MSZ SzLenke, 2010, október 9 - 17:18 Országos hírek
A katasztrófával sújtott térségben élő, gazdálkodó és volt kistérségi tájgondnok koordinátor vagyok. Kérem, az alábbi írást ne tekintsék sem reklámnak vagy ügynöki tevékenységnek, a tanácstalan, elkeseredett, reményvesztett lakosság megnyugtatására és a katasztrófa sújtott területek regenerálására készülő embereknek szól elsősorban. Célom e levéllel, hogy minél többen tudjanak arról, hogy a jelenleg alkalmazott vegyi anyagok mellett létezik egy teljes körű, természetes, gyors és egyszerű megoldás a problémára. Sokszor a legegyszerűbb megoldást nem látjuk az orrunk előtt!
Létezik nagyon egyszerű és hatékony megoldás a területek újjáélesztésére természetes alapanyagú szerekkel. Ebben nyújt segítséget Dr. Csicsor János vegyész, aki által fejlesztett szert számos helyen alkalmazzák növénytermesztésben, növény- és állategészségügyi termékek előállításában, környezetvédelemben, az intenzív állattartásban, az állatgyógyászat és takarmányozás valamint humán egészségügyi termékek területén.
Devecser polgármesterével, Toldi Tamással és a katasztrófavédelem valamint megyei ÁNTSZ embereivel együttműködve a devecseri iszapöntött parkban végrehajtott kísérlet bizonyította, hogy a vörösiszappal szennyezett 13 pHjú talajkeverék fél óra alatt 7 pHra csökkent a Dudarittal beszórt területen. A felügyelt mintaterületen 5-15 cm között változott a vörösiszap vastagsága. A tegnapi (okt. 7.) kísérlet után, elkezdték a kertek és csatornák beszórását, hogy a patakba bemosott iszap tovább ne károsítson. A módszert remélhetőleg elterjedtebben is alkalmazni fogják, a gipszterítés helyett.
A világon egyedülállóan magas huminsav hatóanyagú természetes szer (nem vegyipari melléktermék) faszén és tőzeg alapanyagú, engedélyezett magyar termék (Dudarit) és az erősen sújtott katasztrófa helytől (Kolontár, Devecser, Somlóvásárhely) kb. 50 km-ről szállítható a szükséges mennyiségben. A mintaterületen elvégzett kísérlet alapján, számítások és becslés szerint 5 tonna/hektár mennyiségre lenne szükség az élőhely helyreállításához, a szakemberek az adatok pontosításán még dolgoznak. A fenti településeken érintett terület a becslések szerint 800 hektár.
A Torna, Marcal és Rába folyókon kiégett part menti területek és az élővizek állapota is helyrehozható ezzel a módszerrel. Az állatok és növények méregtelenítése oldható meg.
A huminsav hatóanyagú és koncentrált humusz tartalmú szert évente több ezer tonnányi mennyiségben exportálják Spanyolországba, Olaszországba, Egyiptomba, stb. silány, lepusztult talajok javítására. Az eredmények megdöbbentőek, az öntözött sivatagi homokos helyeken is jelentős a jó minőségű bőséges termés, ellenálló, egészséges növény. Magyarországon is alkalmazzák (elsősorban az állategészségügyben, takarmányozásban), de a gazdálkodók inkább a petrokémiai termékeket preferálják. A termék előnyös tulajdonságait nem sorolnám föl, mindössze azokat említeném amelyek jelen esetben figyelembe veendők:
- talaj pH pufferálása: a huminsavak ioncserélő képessége és redox kapacitása folytán extrém savas ill. lúgos körülményeket is képes pufferálni. A vörösiszap mintáknál perceken belül 13-ról 7 pH ra változik a kémhatás;
- a huminsavak a talajban, a növény- és állatvilágban, az emberben mindenütt természetesen is jelen vannak;
- megköti a nehézfémeket, növények számára felvehetetlen formájú vegyületeket kialakítva;
- a talaj és élőlények regenerálódását teszi lehetővé;
- olcsóbb, mint a műtrágya;
- 50 km-nél közelebbről szállítható a katasztrófával sújtott területre;
- természetes anyag révén könnyen és 100%-osan beépül a szervezetbe, természetbe;
- nincs mellékhatása;
- kis menyiségben is azonnal hatásos, szilárd (por és granulátum formában) és szuszpenzió formában, szórással és permetezéssel is teríthető;
- részletesebben itt: www.organit.hu ill. www.hymato.hu
-híradó: link
Kérem, amennyiben fontosnak találja jelen írást, továbbítsa.
