Topikgazda: Törölt felhasználó 2005. 11. 28. 14:25

Szalay-Berzeviczy: "Ez az utolsó esélyünk!"- Mennyibe kerül Neked az Olimpia?  

Ugrás a cikkhez
A Budapesti Olimpia Mozgalom sajtótájékoztatóján a BÉT elnöke, Szalay-Berzeviczy Attila elmondta, örömére szolgál, hogy mára sokan úgy gondolják, bele kell vágnunk az Olimpia megpályázásába. Szalay elsősorban a sportszakmai sikerekkel indokolta a pályázat jogosságát. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 11 alapítói országai közül csak hazánk nem rendezett eddig Olimpiát.

a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=61781
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
Törölt felhasználó 2005. 12. 02. 12:40
Előzmény: #78  saru
#80
Annyira király hogy mindent az ősmagyarok találtak föl! Ez egy kiválasztott nép, valószínűleg az elveszett törzs vagy valami ilyesmi. Jézus is párthus=sumér=hun=magyar herceg volt. Igen, nagy királyok vagyunk csak a gonosz külföldiek mindig elnyomják ezt a nagyra hivatott nemzetet. Nem baj, keseregjünk búslakodjunk ezen, ahhoz értünk igazán. És merengjünk a múltba, az is sokat segít.
Törölt felhasználó 2005. 12. 02. 11:18
Előzmény: #73  Törölt felhasználó
#79
Olimpia és egyéb témákhoz: az biztos, hogy kevés emberrel találkoztam, aki ennyire lelkesen és öszintén képes hinni bizonyos dolgokban és ezekért harcba szállni - inkább nevezném Jedi lovagnak....
Tényleg van barátnöje?
saru 2005. 12. 02. 10:20
#78
Kedves Bp és Kulcs!

Nagyszerű kigyűjtések, köszönet és elismerés érte, egyben folytatom ezt az én gondolatokataimmal: .

Meggyőződésem, hogy a Kárpát-medencében szinte mindig vonzó volt magyarnak lenni, akit meg akarok erről napjainkban tudatlansága miatt győzni, - eddi mindig sikerült, - annak az aradi 13 példáját hozom fel, nevezetesen, hogy menjen sorba a neveken és nézze meg a tábornokok származását, többnyire Leiningen Westerburg Károllyal és Damjanich Jánossal kezdem a sort, az ő esetük után már mindenki ért mindent.

És még fontosabb és csak rajtunk múlik, hogy ez az EU csatlakozás után is így legyen, mert, ha gazdaságilag bika erősek tudnánk lenni, a Kárpát-medencét most egy puskalövés nélkül vissza tudnánk foglalni: a befolyási ővezetünkké tudnánk alakítani, ahol a jelenlegi állampolgároknak éppenezért érdekük lenne magyarul is megtanulni.

Nehogy azt higgyétek, hogy mindez fantazmagória, a Sors ismét kegyes hozzánk és ezt megint felkínálja a magyaroknak, ráadásul most lennének szövetségeseink: az ázsiai országok, élükön Kínával, hiszen Ázsiából származunk, ők szeretnek minket és európai hídfőállásuk vagyunk, lennénk. / Nem Tel-Avivtól, vagy Párizstól kell bármit várni, eddig sem segített rajtunk senki és nem is fog. /

Ehhez csupán megfelelő, - nem kardcsörtető, hanem pragmatikus és ravasz, csendben cselekvő vezetők kellenének, - őket nekünk állampolgároknak kellene megtalálnunk, megválasztanunk?!
Törölt felhasználó 2005. 12. 02. 09:25
Előzmény: #75  bpmcwap
#77
Erről van szó: "...bárki észreveheti aki nem csak néz, de lát is...".
Atyavilág látom lelki szemeim előtt, mekkorát lehetne erről beszélgetni, ám ez nem az a hely.. arról nem is beszélve, inkább a szavakat keresem, mint a billenytyűket.
Én azt hiszem az áldás nem a gengszterváltás óta nincs rajtunk (nálad rendszerváltásként szerepel, ám ugyanarról az időszakról beszélünk) ...

