PORTFOLIO FORUM

Robban a botrány? A Raiffeisen és további négy-öt bank ügyfelei, magánszemélyek és vállalatok egyaránt érintve lehetnek egy ma sajtónyilvánosságot kapott, minden bizonnyal komoly következményekkel járó ügyben, amelyben a nemzetgazdasági kár akár...

a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=118311

Rendezés:

Hozzászólások oldalanként:

20 40 60 80 100

első
-10
1
2
3
+10
utolsó

Törölt felhasználó 2009. 07. 15. 13:45

Előzmény: #1 portfolio

Ahol vesztes van, ott nyertes is.

A bankok büntetésének nem jelképesnek kellene lennie, hanem megtérítettni kellene velük a kárt.

Ennyit a banki pénzügyi szakértelemről.

Kamatot talán tudnak számítani, ha elég nagy a kamatláb.

Törölt felhasználó 2009. 07. 15. 13:58

Előzmény: #2 Törölt felhasználó

basszus, hogy mér a bankok zsebét tömik??? azt kell mondanom, hogy aki bebukta meg is érdemli (60%-ban)

vagy nem érdekli annyira pénze, hogy utánajárjon a dolgoknak
vagy még mindíg hisznek a mesében

ezerféle befektetési lehetőség van, de neki pont azt kell választani amiről semmit nem tud, és magas a kockázati tényező (devizaügyletek)...
és ráadásul egy banknál, ahol a költségek mindíg a legmagasabbak, és az ügyfélkapcsolati munkatársak semmihez nem értenek....

Törölt felhasználó 2009. 07. 15. 14:19

Előzmény: #1 Portfolio

Nem látom (X)-et a cikk végén :)

Phylaxa 2009. 07. 15. 14:29

Előzmény: #3 Törölt felhasználó

Ha észreveszed akkor a cikk áttételesen a devizahitelekről szól. Így próbálják megértetni, hogy mi is történt. Az FX-ek nagy részén le tudod fedezni a pozijaidat és nincs szükséged salesre és brókerre. Te magad adod meg az ajánlataidat. A tőkeáttétel mindig rizikós ezért jó a fedezeti lehetőség. A devizahitelesek viszont megszívták. Szerintem ez a cikk inkább erről szól. Aki FX-en játszik az tudja, hogy semmit sem nőtt a kamata és a költségei. Az, hogy rosszul zárta a pozijait vagy pedig rosszul nyitotta nos az tényleg az ő baja. Aki viszont nem ért a befektetésekhez az ne vigye a pénzét kóklerekhez egy kis válság és már meg is indokolják hogy miért ment el. De soha nem fogja megtudni, hogy tulajdonképpen mi is történt a pénzével.

Törölt felhasználó 2009. 07. 15. 14:30

Nincs ezzel semmi baj, pár analfabéta adócsaló épitési vállalkozó meg sikhülye falbunkó maffiózó bebukta a tuti bizniszt.

Mi a faszért nem tájékozódnak előre? Azért mert a haver elintézte nekik a tuti állami bizniszt, még nem lettek pénzügyi zsenik.

Én speciel még a pénzpiaci alap befektetés esetén is felhivtam a bankot, hogy mondják el tételesen miből áll a portfoliójuk.

Törölt felhasználó 2009. 07. 15. 14:59

Jééé! Pénznyelőnek nyitottak egy topikot? Hogy fog örülni, ha megjön a szabadságról:)

Törölt felhasználó 2009. 07. 15. 15:01

Előzmény: #1 portfolio

A Figyelő már hónapokkal ezelőtt írt erről, ld. pl. link

matgab 2009. 07. 15. 15:07

Előzmény: #1 portfolio

Érdemes elgondolkozni azon, hogy ha valaki 1 GRAMM aranyat Krisztus születésekor kölcsönad évi 2%-os kamatra, akkor az mára 158.614.732.760, tehát több, mint 158,5 milliárd TONNA arannyal kellene, hogy rendelkezzen.

Tehát ha valaki még évi ennél is magasabb hozamot vár el a befektetéseitől, akkor az nagyon nagyon kizsákmányolja a földet és az egész világot, ergo megérdemli, hogy tönkremenjen...

