Az elõzetes eredmények szerint a voksoló katalánok mintegy 90 százaléka szavazott a függetlenségre a spanyol kormány által illegálisnak mondott vasárnapi referendumon - jelentette be Jordi Turull katalán kormányszóvivõ hétfõn
....az alkotmánymódosításokat vs 2004-es EU. alapszerződés mind jóváhagyták (ha vita volt azt megtárgyalták és megegyezés született) brüsszelben....
De akkor el kellene dönteni végre, hogy egy ország alkotmánya (amit egy az országban megválasztott kormány módosíthat) magasabb rendű-e, mint egy döntés amit Brüsszelben az intézmények EP/EB/ET ....stb...stb...meghoznak...
A 2004-es EU. szerződésben kvázi az van, hogy IGEN.....és kizárólag az EUT (miniszterelnökök tanácsa) egyhangú döntése írhatja felül.... nem pedig egy intézmény (akár rendkívüli) többségi döntése.....nem ez van leírva.....azon lehet vitázni ki hogy értelmezi, de leírva és aláírva nem ez van....
Ennyi erővel ha pl. az ET most 'eldöntötte volna' a rendkívüli helyzetre hivatkozva, hogy LEHET katalán népszavazás akkor az rendben van ?! - akkor a Spanylok azt tudomásul kell vegyék vagy EU. eljárás indul ellenük ?!
...mert a kvótaperben ezt csinálták....tehát vagy mindekettő helyes vagy mindkettő helytelen....
a siker mértékét jól érzékelteti az, hogy a Liechtenstein-i munkaerő többsége ma már Svájcból és Ausztriából ingázik be a hercegség területére
a munkaerő 54%-a külföldről ingázik...
több álláshely van a hercegségben mint lakos...
...persze...igazad van...csak az a probléma, hogy az ilyen szembetűnő esetek mutatnak rá az EU.-ban /Brüsszelben uralkodó "kettős mércére"...
...és pont ez a Brüsszel/demokrácia/politikai felfogás béli különbség az ami a probléma...
Az egyik szerint a politikus azért van, hogy VEZESSE a népet az ÁLTALA elképzelt helyes úton....(ebben ugye benne vagy az, hogy egy kevés kiváltságos - kissebbség - tudja mi a jó neked...és HIGYJ bennük...)
a másik szerint azért van a politikus, hogy KÉVISELJE a TÖBBSÉG AKARATÁT...ebben meg az van benne hogy a tömegakarat populista eszközökkel befolyásolható....
Merkel/Brüsszel/Marcon az 1. vallja....Orbán a 2.-at.....
hoszútávon mindig a 2. érvényesül.....ez látszik az AFD-előretörésén is....
őfelsége egyébként könyvet is írt az államigazgatási krédójáról, melynek ez lenne az esszenciája:)
"He stated that government should be limited to a small set of tasks and
abilities, writing that people "have to free the state from all the
unnecessary tasks and burdens with which it has been loaded during the
last hundred years, which have distracted it from its two main tasks:
maintenance of the rule of law and foreign policy."
Hans-Adam_II,_Prince_of_Liechtenstein#Viewpoints_and_booklink,_Prince_of_Liechtenstein#Viewpoints_and_book
Te liberalizmus alatt gazdasávi liberalizmust értesz, míg már a klasszikus liberalizmusnak is egyik fele a társadalmi liberalizmus volt. Pl. az általad dicsőített Liechtensteinben 1984 óta szavazhatnak a nők. A miniállamiság meg azért fontos tényező, mert sok más miniállam mellett Liechtenstein is adóparadicsom. Az oda átjáró képzett munkaerő meg még gazdagabbá teszi őket. Vannak kétségeim, hogy ugyanezzel a modellel nagy országok, sőt akar sok nagy ország is sikeres tudna lenni. Nekem az a meglátasom, hogy a gazdag miniállamok jellemzően valamilyen piaci rést vagy réseket találtak meg, ezek a rések nem léteznének a nagy országok nélkül.
A gyarmati időkben pedig azért volt némi szerepe a gyarmatoknak is abban,hogy az anyaországok gazdagok lehettek.
"A gyarmati időkben pedig azért volt némi szerepe a gyarmatoknak is abban,hogy az anyaországok gazdagok lehettek"
nem a birodalomépítés hozza a pénzt hanem a kereskedelem...
a birodalomépítés kb. egy feneketlen pénznyelő...
Te a XIX. századról beszéltél, nem mehetsz el amellett, hogy akkor gyarmatbirodalmak voltak. És érdekes módon az általad fikázott félszocialista államok épp ezek felbomlásakor jöttek létre.