Ne add fel!
Törölt felhasználó 2005. 12. 02. 09:09
Előzmény: #72  Törölt felhasználó
#76
AKS, a belga királynőn kívül még úgy tűnik van néhány más adott dolog is...
Találtam... nem saját összeállítás:

"Most, hogy betámolyogtunk az EU-ba, - mert ezt nem lehet emelt f"ovel való belépésnek nevezni; legalább annyit kéne tudnunk, hogy mit viszünk mi ebbe az ötágú-csillagos Unióba.

1.
Tudjuk-e, hogy a 895-ös III. Honfoglalás idején, mintegy 500 000 magyar érkezik a Kárpát-medencébe, és ha összehasonlítjuk ezt a számot a mai népességi adatokkal (16 000 000), akkor láthatjuk, hogy mi 1100 év alatt a harmincszorosára növekedtünk a magyarságság lélekszámát illet"oen? A mai Franciaország területén például a IX. században 7 000 000 ember élt és ma mindössze 58 000 000 embert lehet találni Frank honban. Ez alig 8,5 szeres növekedést jelent.

2. Tudjuk-e, hogy a Honfoglalás idején Európában csak a görögöknek és a rómaiaknak volt írásbeliségük, és amikor mi megérkezünk a Kárpát-medence területére, már kiforrott, kész, mintegy 1700 éves írásbeliséget hoztunk magunkkal?

3. Tudjuk-e, hogy az Ómagyar Mária-siralom szövegét mi még a mai napig értjük, hiszen szókincsét, mind a mai napig használjuk? Shakespeare drámáit, a m"uvelt angol már csak szótár segítségével képes elolvasni, mivel annyit változott nyelvük az elmúl 440 év során.
A miénk,
megtartotta nyelvtanát és szókincsét. Nem volt hajlandó belesimulni, beleolvadni a nagy nyelvi forgatagba!

4. Tudjuk-e, hogy a Magyar Zenetudományi Intézet regisztrálta a 200 000. magyar népdalt, amelyb"ol 100 000 már megjelent nyomtatásban is.
A 80 milliós Németországban összesen 6000 (!) népdalt tudtak összegy"ujteni.

5. Tudjuk-e, hogy a magyar mesevilág páratlan az egész világon?
Európában nem ismerik a tündért, hetedhét országot, fanyüv"ot, hétfej"u sárkányt, még nyelvtani szinten sem. Nincs szavuk rá.

6. Tudjuk-e, hogy Európa nem ismerte a magyarok bejövetele el"ott a hús megf"ozésének módját? Nem ismerték a villát és a kanalat. Kézzel és késsel ették a sütött húst. Behoztuk a sajátos f"uszerezési technikánkat, a darabolást, a f"uszerekkel való összef"ozést. Az édes, sós, savanyú, keser"u ízek mellé mi hoztuk az er"os ( :)))) K.A.) ízt ételeinkben.

7. Tudjuk-e, hogy azért nem járnak tógában, ma Európában az emberek, mert mi behoztuk magunkkal a nadrágot, a zakót (kazak), a hosszú kabátot (kaftán). Amíg Európa saruba, csizmába, bocskorba járt addig mi behoztuk a háromnegyedes sarkos cip"ot. S"ot még az alsó fehérnem"u is általunk kerül a világnak erre a részére. Gondoljuk csak meg, ma Skóciában, ha valaki igazán korh"uen akar a skót népviseletbe felöltözni, akkor nem vesz alsónadrágot a kockás szoknya alá.

8. Tudjuk-e, hogy a Honfoglalás idején, mi csodálatos növény és állatvilággal rendelkeztünk, amit magunkkal hoztunk a bels"o-ázsiai térségb"ol?

