Hmm, amikor egy olasz turistával beszélgettem, kiemelte, hogy szerinte a Duna part belvárosi része egy fantasztikus, mediterrán !!! épület együttes, amihez fogható még Olaszországban sincs és öt lenyügözi, magával ragadja a hangulata.
Nos, én mint budapesti eddig ezt nem feltétlenül láttam igy.
Bizonyos dolgokat érdemes néha mások szemén át nézni.
Nos, én mint budapesti eddig ezt nem feltétlenül láttam igy.
Bizonyos dolgokat érdemes néha mások szemén át nézni.
Óóóóóóó, Budapest !
Hirdetés
A fővárosban élő külföldiek Budapestet a Duna gyöngyszemének tartják, egy olyan kulturális centrumnak, ahol sokféle esemény, gazdag alternatív kultúra és sok fesztivál van jelen, amely egyúttal fiatalos atmoszférát teremt.
Budapest számos olyan adottsággal rendelkezik, amely megkülönbözteti más városoktól. Tranzitváros nyugat és kelet Európa között. A külföldiek szerint Budapesten izgalmas kontrasztok vannak jelen, amelyek a város karakterét is meghatározhatnák. Buda és Pest együttese, központi és egyben határváros társadalmi és építészeti kontrasztokkal. Mindezek a város igen kedvező tulajdonságai, ha úgy tetszik hardverjei, ám probléma, hogy ezeket Budapest nem hangsúlyozza és nem kezeli tudatosan.
A főváros másik kedvező adottságának a méretét tartják, olyan nagyváros, amely áttekinthető és bejárható: kisváros a nagyvárosban. Emellett jó a tömegközlekedése.
A kutatásban résztvevők szerint gazdaságilag jó adottságokkal rendelkezik - Budapest találkozó pont, illetve a "kelet kapuja" lehetne a befektetők számára. Probléma ugyanakkor, hogy ez nincs kellő mértékben kihasználva. A külföldiek kiemelték, hogy más városokkal szemben Budapest közbiztonsága nagyon jó, továbbá, kitűnő a konyhája. Lehetne akár az "étel és bor város" (food and wine city) is, bár a kávéházak és a szolgáltató helyek nem mindig megfelelő minőségűek
Összefoglalva, az itt élő külföldiek azt hangsúlyozták, hogy Budapest egy olyan város, ahol mindig van mit felfedezni, nem skanzenszerű műemlékváros, így élhető, lakható és szerethető.
A pozitívumok mellett a gyengeségekre is rámutattak a fókuszcsoport résztvevői. Az egyik fő problémaként azt említették, hogy Budapest történelmi városképe nincs kellőképpen védve, a hagyományok nem kapnak kellő hangsúlyt. A belváros építészeti stílusa és arculata túlságosan eklektikus, a modern építészetet pedig unalmasnak tartják.
Az integráció kérdésének szempontjából vizsgálva Budapestet, nem látják a külföldiek eléggé befogadó városnak. Ezt a kommunikációs problémák is nehezítik, így például az angol nyelvű tájékoztató táblák nem megfelelőek, illetve nincs is belőlük elegendő, ennek köszönhetően a külföldiek nehezen tudnak információhoz jutni, és ezáltal sokszor nem érzik megfelelően tájékozottnak magukat.
A budapestiek mentalitását is érte kritika; nagyon érezni az embereken, hogy a veszteségeket ((pl. történelmi veszteségek)) nem tudják feldolgozni. További negatívumként vetették fel a túlzott nyitottságot a multinacionális és a globalizált vállalatok (pl. élelmiszer multik) irányában. Néhány külföldi azonban inkább érdekesnek és karakterisztikus vonásnak tartotta a plazarendszert, ami máshol nem igen jellemző. Ebben megoszlottak a vélemények, hogy ez előny vagy hátrány, mindenesetre Budapestet megkülönbözteti más városoktól.
A kutatása külföldi résztvevői szerint Budapesten minden adottság, az ún. hardvertényezők (geográfiai adottságok, Duna, építészet, történelmi hagyományok, méret, stb.) rendelkezésre állnak ahhoz, hogy kiemelkedjen és centrumvárossá váljon. A Budapest márkanév tartalmilag a sokszínűség, a sokarcúság, az izgalmas, újra és újra felfedezhető, a mindig megújuló város lehetne. Ehhez azonban még van mit tennünk...