Stagnáló GDP-t, négy százalékos átlagos éves inflációt, 9,8 százalékos munkanélküliséget és 3,8 százalékos államháztartási hiányt prognosztizál 2010-re a GKI Gazdaságkutató Zrt.
A nyári adatok a világgazdaságban és Magyarországon is a korábbinál kevésbé rossz gazdasági helyzetre utalnak. A fejlett országokban a rengeteg közpénz felhasználásával nemcsak a pénzügyi rendszer összeomlását, s ennek nyomán egy tragikus méretű gazdasági-szociális katasztrófát sikerült elkerülni, de a II. negyedévi adatok már a válság mélypontja körüli helyzetet valószínűsítenek. A világ túljutott az elmúlt 70 év legnagyobb gazdasági válságának legfájdalmasabb szakaszán. Világszerte - így Magyarországon is - emelkednek a konjunktúra- és tőzsdeindexek, erősödik a befektetők kockázat-vállalási hajlandósága. Ez a reálfolyamatok javulását vetíti előre. Ugyanakkor ennek mértéke és tartóssága bizonytalan. Még nem látható, hogy nem fullad-e ki a készletfeltöltésnek is köszönhető, sok országban költségvetési forrásokkal megtámogatott kereslet-növekedés, mennyire indulnak be szerves növekedési folyamatok. A nemzetközi szervezetek a nyár végén hosszú idő óta először nem lefelé, hanem felfelé korrigálták gazdasági előrejelzéseiket.
A visszaesés mértéke Magyarországon az átlagosnál magasabb: 2009 I. félévében az EU-ban 4,8%-kal, Magyarországon 6,4%-kal volt kisebb a GDP, mint egy évvel korábban. Eközben 15-20%-os visszaesést szenvednek el a balti államok, de a magyarnál nagyobb a visszaesés Romániában és Szlovéniában is. Németország - fő exportpiacunk - GDP-je csaknem 6%-kal csökkent. A magyar gazdaság 2009 őszén a visszaesés mélypontján van (a hazai számbavétel szerint az I. félévben a GDP 7,2%-kal esett). A IV. negyedévben ehhez képest már minimális növekedés várható, ami a tavalyi IV. negyedévhez képest még nagy, mintegy 4%-os csökkenést jelent. Éves átlagban mintegy 6,5%-os visszaesés valószínű. A szolgáltató szektor enyhíti a visszaesést, egyfajta stabilizátor szerepet tölt be.
A foglalkoztatási, bérezési és fogyasztási folyamatok fokozatosan alkalmazkodnak a recesszióhoz. Éves átlagban 9,8%-os, az év végén 10,3% körüli munkanélküliség várható. A lakosság reálkeresete 2-3%-kal, reáljövedelme 4-5%-kal esik vissza (a munkanélküliség növekedése és a jóléti transzferek szigorítása miatt). Mivel a lakosság hitelfelvétele zuhan, fogyasztása 6,7%-kal csökken, megtakarítási hajlandósága viszont látványosan, a GDP közel 5%-ára emelkedik.
A fogyasztás a II. félévben az I. félévinél is erőteljesebben esik. A beruházások volumene mintegy 5%-kal mérséklődik. A visszaesést az EU-forrásokból finanszírozott, jórészt infrastrukturális beruházások fékezik. A külkereskedelemben az év egészében mintegy 4,5 milliárd euró aktívum várható. A folyó fizetési és tőkemérleg kb. egyensúlyban lesz. A magyar gazdaság 2009-ben nem vesz igénybe külső nettó finanszírozási forrást (mert a felvett hiteleket vagy a devizatartalék növelésére, vagy korábbi hitelek visszafizetésére fordítja)!
Éves átlagban 4,4%-os, az év végén 6% közeli infláció várható. Éves átlagban inflációs hatású a tavalyinál 7-8%-kal gyengébb forint, a második félévben azonban az első félévinél (290 forint) lényegesen erősebb és kevésbé ingadozó, 270 forint körüli árfolyam várható. A jegybanki alapkamat a kedvezőtlen pénzpiaci hangulat idején magas szinten (9,5%) maradt. Az MNB csak a pénzpiaci kockázatvállalási kedv javulása és a jövő évi adótörvények elfogadása után mérsékelte a kamatot összesen 150 bázisponttal. Az év során folytatódhat a kamatcsökkentés, év végére 6,5-7% közöttire.