9. Tudjuk-e, hogy az elmúlt id"oszakban sikerült, a parlament által, hivatalosan is nemzeti kinccsé tenni "oshonos állatfajaink nagy részét?
A kilenc kutya fajtát, a három parlagi tyúk fajtát, a szilaj marhát, a három mangalica fajtát, a tincses kecskét, és a galambjainkat. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem lehet "oket keresztezni, az országból kivinni. Tehát meg kell tartani a tiszta vérvonalat. A szürke marhát sajnos az osztrákok már levédték el"ottünk. Szégyen, hogy a mi politikusaink ezt szó nélkül hagyták.

10. Tudjuk-e, hogy a hollandok 400 éve termesztik a tulipánt, mi 3000 éve? Mégis "oket hívják a tulipán hazájának. Az egyetlen európai tulipán fajtának, a Tulipa Hungaricának géncentruma, a Kárpát-medencében van.

11. Tudjuk-e, hogy a világ második alkotmánya a miénk?
Az els"o az
izlandi 720-ból, a második pedig: Szent István király intelmei Imre herceghez.

12. Tudjuk-e, hogy a reneszánszt, mint m"uvészeti stílust Ausztria és Németország t"olünk vette át?

13. Tudjuk-e, hogy az öntözéses gazdálkodást és a vetésforgót is mi honosítottuk meg a világnak ezen a részén? Mára már Európa elfelejtette ezt a tudást, és jórészt ennek köszönhet"o, hogy term"oföldjeik tönkrementek, elhasználódtak. Ez az igazi indok arra, hogy miért is kellettünk az EU-ba!

...és
akkor még egy szó sem esett a magyarok "osi hitér"ol...

Ezek persze csak kiragadott példák, a teljesség igénye nélkül. Talán nem hiába íródtak le. Jó lenne, ha legalább addig eljutnánk gondolatban, hogy magyarnak lenni nem szégyen! S akkor talán nem támolyognánk össze-vissza, abban a jogi, gazdasági és kulturális csapdában, amit nekünk állítottak Brüsszelben. S hogy nehogy azt higgyük, az író fantáziája, üldözési mániája mondatja velem ezeket a szavakat, álljon itt egy idézet bizonyságul:

Napoleon megkérdezte Francois Talleyrand-t, hogy mit tegyen a magyarokkal. Talleyrand válasza: - Felség! Régi szokásuk a magyaroknak, hogy felnéznek nagyjaikra, és büszkék a múltjukra. Vedd el e nép múltját, és azt teszel velük, amit akarsz!

A monarchia idején megvalósították Talleyrand elméletét.
És végül, tudjuk-e, hogy 1805-ben 6 ember mert beiratkozni a Pázmány Péter Tudományi Egyetemre, mert féltek, hogy az osztrákok megölik, kiirtják családjaikat?

