PORTFOLIO FORUM

Örökre megszabadítana az árfolyamváltozásoktól, és azonnal a negyedével csökkentené a törlesztőrészleteket. Kezdetben évi mintegy 47 milliárdba kerülne, később viszont egyre olcsóbb lenne, így ésszerű elosztással az állam és a bankok számára is...

a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=187950

Rendezés:

Hozzászólások oldalanként:

20 40 60 80 100

első
-10
27
28
29
30
31
32
33
+10
utolsó

Törölt felhasználó 2013. 08. 19. 11:37

Előzmény: #156 Phylaxa

#160

"Te szerintem ma is hagynád a piacon ezt a konstrukciót és pár év múlva megint azt mondanád, hogy a lakosság a hibás."

Tévedsz. Én hagynám a piacon valóban. DE:
- szűkíteném a hitelfelvevők körét (valamilyen MiFID-hez hasonló módon);
- szigorítanám a hitel/fedezet és a törlesztő/jövedelem arányok plafonjait;
- jelentősen szigorítanám a banki működés szabályait (egyoldalú szerződés módosítás nincs, átlátható/ellenőrizhető, előre rögzített szabály szerinti kamatárazás, vételi és eladási spread eltörlése vagy sokkal alacsonyabb szinten maximálása, hitelkiváltás bankváltás költségmentessé tétele, kezelési költségnél plafon, mondjuk kb. 0.5%/év, stb.)

neomodel 2013. 08. 19. 11:30

Előzmény: #153 p-b

#159

p-b-nek meg a többi bankfannak mondom;

Leszögezhetjük (ha nem szögezzük le akkor is így van), a devizaalapú hitelek mögött devizanyilvántartás és a jó magyar deviza, a forint áll. (Ennyiben lehet devizaalapúnak nevezni, hiszen a forint is deviza.) Ha teljesen pontos szeretnék lenni, akkor ennek a szörnyszülöttnek a neve, swappal kombinált, svájci frankhoz indexált forintkölcsön.(Hiperinflációs helyzetekben szokásos erős devizához indexálni a kölcsönösszeget.)
Ezt a Frankenstein "terméket" azonban olyan szerződéssel nyújtották az ügyfeleknek, amelyek a fentiekről nem tesznek említést, tehát nincs szó az indexálásról, nincs szó swapról és az ezzel együtt felmerülő és bankok által hivatkozott országkockázati felárról, mint kockázati elemről, viszont a szerződések elfelejtkeznek a hitel kamatának a svájci jegybanki kamathoz történő indexálásáról, azaz a szerződés úgy van megszerkesztve, hogy az ügyfél kizárólag a szopóágon vehet részt a történetben.

Persze banki szemüvegen keresztül, teljesen normális dolog, hogy egy kölcsön törlesztőrészlete pár év alatt megduplázódik.
A jelenleg üzemelő bankok és kapcsolt részeik a sunyiságaikkal olyan károkat okoznak, amelyek számomra megkérdőjelezik a jelen formában történő fennállásukat és működésüket.