Valamint azt is lehet látni, hogy eddig a világtörténelemben egyetlen egy ember leszármazottjának sem fizetttek ki ezred ennyi kamatot sem (hiszen a Római birodalomban jóval több arany volt forgalomban, mint 1 gramm), viszont nincs ennyi arany talán az egész világegyetemben.

Ha ezt a helyzetet átgondoljuk, akkor gyakorlatilag könnyen rájöhetünk, hogy a kamatok gyakorlatilag semmi másra nem jók, mint hogy az egyes pénzügyi folyamatokat ellenőrzésük alatt tartó érdekcsoportok a társadalom többségét folyamatosan legálisan kirabolhassa.

Tehát éljen a kamatmentes hitel és betét! A fejlődés fenntartható lesz, az emberi kapzsiság és hataloméhség mérséklődni fog, hiszen nem lesz értelme felhalmozni a vagyont, hiszen nem származik belőle kamatjövedelem.

Könnyebb lesz kölcsönt szerezni, tehát még a gazdaság is fejlődni fog.

Valamint minden ember csak annyi vagyont gyűjt, amit el tud tárolni, vagy belátható időn belül fogyasztani...

Végkövetkeztetés:

Aki elmegy kurv@nak ne csodálkozzon, ha nem marad szűz!

Törölt felhasználó 2009. 07. 16. 08:59

Előzmény: #5 Phylaxa

#10

tudom, miről szól a cikk. tudom mi az a fedezés, és devizapiac..

de a cikk azon része, hogy ha azonnal felmondták volna a szerződést kötés után, akkor is kb 16 milla bukó lett volna mindenféle indokok miatt... hát aki ilyen szerződést aláír, az meg is érdemli. és nem az árfolyamkockázatról beszélek...

Phylaxa 2009. 07. 16. 09:27

Előzmény: #10 Törölt felhasználó

#11

Igen a szerződés az szerződés. Viszont nagyon sokan nem tudják, hogy mit írnak alá. Szerencsétlen emberek annyit fognak fel, hogy árfolyamkockázat és nem azt, hogy lehetnek ennek sokkal súlyosabb hátrányai. Nézd meg a forintot. 275 az euro? Hol vannak az euro kölcsön törlesztőrészletei? Sajnos a szerződéseket nem úgy írták, hogy aláíratják egy lehetséges vészfogatókönyv tudmoásul vételét. Szerintem nem csak az ügyfél hibás. De ez már a jogászok asztala. Sokan még ma sem értik, hogy mit történt szerintem.

Törölt felhasználó 2009. 07. 16. 09:55

Előzmény: #11 Phylaxa

#12

"Ptk. 208/B § (1) és (2) bekezdései kimondják, hogy: “tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződés kikötése, ha a jóhiszeműség követelményének megsértésével a feleknek a szerződésből eredő jogosultságait és kötelezettségeit egyoldalúan és indokolatlanul az egyik fél hátrányára állapítja meg.”

1996. évi CXII. Törvény 203. §:
„(1) A pénzügyi intézmény egyértelműen és közérthetően köteles ügyfeleit, illetve jövőbeni ügyfeleit a pénzügyi intézmény által nyújtott szolgáltatások igénybevételének feltételeiről, valamint e feltételek módosulásáról tájékoztatni.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott kockázatfeltáró nyilatkozatnak tartalmaznia kell
a) devizahitel nyújtására irányuló szerződés esetén az árfolyamkockázat ismertetését, valamint annak hatását a törlesztő részletre,”

továbbá a 210. §:

„(2) A pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződésben egyértelműen meg kell határozni a kamatot, díjat és minden egyéb költséget vagy feltételt, ideértve a késedelmes teljesítés jogkövetkezményeit és a szerződést biztosító mellékkötelezettségek érvényesítésének módját, következményeit is.
(3) A kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha szerződés ezt - külön pontban - a pénzügyi intézmény számára meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére egyértelműen lehetővé teszi.”

Ezeket olvassa valaki? Számít ez valamit?

