Pogátsa Zoltán azt mutatja be, hogy a vállalkozások hozzáadott értéke által létrehozott jövedelem a tőketulajdonos és a munkavállalók között úgy oszlik meg, amilyen mértékben az alkuképességük viszonyul egymáshoz. A munkavállalói érdekérvényesítő...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=210322
1. itt nem a cikkre reagáltam.2. ízlések és pofonok.Én olvastam azt a cikket és szvsz egy baromság.3.szvsz kis túlzás a jelződ .4.Te halott vagy Rosencrantz-al együtt.
"a termelékenységről,ami,ha országos átlagot nézünk és úgy hasonlítjuk össze a bérekkel,akkor láthatjuk,hogy köszönő viszonyban sincsenek egymással."
vs.
""A hazai bruttó bérköltség átlagos szintje euróban kifejezve a nyugat-európai szint mintegy 30 százalékának felelt meg 2012-ben. Ez önmagában megint csak keveset jelent: figyelembe kell venni, hogy a GDP árszintje a nyugat-európai átlag 54 százalékán állt. A termelői reálbérek így számított, mintegy 55 százalékos felzárkózottsága (30/54=0,55) csaknem pontosan megfelel az ország 53 százalékos relatív termelékenységi szintjének." Vagyis a bérköltségek tekintetében nem tapasztalható bérlemaradás - állapítja meg Oblath Gábor." link
a korrupció olyan mint a rák.Itt is folyamatosan nő.És így leszünk majd Mi is "koszovóiak" ,és megyünk kifelé,mint gazdasági menekültek.Még pár év és menekül mindenki.
ja, hát az első ponton elvérezne az egész (Svédországban konkrétan bárkinek az SZJA bevallásába betekinthetek, egy névleges eljárási díj megfizetése után)
de valójában a jövedéki adó bevételi adatokon annyi látszik, hogy amikor ez a biznisz kéz megszűnt, akkor pár év alatt kb duplájára nőtt a gázolaj jövedéki adó bevétele.
tehát mondjuk tíz év alatt a hazai gázolajfogyasztás fele volt "szőkített", ami a GDP 3-4%-a (tíz év alatt).
ha ezen felül exportra is szűkítettek meg csaltak, akkor is nagyságrendi különbség van a tény és a (szemcsábító) becslés között.
mondom, annak idején én is lelkesen bólogattam a nagy számok előtt, de hát ezt hívják a szakmában hozamvakságnak, ha elég nagy számot látunk, az elfojtja az egészséges kételkedést.
pedig csak három ismert lépés a megoldás:
1. svéd modell (100% jövedelemtranszparencia)
2. finn modell (gyerekközpontú oktatás)
3. türelem, mert egy generáció, mire ez beérik.
pedig csak három ismert lépés a megoldás:
1. svéd modell (100% jövedelemtranszparencia)
2. finn modell (gyerekközpontú oktatás)
3. türelem, mert egy generáció, mire ez beérik.
+ :-))Az elosztás az egyik fő probléma.Csak az olajügyekkel (némelyek szerint)kettő teljes évi GDP tűnt el.Lehet ez túlzó némileg,de jól érzékelteti a probléma nagyságát.
Tulajdonképpen - ha nem átlagbéreket, hanem átlagjövedelmet veszünk alapul - Magyarország a NER révén fejlett európai szintet ért el.
Ha ugyanis mindazt a feketejövedelmet is számításba vesszük, amit Habony-Rogán-Simicska-Szíjjpeti - stb--stb.- a közösen megtermelt adóforintjainkból bevételként elkönyvelt, és ezeket a pénzeket "visszaosztjuk" (elméletben) a teljes magyar munkaképes-korú lakosságra, úgy bizonyára a jelenleg számítottnál nagyságrendileg magasabb átlagjövedelmet lehetne kimutatni.
A javakhoz való tényleges hozzájutás elég jól korrelál az egyes csoportok érdekfelismerő és -érvényesítő képességével, beleértve annak formális és "informális" csatornáit is.
Alapvetően ez tapasztalható meg a bérezés alakulása terén is.
Nagyon jó a cikk,figyelembe véve a terjedelmi korlátait.Viszont csak részben adott választ Pogátsa cikkére az 1-es pontban.Kettő dolgot tennék hozzá.Pogátsa írt a termelékenységről,ami,ha országos átlagot nézünk és úgy hasonlítjuk össze a bérekkel,akkor láthatjuk,hogy köszönő viszonyban sincsenek egymással.És erre csak részben válasz a szerző 1-es pontja.Másodjára pedig, a szakszervezetek nem csak a tulajdonosra(tőkésre)vannak ráhatással a fejlett országokban,hanem az államra is.Magyarán,ezt a brutális elvonást is meg lehetne változtatni erős,nagy szakszervezetekkel.Egyszóval fenntartom azt az eddigis hangoztatott véleményemet,hogy gazdaságilag lehetne ennél magasabb a bérszint.A problémát(ennek gátját) inkább politikainak látom.
Minden alkunak van valami kiindulási alapja mindkét fél részéről. Valamennyire befolyásolhatja az alku sikeressége az eredményt, de nem alapvetően határozza meg.
Valóban csak a kollektív béralkutól függ a bérszintünk?
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=210322