"... Az egykori Pannolit Kôbányászati Vállalatról levált Dolomit Kft.-t - amelynek Orbán Viktor édesapja, Orbán Gyôzô 1976-tôl üzemvezetôje, majd pedig ügyvezetôje volt - 1992-ben hirdettette meg eladásra az Állami Vagyonügynökség megbízásából eljáró Dunaholding Rt. A pályázatra információink szerint két érvényes ajánlat érkezett: az egyik a dunaújvárosi Forma Bt.-tôl, amely egy osztrák építôipari cég nevében szállt ringbe, a másik pedig az a lap- és könyvkiadással foglalkozó Centum Kft. volt, amely korábban Századvég Kft. néven muködött. Ebben a vállalkozásban szinte a Fidesz teljes felsô vezetése megfordult: Orbán Viktor pártelnök mellett ügyvezetôi posztot töltött be Kövér Szilárd (Kövér László testvére) és Simicska Lajos is. A Fidesz egyik vállalkozása tehát a pártelnök édesapjának munkahelyét próbálta magánosítani - elsôre azonban sikertelenül.
.
A Forma Bt. ugyanis névérték feletti (150 százalékos) ajánlatával gyôztesként került ki a párharcból, ez azonban messze nem jelentette azt, hogy meg is szerezte a bányát. Az akkori privatizációs szabályok értelmében ugyanis a dolgozókat és az általuk alakított gazdasági társaságokat elôvételi jog illette meg, így a gyôztes pályázó csak abban az esetben válhatott tulajdonossá, ha ôk lemondtak errôl a jogukról. A Dolomit Kft. dolgozói azonban éltek a lehetôséggel, és igényt jelentettek be a 25 millió forintos törzstôkéju vállalkozás teljes tulajdoni hányadára, és id. Orbán Gyôzô négy társával, illetve a többi dolgozót tömörítô Karbonát Kft.-vel és Szikla Bt.-vel együtt 1992 májusában a bánya tulajdonosa lett. A mintegy 41 millió forintos piaci értéku vállalatot a dolgozók kedvezménnyel, jóval a névérték alatt vehették meg, és összesen 21 millió forint körüli összeget fizettek érte. A privatizáció egyik "frappáns" lépéseként a Dolomit Kft. is beszállt a tranzakcióba: a Kereskedelmi Banktól felvett úgynevezett E-hitel és kárpótlási jegy ellenében saját maga harminc százalékát (névértéken 7,5 millió forintnyi törzsbetétet) vásárolta meg 11,2 millió forintért. Ennek lehetôségét egyébként a jogszabályok nem zárták ki, ám az ügyletet ismerôk szerint ez az önprivatizációs gyakorlatban "meglehetôsen tipikus húzásnak" számított, miután a törvények értelmében az így megszerzett tulajdonrészt egy éven belül értékesíteni kell. A lépésnek szakértôk szerint az lehetett az oka, hogy a dolgozók nem rendelkeztek elegendô pénzzel a vállalat teljes felvásárlásához, ezért annak tôkéjét is fel kellett használniuk a tranzakcióban. A cég legnagyobb tulajdonosa mindenesetre magánszemélyként az ügyvezetô, Orbán Gyôzô lett a maga 1,6 millió forint névértéku törzsbetétjével, amit harmadáron, 556 ezer forintért vásárolt meg. ..."
.
A Forma Bt. ugyanis névérték feletti (150 százalékos) ajánlatával gyôztesként került ki a párharcból, ez azonban messze nem jelentette azt, hogy meg is szerezte a bányát. Az akkori privatizációs szabályok értelmében ugyanis a dolgozókat és az általuk alakított gazdasági társaságokat elôvételi jog illette meg, így a gyôztes pályázó csak abban az esetben válhatott tulajdonossá, ha ôk lemondtak errôl a jogukról. A Dolomit Kft. dolgozói azonban éltek a lehetôséggel, és igényt jelentettek be a 25 millió forintos törzstôkéju vállalkozás teljes tulajdoni hányadára, és id. Orbán Gyôzô négy társával, illetve a többi dolgozót tömörítô Karbonát Kft.-vel és Szikla Bt.-vel együtt 1992 májusában a bánya tulajdonosa lett. A mintegy 41 millió forintos piaci értéku vállalatot a dolgozók kedvezménnyel, jóval a névérték alatt vehették meg, és összesen 21 millió forint körüli összeget fizettek érte. A privatizáció egyik "frappáns" lépéseként a Dolomit Kft. is beszállt a tranzakcióba: a Kereskedelmi Banktól felvett úgynevezett E-hitel és kárpótlási jegy ellenében saját maga harminc százalékát (névértéken 7,5 millió forintnyi törzsbetétet) vásárolta meg 11,2 millió forintért. Ennek lehetôségét egyébként a jogszabályok nem zárták ki, ám az ügyletet ismerôk szerint ez az önprivatizációs gyakorlatban "meglehetôsen tipikus húzásnak" számított, miután a törvények értelmében az így megszerzett tulajdonrészt egy éven belül értékesíteni kell. A lépésnek szakértôk szerint az lehetett az oka, hogy a dolgozók nem rendelkeztek elegendô pénzzel a vállalat teljes felvásárlásához, ezért annak tôkéjét is fel kellett használniuk a tranzakcióban. A cég legnagyobb tulajdonosa mindenesetre magánszemélyként az ügyvezetô, Orbán Gyôzô lett a maga 1,6 millió forint névértéku törzsbetétjével, amit harmadáron, 556 ezer forintért vásárolt meg. ..."
Gyurcsány és a Magyar Gárda - éber védelemre kér a miniszterelnök
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=40&i=86899