Ezt már Marx is megírta. A szocializmushoz baromi sok pénz kell. Tehát csak a gyarmattartóknál valósulhatott meg. Mondjuk Lenin már azt találta ki, hogy ugorjuk át a kapitalizmust, aztán majd meglátjuk, hogy igaza lesz-e Marxnak. A terroristák pedig Marx és Engels életének fontosabb városaiban öldökölnek. A fene se érti ezeket a dolgokat.
A társadalmi liberalizmus majdnem teljesen független a gazdasági liberalizmustól. Annyiban nem, hogy bizonyos fokú gazdasagi liberalizmus nélkül nehezen képzelhető el társadalmi liberalizmus, mert túl nagy az államj befolyás.
Majd ő megírja, hogy ő mire gondol. Én leírom, az én értelmezésemben mi.
Gazdasági liberalizmus = amikor gazdasági kérdésekben vall valaki liberális nézeteket. A társadalmi meg, ha ezen területen/dimenzióban.
A politikai irányultságot szokás ezen két tengely mentén mérni (és így jönnek ki a jobb-liberális stb. világnézet kategóriák).
Pl. ha azt mondom, hogy a minél kisebb államot, szabad versenyt támogatom, az gazdasági liberalizmus. Ha azt mondom, fontosak a kisebbségi jogok, a nemi, vallási elfogadás, tolerancia, az társadalmi liberalizmus.
Az egyéni szabadságjogok biztosítását, védelmét. Ebben benne van pl. a nők (és férfiak) szavazati joga, a bírósag előtti egyenlőség, de ugyanúgy benne vannak pl. a homoszexuálisok és más kisebbségek jogai is. A gazdasági liberalizmus meg a szabad, nem agyonkorlátozott vállalkozásról szól. A kettő egyáltalan nem üti egymást, sőt. A szocializmust meg ne keverd bele, mert a szabadságjogok nem azt jelentik, hogy mindenkinek alanyi jogon járnak anyagi javak.
Lehet, hogy van némi fogalomzavar, de akkor fájdalommal szögezem le, hogy nálad.
Miért is:
A liberalizmus ugye szó szerint szabadelvűség. A szocializmus pedig egy elosztási és szolidaritási, a közösségi érdekeket az egyéniek elé helyező társadalmi rendszer. A kettő tök más. Itt már nem is az almát hasonlítjuk körtéhez, hanem a sakkot az anyagcseréhez. Csak mondtam valamit.
Mao-ról semmit sem tudok, csak a könyvégetés jutott el hozzám. Leninről viszont a régi rendszerben beszéltek a történelemtanáraim. Innen tudom. Mao előbb volt? :)
a klasszikus liberalizmus negatív jogokról szólt (az államnak a vagyon és jogbiztonság garantálásán és a közrend fenntartásán kívül semmit sem kell csinálni) a modern "liberalizmus" azonban pozitív jogokról szól (az államnak pl. garantálni kell azokat amiket alább felsoroltál)
ezzel azonban feloldhatatlan dilemma elé kerülsz mivel a pozitív jogokat csak a negatív jogok kárára lehet érvényesíteni
pl. a kisebbségi jogokat csak úgy tudod "garantálni", hogy korlátozod másnak a magántulajdonhoz fűződő jogait
konkrét példa következik:
pl. a klasszikus liberalizmus elvei mentén a hoteltulajdonosnak joga van ahhoz, hogy meghatározza az általa kiszolgálni kívánt társadalmi, etnikai vagy bármilyen egyéb csoportokat azaz a neki nemtetsző csoportokat minden további nélkül kitilthatja a szállodájából
ezen a ponton azonban nagyon komoly anyagi kockázatot vállal
ugyanis nemcsak azért veszít potenciális kuncsaftokat mert bizonyos csoportokat (pl. transzvesztiták, csókolózó egynemű párok... most csak mondtam valamit...) kitilt a szállodájából hanem azért is mert azok is el fognak maradni akik nem értenek egyet ezzel a tiltással...
ergo ez meglehetősen veszélyes "üzleti modell"...
egyáltalán nem véletlen, hogy nem az idegenforgalmi vállalkozók közül kerülnek ki a legvadabb erkölcs-csőszök...
mindazonáltal bizonyos esetekben megvan ennek is a maga üzleti racionalitása
persze ahhoz nincsen joga, hogy az általa nemkívánatos elemeket péppé veresse a hotelben vagy a hotel előtt és persze ez az üzletmenetnek sem tenne jót (finoman fogalmazva...)
Megszületett a katalán népszavazás eredménye
Ugrás a cikkhez