PORTFOLIO FORUM

A jegybank egyik alapvető feladata, hogy támogassa a pénzügyi rendszer stabilitását, amelynek fontos része a szabályozási környezet fejlesztésében való aktív részvétel és a jogszabályok lehetséges hatásainak felmérése. A pénzügyi intézmények szabályozásában 2007 nyarán jelentős változás következett be Magyarországon: életbe léptek az új bázeli tőkeszabványokon (Bázel II) alapuló jogszabályok. Zsámboki Balázs, a Magyar Nemzeti Bank vezető közgazdasági szakértője tanulmányának célja, hogy megvizsgálja az új banki szabályozás várható következményeit és lehetséges pénzügyi stabilitási hatásait.

Rendezés:

Hozzászólások oldalanként:

20 40 60 80 100

Törölt felhasználó 2007. 11. 15. 15:46

Előzmény: #6 Törölt felhasználó

#13

Kedves Buffalo_Soldier!

Az Egyesült Államokban Bázel II szabályait csak részlegesen implementálják: a nemzetközi tevékenységet végző nagybankok ill. bankcsoportok Bázel II fejlett módszereit kötelesek alkalmazni, így ezen a téren versenysemleges szabályozás alakul ki az európai és amerikai nagybankok között.
A lokális tevékenységet végző kisebb intézmények maradnak Bázel I keretrendszerén belül az Egyesült Államokban, azonban ezen eltérő szabályozás a lokális orientáció miatt várhatóan nem lesz érdemleges hatással a nemzetközi pénzügyi szektorra.

Üdv,
Zsámboki Balázs

Törölt felhasználó 2007. 11. 15. 15:40

Előzmény: #7 dodo

#12

Kedves Dodo!

Igen, az MNB különböző stressz-tesztek segítségével részletesen elemezte a bankok likviditási kockázatának és sokktűrő képességének alakulását. Az eredmények egy-két héten belül publikálásra kerülnek az MNB Tanulmányok kiadványi sorozatban. Kérem, kísérje figyelemmel az MNB honlapját, ahol hamarosan olvasható lesz az erről szóló részletes tanulmány.

Üdv,
Zsámboki balázs

Törölt felhasználó 2007. 11. 15. 15:37

Előzmény: #5 Törölt felhasználó

#11

Kedves Buffalo-Soldier!

A hazai bankok forrásköltségének emelkedése természetesen hatással van a banki nyereségre, azonban elemzéseink szerint a nyereségcsökkenés mértéke nem jelentős, és a bankok sokktűrő képessége továbbra is megfelelő szintű.
Ezzel a kérdéssel (kockázati prémiumok emelkedésének lehetséges hatásai) részletesen foglalkozik az MNB Jelentés a pénzügyi stabilitásról című kiadványa, melyet szívesen ajánlok minnden érdelkődő kolléga figyelmébe.
link

Üdv,
Zsámboki Balázs

Törölt felhasználó 2007. 11. 15. 15:30

Előzmény: #4 Törölt felhasználó

#10

Kedves Venyus!

A bankok viselkedését befolyásoló tényezők közül csak egy elem a szabályozási környezet változása, ráadásul az új szabályokat csak 2008-tól kell alkalmazniuk a bankoknak hazánkban, így a jelenlegi magyar helyzet értelmezésére nem vállalkozott a tanulmány. Mivel Bázel II fejlettebb módszereinek széles körű bevezetése rövid távon nem várható, ezért a tanulmányban megfogalmazott, és az ön által is idézett állítások is inkább közép és hosszabb távon értelmezhetők.
Több elemzés rámutatott azonban arra, hogy a fejlett világban az elmúlt években megfigyelt gyors hitelbővülés - különösen a jelzáloghitelezés terén - részben az új, kedvezőbb kockázati súlyokat eredményező szabályozás ösztönzésére futott fel.
Magyarországra vonatkozóan azonban még nem készült ilyen jellegű elemzés, így jelenleg sajnos az ön által feltett kérdésekre sem tudok egyértelmű, elemzéssel alátámasztott szakmai választ adni.