p-b 2013. 08. 19. 11:22

Előzmény: #91 Törölt felhasználó

#158

A tv vásárlási hasonlatod egy egyszeri és rövidtávú szerződésen alapszik. Tehát megrendeli a vevő a pl. a neten azt a bizonyos Tv-t. A termék visszaigazolás előtt mint eladó tájékozódhatsz a termék beszerz. áráról a gyártónál/beszállítónál/nagykernél, stb. Oszt ha változik lenyeled, mert még így sem rossz az árréssed, vagy közlöd a vásárlóval az árváltozás jogával élve (amit az ászf-ben is szerelel)hogy 310....
Ez egy egyedi és feltételezhető, h 1-2 termékre vonatkozik. Mint eladó lenyeled, s éves szinten ez a pár termék árkülönbözetéte nem hiszem, h a működésed fenntarthatóságát befolyásolná/veszélyeztetné. Ez az egyedi termék vásárlási és egy hosszútávú hitelszerződés nem azonos kategória, tehát nem érdemes az banánt az bmw-vel összehasonlítani.
A bankoknál hosszútávú, akár több évtizedes szerződések vannak. Mint látod egy Tv vásárlásnál 1-2 napra előre nem lehet sok esetben kiszámítani a változásokat, akkor hogy várod el egy hosszútávú, akár több évtizedre vonatkozó szerződéstől, hogy pontosan behatárolható, vagy esetleg konstans legyen. Biztosítást kell akkor rá kötni és azzal kikerülnek bizonyos kockázati elemek a termékből. Igaz ezt sem adják ingyen. Tehát a bank előre nem tudja meghatározni, hogy mi is fog történni a jövőben, de azt gondolom, ez nem is elvárható. A hitelszerződésnek viszont tartalmaznia kell/kellene, hogy milyen körülmények megváltozásának a hatására és milyen mértékben változtathatja egyoldalúan a szerződést a bank.
Természetesen, ha ez nincs leírva és a változást, és annak mértékét nem támasztja alá a szerződés bizonyos pontjaira hivatkozva, akkor az jogtalan szerződés módosításnak minősülhet, ami megtámadható.

Részemről zártam ezt a nézetkülönbség megtárgyalási kísérletet, mert eléggé parttalannak és időigényesnek tűnik, főleg annak tudatában, hogy nem egy hullámhosszon rezgünk:)

Phylaxa 2013. 08. 19. 11:15

Előzmény: #155 p-b

#157

Korrekt!

Phylaxa 2013. 08. 19. 11:12

Előzmény: #135 Törölt felhasználó

#156

Tudod hol tévedsz hatalmasat? Ott, hogy előre tudhattad, hogy 25 évig nem lesz paritás. Furcsa módon senki sem tudta ezt. Pedig tömték a lakosságot, az önkorikat, a vállalatokat vele.

Te egy rövid távú haszonszerzést keversz egy biztos hosszútávú bukással. Te szerintem ma is hagynád a piacon ezt a konstrukciót és pár év múlva megint azt mondanád, hogy a lakosság a hibás. :)

p-b 2013. 08. 19. 11:12

Előzmény: #154 Phylaxa

#155

#106-ba raktam egy chartot ezt: link , mely az MNB nyílvántartásból link mely mindenki számára elérhető.
Mint írtam is hogy annyit kellett volna visszanézni, mint amennyi időre vki chf-ben akar eladósodni a hitelfelvétele előtt. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy 2004-től 2030-ig megismétlődik a kb.800%-os emelkedés a chf/huf árfolyamában, de nem várható, hogy ilyen gazdasági irányzat mellett ez az árfolyamolló stagnálna, ne adj isten záródna is valamennyire. Persze a két dev.közötti árfolyamollót a kamatkülönbözet valamennyire csillapította.

Phylaxa 2013. 08. 19. 10:50

Előzmény: #151 p-b

#154

Az, hogy magas volt a hazai kamatkörnyezet, ez tény.

Ebből indultam ki. A lakásvásárlás (nem spekulációs) egyetlen lehetősége a társadalom számára a hosszú CHF volt. A többségnek kitermelhetetlen forinthitel egyetlen alternatívája. Senki sem tud bemásolni 25 éves CHF/HUF paritást. Egyszerűen azért, mert nem létezett soha. De ha azt mondom, hogy nem is fog soha, akkor nagyon sokan azt mondják, hogy "ezt meg honnan szeded?". Ezt az egyet nem nehéz megmondani előre és teljesen mindegy, hogy mikor mondod.

Tehát akkor is ugyanez volt a helyzet és ma is az.

