Tisztelt Janku,
a kérdésére, hogy miképpen lehet egy „semmi céget” a tőzsdén tartani, a választ egy kicsit bő lére eresztem. Teszem azt, mert az Öné egy jó kérdés.
A tőzsde lényege az, hogy egy „semmi” cégből „valamilyen” céget csinálhasson a menedzsmentje, úgy, hogy hihető üzleti tervekkel áll elő és ez alapján részvénykibocsátással pénzt von be. A menedzsmentet elvileg a részvényesek választják, tehát a menedzsmentnek – hangsúlyozom, hogy elvileg – a részvényesek érdekében kell eljárnia és ezt azzal szolgálja a legjobban – egyébként mást nem tehet – ha a cég vagyonát növeli. Ezt két módon teheti.
Az egyik, hogy a bevont tőke segítségével felfuttatja a saját termelését, szolgáltatását, vagy más módon – pl.: ahogyan én csináltam – akvizícióval, cégvásárlással megnöveli a (részvényesek) cég vagyonát; ezt jobb szóval úgy hívjuk, hogy fundamentális alapokat képez.
A menedzsment dolga továbbá, hogy ezt a folyamatot megfelelő módon, azaz a törvények és a tízparancsolat betartásával kommunikálja is. Ez mindig testületi döntés alapján történik, ugyanis a céget egyszemélyben senki sem képviselheti, kivéve, ha erre őt a részvényesek felhatalmazzák. Az egyes üzleti tranzakciók és a mérlegek közzététele testületi döntések és/vagy azok következményeinek kommunikációja.
Szóval a lényeg az, hogy rengeteg, szinte minden a menedzsmenten múlik. A kisebb cégek (pl.: HUN MINING) vezetői könnyen a kisebb ellenállás irányába mennek, ha kudarcot vallanak. Ilyenkor a kemény munka helyett inkább hazudnak (Varga I.), és/vagy kiszórják a részvényeiket és veszik a kalapjukat, és ráadásul a partvonalról ugatnak (dr. Rényi). Ehhez persze szükségük van szélhámosokra (Janssen). Varga elhitte, mert el akarta hinni, hogy egy csomó készpénz megy majd a cégébe, amit többségi tulajdonosként ural. Egyszerűen balga, gyermeteg dolog volt, Rényi és Janssen megvezette, mint egy óvodást.
Varga szegény soha nem látott ezektől egy fillért sem és nem is fog látni, viszont „cserében” a részvényeit nem vezethette be a tőzsdére, mert túllihegte az apportértéket. Ebben is nagy „segítségére” volt a tőzsdét értő Rényi a kezdő Vargának.
Viszont: senki sem tudhatja pontosan, hogy mi van a földben és „ha válámi van” akkor annak napról napra nő(het) az értéke. Ezt a változó értéket kellene egy hozzáértőnek (nem Varga és fel-, illetve megkent könyvvizsgálóinak) megállapítania. Ehhez kell alkalmassá tenni a céget. A HUN MINING-ot tehát rendbe kell hozni és ennek az a módja, hogy megfelelő technikával bevonja a hülyék (Varga) és a csalók (Rényi és Janssen) részvényeit és ezzel a tőkével megindul – tisztázza, „van-e válámi”, vagy nincs. Erre tökéletesen megfelelő a magyar tőzsde a BÉT.
Még van sansz. Más kérdés, van-e menedzsment, amely él ezzel a sansszal. Szerintem nincs.
De, mivel a remény hal meg utoljára, még tőzsdén van a HUN MINING.
Őszinte híve
a kérdésére, hogy miképpen lehet egy „semmi céget” a tőzsdén tartani, a választ egy kicsit bő lére eresztem. Teszem azt, mert az Öné egy jó kérdés.
A tőzsde lényege az, hogy egy „semmi” cégből „valamilyen” céget csinálhasson a menedzsmentje, úgy, hogy hihető üzleti tervekkel áll elő és ez alapján részvénykibocsátással pénzt von be. A menedzsmentet elvileg a részvényesek választják, tehát a menedzsmentnek – hangsúlyozom, hogy elvileg – a részvényesek érdekében kell eljárnia és ezt azzal szolgálja a legjobban – egyébként mást nem tehet – ha a cég vagyonát növeli. Ezt két módon teheti.
Az egyik, hogy a bevont tőke segítségével felfuttatja a saját termelését, szolgáltatását, vagy más módon – pl.: ahogyan én csináltam – akvizícióval, cégvásárlással megnöveli a (részvényesek) cég vagyonát; ezt jobb szóval úgy hívjuk, hogy fundamentális alapokat képez.
A menedzsment dolga továbbá, hogy ezt a folyamatot megfelelő módon, azaz a törvények és a tízparancsolat betartásával kommunikálja is. Ez mindig testületi döntés alapján történik, ugyanis a céget egyszemélyben senki sem képviselheti, kivéve, ha erre őt a részvényesek felhatalmazzák. Az egyes üzleti tranzakciók és a mérlegek közzététele testületi döntések és/vagy azok következményeinek kommunikációja.
