"eddig is voltak szabályozók, eddig is voltak törvény és rendfenntartó szervezetek intézmények." Tényleg. A baj az, hogy semmit nem értek, mert minden NER-csalásra behunyták a szemeiket. Ezért kell a NVVH.
Eddig bírtam cérnával, de már nem megy. Itt is és a másik topikban is megy a csodavárás valamiféle megegyezésről, meg arról, hogy a majd kiderül, hogy mit itthon vagy külföldön gyártsák. A normális megoldás fel sem merül? Arra gondolok, hogy az gyártson, akinek az ajánlata a tisztességes versenyben jobbnak bizonyul, akár belföldi és azon belül 4iG, akár külföldi (amúgy EU pénz - SAFE - esetén ez kötelező). A CNC-nek és a robotnak mindegy, hogy a cég kié. Megegyezésnek meg akkor van helye, ha majd kiderül, hogy a cég összekalapálásánál valami nem volt rendben (persze, hogy nem). A megegyezés nem feltétele a megrendelésnek - persze ha ezentúl tiszta lapokkal játszanak. Az én szememben JG már azzal bebizonyította az alkalmatlanságát, hogy április óta hallgat, mint sz.r a fűben (azóta csak az ankarai fogadáson való részvétele volt hír), előtte meg minden héten aláírt valami papírt (ami sztem. semmit nem ért). Legalább annyit már rég mondania kellett volna, hogy a cég "régi" lábaival mi a helyzet (merthogy mindenki csak a legkevésbé releváns SDT-vel foglalkozik).
A baj sztem a sorrenddel van. A tőkeemelés azoknál a cégeknél eredményes, amelyek keresleti piaccal bírnak, azaz a plusz tőke ahhoz kell, hogy bővítsék a kapacitásaikat, esetleg akvizíciókkal, mert a rendelésállományuk kitöltött és a termelés növelésének nem a piac, hanem a tőke szab határt. Nem úgy látom, hogy a 4iG bármely részére ez lenne a jellemző, éppen ellenkezőleg, az SD terület rendeléshiányos, a telekom piac pedig korlátos. Tehát én nem látok okot annak a feltételezésére, hogy a tőkeemelés sikeres legyen és a profit ettől növekedjen, mert ahhoz más piaci helyzet kellene. Persze én is örülnék, ha tévednék.
Nem tudom, honnan származik az info a részvénykibocsátásról, én erről nem hallottam. De sztem ha ebben az üzleti környezetben és árfolyamnál ilyen történik, az egyenlő az öngyilkossággal. A rv. kibocsátás (tehát az új részvények tőkeemelés útján történő keletkeztetése) higítást, azaz EPS csökkenést jelent, ami még ellenszél nélkül is az árfolyam további szakadását idézné elő. Itt ugye már nem lehet szó IPO-ról, mint pl. a SpaceX-nél (és már ott is a kibocsátási árfolyam alatt vannak).
A helyzet egyelőre pont a fordítottját mutatja. A cikk szerint az Admatis tavalyi árbevételének 93 %-a, a BHE forgalmának pedig 87 %-a volt export (azaz nemzetközi megmérettetés), a 4iG-hez tartozó RemRed-nek pedig a 4 %-a. És az első két cég bevétele összesen kb. hatszorosa volt a RemRed-ének. Azaz egyelőre nem a 4iG a magyar piacvezető, hanem fordítva.
Ha már kérdezed: Sztem az elmúlt hetek kommunikációjában túlzottan nagy hangsúly került a space and defence lábra. Szinte csak arról szólnak a kommentek, hogy milyen esélyek vannak a fegyver- és űrtechnológiában, ami sztem a cég esetében csak légvárak építése. Aki üzleti ügyekben tapasztalt, az tudja, hogy a "nem kötelező szándéknyilatkozat" és hasonlók csak olyan darab papírok, amiknek nincs értékük, mert ilyeneket egy jól sikerült üzleti ebéd után bármikor bárkivel alá lehet írni. Ugyanakkor alig esik szó arról, hogy a cégnek jól beágyazott, valós értéket képviselő telekom és informatikai lába van és azok hozzák a pénzt, az S and D pedig viszi. Az utóbbihoz sorolt cégek (pl. Colt CZ) szinte mind tőkehiányosak, veszteségesek és rendeléshiányosak. Ezen érdemben a SAFE sem fog változtatni még akkor sem, ha a politikai ellenszelet nem vesszük figyelembe. Ugyanis az a pénz csak az EU szabályai szerint költhető el, azaz hozzáférést kell engedni a nem magyar cégeknek is. JG egyszer már felépített egy fülig eladósodott céghálót (SCD), ami a válságban össze is omlott. Sztem nem ezt az irányt kellene erőltetni. A telekomban a növekedési kilátások korlátosak, de az informatikában szinte határtalanok. És ezeknél a politikai kockázatok is kisebbek, mint az S and D-nél.