Ha valamire óriási a kereslet akkor annak bizony megugrik az ára. Ezt pedig a piacon levő abnormális hosszú lejáratú CHF hitelek okozták. Engem nem érdekel, hogy az egész ország hülye. Mást sem hallok mostanában, ez az egyetlen érve a bajt analizáló szakértőknek. Engem az érdekel, hogy ez létrejöhetett. Sajnos.

p-b 2013. 08. 19. 10:27

Előzmény: #152 Törölt felhasználó

#153

Megnyugodtam:)
Szabályozás/ellenőrzés hiánya. Ezt leginkább a kormánytól/pszáf-tól kellene kérdezni/számonkérni.
Önmagában a tv. sem elegendő, ha nem kontrollálják.
Én sem tartom/tartanám be mindenhol a segességkorlátozást, ha nem lenne egyre tőbb és kiszámíthatatlan helyen trafipax...

Törölt felhasználó 2013. 08. 19. 10:22

Előzmény: #148 p-b

#152

Milyen érdekes, hogy pénznyelő is ezzel jött... miszerint tuti h van dev hitelem:))) Megnyugtatlak Téged is, nincs dev hitelem:)
Kezelési költségre nem válaszoltál, továbbá, hogy visszafele miért nem működnek ezek a dolgok (pl:ország/bank kockázat javulás)
Az egyoldali szerz módosítás (sztem) a bankadó, és különféle okosságok miatt létezik, nem pedig a bank kockázat áthárítása miatt!

p-b 2013. 08. 19. 10:19

Előzmény: #142 Phylaxa

#151

Azért tisztázzuk, hogy amit a dev. hitelesek elbuktak az árfolyamveszteség/tőke oldalon, azt a tétel nem a hazai bankok zsebelték be, hanem valamely másik ország/gazdaság gdp-jét növelte. tehát nem a hazait. Annak a személynek/gazdaságnak a profitját6gdp-jét, aki dev.hiteles pozi tulsó oldalán (chfhuf long poziban) állt. Ez sok száz mrdhuf kidobását jelentette az ablakon. Továbbá és nem utolsósorban az ország negatív megítélése során még a államadósság refinanszírozásának kamatköltségeit is szépen megemelték ezen dev.alapú hitelek kockázatai. De a magas hazai kamatkörnyezetből fakadó a dev.hitelek felvétele az exportot is prés alatt tartotta. Tehát ezek a folyamatok inkább a dekonjunktúra irányába vitték a hazai gazdaságot/gdp-t.

A lakásárak megugrását pontosan az ész nélküli hitelfelvétel/túlkereslet okozta. Mennyiért, hány százalékéárt is tudnád eladni ma, az 5-8 évvel vett/épített lakásod? 60-70%-ért?

Törölt felhasználó 2013. 08. 19. 10:16

Előzmény: #149 Törölt felhasználó

#150

Upsz.. visszavonva

Törölt felhasználó 2013. 08. 19. 10:15

Előzmény: #147 p-b

#149

Válasszal Te is elmaradtál :)

p-b 2013. 08. 19. 10:14

Előzmény: #130 Törölt felhasználó

#148

Az indulataidból ítélve nehéz elképzelni, hogy nincs közöd a devizaalapú hitelhez:)
Ezeket a kérdéseidet talán nem nekem, hanem a bankod felé kellene feltenned, ill. kimutatást kérni tőlük..
Röviden, pár sorban a teljesség igénye nélkül azért megpróbálok válaszolni.
Az árfolyamkockázat a két deviza árfolyammozgásából adódik és a tőkét terheli.
A kamatkockázatot /változást több tényező befolyásolhatja, mint pl a forrás oldali bevonási lehetőségek, kamatváltozások, melyet befolyásol a gazdasági szentiment, bank/ország kockázati megítélése. Befolyásolhatja többek közt a kamatswap is. Amennyiben csökken a huf kamata, akkor ezzel párhuzamosan növekedhet a chf devalapú hitelek kamata is, stb… Ma már lényegesen kisebb a huf és a chf alapú hitelek közti kamatkülönbség.
Abban teljesen egyetértek, hogy ezeknek a mértékét a tv. hozóknak le kellene (régen le kellett volna) szabályozni a bankoknak ezeket a módosításokat le kellene vezetni az ügyfél tájékoztatás, ill. a szerz. módosítás indoklása végett és nem utolsó sorban a felügyeletnek pedig ezt szigorúan kontroll alatt tartani. A kormány mivel nem képes átlátni ezt a helyzetet, ezért nem is lesz képes a megfelelő intézkedéesek, szabályozások megtételére sem. Mivel a kormány rögtönözve és erőből támad (végtörlesztés, bankadó, stb), a bankok is kénytelenek/megtehetik, hogy csípőből szintén visszatámadjanak. Ezt valahol az erőfölénnyel való visszaélés, mely rossz irányba vezet.