Jó magyarnak lenni, igen nehéz, de nem lehetetlen!
(Széchenyi István)"
bpmcwap
bpmcwap 2005. 12. 02. 09:09
Előzmény: #74  Törölt felhasználó
#75
Elnyel bennunket a sülyesztő... Már most is mi vagyunk a 10új szégyene... lehet az eu már meg is bánta hogy bevettek a közösbe...
2020ra már nem lesz magyarország, szvsz már ma se nagyon van... Ha kimész az utcára és csak figyeled hogy milyenek az emberek... hogyan vezetnek, hogyan komunikálnak, hogyan viselkednek... élő holtak vagyunk... És meg is érdemeljuk!Azok a lenti idézetek csak VOLTAK!!!ELHANGZOTTAK!Ma már más a vélemény!És ma már nem is érdemeljuk meg és szégyenkezhetunk, hogy milyenek lettunk... Nem akarok nagy szavakat használni, nem akarok senkit beinteni, hogy ejnye bejnye, egyszeruen elindultunk egy lejtőn lefele...ELvesztettuk önbecsulésunket, önbizalmunkat, egészséges értékrendünket és ezt bárki észreveheti aki nem csak néz, de lát is... Még a himnuszt sem tudjuk elénekelni, a szózatot nem is ismerjuk, nem tudjuk egy rahedli szó jelentését: becsület, erkolcs, hüség, hazaszeretet, és még sorolhatnám hosszan... Sajna ennyit rólunk... Idő kérdése mikor huzza le valaki a wc-t hogy ne buzologjon a xar... Lehet ezzel vitatkozni, hogy te nem, vagy hogy te sesem, de nem kell vitatkozni!Felesleges... Mégegyszer mondom, én nem kérek számon senkitől semmit, csak leirom hogy szvsz mizu... Tegnapi mutatot ki nézte??? Ugy sütött a sötétség a beérkezett smsekből, hogy napszemuveget kellett folvennem...
És a showder???na teljesen megnyugodtam... tegnap estétől biztonságban érzem magam...
A jó isten nem áldotta meg ezt a népet a rendszerváltás óta...
Törölt felhasználó 2005. 12. 02. 08:55
Előzmény: #63  bpmcwap
#74
Nagyon jó kis összeállítás, bpmcwap. Kösz.
Cserébe kaptunk forradalmak vérbefolytását, Trianont, 150, 40 évet, és még folytathatnánk. És kapjuk ma is "köszönetképpen"...

Visszatérve az olimpiára, nem értem a címmondatot: "Ez az utolsó esélyünk!". Nem lesz olimpia 2020 után, vagy már Magyarország nem lesz? Miért utolsó esély????
Törölt felhasználó 2005. 12. 02. 06:02
Előzmény: #70  Törölt felhasználó
#73
Van barátnője???
Törölt felhasználó 2005. 12. 01. 23:31
Előzmény: #63  bpmcwap
#72
jó (és főként találó) összeállítás
igaz, 1etlen kis nemzet sem adott a világnak Sztálinokat, Maokat Castelleket :) Napoleonokat (mondjuk volt + szerepe is) vagy Hitlereket (vegyük őt germánnak :)
de a belgáknak kiránynőt is adtunk... :))))))
Törölt felhasználó 2005. 12. 01. 23:25
Előzmény: #70  Törölt felhasználó
#71
:) dehát én nem is Attiláról írtam, hanem egy jogász szomszédról :) én nem ismerem Atit :)
Törölt felhasználó 2005. 12. 01. 21:04
#70
AKS, csak azért érdekelt, mert a barátnőm lányával jár, azt hittem, hogy nőtlen. Talán már elvált?
Törölt felhasználó 2005. 12. 01. 21:02
#69
Bp, egyszerűen klassz, lementettem éni
Törölt felhasználó 2005. 12. 01. 20:57
Előzmény: #63  bpmcwap
#68
Mester!

Lementettem az anyagot :)))

üdv
Törölt felhasználó 2005. 12. 01. 20:54
Előzmény: #63  bpmcwap
#67
Kedves bpmcwap,

ez nagyon komoly anyag!
Megkértél egy magyarságkuatatót, hogy írjon neked beszédet?
Nagyon-nagyon király!!!

üdv:)))
Törölt felhasználó 2005. 12. 01. 20:52
Előzmény: #62  return.value
#66
kedves return.value,
amit bántónak érzel azt mind visszavonom, sajnálom ha kellemtelen pillanatokat okoztam vele, egy "csöppet" erős volt.
Csak a jelzőmentes vélemenyemet üzenem neked!