Köszönettel, Takács Edvárd link
Megkérlek benneteket hogy , amennyiben van lehetőségetek akkor segítsetek a vörösiszap károsultakon, ezt könnyen meg is tehetitek ; csak az ISZAP szót kell elküldenetek a 1749-re és máris 200 forinttal megsegítettétek ezeket a szerencsétlen embereket.Akinek jól megy mostanában a börze az küldhet többet is.Soros Gyuri Pl.:1 Millio dollárt küldött.
Nektek csak egy sms-t kell küldeni
Köszönet : Kolontár és Devecser lakói nevében.
Ez lehet, bár nem a sugárzása miatt, ha jól veszem ki az írásból, és nem is a nehézfémtartalma miatt. Mindössze nem állta ki az idő próbáját, ha jól veszem ki az írásból.
A belinkelt cikkben az olvasható, hogy tartalmaz ólmot a vörös iszap. A ma esti híradóban viszont azt mondták, ha jól értettem, hogy nem találtak nehézfémeket. Nem teljesen tudni, hogy akkor most mi is van.
A sugárzás is érdekes dolog, sugároz, vagy nem? Állítólag sugároz. Erre ott egy nagy adag ember, a miniszterelnök, mindenféle védőfelszerelés nélkül.
Persze az is kérdéses, hogy mennyire sugároz, a közönséges salak többletsugárzása is könnyen kimérhető a háttérhez képest, mint ahogy egyes panellakókat is érhetne meglepetés, ha megmérnék a lakásukban a sugárzást.
Ezt írjátok be google.maps-ba: Almásfüzitõ, Ságvári tér, Magyarország link
"...a devecseri katasztrófa, bármennyire is komoly és tragikus, eltörpül az Almásfüzítő–Dunaalmás–Neszmély környéki vörös iszap tározó veszélyeihez képest. A rég bezárt Almásfüzítői Timföldgyár vörös iszap tározói mind a mai napig léteznek a Duna partján. A monodeponia – veszélyessége ellenére – azért létesült, hogy a bennük felhalmozott iszapból egy későbbi időben és fejlett technológiával kinyerjék a felhasználható fémeket és egyéb anyagokat.
A zöldek információi szerint az almásfüzítői VI-os tározóba az elmúlt évtizedben egy vállalkozás – hatósági engedély birtokában – különböző mérgező vegyi anyagokat tölt. Az így keletkező, az iszappal keveredő elegy igen mérgező, hatása megbecsülhetetlenül káros. A tározót csak a gátja választja el a folyótól. A problémát tovább növeli, hogy a Duna magas vízállásakor az áradó víz körbeveszi a tározót. Így a kimosódás, és az alámosás, amely meglazíthatja a tározó falait, beláthatatlan veszélyt jelent." link
Figyeld meg a katasztrófa ürügyén "humorizálókat", amikor eléri Budapestet a nem veszélyes anyag. Fellendül az ásványvíz kereskedelem?
Mellesleg a Duna folyási sebessége kb. 8 km/óra.
MAL-védők lehet számolgatni.
Légtérzárat rendeltek el az iszapömlésben érintett két település, Devecser és Kolontár felett - közölte a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. kommunikációs vezetője csütörtökön az MTI-vel.
Fehér Imre elmondta, hogy a légtérzár vasárnap 22 óráig, 1500 méteres magasságig érvényes, az e fölötti légiforgalom engedélyezett.
A tiltott légteret csak a mentő- és kutatóegységek használhatják.
A MAL tulajdonosai a leggazdagabb magyarok között 63 milliárd forint vagyonnal
"3 magyar milliárdos működteti az ajkai timföldgyárat, Bakonyi Árpád, Petrusz Béla és Tolnay LAjos. 30-30-40-%-os megoszlásban. Hármójuk összvagyona 63 milliárd forint."
"A tulajdonos a rákkeltő anyagokat is tartalmazó iszap kiömlésének másnapján közleményt adott ki, amelyben azt ígéri, hogy minden rendelkezésre álló eszközt mozgósít és minden tőle telhetőt meg fog tenni az illetékes hatóságokkal közösen annak érdekében, hogy az emberi tragédiák hatásait - amennyiben ez egyáltalán lehetséges - enyhítse."
A gyökerek a 60-as évek elejéig, a Magyar–szovjet timföld-alumínium egyezmény megkötéséig nyúlnak. Magyarország a nem túl jó minőségű magyar bauxitból timföldet gyártott, a Szovjetunió ebből alumíniumot. A munkamegosztás gyümölcseként a timföldgyártás veszélyes hulladéka, a vörös iszap nálunk maradt, akkori keleti szomszédunk pedig vízerőmű-zombik és savas esők formájában fizette meg a hadiiparhoz (is) nélkülözhetetlen alumínium előállításának környezeti költségeit.