p-b 2013. 08. 19. 10:08

Előzmény: #125 Törölt felhasználó

#147

A spekuláció maga a gondolkodás, az agyhalottak ez alól persze felmentést kapnak.
Tehát minden anyagi előnyszerzés gondolata, kedvezőbb helyzet elérése spekulációnak minősül.
Ez alól a devalapú vs ft hitel kiválasztása sem kivétel.

Anno racionálisan jártak el, akkor ma mitől lett az akkori szerződésben szabad akaratból rögzített jogállás irracionális?
Értem, a veszteséget kell kimagyarázni a hibás termékkel.
Ha valamit én nem látok/gondolok, attól még lehet/létezhet az. Ezt inkább tájékozatlanságnak, mintsem vélt racionalításnak nevezném.
Amúgy nem válaszoltál a kérdésre
Miért devalapút választottál a ft hitel helyett? Mi volt a racionalításod alapja?

p-b 2013. 08. 19. 10:03

Előzmény: #129 Törölt felhasználó

#146

Velem ne törődj, hogy én esetleg nem vagyok tisztában, vagy másképp látok/értelmezek dolgokat. Lényeg az és ennek őszintén örülök, hogy Te legalább mindennel tisztában vagy és átlátod a dolgokat. A titkárnő fizetését és a 300 vs 310k-s tv vásárlást is:)

Törölt felhasználó 2013. 08. 19. 09:19

Előzmény: #143 csa-csi

#145

" Az utólagos okoskodás nem oldja meg a helyzetet (ha egyáltalán helyzet van)"

Aha.. ha valaki utólag kifogásolja a (szemét módon) megváltozott kondíciókat az okoskodik... ha a bank utólag emel mindenféle szart, az rendben van.... már értem :))

Törölt felhasználó 2013. 08. 19. 09:11

Törölt hozzászólás

#144

csa-csi 2013. 08. 19. 09:04

#143

Itt tulajdonképpen műkedvelők között egy jogvita van a devizahitelekről. Érvekkel és ellenérvekkel.
Milyen ország az, ahol az igazságszolgáltatás (jogszolgáltatás)-állami monopólium- képtelen tiszta vizet önteni a pohárba és eldönteni azt, hogy egy szerződés formailag és tartalmilag jogérvényesen jött-e létre, ill. ha hibás, akkor kit és milyen arányban terhel ezért valamilyen kötelezettség, miképpen -ha egyáltalán szükséges- reparálható-e? Az utólagos okoskodás nem oldja meg a helyzetet (ha egyáltalán helyzet van) Lenne-e vita a szerződésekről akkor, ha az árfolyamok pozitív irányban változtak volna meg? Ez az árfolyamváltozás mindkét fél számára azonos előnnyel járt volna?

Phylaxa 2013. 08. 19. 08:58

Előzmény: #135 Törölt felhasználó

#142

"Ja, hogy az sokkal drágább volt? Igen, ezért a devizahiteles vállalta a többletkockázatot, mert kevesebbet akart fizetni."

Nem kellett volna a nagytöbbségnek hosszú hitelt felvennie. Ja, hogy akkor nem lett volna GDP növekedésünk? Nem épültek volna lakások? A fiatalok már korábban elmentek volna? Hát ez meg kit érdekel, ugye? :)