üdv:)))
Knight Tyris 2005. 12. 01. 20:35
Előzmény: #63  bpmcwap
#65
Köszi Bp! Jót tesz az ember lelkének, ha néha átolvas egy ilyen remek kis gyűjteményt. Sőt nyugodtan adhatnának a reklámok helyett, meg egyéb más lélekromboló műsor helyett is a tv-ben hasonókat, kifejezetten jót tenne az embereknek, és ezáltal Magyarországnak is.
Törölt felhasználó 2005. 12. 01. 16:29
Előzmény: #63  bpmcwap
#64
Hűűűű, Vazzze bpmcwap, te nagy vagy piskóta csóka.
bpmcwap
bpmcwap 2005. 12. 01. 16:24
#63
Amit a magyarság szellemi értékekben a világnak adott, messze
kimagaslik
sok nagy nemzet teljesítményei közül is. Itt olvasható néhány idézet,
hogyan vélekedtek rólunk az elmúlt századokban a világ kiemelkedő
szellemiségei.

IBN RUSZTA arab lexikografus és földrajzíró 930 táján írja: "A magyarok
turk fajtájúak és vezérük húszezer lovassal vonul harcba... A magyarok
országa bővelkedik fákban és vizekben. Sok szántóföldjük van... Ezek a
magyarok szemrevaló és szép külsejű emberek, nagy testűek,
vagyonosak és
szembetűnően gazdagok, amit kereskedelmüknek köszönhetnek
Ruhájuk
selyembrokátból való. Fegyvereik ezüsttel és arannyal vannak kiverve
és
gyönggyel berakottak."

BÖLCS LEO bizánci császár (866-911): "A magyarok a munkát, a
fáradtságot,
az égető meleget, fagyot, a hideget, minden nélkülözést tűrnek.
Szabadságkedvelők és pompakedvelők."

LOTHARINGIAI REGINO apát Világkrónikájában (908) írta a
magyarokról: "A
fáradalmakban és harcokban edzettek, testi erejük mérhetetlen..
karddal
csak keveseket, de sok ezreket ölnek meg nyilakkal, amelyeket olyan
ügyesen
lőnek ki szarujaikból, hogy lövéseik ellen aligha lehet védekezni...
Természetük dölyfös, lázadozó... természetüknél fogva hallgatagok,
készebbek a cselekvésre, mint a beszédre"

MIHÁLY SZÍRIAI PÁTRIÁRKA (1196): "A magyarok becsületesek, őszinték,
életfenntartásukban okosak... nem szeretik a sok beszédet."

THEOPHYLACTUS SIMOCATTA (Histor. L. VII. C.8.): "A magyarok
rendkívüli
módon szentnek tartják a tüzet; a vizet és a levegőt tisztelik, a földet
dicsőítik, de csupán azt imádják és nevezik Istennek, aki a
világmindenséget teremtette (ez a Teremtő). Neki lovat, ökröket és
juhokat
áldoznak, és vannak papjaik, akikről azt tartják, hogy megvan bennük a
jövendőmondás képessége".

LUITBRANDT cremonai püspök 910-ben írja, miután a magyarokkal egy
éven át
állandó érintkezésben volt: "gens hungarorum videlicet christiana..."
azaz
"a magyar nemzet nyilvánvalóan keresztény".

Sankt Gallen-i Évkönyvekben (895-1060) EKKEHARD írja: "Nem
emlékszem, hogy
valaha is vidámabb embereket láttam volna a mi kolostorunkban, mint a
magyarok. Ételt és italt ugyanis a legnagyobb bőséggel adtak..."

Régi bajor krónikából, a Lech-parti verség után (955) az ebersburgi
erősségbe hurcolt ékességeiktől megfosztott foglyoktól elvett dolgokról
(Szalay László- Mg. Tört.): "Eberhard gróf kiválogatván magának
illetőségét, az arany nyakláncokból, melyekkel nyakukat ékesítik s az
arany
csengettyűkből, melyek ruházatjuk alját beszegzik, három font aranyat
templomi ékességek készítésére ajándékozott."

GARDEZI perzsa író, 1050. körül: "A magyarok bátrak, jó kinézésűek, és
tekintélyesek. Ruházatuk színes selyemszövetből készült, fegyverzetük
ezüsttel bevont, fényt kedvelők."