A vállalkozások üzleti eredménye várhatóan több mint 10%-kal mérséklődik és ezen felül jelentkezik a pénzügyi eredmények már 2008-ban bekövetkezett drámai romlásának hatása. A költségvetés nyereség- és különadó-bevételei jelentősen visszaesnek. A fogyasztáshoz kapcsolódó adóbevételek csak megközelítik a tavalyi szintet, a foglalkoztatás közterhei pedig elmaradnak az előző évitől. 2009-ben az államháztartás adó- és járulékbevételei mintegy 750 milliárd forinttal lesznek kisebbek a költségvetés tervezésekor feltételezettnél. Az államháztartás kiadásainál a költségvetési törvényhez képest összességében 400 milliárd forint megtakarítás várható. Ennek két legjelentősebb tétele a nyugdíjkiadások visszafogása és a költségvetési fejezetek nettó személyi kiadásainak a mérséklése.
Végeredményben az államháztartási egyensúly pénzforgalmilag közel 350 milliárd forinttal lesz kedvezőtlenebb az eredetileg tervezettnél. Ez az ESA módszertan szerint a módosított célnak megfelelő, 3,9%-os hiányt jelent. A konjunktúraciklust figyelembe véve ez gyakorlatilag kiegyensúlyozott államháztartást mutat! A magyar gazdaság javuló nemzetközi megítélését jelzi az eurókötvény-kibocsátás sikere, a kamatvágások után is viszonylag erős forint. Az IMF-megállapodás meghosszabbítása előremutató: az adósságfinanszírozás a pénzpiacokról megoldhatónak látszik, s a következő kormány új szerződés nélkül igénybe veheti (ha akarja, vagy ha kell) a hátralévő összeget.
A nagy erőcentrumokban 2010 közepétől napirendre kerül a fiskális és monetáris lazítás befejezése, a szigorítás megkezdése, szerkezeti reformok elindítása, s egyidejűleg a növekvő munkanélküliség és szociális feszültségek kezelése. A gazdasági válság harmadik szakasza a kilábalás, ami a korábbi GDP szint (vagy trendvonal) eléréséig tart. Ez a fejlett országok egészében legkorábban 2012-ben lehetséges, így feltehetőleg egy ötéves (2007-2012) válságot élünk meg. Az USA-ban és egyes EU-tagországokban már idén, de a fejlett országok többségében csak jövőre kezdődik meg a kilábalási folyamat.
A GMU-tagállamok többsége megsérti a Stabilitási és Növekedési Paktumot (amely egyébként korszerűbb értelmezésre szorul). Valószínűleg életbe lép a Lisszaboni Szerződés, s ezzel az EU végre lezárja belső intézményi válságát. A Brent típusú kőolaj hordónkénti világpiaci ára a 2008. augusztusi 147 dolláros csúcsról 2009. március elejére 40 dollár közelébe esett, azóta visszaesésekkel tarkítva emelkedik. Éves átlagban a 2008. évi hordónkénti 98 dollárral szemben 2009-ben 60, 2010-ben 75 dollár körüli ár prognosztizálható. Az euró éves átlagos árfolyama a 2008. évi 1,47 dollárral szemben 2009-ben 1,38, 2010-ben 1,45 dollár körül várható, jelentős rövid távú ingadozások mellett.
A GKI konjunktúraindexe a 2009. áprilisi mélypont óta folyamatosan emelkedik, s augusztusban már valamelyest meghaladta a tavaly novemberi értéket. Bár a javulás markáns, összességében továbbra is pesszimista vélekedést tükröz. A GKI 2009. szeptember elején vállalati felmérést végzett a válság hatásáról. Ez ugyancsak a recesszió mélypontjának elérését valószínűsíti, miközben nem kecsegtet gyors kilábalással. Összességében a saját cég és a főleg nemzetgazdaság egésze szempontjából többen vannak a következő másfél évben javulásra számítók a romlást váróknál.
A magyar gazdaság 2010. évi fejlődése főleg a világméretű kilábalási-konszolidációs folyamat függvénye. A gazdaságra természetesen hat a jelenlegi kormányzat ismert (egyensúlyvédő és hitelességet építő), illetve az országgyűlési választásokat követően felálló kormány egyelőre ismeretlen gazdaságpolitikája is. Mivel azonban a pénzpiac világossá tette, hogy csökkenő államadósság-rátát, illetve mérséklődő külföldi adósságot, vagyis összességében legfeljebb nagyon mérsékelt külföldi forrásbevonást hajlandó finanszírozni, a jelenlegitől makrogazdasági hatásaiban lényegileg eltérő gazdaságpolitika tartósan aligha valósítható meg, miközben a részletek változtatásában az új kormány lehetőségei szinte végtelenek.
