hirtelen nagy összegű elvonástól a rendesen működő vállalatok. Így lényegében a befektetési vállalkozásoknak több év alatt kellene majd a kártalanítást kifizetniük. A Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja az MNB-nél vezet majd számlát.

Összességében nagyon tanulságos a Quaestor-kártalanítás egész menete. Közgazdasági racionlitás nem sok van benne, itt a kamukötvények vásárlóit egyszerűen átverték, ami csalás, hasonszőrű az Itt a piros, hol a piros? játékhoz. Itt csalók vagyonával lehetne kárpótolni. Ugyanúgy, ahogy a többször engedélyezett, legális, de nem fizető kötvények esetében a vállalatcsoport a még meglévő vagyonával kellene hogy feleljen minden normális esetben a kötvényeseknek.

Ráadásul itt plázába, szállodákba, fociba és hasonlókba fektetett a Quaestor, ezek után az, hogy a tisztességesen működő pénzügyi cégeknek kell kifizetniük a csalásaik okozta kárt, nagyjából olyan, mintha a magyar fodrászoknak és fociedzőknek kellene kártalanítaniuk a csalók áldozatait. Nagyon erős az is, hogy az állam és a felügyelet kicsit sem érzi magát felelősnek a több éve folyó, papíron számtalanszor leokézott csalásokért.

Még az egyébként az aktuális kormánnyal sokszor finoman fogalmazva is jószívű ÁSZ is arra jutott néhány folyamat átnézése után, hogy a felügyelet ellenőrzéseinél voltak „eljárásrendi” gondok, és „fennállt a kockázata” esetleg talán rossz dolgoknak. Mellékesen egyébként még azt is, hogy az MNB-nél bármiféle teljesítményértékelés nélkül fizettek ki 2013-ban 158 millió forint bónuszt.

Külön érdekes mellé, hogy megint visszamenőleg hatállyal csináljuk az egész törvénykezésünket, persze, lehet hogy lassan inkább érdemesebb ehhez a felfogáshoz hozzászokni. Az egészet persze közösen fogjuk fizetni a a banki és egyéb pénzügyi költségek megemelkedett szintjén át. Miközben ha a magyar brókercégek tovább drágulnak, akkor azzal csak azt segítjük elő, hogy külföldön adózó cégeken át fog kereskedni a lakosság, ami senkinek sem érdeke.
Csak a Quaestort, így nem kell feltárni semmit

Ha végignézzük hogy mit csinált a kormány, miután még épp a csőd előtt kimenekítette a teljességgel érthetetlen indokból ott tárolt pénzét, akkor elég egyértelmű, hogy hamar eldöntötték, hogy
a Hungáriától és a Buda-Cashtől eltérően itt nyomban teljes kártalanítás kell,

ezt mondta rögtön a kormány, és a velük ismét száz százalékig egyetértő felügyelet is. Ez leginkább abban különbözteti meg a többi bank- és brókercsődtől ezt az esetet, hogy ezeknél az állam arra biztatta károsultakat, hogy pereljenek, majd meglátják, mennyit kapnak vissza, ha teljesen feltárták a cégcsoport ügyeit.

A mostani lépések az ügyre rálátó források szerint azt a látszatot keltik, hogy a kormányhoz és Szijjártó Péterhez külön is nagyon közeli Quaestornál ennek ellenkezőjét kell kifizettetni. Azt, hogy senki ne pereljen, menjen szépen fű alatt felszámolás, és soha ne kerülhessen nyilvánosságra a Quaestor-csoport összes tevékenysége, még a károsultak számára se, akik esetleg kiperelhetnének minden létező adatot.
És a terheket is áttolták másra

A pénzügyi szektor kártalanításból várható terhei egyre nőttek: először még csak a fiktív kötvényeket kellett volna kifizetniük 20 ezer euróig, aztán lett belőle 100 ezer euró, és visszamenőlegesen a sima, engedélyezett kötvényekre is.