TYRUSI VILMOS püspök, aki feljegyezte az első kereszteshadak
átvonulását,
írja krónikájában: "A magyarok keresztények, békességes, jóindulatú,
jómódú
emberek."

PIERE VIDAL provencei trubadur a XII. században járt Imre királyunk
(1196-1204) udvarában és így írt hazánkról: "Hogy felvidítsam életemet,
elmentem Magyarországra, a jó Imre királyhoz. Ott jó hajlékot találtam,
becsületes, jólelkű barátokat és szolgákat."

DANTE (1265-1321) az Árpád-házi királyok utáni trónöröklési harcoktól
sújtott Magyarországra küldött üzenete: "Ó, boldog Magyarország, ne
engedd
tovább gyötreni magad!"

II. PIUS pápa Hunyadi János seregének világjelentőségű
nándorfehérvári
diadal után (1456) írja III. Frigyes császárhoz küldött levelében:
"Magyarország a kereszténység pajzsa és a nyugati civilizáció védője."

BONFINI (1425-1502): "Az írók a kegyetlenség minden nemét ráfogják a
magyarokra, kivéve mindkét nem szemérmének megfertőztetését,
melyet otthon
úgy, mint a táborban kerülték."

JEAN LEMAIRE DE BELGES francia író 1511-ben írja: "Magyarország a
kereszténység védőbástyája."

Az angol ROBERT JOHNSON 1616-ban: "Ez az egy királyság többet tett
az
ottomán ambíciók csökkentésére és az ottomán szerencse
megakasztására, mint
a többi összes keresztény államok együttvéve."

MONTAGU MÁRIA, (Wortley angol követ felesége) írta 1717-ben: "A
magyar
hölgyek sokkal szebbek, mint az ausztriaiak, s az összes bécsi
szépségek
Magyarországból kerültek ki."

MILTON (1608-1674), az Elveszett Paradicsom szerzoje: "Büszke
vagyok arra,
hogy Magyarország és Anglia között kulturális kapcsolat áll fenn."

MONTESQIEU (1648-1755): "A magyar híres szabadságszeretetéről,
nemes és
nagylelkű jelleméről, hősi bátorságáról. Vendégszeretetének legendás
híre
van."

JULES MICHELET (1798-1874): "A magyar nemzet a hősiesség, a lelki
nagyság
és a méltóság arisztokráciája. Mikor fogjuk adósságunkat ez áldott
nemzet
iránt leróni, mely a Nyugatot megmentette? Vajha a francia történetírás
leróhatná már egyszer hálájának adóját a magyarsággal, a nemzetek
hősével
szemben. E nemzet hősi példájával felemel és megnemesít minket. A
magyar
hősiesség magas erkölcs megnyilatkozása.""

EDUARD SAYOUS (1842-1898): "A nyugati nemzeteknek hálával kell
elismerniük
azokat a szolgáltatásokat, amelyeket Magyarország tett a civilizációnak,
először, amikor testével vetett gátat a barbarizmusnak, majd midőn
tántoríthatatlan bátorsággal ragaszkodott szabadságához."

Az angol G. HERRING 1838-ban kiadott útirajzában írja: "Magyarország
gátja
volt a török terjeszke-désnek, bölcsője az alkotmányos szabadságnak
és a
vallási türelemnek."

SAINT RENÉ TAILLANDIER (1817-1879): "A magyar nemzet nem
pusztulhat el, s
ha sírba tennék is, előbb-utóbb fel fog támadni."

R. BACKWILL angol politikai író írja 1841-ben: "Magyarország foglalja
vissza helyét a nemzetek között, és legyen az, ami régente volt: Európa
legbüszkébb védőbástyája."

VICTOR HUGO (1802-1885): "Magyarország a hősök nemzete,
Németország az
erényt, Franciaország a szabadságot, Olaszország a dicsoséget
képviseli a
nemzetek sorában. Magyarország a hősiesség megtestesülése."