A rendszerváltáskor a magyar alumíniumszektornak józan számítás szerint el kellett volna halnia. A bauxitunk továbbra is kis sűrűségű és drágán kitermelhető, az energia 1990 táján drasztikusan megdrágult, az alumínium ára leesett. Hogy az ágazat ma mégis létezik, az egyetlen „versenyképességi” tényezőnek, a hulladék-elhelyezés szabályozatlanságának köszönhető.
1995 tájékán privatizálták az aluminiumipart ahol többször nem találtak rá vevőt, éppen az ilyen problémák miatt, meghogy az aluminiumgyártáshoz rohadt sok energiára van szükség. Még a KGST-ben az oroszokhoz szállították a timföldet, hogy az Ural környékén vízerőművekből nyert energiával csináljanak belőle aluminiumot. Gondolom ez ma sincs máshogy.
A lényeg hogy akkor ezt magyar magánszemélyek mutyizták ki arra hivatkozással, hogy nincs rá vevő, és ezért fillérekért megszerezhették, aztán hopp ott lettek hirtelen a 100 leggazdagabb listáján. hogy most is ott vannak-e nemtom, de valószínű. De ha valóban számonkérik őket akkor talán nem sokáig.
A kazettákat folyamatosan építik: amíg az egyiket töltik, addig a következőnek már emelik a falait a munkagépek. Ez azonban környezeti szempontból korántsem számít fenntartható megoldásnak, inkább csak a probléma prolongálásának tekinthető, hiszen a következő nemzedékeknek előbb-utóbb kezdeniük kell majd a hulladékkal, amelyből óvatos becslés szerint is legalább 30 millió tonnányi van felhalmozva az országban, és ma is évi 600-800 ezer tonnányi képződik.
Akkor ezek szerint mégis el lehetne tüntetni a vörösiszapot, ahelyett, hogy ilyen nagy mennyiségekben "örökre" tárolnák.
"mégis minek az előállítására lehetne fölhasználni alapanyagként ezt a salakot?"
"A timföldgyártás nagy mennyiségű mellékterméke, amely főleg vas-, alumínium-, szilícium- és nátrium-oxidot tartalmaz. Hasznos komponensei különféle eljárásokkal kivonhatók, de kísérleteznek más irányú hasznosításával is (pl. komposztálási adalék, kéntelenítési szorbens)."
Állítólag háromszor annyi volt belőle a tározóban, mint amekkorára tervezve volt a tározó.
Már 2003-ban jelezte a Levegő Munkacsoport, hogy tenni kéne valamit.
Állítólag a privatizációs szerződésben benne volt, hogy a vevőnek gondoskodnia kell a veszélyes hulladékokról.
Azt gondolom, hogy a privatizáció egy nagy tévedés volt. Veszélyes hulladékok képzódésével járó gyárat nem lenne szabad privatizálni, mert a veszélyes hulladékok kezeklése nem profitorientált alapokon kell megvalósuljon. Gondolok itt arra, ogy az új tulaj inkább zsebrevágta azt a pénzt amiből megoldhatta volna a veszélyes hulladék tárolását, vagy feldolgozását.
"maximum @nyád poénkodott amikor nem nyelt le2
ez mindent elmond rólad "értékrendedről2 leki sötétségedről, az ilyen poén után minimum jár neked egy orrba vágás
anyázol, fröcsögsz és poénkodsz az iszaptenger áldozatain, ember nem süllyedhet ennél mélyebbre a saját mocskában mint te
egyszer majd belefutsz még egy nagy pofonba ami kijózanít, de lehet neked már az sem lenne elég
apukád, anyukád nem nevelt meg és lett belőled egy ilyen rettenet
nem mernél szemtől szembe ocsmánykodni, csak itt név nélkül egy nicknév mögé bújva nyomod a mocskodat
nem neveltek meg, de majd az élet megtanít a tisztességre
hehe... amikor elfogynak az érvek mások leocsmányozására akkor jön az ököl ;)
ennyit tudsz.
Nyilván Marie Curiet is lekegyeletsértőzöd meg leocsmányozod mert radioaktivitásról beszélt, és ugye az atombombától meg Csernobiltól mennyi gyermek meghalt?
kishaver térj már magadhoz amikor másokat dobálsz sárral!!!
előjött belőled az ember alatti ocsmányság te nyomorult csodálnám, ha ezért nem tiltanak ki innen, amúgy ha ennyire nagy legény vagy egyszer összefuthatunk és akkor elmondhatod a gondodat négyszemközt
anyukád tudja, hogy miket írsz ide?