Törölt felhasználó 2009. 07. 16. 10:06

Előzmény: #12 Törölt felhasználó

#13

Még egy paragrafus:
Ptk. 207. § (1) A szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett.
(2) Ha a fogyasztói szerződés tartalma az (1) bekezdésben foglalt szabály alkalmazásával nem állapítható meg egyértelműen, a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni.
(3) Ha valaki jogáról lemond, vagy abból enged, nyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni.
(4) A felek titkos fenntartása vagy rejtett indoka a szerződés érvényessége szempontjából közömbös.
(5) A színlelt szerződés semmis; ha pedig az más szerződést leplez, a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni."

Az emberek útálnak pereskedni, pedig a médiában többször is ajánlották a felügyelő szervek nyilatkozói, hogy pereljék be a bankot. Szerintem, ha indítanának vagy 10 ezer keresetet, érdekes dolgok adódnának, ugyanis a Bírók függetlenek és lennének néhányan akik az ügyfél javára döntenének, az pedig lavinát idíthatna el.

Törölt felhasználó 2009. 07. 16. 10:08

Előzmény: #12 Törölt felhasználó

#14

Ma reggel bemondták a rádióban a Raiffeisen közleményét, miszerint teljeskörüen, a törvényeknek megfelelően tájékoztatták az ügyfelet, megvolt a kockázatfelmérés is.

Én inkább nekik hiszek, mint a sértett újgazdagéknak.

Persze aki eddig olajszőkitésből, ÁFAcsalásból, meg haveri állami megrendelésekből harácsolta vagyonát, annak lehet, hogy meglepetést jelent, hogy bizonyos esetekben a mutyi nem irja felül a szerződésebe foglalt feltételeket.

Törölt felhasználó 2009. 07. 16. 10:36

Előzmény: #14 Törölt felhasználó

#15

Példa:
Átviszem a termékedet az óceán túlsó felére, a haszon 10%-ért, de a kockázatot te viseled az egész rakományért.
A hajó elsüllyedt az egész rakománnyal, de te nem csak ennyit buktál, hanem:
kifizeted még az elsüllyedt hajót árát,
kifizeted a szállító 10%-os elmaradt hasznát,
ja, és még a kamatokat és a kezelési költséget.
Hát nem aranyos? Akár egy maffiozos kábitószer üzlet.
Szerinted egy ilyen tisztességtelen szerződés nem támadható meg?

Törölt felhasználó 2009. 07. 16. 10:47

Előzmény: #15 Törölt felhasználó

#16

Nem tudom, hogy jön ez ide.

Derivativ szerződésekről van szó tudtommal, nem óceáni fuvarozásról.

Aki olyan hülye, hogy úgy köt tőzsdén kivüli derivativ szerződést, hogy azt se tudja, a tőkeáttételt eszik e vagy isszák, az magára vessen.

Egy szerződés a polgári jog szerint megtámadható vagy semmis. Nem szubjektiv érzések alapján.

Nos halljuk, a szóban forgó (nem az óceános kitalációid) milyen Ptk szabályok szerint megtámadhatóak.

Megjegyzem a sértett "befektetőket" képviselő ügyvédi iroda sem megtámadhatóságról beszél, hanem arról, hogy a bank nem tájékoztatta őket teljeskörüen.

Azaz a szerződés nem volt az arányosság elvébe ütköző, hiszen jó ideig vastagon nyertek a fütyikék, akkor nem volt semmi bajuk a szerződéssel.

Törölt felhasználó 2009. 07. 16. 10:52

Előzmény: #9 matgab

#17

matgab,

"Ha ezt a helyzetet átgondoljuk, akkor gyakorlatilag könnyen rájöhetünk, hogy a kamatok gyakorlatilag semmi másra nem jók, mint hogy az egyes pénzügyi folyamatokat ellenőrzésük alatt tartó érdekcsoportok a társadalom többségét folyamatosan legálisan kirabolhassa."

