Topikgazda: opposition2002 2003. 01. 17. 10:09

A csatát megnyertük, a háborút elveszítettük  

Ugrás a cikkhez
Akár győzelmet is arathat a jegybank a sáv ellen spekuláló külföldi befektetők ellen, ugyanakkor az eredmény ekkor is feltehetően csak pürroszi lesz. A veszélyt abban látjuk, hogy a hatalmas tőkeáramlás miatt (ki és be) az árfolyam volatilitása számottevően megnőhet, amivel az árfolyamtranszmisszi ó hatékonysága lényegesen gyengülhet. Ezzel az import oldaláról folytatott dezinflációs politika szenvedhet vereséget.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy az elmúlt napok jelentős intervenciói a tegnapi nappal lezárultak-e, illetve a spekulánsok újabb rohamára kell számítani néhány hét esetleg hónap múlva. A forint délutáni jelentős gyengülése, illetve a mai 246 EUR/HUF árfolyam körüli nyitás azonban azt mutatja, hogy az intervenció megállt, a leginkább remegő kézzel rendelkező befektetők kifelé vették az irányt. A nyitás után a forgalom egyelőre nem volt jelentős.

Az intervenciós kényszer tehát megszűnt, ugyanakkor elveszítettük az erős forintot. Becslésünk szerint az elmúlt két napban beérkezett - összességében akár az 5 mrd eurót is elérő - tőke ha kifelé veszi útját, az árfolyam drasztikusan tovább is gyengülhet, annyi azonban szinte biztosan állítható, hogy az árfolyam volatilitása a következő időszakban lényegesen magasabb lehet, mint a sávnyitás óta bármikor.

A probléma megítélésünk szerint itt jelentkezik. Nem bocsátkoznánk becslésekbe, hogy az árfolyam egy-két hét múlva hol lesz, a centrum körül folyik-e majd a kereskedés vagy a spekulánsok helyet cserélve ismét a sáv erős szélén hadakoznak majd a jegybankkal. A döntő az, hogy az árfolyam elveszítheti eddigi viszonylagos stabilitását, a relatív kiszámíthatóság jelentősen csökkenhet. Mit jelent ez?

A jegybank antiinflációs politikája alapvetően az árfolyamtranszmisszi óra épül. A kamatcsatorna marginális szerepét a jegybank is elismeri, a kamatot leginkább mint eszközt használják az árfolyam befolyásolására. Az infláció és a versenyképesség-expo rt mezsgyén táncoló jegybank azonban a beáramlott tőkével hatalmas súlyt vett a nyakába. A tőke már bent van, ha kifelé mozdul, további extrém árfolyammozgásokat okozhat. Az árfolyam volatilitásával azonban az árfolyamtranszmisszi ó hatékonysága érdemben csökkenhet.

Az árfolyamon keresztüli dezinflációs hatást bár többen vitatták, azonban ha elfogadjuk, hogy a jegybank tényleges tudott hatni ezzel az inflációs szintre, akkor is nagy valószínűséggel állítható, hogy a jövőben erre kevésbé lesz képes. Ha a forint árfolyama 235 EUR/HUF és 255 EUR/HUF között ingadozik (nem állítjuk, hogy biztosan így lesz), az importőrök többsége feltehetően egy „worst case scenario” alapján árazza termékeit, így az import oldaláról jelentkező ármérséklő hatás (erősödő forint) elmaradhat. Természetesen az árképzést minden területen nagymértékben befolyásolja a verseny és az ehhez kapcsolódó árképzési erő, dominancia.

Az árfolyam inflációt fékező hatásának gyengülésével illetve elmúlásával ez oda vezethet, hogy az MNB antiinflációs politikájának gerincét képező építmény sérül, mely az inflációs célok elérését hiúsíthatja meg. A költségvetési költekezés illetve az expanzív jövedelempolitika miatt Járai Zsigmond tegnap elmondta, hogy a jegybank inflációs céljainak teljesítéséhez a sávszélen levő, vagy ahhoz közeli forintárfolyamra van szükség. Lehet tehát, hogy a külföldi befektetőket az alacsony kamatszinttel és a sáv megtartásával sikerül elijeszteni, és a jegybank árfolyamnyeresége az esetlegesen felmerülő sterilizációs költségek mellett is összességében pár 10 mrd Ft-os nyereséget hoz, az inflációs cél meghiúsulásának veszélyével a háború kimenetele kétséges. Csak remélhetjük, hogy az idén egyre szigorúbbá váló költségvetési politika, illetve a bérnövekedés ütemének lefékeződése megengedheti, hogy a monetáris kondíciók a feltételezett mértékben enyhüljenek.