Az érintett folyók élővilága lesz talán a legrosszabb helyzetben, bár más ez, mint a cián, ha jól gondolom, olyan mértékű kárral nem kell számolni, mint a Tiszában volt.
A hatóság annyit néz, hogy bekéri a kijelölt vízfigyelő kutak vizsgálati eredményeit, aztán megnézi, és lefűzi. Jó eséllyel ki sem megy megnézni, hogy mi van ott, elfogadja egy szakértő véleményét.
Ha jól emlékszem van benne némi gallium, de valószínűleg nem nyerik ki, mert ásványokból olcsóbb lehet.
A lúgnak egyik érdekes tulajdonsága, hogy a levegő szén-dioxidjával NaHCO3-tá alakul, ez nem veszélyes anyag, parasztos néven szódabikarbóna.
Így, hogy szétterült nagy felületen, ez talán nem is tart olyan sokáig. Pár hét, esetleg hónap.
Magát az ottmaradó port nem tudom, hogy milyen kárt okoz, ha nem mar, akkor nem tűnik különösebben veszélyesnek, sem a vas, sem az alumínium, sem a szilicium oxidja nem veszélyes.
Egyes helyeken sok pénzt adnak, hogy ilyen vas ásványokban gazdag vörös tájat lásson az ember, pl. Red Rock Canyon. Bár az éppen leet, hogy ingyen nézhető.
Persze az egy kicsit más...
Nekem az az érzésem, hogy nem kell túl sok idő, míg a természet rendbeteszi magát, az emberi életekben, illetve a házakban, meg az egyéb anyagi javakban keletkezett károk a természetinél nekem most sokkal komolyabbnak tűnnek.
A környezetvédelmi hatósággal nem sokat kezdhetsz. Gondolom bemutatták nekik az építési dokumentumokat, meg az ellenőrző rendszert aztán kész. Ők nem tervezők hogy megítéljék, hogy jók voltak a tervek.
Valószínűsítik a szakemberek, hogy túlterhelték a gátakat, azaz magasabban töltötték fel a tározót annál, mint amire tervezve lehetett.
"Az ajkai tározó különlegessége, hogy a depónia, vagyis a gát kifejezetten magas volt. Egy ilyen katasztrófát a mérnök szerint számtalan szerencsétlen körülmény együtt okozhat, ezek közül az első az idén leesett sok eső lehet."
A megoldás szerintem a szokásos, hogy a cég vállalja a felelősséget és a kártalanítást, a cég gyakorlatilag csődbe megy, a tulajdonosok elveszítik a tulajdonukat, az állam átveszi, tovább működtetik, majd privatizálják ismét.
"mégis minek az előállítására lehetne fölhasználni alapanyagként ezt a salakot?"
"A timföldgyártás nagy mennyiségű mellékterméke, amely főleg vas-, alumínium-, szilícium- és nátrium-oxidot tartalmaz. Hasznos komponensei különféle eljárásokkal kivonhatók, de kísérleteznek más irányú hasznosításával is (pl. komposztálási adalék, kéntelenítési szorbens)."
marhaság.
egy nem biztos hogy a tulaj vezeti is a gyárat, ha basztatni akarsz valakit akkor inkább az igazgatót.
kettő Pista bácsi és Mari néni mialófaszt kezdene a gyárral.
Megoldás termelteni kell a gyárral, hagyni működni és kifizettetni a tízmiliárdos nagysegrandűk kármentesítést.
Illetve segbe kell rugdosni a környezetvédelmi hatósgot, aki ellenőrizte a tározót, becsukatni az illetékest, hisz emberek haltak meg.
egy nem termelő gyárból nem tudsz pénzt kihúzni.
Hazudsz, aztán meg vagy sértődve amikor szembesítenek vele.
Persze, egyetértünk hogy a katasztrófa súlyos, hogy a károsultakat sajnáljuk, és minél hamarabbi megoldást kívánunk nekik és segítséget,
de ez nem ok arra hogy hamisan értékeld a kiömlő anyagot, hogy hamisan tüntesd fel a katasztrófa hatásait.
A kiömlő anyag nem a timföldgyártásban keletkező tiszta anyag amit vörösiszapnak neveznek hanem egy azt fedő vörösiszap tartalmú lúgos víz.
A halottak elhalálozási okát pedig hivatalosan eddig nem közölték, és erre te sem tudtál rámutatni, tehát nem mondható ki hogy marástól haltak meg, bár meghalhattak attól is.