2010-ben fő kereskedelmi partnereinktől csak mérsékelt növekedési impulzus remélhető. Ugyanakkor újraindulhat az EU-termelés egy részének versenyképesebb telephelyekre, így Magyarországra történő kihelyezése, a régiós gazdasági együttműködés fejlődése, s az EU-n kívüli piacok felé történő nyitás is dinamizáló tényező lehet. A nemzetközi pénzügyi közvetítő rendszer működése várhatóan lassan konszolidálódik, noha a szinte korlátlanul rendelkezésre álló olcsó pénz korszaka nem tér vissza. A magyar kormány a válság kezelésére 2010-ben sem tud eredményes keresletélénkítő gazdaságpolitikát folytatni. Nemcsak az egyensúlyi követelmények miatt, hanem azért is, mert a nyitott országokban a hazai termelés belföldi kereslet-élénkítéssel kevéssé emelhető.
A kínálat-ösztönzés EU-konform módja a vállalatokra rakódó közterhek csökkentése, a jelenlegi kormány ezen az úton indult el. A következő kormánynak - ha akarja - lehetősége lesz az állam működésének átformálására irányuló új reformprogram nyílt vagy burkolt megfogalmazására és megvalósítására, beleértve az önkormányzatokat, az egészségügyet, az állami feladatok újrafogalmazását, a feladatellátás újraszervezését, a bürokrácia és a korrupció elleni harcot. Enélkül az adóreform érdemi folytatására és ezzel a növekedési esélyek javítására nem nyílhat elégséges mozgástér.
2010-ben az adócentralizáció kb. 1 százalékponttal mérséklődik. Az államháztartás bevételei csak megközelítik az előző évi szintet. Nominálisan az államháztartás kiadásai is csökkennek, főleg a foglalkoztatottakat is érintő közteher-csökkenés és a 13. havi juttatások megszűnése következtében. Bár a választások utáni kormány - akár új, akár pótköltségvetés keretében - jelentősen módosíthatja a 2010. évi költségvetést, ez feltehetőleg érdemben nem változtat a most tervezett 3,8%-os hiánycélon.
A bruttó államadósság a GDP százalékában a 2008 végi 73%-ról 2009 végére 80% körüli értékre emelkedik; s 2010 végén is hasonlóan alakul. Az idei romlás főleg a GDP csökkenésével függ össze. Az MNB-nél betétként elhelyezett, fel nem használt IMF-hitellel nettósítva az adósság 2008 végén 67,4% volt, ez 2009 végére kb. 75%-ra nőhet, majd 2010 végére mérséklődhet a két mutató közötti eltérés. Ez az eladósodottsági szint egyáltalán nem lesz kiugró Európában!
A külső egyensúly 2010-ben is kedvezően, a 2009. évihez hasonlóan alakul. Az áruforgalmi aktívum ugyan kb. 3 milliárd euróra csökken, mivel a nemzetgazdasági készletek 2009. évi nagyfokú csökkenése miatt 2010-ben még alig emelkedő belföldi felhasználás mellett is az exportnál legalább 1 százalékponttal gyorsabb importnövekedés (4 illetve 5%) és némi cserearány-romlás várható.
A folyó fizetési mérleg más tételei azonban érdemben nem változnak, mivel a profitok csökkenése miatt értelemszerűen annak kivonási lehetőségei is szűkülnek. Ugyanakkor a nettó EU-támogatások a 2009. évi 2,5 milliárd euróról 2010-re mintegy 3,4 milliárd euróra emelkednek. Így végeredményben a külső finanszírozási igény az ideihez hasonlóan nagyon mérsékelt vagy nulla körüli lesz. Lassan a működőtőke-import is lendületet kap, miközben a tőkeexport visszafogott marad. Végeredményben Magyarország külfölddel szembeni nettó adóssága 2010-ben érezhetően csökkenni fog.
A magyar gazdaság 2010-ben az EU egészéhez hasonlóan stagnálni fog, nálunk azonban a ?negatív stagnálásnak" valamivel nagyobb az esélye. Az előző év azonos időszakához képest a II. félévtől várható (szerény) növekedés. A mezőgazdaságban a 2008. évi csúcs és az ehhez viszonyított 2009. évi visszaesés után átlagos időjárást feltételezve 100 körüli index várható. Az építőipar a növekvő EU-forrásokból finanszírozott infrastrukturális fejlesztések révén a leggyorsabban fejlődő ágazat lesz 6% körüli termelés-növekedéssel. Az iparban a lassan javuló exportlehetőségek és a belföldi kereslet minimális bővülése révén 2-3% körüli növekedés várható. A szolgáltatásokban - a még némi visszaesés elé néző pénzügyi és ingatlanszektor kivételével - ugyancsak stagnálás valószínűsíthető.