Láng Róbert
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
Törölt felhasználó 2020. 10. 10. 23:27
Törölt hozzászólás
#5
Mendieta 2003. 01. 17. 12:15
Előzmény: #3  nagyv
#4
Sávszélesítéshez közös elhatározás kell a PM-mel. Ugye. Ezt csak Londonban nem tudják, esetleg New Yorkban. Mint ahogy azt sem, hogy politikailag kivitelezhetetlen. Onnan nézve a képlet sokkal egyszerűbb.
.
Az eurózónához szerintem mindenki csatlakozni szeretne olyan gyorsan, amennyire csak lehet. Még a kormányzat is, igaz, rövid távú érdekei némileg ennek ellene vannak (infláció).
.
Szerin tem simán vissza fog erősödni a szélig, ha más nem, kamatemelés hatására. Ez egy egyszeri gigantikus, előre (hétfőn) nem látható akció volt. (5 mrd euró, a tartalékok majdnem fele.) Az jó kérdés, hogy ad-e eurót a bankközin. Elképzelhető, ha figyelembe vesszük, hogy a kivonásra kerülő forró pénz egyébként ilyen nagy mennyiségben nem talál kínálatot, s csak jelentős gyengülés árán távozhatna.
.
Üdv!
.
Ja, és nem értem még mindig ezt a Kerge Bika díjat Járainak mozgalmat, szerintem a képlet pláne így utólag rém egyszerű.
.
És szeretném felhívni a figyelmet a portfoliós citaindító cikkünk utolsó bekezdésére a lap alján!
nagyv 2003. 01. 17. 11:40
#3
Minden ezen múlik.
.
Miért nem a sávszélesítést választotta tegnap az MNB?
.
Szerintem az MNB szeretne minél előbb csatlakozni az Eurozónához. Ezért igyekszik ennyire keményen fogni a gyeplőt. Sőt abban is reménykedik, hogy az ERM II. feltételeit nem a belépéstől kezdve fogják számolni, hanem a jelenlegi idő is beleszámít. Ekkor azonban nem tolhatja el az árfolyamsávot! Ezt később se fogja megtenni.
.
A volatilitással kapcsolatban teljesen igazad van, hogy megnyugodhat a piac. Az a kérdés viszont továbbra is jogos, hogy hol fog megnyugodni a piac. Amíg ezt nem tudjuk, addig volatilis (még akkor is ha valójában már nyugvóponton van, de ezt a piaci szereplők még nem tudják /nem tudják, hogy a többiek is ezt az állapotot várják/).
.
Továbbá szerintem nagy kérdés, hogy miként fog sterilizálni a jegybank. Eladja a napokban összegyűjtött euróját, vagy kötvényt ad el. Az első eset közvetlenül az devizapiacra hat, mégpedig erősíti a forintot. A második eset a forint mennyiségének csökkentésével ér el hasonló hatást.
.
Úgy gondolom, hogy ha a legelső bekezdésem igaz, akkor nem éri meg a forint erősödésére spekulálni, mert sáveltolásba a jegybank úgyse fog belemenni. (A sávszélesítés már más kérdés, de úgy tűnik azt se szereti.)
Vagyis a jegybank bátran árulhatja az euróját, és idővel akár a kamatlábat is emelheti /legrosszabb esetben újra nyer 10mrd-ot/.
opposition2002 2003. 01. 17. 10:49
Előzmény: #1  portfolio
#2
A cikk egy lényeges, a szélesebb közvéemény előtt eddig nem igen taglalt témára világít rá, nevezetesen az árfolyam volatilitás és a transzmisszió közti összefüggésre. A mostani volatilis mozgásokbó szerintem azonban egyáltalán nem következik, hogy egy idő multán nem nyugszik meg ismét a piac.
2001. májusa óta volt már példa nagyobb volatilitásokra is, hiszen az első 2 hónapban -12%-ig erősödött a forint, majd 2001. szeptember végéig -5,5%-ig gyengült. Innen azonban a legutóbbi időkig szinte folyamatosan erősösött, ami a piac értékítélete szerint a korábbi alulértékeltség következménye volt. Sokak szerint még a sávszélen is alulértékelt a forint. A konvergencia játék feltehetőleg tovább folytatódik, így ez is az erősödés irányába hat majd.
Egyébként maga Járai is utalt rá, hogy a következő időszakban egy volatilisebb kamatpolitika következhet, amivel a spekulánsok számára kiszámíthatatlanabbá válhat a piac. Kérdés, hogy egy volatilisebb kamatpolitikával lehet-e kevésbé volatilis árfolyamot teremteni. A a forint túlságosan gyengülne, akkor elképzelhető egy újabb kamatemelés is.
Reálgazdasági oldalról egyébként a jelenlegi 6,5%-os alapkamat eléggé alacsony, ha nem lett volna a tegnapelőtti és tegnapi nagymértékű spekuláció, akkor a kamat martadhatott volna akár 8,5% is.

Topik gazda

aktív fórumozók


friss hírek További hírek