Külön feltűnő volt, ahogy a Befektető Védelmi Alap (Beva) héttagú elnöksége azonnal sietett támogatni azt, hogy az ügyben teljesen ártatlan tagjaik minél többet fizethessenek. Kértek két jogi szakértői véleményt arról, hogy fiktív kötvények csalása miatt nekik kell-e bármit is fizetni. Az egyik szerint kellett, a másik szerint nem.

A bizonytalan helyzetben pedig valamiért nem szántak még pár napot a helyzet tisztázására, hanem már a tapolcai választások előtt ki akarták jelenteni, hogy mindenképpen fizetni kívánnak.

Az erre szavazó elnökségi tagok közül kettőt az MNB delegált – az egyiket pár hete nevezeték ki –, egy másikat a az MNB tulajdonában lévő Keler Zrt., plusz a Beva ügyvezetője szavazott még erre, aki állítólag rögtön le is akart mondani utána (ez ügyben a kerestük Bevát, jelezzük, ha reagáltak nekünk).

Ezzel párhuzamosan Orbán erőteljes kommunikációs hadjáratba kezdett, ahol pénzügyi szektort A Wall Street farkasához hasonló csaló világnak próbálta bemutatni, rájátszva az előítéletekre, csak azt nem fejtette ki, hogy akkor a szabályozással miért csak ezt az egy cégcsoportot kell kiemelni a pereskedés mocsarából.
Messziről bűzlik

Megkérdeztünk egy nagyobb pénzügyi cég egyik felső vezetőjét arról, hogy számítanak-e arra, hogy más csalók kárait is nekik kell majd kifizetni. „Dehogyis – mondta. – Messziről bűzlik, hogy ez vegytiszta politikai motivációjú döntés, csak erre az egy cégre, hogy villámgyorsan eltussolják. Ugyanakkor tényleg hiheti azt bámelyik befektető, hogy bármilyen kétes cég húsz százalékot ígérő kötvényét is megveheti, majd úgyis kifizetteti valaki mással az állam. "

Azt pedig még mindig nem tudni, hogy összesen mennyi kártalanítást kell fizetni majd Bevával és az új alappal a vétlen iparági cégeknek. Nemrég még 210 milliárdos kárról volt szó, de legújabban már 177 milliárdot emlegettek. Mondjuk ha 30 milliárddal tévedhettek elsőre, és a Buda-Cashnél is százmilliárdos nagyságrendű kárból lett mára 60 milliárdos, akkor bőven lehet, hogy komolyan változik még ez is.
Alkotmányellenes?

A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége szerint az. Dióslaki Gábor, a szervezet elnöke az MTI-nek kifejtette: véleménye szerint hiányzik a közérdek a rendelkezésből, amely egy konkrétan nevesített, magánkibocsátású tőkepiaci termékre vonatkozóan ír elő egyedi megkülönböztetést a kárrendezési folyamatban. A kárrendezést egy erre általános felhatalmazással rendelkező szervezetnek (Beva) az általános szabályok szerinti eljárásban kell intéznie, miközben a kártérítési összegben jelentős különbség van a többi hasonló értékpapírhoz és károsulthoz viszonyítva.

Dióslaki szerint a kárrendezés egyedi módja indokolatlanul hátrányos megkülönböztetést eredményez a mind időben, mind jogalapban azonos problémával küzdő más károsultakhoz képest, így ellentétes a jogállami jogbiztonság és egyenlőség elvével. A Tebész elnöke hozzáfűzte: nem a 30 millió forintos kártalanítási összeget kifogásolja, az érdekvédelmi szervezet üdvözölné, ha minden megkárosított befektetőre ez vonatkozna. Megjegyezte azt is: nem lenne meglepve, ha a most elfogadott törvény miatt egy Buda-Cash károsult az Alkotmánybírósághoz fordulna.

link

itt már azért jobb a fogalmazás

A BC-nél 13000 ügyfelet emleget.
Most tényleg, mi a véleményetek a 17.6 Milliárdról.