Magyarország 2009-2010-ben a fogyasztás jelentős csökkentésével és a beruházási ráta megőrzésével reagál a válságra; az EU országaiban jellemzően stagnál a fogyasztás, viszont zuhan a beruházás. A beruházások 6%-os növekedése nagyjából a 2008. évi szint elérését fogja jelenteni. A vállalkozói beruházások kissé emelkednek, az EU-forrásokból megvalósuló fejlesztések felpörögnek. A lakosság fogyasztása érdemben nem változik. A bruttó keresetek - az szja-csökkentésre is tekintettel - várhatóan csak 1%-kal nőnek. A nettó keresetek azonban a módosuló szja-szabályok következtében 7-7,5%-kal emelkednek, ami a reálkeresetek kb. 3%-os növekedését eredményezi.
A reáljövedelmek nagyjából stagnálnak, mivel a munkanélküliek támogatása az idő előrehaladtával csökken, a családtámogatások nominálisan sem nőnek, egy részük az adóalap (nem adózó) részévé is válik, a nyugdíjak reálértéke pedig a 13. havi nyugdíj teljes megszűnése miatt csökken. A lakosság hitelhez jutása könnyebbé válik, de magatartása óvatos lesz. A nettó megtakarítási ráta 5% környékén marad. A munkanélküliségi ráta éves átlagban az ideivel megegyező, 9,8%-os lesz. A foglalkoztatás mélypontja 2010 I. negyedévében várható.
A magyar inflációs folyamatok 2009-ben elszakadtak a nemzetközi tendenciáktól. Az EU-ban megállt a drágulás, sőt számos országban defláció van. Magyarországon viszont gyorsul az infláció, részben az energiaárak késleltetett begyűrűzése, részben a fogyasztást terhelő adók emelése miatt. 2010 vége felé viszont a gazdaságélénkítő lépések hatására az egész világon inflációs hullám indulhat be. A világgazdaságba pumpált plusz likviditás keresleti inflációt gerjeszthet, emellett számos országban áfa-emelés mellett dönthetnek a megugrott államháztartási hiány leépítése céljából. Így a magyar inflációs folyamatok ismét eltérhetnek a nemzetközi trendtől, hiszen nálunk ekkor fut ki az adóemelések hatása. A 2010 I. félévében 5% körüli infláció az év végére 3%-ra csökken, az éves átlag 4% körül lesz.
2010-ben a magyar egyensúlyi mutatók tovább javulnak, a külső finanszírozási igény gyakorlatilag a megújításra korlátozódik, az államháztartási hiány nem növekszik, az adósságráta mérséklődni kezd. A fokozatosan javuló befektetői bizalom hatására nagyobb lesz a magyar eszközök iránti kereslet, bár az első félévben a politikai (választási) kockázat beárazódik. Így a második félévben tovább mérséklődnek az állampapír hozamok, a forint erősödik. A jegybank a stabilitás megőrzése mellett fokozatosan csökkentheti az alapkamatot a 2009 végi 6,5-7%-ról 2010 végére 6% környékére.
A forint árfolyama 2010 I. félévében a választások okozta bizonytalanság miatt a 2009. II. félévre jellemző 270 forint/euró környékén marad, majd a pénzpiac és a nemzetközi szervezetek által támogatott gazdaságpolitika esetén a II. félévben 260 forint/euróra erősödik, s éves átlagban 265 körül alakul. A számos mutató alapján az elmúlt években sereghajtónak bizonyult magyar gazdaság 2010-ben egyensúlyi szempontból az európai középmezőny élére kerül. Ennek megőrzése, illetve további strukturális reformok végrehajtása esetén a válság utáni időszakra viszonylag kedvező versenyképességi és növekedési pozícióba hozhatja magát. Sőt, Közép-Európában talán egyedül nálunk kerülhet reális közelségbe az eurózónához való gyors (2013-14-es) csatlakozás.
Igazad van ez nem telefon, hanem egy jó fórum és szeretnék bizakodó, pozitív dolgokról is olvasni. Persze szükség van minden információra,hogy jó döntéseket hozhassunk.
Sokkal több jó van az éltben mint rossz.
Próbáld ki!Lesz egy jó napod...
A vadlibák is segítik egymást amikor V alakban repülnek.
igen, a lényeg az h ha nem változtatják meg a szabályokat, szabályozókat, akkor mivel a bankárok kapzsik, előbb-utóbb ugyanoda jutunk, ahova tavaly... de megváltoztatni nem fogják, hiszen a nagytőkések érdekei nem sérülhetnek...
OTP részvényesek ide!