Nem jól értetted. Szétmarta, aki benne állt. link
Aki segíteni indult, elvitte az ár - nem túlcsordulás, átszakadás. Az egyiknek az édesanyja, a másiknak a gyereke halt meg. Százaknak ért véget a normális élete.
Szerencsére nyilatkoznak hozzáértőbb emberek is nemcsak újságírók írják le az ostobaságaikat.
Egyértelműen nem vörösiszap ömlött ki, noha a színe vörös volt a cuccnak.
Ha jól értettem akkor nem simán vörös iszap zúdult ki a tározóból, mert az sűrű és nem folyik olyan egyszerűen...
A vörös iszapot folyamatosan vízzel fedve ülepítik a tározóban (hogy ne száradjon ki és szennyezzen por formájában) és ez a lúgos vörösiszap tartalmú víz ömlött le tulajdonképpen a tározó tetejéről.
Ha jól értettem a tudósításokból akkor a halottak sem a vörösiszaptól, hanem az áradástól/sodrástól történtek, akárcsak egy árvíznél.
A történet kimondottan üzemi baleset és ezekben az esetekben egyértelműen a cég hibázott.
Ami a félelmetesebb az ha kiszárad a kiöntött anyagban fellelhető vörösiszap tartalom.
Ami nem lesz egy leányálom még akkor sem ha a sajtóba puffogtatott egymillió köbméter mellett eltörpül a valódi mennyiség.
"A MAL Zrt. Ajka melletti egyik tározójának a gátja hétfőn szakadt át, mintegy egymillió köbméternyi vörösiszap ömlött ki. A térségben katasztrófahelyzet alakult ki. Az áradás három települést - Devecser, Kolontár, Somlóvásárhely - öntött el. Hivatalosan megerősített információk szerint négyen haltak meg az iszapömlés következtében, három embert eltűntként tartanak nyilván és 123-an sérültek meg. Az iszapszennyeződés szerdán a Marcal folyón elérte Győr-Moson-Sopron megyét."
"Az ipar már csak ilyen: vannak melléktermékei..."
Szerencsére vannak együttérző emberek is, akik segítenek.
Az ipar már csak ilyen: vannak melléktermékei, meg nem hasznosítható hulladéka. Ugye te - mint a környezetéért aggódó ember - nem veszel semmi műanyagot (mert az ugye károk), semmi alumíniumot, nem használsz sem autót, sem áramot, stb. Ugye így van?
Minden tonna timföld termelése esetén 2 tonna veszélyes hulladék képződik.
A vörösiszap környezetvédelmi problémáját a szakma is elismeri: a hányók értékes területeket vonnak ki a mezőgazdasági művelés alól, valamint a száraz vörösiszapot a szél porfelhőként távoli (10-15 km) lakott területekre is elviszi. Az iszap híg lúgtartalma a talajba szivárog, ami a vegetációra és a környék ivóvízellátására veszélyt jelent.
A Levegő Munkacsoport szerint a privatizálás során az új tulajdonosok szerződésben vállalták a mintegy tíz milliárd forint összeget kitevő környezeti kár elhárítását, azonban erről eddig semmilyen információ nem jelent meg, pedig az a hatályos törvényeink értelmében közérdekűnek számít.
Azt nem tudom, hogy mire lehetne felhasználni, de szerintem a jelenlegi módszer nem jó, mármint, hogy tároljuk az idők végezetéig. Egyszer meg majd "véletlenül" kiborítjuk olyan emberek nyakába, akiknek semmi közük az egészhez, ha csak nem az, hogy ők is használnak alumíniumot.
Állítólag a falubeliek már régóta pletykálták, hogy szivárgás van és állítólag 2003-ban és 2006-ban jelezték is ezt a hatóságok felé civil szervezetek, csakhát abban az időben még el lehetett tusolni az ügyet.
Kérdezem: és mégis minek az előállítására lehetne fölhasználni alapanyagként ezt a salakot? A benne lévő fémtartalmat a kor mai technológiai ismeretei szerint lehetetlen kinyerni.
Ezzel az iszappal jelenleg nem tudunk mit kezdeni, mint hogy szakszerű körülmények között elföldeljük.
A környezetet károsító melléktermékek (pl. a vörösiszap) megfelelő kezelés után alapanyagként kellene felhasználásra kerüljenek, ahelyett, hogy veszélyes hulladékként tárolnák őket.
(The waste products which often damage the environment
should be properly treated, and used as a resource rather than being dumped and
causing pollution.)
Timföldgyár (the waste products which often damage the environment should be properly treated, and u