Én más tényekből jutottam hasonló következtetésekre, de ezeket már korábban többek közt Soros is meglebeglette:

Tudniillik arról van szó, hogy a pénz, a bankok/pénzügyi szolgáltatók csupán közvetítői a tényleges gazdasági termelésnek, a pénz azért jött létre, hogy ne kelljen a megtermelt búzát minduntalan csereberélni cipőre, vagy a bort tüzifára, legyen valamilyen közbülső közvetítő, valamilyen közösen elfogadott elszámolási egység, amelyet a bankok még meg is őriznek - ha több van annál, mint amit promt fel is akarunk használni vásárlásra.

Tehát a tényleges gazdaság a tényleges árukat vagy szolgáltatásokat előállító gazdaság, a pénzügyi szektor csupán közvetítő, de nem ő termel, nem ő szolgáltat.

Ennek fényében azonban több, mint elgondolkodtatóak azok a tények, hogy a világ GDP-jében a pénzügyi szektor súlya az elmúlt évtizedekben a háromszorosára nőtt (közel 20%), de ennél is megdöbbentőbb, hogy a világ összes profitjának a 47%-a a pénzügyi szektorban csapódik le.

Na, nehogy már a nyúl vigye a puskát és a befőtt tegye el a nagymamát!

A válságot pedig az a bankszektor okozta, akik a termelő gazdaság nyakán ülve az elmúlt évelben lenyúlta az összes profit 47%-át, ezek után pedig még az állam is őket támogatja...

Lopás ez a javából, még akkor is, ha egyébként legális...

És még nem is hiszek az összeesküvéselméleteknek... :)

A bankszektor pedig végre rájöhetne, hogy ez a folyamat (pénzügyi szektor korlátlan növekedése) nem nőhet határtalanul, mert a pénz nem ehető...

Törölt felhasználó 2009. 07. 16. 10:55

Előzmény: #16 Törölt felhasználó

#18

Érdekes, hogy nem érted a példát.
Létezik egy kölcsönös szerződés, ahol mindig, minden esetben csak az egyik fél visel kockázatot, a másik fél pedig nemhogy kockázatot nem visel, de a nem teljesülés esetén is haszna van belőle.
Szerintem ez "csodálatos", ahogy egyesek ezt normálisnak mondják, és ráadásul kinevetik a kiszolgáltatott és becsapott embereket.

Törölt felhasználó 2009. 07. 16. 10:58

Előzmény: #15 Törölt felhasználó

#19

A tisztességtelen szerződésre csak akkor hivatkozhatsz, ha nem egyenrangú felek között jön létre a szerződés, mint pl. a fogyasztói szerződés. Egyedi megállapodásban nem sok esély van erre.

Kérdés, hogy a szóban forgó befektetési szerződéseket minek minősítjük, de én arra hajlok, hogy egy banki termék minden esetben fogyasztói szerződésnek minősül, kivéve, ha pl. egy tőzsdei óriáscégnek nyújtanak teljesen egyedi finanszírozást vagy vagyonkezelést. Mert azoktól elvárható, hogy a bankokhoz hasonló mértékbnen értsenek a témához, viszont a fogyasztótól ugyanez semmilyen körülmények között nem várható el...

Törölt felhasználó 2009. 07. 16. 11:06

Előzmény: #18 Törölt felhasználó

#20

Én nem láttam ezeket a szerződéseket, ezért nem tudom, hogy igaz e, amit mondasz. Ezen felül, ha a bank eleget tett a törvényben előirt tájékoztatási kötelezettségénék, az ügyfél pedig aláirta a szerződést, annak ellenére, hogy nem olvasta el az apró betüs részt, csak magára vethet.
Senki nem tartott pisztolyt a tarkójához, hogy márpedig ide tedd be öcsém a pénzed.

Én az itt leirtaknál sokkal aggályosabbnak érzem azt, hogy a magánnyugdijpénztárak úgy módositották tavaly a portfoliókezelési szabályukat, hogy arra a befektetők nem adtak explicit engedélyt.
Azt nem értem, miért nem támadja senki, pedig úgy bukták el a nyugdijcélú megtakaritásaim 20%át a tőzsdén, hogy én részvényvásárlásra nem adtam engedélyt nekik.