BISMARCK német kancellár (1815-1898): "Különös nép a magyar, de
nekem
nagyon tetszik."

THEODEORE ROOSEVELT (1858-1919), az Egyesült Államok elnöke,
1910-ben
Magyarországon tett látogatásakor kijelentette: "Az egész civilizált világ
adósa Magyarországnak az ő múltjáért."

ELISÉE RECLUS (1837-1916): "Magyarország rendkívüli előnye, hogy
szoros
értelemben vett földrajzi egység. A magyar királyság földrajzi
szempontból
Európa egyik legösszefüggőbb területe. Bármint alakuljon is a közép-
európai
államok sorsa, bizonyos, hogy a magyarság mindig a legjelentékenyebb
szerepet fogja játszani a Kárpátok által körülvett óriási arénában."

PAUL TOPINARD antropológus, 1881-ben kiadott elso antropológiai
kézikönyvében írja: "Mai napság a műveltebb magyar családok
arcvonásai a
legszebbek közé tartoznak egész Európában. A közepesnél valamivel
nagyobb
termetű, jól megtermett testalkatúak, szabályos arcvonásúak, barnás
vagy
fehéres bőrszínűek, barna hajúak és szeműek,... anthropológiai
szempontból
az eddigi adatok a finnekkel való rokonság ellen tanúskodnak..."

HANS NORMAN 1883: "Magyarország összes népei közül kitűnnek az
igazi
magyarok... jóalkatú, ke-mény izomzatú emberek, nemesek, mintegy
márványból
faragottak... szemeik tüzesek".

VAUTIER francia politikus a 20. század elején írja: "Magyarország múltja
fényes, de a jövő még dicsőbb sorsot tart fenn számára. E jobb sorsra
érdemes nemzetet Ausztria úgyszólván elfalazta Európától, hogy
egyrészt
annál szabadabban kizsákmányolhassa, másrészt, hogy a külföld a
függetlenség után sóvárgó magyarság panaszait meg nem hallhassa."

PAYOT: "Magyarország csodálatra méltó földrajzi egység, amelynek
egyes
részei összhangzatosan egymásra vannak utalva, és nem szakíthatók
el az
egész sérelme nélkül."

D'ANNUNZIO olasz költő 1926-ban: "Mindaddig, amíg Magyarországnak
nem
szolgáltatnak igazságot, a Duna-medence kérdéseit nem lehet
véglegesen
rendezni. A háború igazi megcsonkítottja Magyar-ország."

G. FERRERO olasz történetíró (1871-?): "Magyarország ezeréves állam,
történelmi és földrajzi egység, évszázadok által összeforrasztva, és
belső
vonzóerők által összetartva, amit sem fegyver, sem toll máról holnapra
föl
nem bonthat."

I. GARVIN angol publicista 1925-ben írta: "Valamennyi legyőzött nép
közül a
tehetséges, felsőbbséges magyar népnek jutott a leggonoszabb sors."

LORD SYDENHAM, az angol felsőház tagja 1927-ben kiadott könyvében
írja: "A
legélénkebb részvéttel nézem ezt a dicsőséges múltú büszke népet,
amely
most a kisantant jól felfegyverzett népeinek gyűrűjébe van bezárva."

LORD ROTHERMERE 1927. június 27-én a Daily Mailben írja: "Az új
európai
határok igazságtalansága állandó veszedelme Európa békéjének, és
azok a
kezek, amelyek a mai politikai helyzetet létrehozták, a jövő háború
magvait
hintették el."