Üdv,
Zsámboki Balázs

Törölt felhasználó 2007. 11. 15. 15:12

Előzmény: #3 Törölt felhasználó

Kedves Kovchrista!

Jelenleg a belső tőkészámítási modellek kialakítása fejlesztés alatt van a legtöbb bankban, így ezek széleskörű implementálása, valamint az ebből eredő hatások a következő években, különösen Bázel II fejlettebb módszereinek széleskörű alkalmazásával lesznek majd érezhetőek.
A tanulmány külön felhívja a figyelmet arra, hogy a belső tőkeszámítási módszerek tipikusan rövidebb időszakra becslik a kockázati paramétereket, így ezen paraméterek időbeli ingadozása akár jelentősebb mértékben is befolyásolhatja a bankok döntéseit, mint maga a Bázel II szabályozói tőkekövetelmény változása.

Üdv,
Zsámboki Balázs

Törölt felhasználó 2007. 11. 15. 15:06

Előzmény: #2 Törölt felhasználó

Kedves Greyhound!

A magyar gazdaság lassulása természetesen a hitelállomány bővülésre is hatással van, és több hitelszegmensben megfigyelhető a hitelezési dinamika visszaesése. A MNB-szemlében megjelent tanulmány ezen aktuális folyamatokkal nem foglalkozik, azonban további információk szerezhetők a hitelezés alakulásról az MNB honlapjáról a link link alatt.

Üdv,
Zsámboki Balázs

dodo 2007. 11. 15. 14:58

Számos magyar bank hitel/betét mutatója igen magas értéket ért el az elmúlt években. Viszgálta esetleg azt az MNB, hogy egy likviditási sokk esetén mennyire stressztűrők ezek a bankok, illetve mögöttük álló nemzetközi tulajdonos?

Törölt felhasználó 2007. 11. 15. 14:40

Előzmény: #1 Portfolio

Ha jól tudom, az Egyesült Államokban az európai szabályozástól eltérő szabályok léptek életbe a közelmúltban. Szigorúbbak-e ezek vagy engedékenyebbek a Bázel szabályoknál? Jelent-e valamilyen veszélyt a nemzetközi pénzügyi szektorra ez az asszimetria?

Törölt felhasználó 2007. 11. 15. 14:25

Előzmény: #1 Portfolio

Befolyásolhatja-a érdemben a hazai bankok forrásköltségeit, nyereségpozícióját, ha a jelzálogpiaci válság hatására a külső kamatok tovább emelkednek?

Törölt felhasználó 2007. 11. 15. 14:19

Előzmény: #1 Portfolio

A tanulmányban azt olvasom, hogy a gazdasági felívelés szakaszában a mért kockázatok szintje csökken, így az új bázeli szabályok is enyhébb tõkekövetelményeket írnak elõ a bankok számára. Majd később azt olvasom, hogy kedvezõtlen gazdasági körülmények között kialakulhat az a helyzet, hogy a tõkekorlátossá váló bankok kénytelenek visszafogni hitelezési aktivitásukat. A hitelszűke miatt a gazdasági aktivitás tovább csökkenhet, ami felerõsítheti a reálgazdasági kilengéseket.

Azt látom, hogy hazánkban idén nyáron léptek hatályba az új szabályok. Két kérdés merült fel bennem:

1.) Elképzelhető-e, hogy a szabályváltozásra felkészülve a bankok már előre kezdtek óvatosabbá válni a hitelezés során, és nagyobb tartalékokat képezni?

2.) Látva tegnap a rendkívül gyenge harmadik negyedéves GDP-növekedést (is), elképzeéhető, hogy abban már szerepe lehet a bankok óvatosabb hitelezési aktivitásának is? Ha igen, kimutatható nagyságú-e (ha egyáltalán ki lehet mutatni)?