De szép is lenne, ha a pletyka igaz lenne! Akkor nagyon nem itt tartana az árfolyam. De sajnos ez sztem az álmodozás kategóriája. A pletyka szerint előfeltétel ML kiszorítása, ettől pedig az árfolyam PKO nélül is hatalmasat emelkedne. A megoldás az lenne, ha a PKO kivásárolná ML-t. Kár, hogy erről hallani sem akarnak.
A lényeg ebben - ami persze eddig is ismert volt - hogy az állam hitelezte és garanciával támogatta azokat, akik ebből vették meg az állami cégeket. Vajon melyik cégre igaz ez? :-)
https://www.portfolio.hu/bank/20260709/nagy-dobas-az-mbh-tol-elkapkodtak-a-befektetok-az-uj-kotvenyeit-848506 Biztos velem van baj, amiért nem értem. A cikk szerint a kibocsátás két indoka: a szabályozói követelményeknek történő megfelelés, és annak bizonyítása, hogy a bank a nemzetközi pénzpiacon is tényező. A bank minden eddigi kommunikációja szerint tőkemegfelelési mutatói (Tier) magasan felette vannak a szabályozói követelményeknek. A hitelezés bővítésének eddig sem volt oka a tőkehiány. Azt meg végképp nem értem, hogy miért éri meg növelni az eladósodottságot csak azért, hogy megmutassák, hogy őket mennyire értékeli a piac? Ilyen kötvénykibocsátásnak akkor szokott értelme lenni, ha a bevont új tőkének konkrét helye van (pl. akvizíció), vagy a tőkemegfelelésen javítani kell.
Előrebocsátom: van részvényem, ezért amit írok, az egyáltalán nem okoz számomra örömöt. Sztem ez az a részvény, amelyiknél a P/E és az egyéb mutatók nem számítanak igazán. Ugyanis a bank a jelenlegi politikai rezsim szemében stigmatizált, nem is alaptalanul, merthogy "bűnben született". Az MKB közpénzből történt konszolidálást követően egy szingapuri-indiai strómanon keresztül került ML tulajdonába. A Takszövök állami kényszerrel (és 131 Mrd. költségvetési pénzzel) kerültek az istállóba. A Budapest Bankért pedig az állam az értékénél kevesebb részesedést kért és kapott. Ezek után bizonyos, hogy a NVVH (tőlem lehet új ÁVH-nak is nevezni) egyik első vizsgálatának ez lesz a tárgya. A tavaly decemberi részvényjegyzés pedig a befektetők előre megtervezett átverése volt, amelynek során megvalósult a MAR szerinti tiltott árfolyambefolyásolás, amit az MNB-nek hivatalból is vizsgálni kellett volna (csak a lustaságom miatt nem tettem eddig ez ügyben bejelentést). Szóval megismétlem, amit már többször írtam: Az árfolyamra csak a tulajdonviszonyok változása járhat lényeges hatással, a jövedelmezőségi és tőkemegfelelési mutatók nem.
Ebből számomra az derül ki, hogy az N7 alá tartozó csaknem minden cég veszteséges és tőkehiányos. Pl. a Colt CZ-t sem a fényes jövő érdekében kell megvenni, hanem, mert a tőkeinjekció már nem volt halasztható. A Rábánál meg éppenhogy százmilliárdos nagyságrendű beruházásra lenne szükség ahhoz, hogy a tervezett gyártási folyamatok beindulhassanak. Ugyanakkor a nyilatkozatból semmilyen konkrét üzleti elképzelés nem tűnik ki - merthogy az nem elég, hogy majd fokozottan résztveszünk a nemzetközi együttműködésben. A részvényesi érték szempontjából az egyetlen pozitív utalás (ami egyébként ismert), hogy az állam több ágon is kisebbségi tulajdonos, tehát nyilván nem érdeke a cég kezének elengedése.