HANS KUITERT holland újságíró véleménye a magyarokról 2001. július
31-én
jelent meg a "De Telegraaf"-ban: "A nacionalizmus gyakran ellenérzést
vált
ki a világban: másokkal szembeni felsőbbrendűség érzését sejteti s
olyan
kellemetlen nevek kapcsolódnak hozzá, mint Hitleré, Milosevicsé és -
néhány
palesztin számára - Sharoné. A magyar nacionalizmus azonban más
természetű,
veszélytelen jelenség A magyar nacionalizmus ugyanis a Marsról jön.
A Marsról, a nap negyedik bolygójáról, ahová a NASA áprilisban kutató
szondát indított, noha kutatás végett elég lett volna egy Concordot
küldeni
Budapestre. Hisz Magyarország a Földre szállt Mars s a magyarok
olyanok,
mintha földöntúli elmék lennének: virtuózok a számítástechnikában,
briliáns
tudósok, akik nobel-díjakat nyernek, kiváló matematikusok. Egyszóval
ha
igaz a mese - az emberiség krémje

Isaac Asimov egy óvatlan pillanatban ezt mondta róluk: "Az a
szóbeszéd
járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és
magyarok." Voltak, akik még ennél is messzebbre mentek, s azt
állították,
hogy a földöntúliak már valóban köztünk élnek, csak magyaroknak
mondják
magukat...
Az Európai Unió előre látása tehát, úgy tűnik, messze túlszárnyalta
akár az
ifjabb Bush, akár Putyin legmerészebb álmait. Az EU ugyanis
Magyarországgal
nem egy más államokkal körbevett sztyeppés országocskát hívott az
európai
népek nyikorgó szövetségének sorába, hanem egyenest a földöntúliak
országát. Mert mi más is lehetne a magyar lelemény magyarázata, mint
hogy a
magyarok olyan briliáns elmék leszármazottai, akik a Marsról érkeztek?
Csak
így eshetett meg, hogy ők adták az emberiségnek az internetet, a
computernyelvet, a modern repülőket, az atomfegyvereket és egyéb
találmányokat. Én személy szerint nagy rokonszenvvel figyelem ezt a
fajta
ártatlan nacionalizmust, hisz nem akar más országokat meghódítani,
nem
vezet tömegsírokhoz és az ENSZ Büntető Törvényszéke elé kerülő
vádakhoz.
Csak arról szól, hogy hinnünk kell magunkban - még ha olykor azt
gondolják
is rólunk, s olykor mi magunk is akképp vélekedünk, hogy talán a
Marsról
jövünk."

ENRICO FERMI olasz atomfizikus (1901-1954): Amikor Fermit
megkérdezték,
hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak,
magyaroknak
nevezik őket!"

return.value
return.value 2005. 12. 01. 16:04
Előzmény: #51  Törölt felhasználó
#62
Kedves momentumtrader!
Ne kapd fel a vizet ennyire, nem volt ártó szándék, vagy rosszindulat a hozzászólásomban! Szerinted hány olyan ország van a világon, ahol a nálunk "4 pillér"-nek nevezett elven működő rendszerekbe nem csak befelé, hanem kifelé is áramlik a pénz? (Az emberek elkezdik készpénzre váltani a befektetéseiket.) Tudomásom szerint nem sok ilyen van. Csak annyit írtam, hogy várjuk egy picit, nézzük meg, hogy működik-e a rendszer és ha igen, akkor vegyük át. Addig minden "szakértő" és politikus isteníteni fogja a rendszert, amíg a pénz befelé áramlik.

Az olimpiával kapcsolatban elfogadom, hogy kishitű vagyok. (de a rosszindulatot honnan veszed, fogalmam sincs...) Nem tehetek róla, Mo-on élek. ;) Több hózzászólást pedig azért nem találsz tőlem, mert most regisztráltam.

Az utolsó mondatodra: köszönöm, elég jól elvagyok. ;)
Törölt felhasználó 2005. 12. 01. 15:16
Előzmény: #60  Törölt felhasználó
#61
sztem a tőzsdések segítnek egymáson, a többi meg őszintén szólva hadd főjön csak a maga levében :)
1x majd rájönnek/rádöbbentik őket is

addig is... resszkess BÉT :))))))

Topik gazda

aktív fórumozók


friss hírek További hírek