Értem én túl nyugodtak a befektetők, sőt alig várják hogy elköltsék a pénzüket az amúgy is olcsó részvényekre csak még kint vannak a VB-n. :))
Hetesen már ellenállásnak néz ki a 10K, még egyszer biztos hogy felmegy addig, onnan shortolnám.
az indexben részvények vannak, gondolom azok )))
maga az index nem tart fent semmit magának, nem is foglalkozik magával, csak egy számolt érték
lényegében egy hangulati mutató
Fed-tapír utáni világ
Bejegyezte: Buda-Cash Forex elemzők , 2014. június 23. hétfő
Kis dollárgyengüléssel indult a hét, de nem tartott sokáig, miután a gyengébb eurózónás BMI-k eszébe juttatták mindenkinek az EKB nemrég meghirdetett – egyelőre talonba tett – csodafegyverét, az ABS vásárlásokat. Erre az EURUSD árfolyama vissza is jött 1,36 alá, és feltehetőleg múlt héten is csak azért kúszott fölé, mert a Fed reagált az EKB lépéseire, és szerdai monetáris ülésén ő is elmondta „tartós zérókamat” mantráját. Ez egy ilyen játék, a jegybankok minden lehetőséget megragadnak, hogy feledtessék más jegybankok likviditásbővítő lépéseit. Végül is mindegyikük ugyanarra törekszik: az exportjuk elsődleges felvevőpiacának devizájánál lehetőleg gyengébb devizára.
A lényeg, hogy továbbra is ott várakozik az árfolyam 1,36 közelében, bár elsőre inkább tűnik úgy, hogy csúszik tovább lefelé az árfolyam. Bár ezt meg megint sok minden gátolhatja. Elsősorban a Fed-tapír utáni világ.
Sokszor beszéltem már arról, hogy a következő hónapokat jó eséllyel az alacsony volatilitás és alacsony kamatok, részben alacsony dollárkamatok fogják jellemezni. A brit Financial Times egy cikke kicsit elébe is ment a dolgoknak, és leközölt egy nagyon érdekes felmérést, amit jegybanki tartalékkezelők körében végeztek, és azt fejtegeti, hogy ki, hogyan készül a kötvénypiacon a vételiről eladási oldalra átnyergelő Fed-re. A felmérésben résztvevő közel 70 jegybanki portfólió menedzser nagyjából 6,7 ezermilliárd dollárnyi tartalékot kezel, mely kicsivel több mint fele jegybankjaik 11,7 ezermilliárdos teljes eszközállományának. Nem kis összegek. De ami a lényeg, hogy ezek 62 százaléka valamilyen dolláros eszköz (főleg 15-30 éves államkötvények, részvények és ETF-ek).
Az amerikai gazdaság lassú, de már kézzelfogható fellendülése nyomán a többi jegybank azon a véleményen van, hogy ha kifut a tapír, akkor a Fed nem csak, hogy nem vásárol többet, de be is lép az eladói oldalon, hogy több mint 2 ezermilliárdos állományát csökkentse. Ez azonban a többi jegybank állományának értékére is hatással lesz, így ők is elébe kell menjenek a folyamatnak. Éppen ezért a megkérdezett portfólió kezelők több mint fele azt mondja, csökkenti kötvénykitettsége átlagos futamidejét, azaz alulsúlyozza a hosszabb, és felülsúlyozza a rövidebb lejáratokat. Pont az ellenkezője az Op-Twist-nek. Ezzel vélhetőleg kevésbé lesznek sérülékenyek a 15-30 éves kötvényeken esetlegesen elszenvedett árfolyamveszteségekkel szemben, ha már a Fed is elkezdi eladni amilye neki van.
Hogy mibe súlyoznak át? Hát elsősorban rövidebb 2-5 éves papírokba, és más kockázatosabb eszközökbe, pl. ETF-ekbe. De az átsúlyozás a devizakitettség átsúlyozását is jelenti, hisz a rövidebb kamatpiaci termékek, pl. deviza swapok, DKJ-k esetében sem mindegy, hogy eszközoldalon mekkora kamattal pörög az állomány. A rövidebb kötvények vásárlása a rövidebb kamatok további süllyedését is előidézheti, a folyamat már el is kezdődött, csakúgy mint a jegybankok részvénypiaci kitettségnövelése, melyek miatt megint újabb csúcsokat láthattunk az elmúlt hetekben. A rövidebb kamatok süllyedése meg csak egyre vonzóbbá teszi az eddig, mint fő tartalékdeviza nem nagyon alkalmazott, de a magasabb kamataik miatt már általunk is sokat emlegetett ausztrál és új-zélandi dollárt, jüant, vagy pl. a fontot. Ugye alapvetően a dollárt szokták vásárolni legfőbb tartalékdevizának, mert annyira likvid, hogy könnyű vele interveniálni. De itt is egyszerű a szabály, a magasabb kamat győz.
A dollárra nézve tehát ez akár tartósan alacsony kamattartalmat is jelenthet a többi G10 devizával szemben, de persze csak akkor, ha a Fed tényleg elkezdi kiszórni a hosszabb papírjait. Ha így lesz, akkor őt meg kell, hogy előzzék az utána következő legnagyobb kitettséggel rendelkezők, mint Kína és Japán. De ők vajon mibe mennek át? Na az lesz csak igazán érdekes.
persze hogy nem jönnek a tréderek. mire?
nulla forgalom a béten
mtel, mol, rics, oldalazó hullámok, otp csorgás csapkodás - kiszámíthatatlan - uborka szezon van
Ha lenne pénzed holnap mit vennél max. befektetési idő 1 hónap?