Azt nem tudom hogy számlán lévő pénzt visszaosztanak vagy az teljes mértékben beva? Mert ha igen, akkor nagyon kevésnek tűnik.

Csak az én példámatn írom le:
ha a rv kb felét visszakapom, akkor a bukóm 4304000 ft az önrészt levonják, ami 330400 ft->3973600 ft amit csak nekem fizetnek ki.
Úgy számoltam, hogy a számlán lévő pénzt (1 millió alatt volt) teljesen a beva fizeti, ha kevesebb papírt kapok vissza, többet fizet.

Vagy a 13000 ügyfélnek jó része halott számla, és az élökön 1-2 mft szerepelt, nem tudom.

Na még írtam ezt felhívott egy volt bc bróker, akivel még a bc-nél beszéltem vagy 2 hete, mint ügyfeles. Már az ersténél van, akkor is az erstét nyomta.
Ő mondta, hogy arra a tv javaslatra vár, amit a fideszes adott be, amit ti is ide linkeltettek. Ismét megerősítette, hogy a mol fele megvan.

Szerintem a Beva sokkal többet tud nálunk. Vagyis remélem. Ha igazak a számai akkor nem akkora egetverő a hiány, mint amekkora hírekkel az első napokban lehetett találkozni.

Én kizártnak tartom,hogy az ügyfelek nagy részének 1-3 millió ft volt a számláján.Ha csak 2900 embernek van fejenként 6.2 millió hiánya akkor elég talán 17.6 milliárd,de 10000 /minimum/ ügyfél még van.Vagy tudnak valamit vagy csak hülyék.
Csak azt nem értem hogy ezt a rohadt törvényt miért nem szavazták meg a héten.És a kérdés, mikor szavaznak még nyári szünet előtt.

pontosabban 17.6 Milliard bc, 3.5 milliard hungária

bár a beva tette közzé, ők azért csak többet tudnak mint mi.

Mindenesetre ha a 17.6Ml ft/16000=1100000 ft-ra jön ki. Tudom, hogy így nem lehet számolni, de én keveslem, annak fényében hogy milyen sok eszközből komoly hiány van.

Vagy a számlák nagyrészén 1-3 mft-ok figyeltek, vagy sokat kapunk vissza. Vagy azt mondják ennyi pénz van kártalanításra ennyit kaptok és kész:)

Hát most már én is kíváncsi vagyok majd arra az egyenlegre ha egyszer megjön.

Tényleg nem sikeres a fogalmazása az "újságírónak". A "maradék" 21 Mrd az úgy jött ki, hogy összeadta amit számolt a Beva a BC-ra (17,6Mrd) és a Hungáriás várható kártalanítás (3,6Mrd) összegét. Ez nem újságírás, csak átvette a tegnapi Portf.-s cikkből. Csak nem értem kire oda az a "osztozás" szó?!?

"A fennmaradó 21 milliárdon a Buda-Cash és a Hungária károsultjai osztoznának. "

Mi az hogy osztoznának, ez nem kívánság műsor. Hülye ez az újságíró?

Milyen hülye hír, atya úristen.

Vagy kurva sokat kapunk vissza és alig kell kipótolni a 6 mft-os határig

Félre értettél, nem én vagyok a kezdeményező, én csak próbálom nyilvánosság elé továbbítani, George Kafka feltöltött egy fájlt.
11 órája

Sziasztok! Kalmár Edit fogalmazott egy nyílt(?) levelet Orbán Viktornak és Varga Mihálynak címezve. Kérlek nézzétek/nézzük át, csiszoljuk tovább. Jó lenne, ha a csütörtöki tüntetésre elkészülne teljesen! Véleményezzétek, fogalmazzatok bele bátran! Nagyon köszönjük Edit Kalmár!

link