Szóval a lényeg az, hogy rengeteg, szinte minden a menedzsmenten múlik. A kisebb cégek (pl.: HUN MINING) vezetői könnyen a kisebb ellenállás irányába mennek, ha kudarcot vallanak. Ilyenkor a kemény munka helyett inkább hazudnak (Varga I.), és/vagy kiszórják a részvényeiket és veszik a kalapjukat, és ráadásul a partvonalról ugatnak (dr. Rényi). Ehhez persze szükségük van szélhámosokra (Janssen). Varga elhitte, mert el akarta hinni, hogy egy csomó készpénz megy majd a cégébe, amit többségi tulajdonosként ural. Egyszerűen balga, gyermeteg dolog volt, Rényi és Janssen megvezette, mint egy óvodást.
Varga szegény soha nem látott ezektől egy fillért sem és nem is fog látni, viszont „cserében” a részvényeit nem vezethette be a tőzsdére, mert túllihegte az apportértéket. Ebben is nagy „segítségére” volt a tőzsdét értő Rényi a kezdő Vargának.
Viszont: senki sem tudhatja pontosan, hogy mi van a földben és „ha válámi van” akkor annak napról napra nő(het) az értéke. Ezt a változó értéket kellene egy hozzáértőnek (nem Varga és fel-, illetve megkent könyvvizsgálóinak) megállapítania. Ehhez kell alkalmassá tenni a céget. A HUN MINING-ot tehát rendbe kell hozni és ennek az a módja, hogy megfelelő technikával bevonja a hülyék (Varga) és a csalók (Rényi és Janssen) részvényeit és ezzel a tőkével megindul – tisztázza, „van-e válámi”, vagy nincs. Erre tökéletesen megfelelő a magyar tőzsde a BÉT.
Még van sansz. Más kérdés, van-e menedzsment, amely él ezzel a sansszal. Szerintem nincs.
De, mivel a remény hal meg utoljára, még tőzsdén van a HUN MINING.
Őszinte híve
HUN Mining az aranybánya?
"RENDKÍVÜLI TÁJÉKOZTATÓ
A HUN Mining Igazgatótanácsa tájékoztatja részvényeseit, hogy a mai napon egy Davies Corporation nevű céggel a leányvállalatok többségének értékesítésére vonatkozó főbb szerződéses tárgykörökre vonatkozó jegyzék (Term Sheet) aláírására került sor. Részben a világszerte tapasztalható nehéz pénzpiaci körülmények következtében, részben a társaság külső partnereinek fizetőképessége miatt az elmúlt évben nem sikerült a bányászati leányvállalatok finanszírozását megoldani. A szerződéstervezet egy belső átszervezési folyamatot követően kerül véglegesítésre, melynek célja, hogy a szellemi termékek, földterületek, a Baritmix I.II. és III. sugárvédő nehézbeton alapanyag termékcsalád és a kutatási jog az értékesítendő leányvállalatok vagyonának részét képezze, míg a Baritmix I.II. és III. sugárvédő nehézbeton alapanyag termékcsalád (ásványi eredetű termék) többsége a holding vállalatban, a HUN Mining Nyrt.–ben marad. A tranzakció letéti megállapodásokon keresztül bonyolódik, ezzel teljes biztonságot nyújtva a szerződő feleknek. Felek megállapodtak abban is, hogy közös erőfeszítéseket tesznek az anyaghányó harmadik fél felé a lehető legjobb piaci áron történő értékesítésére és a jelenlegi értékelési áron felüli nyereség megosztásában.
Davies Corporation első lépésben a HUN Mining Nyrt 29% - os részvénycsomagjának megszerzését tervezi és ennek megfelelően szerződött a a HUN Mining Nyrt. legnagyobb jelenlegi tulajdonosával, a Servertech Inc. –el a tulajdonában lévő 15,475,931 darab HUN Mining részvényének megvásárlására.
A fenti lépések összhangban állnak a 6GMobile holland telekommunikációs céggel korábban nyilvánosságra hozott tárgyalásokkal, mely szerint a 6GMobile részvényesei a HUN Mining részvények megvásárlására és a 6GMobile anyavállalatának HUN Mining Nyrt. részére történő értékesítésére törekszenek. Amennyiben ez megvalósul, új menedzsment felállítása válik szükségessé. A 6GMobile társaságot mozgató legfőbb erő Harry van Streun, aki a tervezett új Igazgatótanács elnöki pozícióját töltené be és a 6GMobile fő részvényese. A fentiekben jelzett tranzakciók elegendő forrást biztosítanak az új telekommunikációs stratégia megvalósítására.
Az előszerződésben rögzített előlegek kifizetését és a kivásárlásra vonatkozó szerződések véglegesítését követően az Igazgatótanács közgyűlést fog összehívni a tranzakció részvényesek általi jóváhagyásának megszerzésére.
Budapest, 2011. november 7.
HUN Mining Nyrt. Igazgatótanácsa"
Üdv: