Topiknyitó: Törölt felhasználó 2005. 04. 11. 08:33

Pick események  

A Pick Szeged Rt. közgyûlési meghívója
.
A Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem Részvénytársaság (székhely: 6725 Szeged, Szabadkai út 18.) igazgatósága ezúton értesíti a tisztelt részvényeseket, hogy a társaság rendkívüli közgyûlését 2005. április 11. napjának 10.00 órájára hívja össze.
A közgyûlés megtartásának helye: 1119 Budapest, Fehérvári út 179. (Hotel Ventura)
A közgyûlés napirendje:
1. Az alapszabály módosítása a társaság tevékenységi körére vonatkozóan
Az igazgatóság kéri a társaság tisztelt részvényeseit, hogy regisztráció céljából a közgyûlés napján, azaz 2005. április 11-én 9.15 és 9.45 óra között a közgyûlés helyszínén szíveskedjenek megjelenni. A jelenléti ív aláírásához a részvényes személyazonossága vagy cégazonossága, továbbá képviseleti joga igazolásának érdekében az ehhez szükséges okiratok bemutatására, illetve az esetleges meghatalmazás bemutatására van szükség. A közgyûlésen a részvényesek személyesen vagy érvényes közokirati, illetve teljes bizonyító erejû magánokirati formában csatolandó meghatalmazással igazolt képviselõjük útján jogosultak részt venni.
Felhívjuk tisztelt részvényeseink figyelmét, hogy a közgyûlésen azon részvények tulajdonosai, illetve az általuk meghatalmazott képviselõk gyakorolhatják szavazati jogukat, akik:
– részvénytulajdonukat a közgyûlés napját megelõzõen a társaság részvénykönyvébe bejegyeztették és
– részvényeikrõl kiállított tulajdonosi igazolásokat (melyeket az értékpapírszámla-vez etõ állít ki) a közgyûlés napján és helyszínén, a közgyûlés megkezdése elõtt legkésõbb 9.45 óráig bemutatják a regisztrációnál.
A fentiek szerinti eljárás szabályszerû megvalósítása esetén minden részvény névértékének 1000 Ft-ja egy szavazatra jogosít a közgyûlésen. A fentiektõl eltérõen igazolt részvényesi jogcím esetén csupán szavazati jog nélküli közgyûlési részvételre van lehetõség.
A közgyûlés határozatképtelenség e esetén az igazgatóság a megismétlendõ közgyûlést változatlan helyszínre és napirenddel 2005. április 11. napjának 10.30 órájára hívja össze. A megismételt közgyûlés az eredeti napirenden szereplõ kérdésekben, a megjelent részvényesek által képviselt szavazatok számára tekintet nélkül határozatképes.
A Pick Szeged Rt. igazgatósága
.
.
A Pick Szeged Rt. 2005. 04. 11-i közgyûlési meghívójának új napirendi pontokkal történõ kiegészítése
.
A Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem Részvénytársaság (székhely: 6725 Szeged, Szabadkai út 18.) igazgatósága a társaság rendkívüli közgyûlését 2005. április 11. napjának 10.00 órájára hívta össze 1119 Budapest, Fehérvári út 179. (Hotel Ventura) helyszínnel, amely a Magyar Tõkepiac és a Napi Gazdaság 2005. március 9-i számában meghirdetésre került.
A Pick Szeged Rt. igazgatósága ezúton értesíti a tisztelt részvényeseit, hogy a Gt. 230. § (1) bekezdésén alapuló, szabályszerûen elõterjesztett részvényesi indítványra az igazgatóság felvette a társaság 2005. április 11-i rendkívüli közgyûlésének napirendjébe az alábbi napirendi pontokat:
1. Alapszabály-módosítá s a már meghirdetett [a) pont] tevékenységi körön kívül az alábbiakban:
b) Az egyes határozatok meghozatalára vonatkozó speciális szabályok kiegészítése (alapszabály 17.2.2.)
c) Cégjegyzésre jogosultság módosítása (alapszabály 32.1.) (Az alapszabály módosításának elfogadásához 3/4-es többség szükséges.)
2. Az igazgatóság tagjainak visszahívása
3. A felügyelõbizottság tagjainak visszahívása
4. Igazgatósági tagok megválasztása
5. Felügyelõbizottsági tagok megválasztása, díjazás megállapítása
A társaság rendkívüli közgyûlésének minden egyéb feltétele a 2005. március 9-i közzétételnek megfelelõen változatlan marad.
A Pick Szeged Rt.
igazgatósága
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
Törölt felhasználó 2007. 03. 01. 08:21
Előzmény: #79  Törölt felhasználó
#88
Nem alkotmányellenes a kiszorítás

2007.02.28 14:54
Nem találta alkotmányellenesnek a tőkepiaci kiszorítás intézményét az Alkotmánybíróság. A kisrészvényesek által közel tíz éve várt döntést, ez év február 12-ei teljes ülésén hozta meg a taláros testület. Az AB honlapján olvasható határozatból kiderül, a kiszorítást a kisrészvényeseknek biztosított felajánlási jog és a nagyrészvényest megillető vételi jog kölcsönösségére, valamint az azonnali és méltányos kártalanítási szabályok meglétére tekintettel tartja rendben lévőnek az AB.

A TEBÉSZ közleménye szerint a tőkepiaci kiszorítás intézményét - vagyis amikor a 90% feletti tulajdonos a kistulajdonos akarata ellenére is megszerezheti azok részvényeit - bevezetése óta támadják a kisrészvényesek. Igazságtalannak tartják azt az elvet, miszerint csak azon az alapon, hogy valaki nagy, megfoszthassa tulajdonuktól a kicsiket. A hivatalosan vételi jognak nevezett lehetőséggel 2006 végéig csak akkor lehetet élni, ha a többségi tulajdonos a kötelezően előírt felvásárlási ajánlat során jutott 90%-fölé, ez évtől azonban már nem a részvényszerzés módja, csak annak mértéke lett a mérvadó. Az idők folyamán finomodott az ellenérték kiszámításának rendje is.

Forrás: www.portfolio.hu
Törölt felhasználó 2006. 12. 19. 10:14
#87
Leisztinger Tamás pályaképe - I.: A kis gömböc

link

Az ország egyik legsikeresebb cégfelvásárlója. Épp egy évtizede, 26 évesen lépett be a kárpótlási üzletbe, hogy aztán villámgyorsan megjelenjen a szállodaipari és a gyógyszer-kereskedelmi privatizációban, majd befolyása alá hajtson egykori és jelenlegi tõzsdei, illetve tõzsdén kívüli cégeket. Vegyes konszernje, az Arago Holding Befektetési Rt. néhány év alatt a legismertebb hazai kockázatitõke-társasággá nõtte ki magát. Kétrészes írásunk elsõ felében pályája 1999-ig terjedõ szakaszáról lesz szó.

Leisztinger Tamás az új gazdasági mechanizmus évében született, egy terézvárosi értelmiségi családban. Az édesapa az Orion gyárban dolgozott villamosmérnökként, édesanyja fogszakorvos. Karrierje az elmondások szerint magától értetõdõen vezetett az iskolai matek- és fizikaversenyeken elért sikerektõl az ELTE TTK elméleti fizika szakáig. Forrásaink egyöntetûen kivételesen okos, eleven gondolkodású emberként jellemezték, akit a játék és a kihívás vonz - legyen szó egy cég bekebelezésérõl, egy fogós sakkfeladványról vagy épp a bioenergiával mûködõ Egely-kerék tudományos cáfolatáról. A nyilvánosságot kerülõ fiatalember azt hangoztatja, hogy az egyetem mellett taxizásból tartotta fent magát; mi úgy tudjuk, a korszak más jellegzetes foglalatosságai sem álltak tõle távol: gépkocsikat hozott be külföldrõl, lakóingatlanokat közvetített a fõvárosban, számítógép-alkatrészekkel kereskedett. Elsõ "rendes" irodája állítólag a Pixel-Graphics Számítástechnikai Kft. (Pixel-G) Balassi Bálint utcai központjában volt (ez ma a HBW Expressz Takarékszövetkezet fiókja). A céget végzõs mûegyetemista tankörtársak alapították a rendszerváltás hajnalán. (Fáy Zsolt ügyvezetõvel, Farkas Gáborral és Rostás Attilával Leisztinger 1991 után közösen jegyezte a No-com Kft.-t. A Pixel-G tagja volt még Barczi Imre és Gerényi Gábor is, akik késõbb az Internetto nevû internetes portál megszületésénél is bábáskodtak.) A Sony és a Microsoft magyarországi megjelenéséig a társaság multimédiás szoftvereket, hang- és képi megoldásokat kínált, továbbá televíziós stúdiókat szerelt fel a Sony Broadcast hazai képviselõjeként, illetve Amerikából szállított be irodai és üzleti szoftvereket. 1994-ben félmilliárdos árbevételt realizáltak, ez volt számukra a csúcs. Leisztinger 1993 novemberében társult a cégbe: ezt követõen a vidéki stúdiókkal tárgyalt, és finn faházakat árult. A számítógépes multik bejövetelével új húzóágazat után kellett nézni: ekkor került a képbe a kárpótlási üzlet.

Anyajegyek

A Leisztinger-birodalom gyökerei 1994-95-re nyúlnak vissza, amikor javában folyt az állami tulajdon értékesítése kárpótlási jegy (kpj) ellenében. Ez idõ tájt alakultak sorra a kpj-hasznosítók is, amelyek jórészt az értékpapír-vásárláshoz kapcsolódó adókedvezmények, valamint adókerülési kiskapuk kihasználására szervezõdtek. (Lásd Jegyek és hasznosítók címû keretes írásunkat.) Csak a társaságok töredéke gondolt arra, hogy ténylegesen begyûjtse, megforgassa és befektesse a kpj-t: e kisebbség abból az ábrándos ideából indult ki, hogy a tízezer forintos névértékû jegy - amit a piacon megkaphattak 3-4 ezerért - valamikor (valakiknek) a kamattal megnövelt értéket, vagyis tizenhétezer-négyszáz forintot fog érni. A megérzés összekapcsolódott azzal a számítással, hogy jöhet bármilyen politikai kurzus, annak vagyont (állami vállalatok részvényeit) kell tenni a kárpótlás mögé, különben összeomlik az árfolyam, és ez a kárpótlás politikai kudarcának nyílt beismerése lenne. A kérdés csak az volt, hogy mikor és milyen vagyonelemeket hirdetnek még, és kik állnak rá véletlenül készen - mobilizálható kpj-csomaggal a zsebükben.

A HB Westminster Kárpótlásijegy Befektetõ Rt. (HBW I) 1994 szeptemberében jött létre, nyilvános részvénykibocsátással. Az emissziót a "sikerre való tekintettel" az alapítók - a Pixel-G-bõl Fáy, Rostás és Leisztinger - fél éven belül megismételték. A cég irányításának a megszerzését, melyhez a tõke töredéke (0,01-0,02 százalék) is elégnek bizonyult, szavazatelsõbbségi részvényekkel biztosították maguknak. A HB Westminster gyors megtérülésû üzleteket bonyolított: kpj-t adott el privatizációs lízingben részt vevõ cégeknek (például a Suzuki egyik hazai beszállítójának), illetve állami résztulajdonokat vett és adott tovább 20-25 százalékpontos biztos nyereséggel (például a Ganz Holdingot, a Baranyakert). Arról, hogy másfél év után miért szakítottak egymással a HBW I tulajdonosai, nem sikerült az érintetteket megkérdeznünk. Egy forrásunk szerint az alapítók befektetési filozófiája különbözött: Fáyék bankot akartak, míg Leisztinger gyorsan szeretett volna extraprofitot szerezni, "mint Richard Gere a Pretty Womanben" - felvásárlással, reorganizációval, eladással. Más úgy véli, prudenciális okokból került sor a válásra: nem vette volna jól ki magát, ha hasonló néven mûködik egy takarékszövetkezet - a HBW Expressz - és egy hiperaktív befektetési holding. (Tény: 1996 õszén a Leisztinger befolyása alá került Pannon Váltó is részt vett abban a konzorciumban, amely a Polgári Bankot szerette volna privatizálni, de a bankfelügyelet a bankalapítási kérelmet a nem megnyugtató tulajdonosi háttér miatt visszautasította.)

Leisztinger 1995-96-ban "önállósult": októberben a vezetésével és a névadó-alapító 50 százalékos befolyásával létrehozta a HB Westminster II. Rt.-t (HBW II), melyet aztán 1996 júniusában Dominique-Francois Jean Arago francia matematikus-fizikusról nevezett el. A HBW II 1995. július-szeptember közötti részvénykibocsátása során 13 ezer kisbefektetõ és 10 cég kpj-csomagját fogadta be. Leisztinger és társai mindössze hatmillió forint névértékû szavazatelsõbbségi részvény birtokában egyedül irányíthatták az 1,628 milliárd forint jegyzett tõkéjû céget - az Arago ezekbõl a milliókból indult. A kisrészvényesek rövidesen meglepve tapasztalták: a névértéken beszámított jegyeket piaci árfolyamra értékelték le. Vagyis jegyhasznosító részvényeik rögtön veszítettek az értékükbõl, az osztalékból a késõbbiekben - ha egyáltalán volt - korlátozottan részesültek.

Az Aragót mûködése alapján kockázatitõke-társaságként lehetne definiálni, amely észreveszi, ha a piacon egy cég alulértékelt: gyors felvásárlással "bemegy", majd jó áron továbbértékesíti. Másrészt olyan cégekbe fektet, ahol a tulajdonosi szerkezet lehetõvé teszi, hogy viszonylag alacsony stockkal is meghatározó befolyást szerezzen az irányításban: ha szükséges, elvégzi a fõként pénzügyekre kiterjedõ reorganizációt, s ezután a cégeket értékesíti, esetleg osztalék formájában veszi ki a befektetett tõkét, és a "lerongyolódott" társaság eladásából szerez extraprofitot. Az Aragóra jellemzõ, hogy a kiszemelt cégben annak éves közgyûlése elõtt valamivel kevesebb mint 33 százalékot birtokol - azért, hogy ne kelljen nyilvános vételi ajánlatot tennie -, az embereit beülteti a társaságok vezetõ testületeibe. Mindenkit biztosít, hogy a vállalati stratégiát változatlanul hagyja, barátságos viszonyra törekszik a menedzsmenttel, és a befektetést hosszú távra tervezi - aztán az élet rendszerint másképp alakul.

Az Arago különlegessége, hogy az akvizíciók méretéhez és számához viszonyítva viszonylag kevés saját tõkével és olykor óriási adósságokkal vágott bele a hódításokba, ráadásul Leisztinger a cégfelvásárlásokkal párhuzamosan az Aragóban is expanziós taktikát alkalmazott: a kisbefektetõk kiszorításával növelte a "baráti tulajdonban" lévõ üzletrészt. A likviditás javítására a kezdetektõl aktív tõzsdei pénzmenedzsmentet folytatott, adta-vette a társaságok részvényeit. Saját papírjai kibocsátásához és cseréjéhez, a csendes és gyors felvásárlásokhoz akár külön egy-egy ügyletre szervezõdõ, változó öszszetételû, jól mûködõ brókerkapcsolatokat használt (City, K&H Bróker, Cenzor, Procent, IE-New York, Concorde stb.): az ilyenekben Leisztinger "tõkepiaci szocializációja" okán eleve nem szenvedett hiányt. Elég csak a személyes kapcsolatokra utalni: Leisztinger volt felesége a Concorde egyik tulajdonosának, Borda Gábornak a testvére; a baráti körhöz tartozott Albrecht Ottó is, a tõzsde felvásárlásában a közelmúltban az Arago oldalán részt vevõ Cashline vezetõje; a City Bróker élén pedig az a Hülvely István állt, aki késõbb a Hunguest Hotels Rt. vezérigazgatója lett. Mindez persze nem jelenti azt, hogy egy-egy megbízást a szolgáltatók nem piaci áron nyertek el. Az Arago számára a diszkréció és a tõzsdei megbízások technikai lebonyolításánál is érvényesülõ önállóság volt a döntõ szempont. Az Arago sikere még így sem jöhetett volna létre megfelelõ banki háttér (Inter-Európa Bank, CIB, Raiffeisen) nélkül, amely a nagy tõkeigényû transzferek finanszírozását lehetõvé tette. Az Eravis-szállodalánc ingatlanai például banki fedezetként szolgáltak, és nem csak a mûködésükbõl származó eredményükkel támogatták a holding likviditását.

Leisztinger lényegében már 1995-96-ban kialakította annak a csapatnak a magját, amely a késõbbi cégvásárlásokat és a vagyon mûködtetését menedzselte. Bekerült a portfólióba a két legtartósabb befektetés: az Eravis és a Hunguest. Létrejött a cégeket szinte követhetetlen kereszttulajdonlásokkal egymáshoz láncoló, üzletrészcserékkel folyamatosan mozgásban tartott holding tulajdonosi szerkezete, melyben a döntési jogok a Leisztinger famíliánál összpontosultak. Kapcsolatba lépett számos - "kpj-vel kényszerkárpótolt" - települési önkormányzattal, ami a késõbbi cégfelvásárlásoknál is jól jöhetett, csakúgy, mint a fokozatosan kiépülõ, a legfelsõbb köröket is elérõ politikai kapcsolatok.

Az elsõ komfortérzés

A HBW II születése arra az idõpontra esik, amikor az ÁPV Rt. - készpénz és kpj ellenében - piacra dobta az Eravis Rt. 51,4 százalékos pakettjét. A közel 90 százalékban állami tulajdonú Eravis Rt. apportlistáján egykori munkás- és diákszállók voltak, köztük néhány egy-, két- és háromcsillagos hotel. Hasznosításukra korábban többfajta elképzelés született: a fõvárosi ingatlanokat hol szükség-, hol bérlakásoknak építették volna át, végül egy korábbi sikertelen próbálkozást követõen kitûzték a privatizációt. Mintha már a részvényjegyzési szabályokat is a HBW II-nek találták volna ki: a magán- és intézményi befektetõk közül elõnyben részesítették az alanyi kárpótoltakat, illetve az önkormányzatok és a mezõgazdasági szövetkezetek mellett a kpj-hasznosítókat. A HBW II még arra is ügyelt, hogy saját részvényesei között minél több legyen a kedvezményezetti körbõl, így az alanyi kárpótoltak számára elkülönített csomag megmaradt részére is lecsaphatott. (Kovács Kálmán, az Eravis-emisszióval megbízott K&H Bróker kibocsátási igazgatója, aki korábban az ÁVÜ Portfólió-menedzsment Igazgatóságán dolgozott, jelenleg pedig a Forrás Rt. vagyonkezelési igazgatója, 1996-99 között bent ült az Arago felügyelõbizottságában.) A HBW II elsõ körben az Eravis jegyzett tõkéjének 12,4 százalékát vásárolta fel: a Leisztingerhez köthetõ cégek részesedésüket az innen-onnan, a szintén tulajdonos fõvárosi önkormányzattól, kisbefektetõktõl 37,6 százalékot vásárló Domestore Kft. segítségével tornászták 50 százalékra. A Domestore-t a HBW II alapította - s mivel a törvény ekkor még nem zárta ki a közvetett tulajdonlást, és csak a részvénytársaságoknak írt elõ nyilvános ajánlattételi kötelezett-séget a kisbefektetõk felé, az üzlet nyélbe üttetett. Az Eravis megszerzésekor ismerhette meg Leisztinger nem egy késõbbi munkatársát. Az Eravis-menedzsment élén álló Karikás György, aki a rendszerváltás elõtt az építõipart minisztériumi fõosztályvezetõként felügyelte, kénytelen volt leszámolni tulajdonosi ambícióival. Ellenben a helyén maradhatott, amihez Csiha Judit akkori igazságügyi államtitkár (korábban a fõvárosi MSZP frakcióvezetõje, késõbb privatizációs miniszter) személyes közbenjárására is szükség volt, aki Karikást és Leisztingert is régebbrõl ismerte. Leisztinger valószínûleg az Eravis-üzlet révén találkozott a fõváros értékpapír-portfóliójának kezelésével megbízott Sasinszki Ágnessel, Angelusz Ivánnal és az elsõ kerületi fideszes képviselõ Törõ Imrével, akik késõbb a Hunguest megszerzésére alapított Aquincum Kárpótlásijegy Befektetési Rt. születésénél is ott voltak. Sasinszki azóta az Aragónál ragadt, több cégben is képviselte a holdingot. Az Eravis elsõ HBW II-s igazgatóságában feltûnt Hülvely István, aki a Dunaholdingnál és leányvállalatainál töltött be vezetõ pozíciókat (többek között a City Brókernél, melynek Leisztinger is ott ült a felügyelõbizottságában a HBW I-részvények kibocsátását követõen), és Gránicz János, az Arago késõbbi vezérigazgatója, aki Leisztinger jobbkezének számított. Az Eravis-akciót az Inter-Európa Bank hitelezte (sajtóértesülések szerint a többségi tulajdon megszerzése mintegy 800 millióba és 400 millió névértékû kpj-be került), melynek idõvel több munkatársa is az Arago és csatolt részei vezetõ testületeiben landolt, és aktívan részt vett egyes cégek reorganizációjában (Kálmán Zsolt, Takáts Imre).

Vidéki szálláshelyek

Szállodaipari portfólióját a fõként vidéki (Balaton-parti) ingatlanokkal rendelkezõ Hunguest hotellánccal kívánta országos méretûvé fejleszteni az Arago. Ám mielõtt megjelent volna a Hunguest háza táján, 1996 júliusában a Pannon Váltó Rt.-ben (PV) szerzett 33 százalékos részesedést.

Ebbe a cégbe az állam egy évvel korábban az önállóan eladhatatlan kisebbségi üzletrészeit helyezte el, s ez a társaság is a kárpótoltak, illetve a kpj-vel rendelkezõk számára jelentett volna befektetési lehetõséget. A kárpótlási jegyekért vásárolt PV-részvények egy csomagját azonban a PV menedzsmentje egy brókercégen keresztül begyûjtötte, és az általa alapított kft.-be helyezte el. A PV menedzsmentje aztán ezt a csomagot kínálta fel eladásra - a piaci ár fölött mindössze egy százalékkal - az Aragónak.

A PV-t a késõbbiekben a holding gyakorlatilag házi bankjává változtatta: befektetési és akvizíciós tevékenységeiket összehangolták, a PV portfóliójában a késõbbiekben javarészt az Arago-érdekeltséghez kötõdõ papírok landoltak. (Érdekesség, hogy az Arago cégjegyzésre jogosult tagja volt 1996. március-augusztus között a PV ügyvezetõje, az ÁVÜ-bõl indult Scheuer Gyula neje is.) A PV menedzsmentjébõl többen is megmaradtak az Arago-csoport közelében, köztük Zala László ügyvéd, a PV felügyelõbizottságának elnöke, akivel legutóbb a Kopaszi-gáton találkozhattunk az Arago érdekeltségû Öböl XI. Kft. ügyvezetõjeként. (Lásd: Láb az ajtórésben, Magyar Narancs, 2004. május 13.) Az Arago-csoport a PV-t is bevonta abba a konzorciumba, amely decemberben a szállodalánc üzemeltetését felügyelõ társaságban vásárolt jelentõs befolyást.

A Hunguest "megszerzésére" alakult konzorcium (Eravis, PV és a 868 millió forintos jegyzett tõkéjû Aquincum Kárpótlásijegy Befektetési Rt.) egy héttel 1996 karácsonya elõtt szerzett 50 százalékos tulajdonhányadot a Hunguest által alapított Hunguest Hotels Rt.-ben (HH), melybe korábban apportként bevitték a 36 vidéki szállodát üzemeltetõ 25 kft.-t. A helyzetet bonyolította, hogy a Hunguest Rt.-nek csak a kezelésében, és nem a tulajdonában volt az egykori szakszervezeti üdülõvagyon, amelynek húsz évre szóló üzemeltetési jogát a Népjóléti Minisztérium felügyelete alá tartozó Magyar Nemzeti Üdültetési Alapítványtól (MNÜA) kapta meg.

A konzorcium birtokába a hírek szerint 150-200 százalékos árfolyamon jutott a 850 millió forintos jegyzett tõkéjû cég fele, amit azonnal 1,2 milliárdos névértéken végrehajtott tõkeemelés követett. Hogy az Eravis a rá esõ 6-800 milliót például mibõl fizette, a tranzakció során nem derült ki.

Egy 2001. januári állami számvevõszéki vizsgálat ugyanakkor arról számolt be, hogy a vevõknek szinte semmibe sem került a pénzügyi mûvelet, mert a Hunguest Rt. a bevételt az Arago-csoport részvényeinek vásárlásaira fordította viszsza. (Errõl szól Szociális alapon címû keretes írásunk.) Az Eravis- és a Hunguest-szállodalánc hitelbõl, ingatlaneladásból és a mûködési eredménybõl származó bevételek segítségével nagyszabású modernizáción esett át - új hoteleket is vásároltak, legutóbb épp Szerbia-Montenegróban (2004. május). 2000-ben a két céget egybeolvasztották: a HH megkapta üzemeltetésre az Eravis szállodáit bérleti díj fizetése ellenében, az Eravis pedig az Arago-csoport mindössze hét fõvel mûködõ vagyonkezelõ cégévé alakult. (Karikás György, az Eravis hároméves rekonstrukciós programját megtervezõ vezérigazgató lemondott, és az Élelmiszer-ipari Minõség-ellenõrzõ Intézet élére távozott.)

A patikamérleg nyelve

Leisztinger a szállodaipart követõen a gyógyszer-nagykereskedelembe fektetett. A gyógyszertár-privatizáció (beleértve a patikákat ellátó megyei gyógyszertári központok magánkézbe adását) a hazai ágazati privatizációktól eltérõen decentralizáltan, önkormányzati hatáskörbe utalva ment végbe. A tömeges eladások igazából csak 1996-ban indultak meg, mert az ÁVÜ és az önkormányzatok öt éven át nem tudtak dûlõre jutni, hogy kit illet a vagyon, amit aztán még el kellett osztani a megyei és a települési önkormányzatok között. Az Arago Holding a nyilvános cégadatok szerint 1997 áprilisában lépett a patikapiacra Délkelet- és Délnyugat-Magyarországon. Mivel a szegediekkel nem tudott dûlõre jutni a város Heliomed-pakettjének eladásáról, a fõ felvonulási terület Zala megye lett. Itt viszont az a "szerencsés" helyzet állt elõ, hogy az önkormányzatok nem választották le és adták oda a patikusoknak a gyógyszertárak mûködtetési jogát, hanem azt a befektetõ kaphatta meg a gyógyszertári központokkal együtt. Nyáron a holding a Pharmaco Rt.-ben (Vas) és a Gyõr-Moson-Sopron megyei Gyógyszerkereskedelmi Rt.-ben is meghatározó tulajdont szerzett, majd fúzióval létrehozta a Westpharma Rt.-t. (Az igazgatóságba bekerült Szendrényi Lajos, az akkori népjóléti tárca gyógyszerügyi fõosztályának volt vezetõje.) A Westpharma Vasban és Zalában maga értékesíthette a patikákat, míg Gyõr-Moson-Sopronban az önkormányzatok "visszabízták" rá az üzemeltetést a privatizáció végéig. Leisztinger felismerte: ilyen feltételek között a gyógyszerforgalmazást célszerû értékesítési láncba felfûzni a gyártótól a kiskereskedõig, még ha ez ellenkezik is a gyógyszerészek személyi jogával (1994. évi XIV. tv.), amely a vállalkozói és szakmai szabadságukat volt hivatva biztosítani - és az elgondolás versenyjogilag is kérdésesnek tûnt. A "westpharmások" a munkáltatói (és az ingatlanra vonatkozó tulajdonosi) pozícióikat kihasználva diktátumszerû szerzõdésekkel kötötték be magukat a patikákba: mivel a patikusok saját vagyonukból a haszonbérleti és a tulajdoni jogot nem tudták megfizetni, többségi tulajdonosként Aragóhoz kötõdõ cégek (Cirrus Rt., Quadron Kft.) jelentek meg a patikusok bt.-jében kültagként, melyben a beltag 26 százalékos tulajdonrésszel (és teljes körû felelõsséggel) bírt. Sok esetben az önkormányzatok érdekei egybeestek a Westpharmáéval, hiszen tulajdonosként a lehetõ legnagyobb bevételt szerettek volna kapni a patikákért. Az ingatlan kikiáltási árától megrémült gyógyszerészeknek a Westpharma készfizetõi kezességet ajánlott - a leírt feltételekkel. Az ügyekrõl 1998 tavaszán értesült a Magyar Gyógyszerész Kamara, mely egész nyáron tárgyalt a Westpharmával a helyzet rendezésérõl. Noha Leisztinger saját állítása szerint hosszú távra tervezett a gyógyszer-kereskedelemben, 1999 júniusában értékesítette érdekeltségeit a stuttgarti székhelyû PB Pharmának - sajtóhírek szerint kb. hatmilliárd forintért. Azt, hogy ennek volt-e köze a patikusok ellenállásához, nehéz megállapítani - mindenesetre a készpénz jól jött a Zalakerámiában 1999 tavaszán szerzett részesedés növeléséhez. Az Arago megjelenése a gyógyszer-kereskedelemben elõsegítette a vertikális koncentrációt, mely német multik (UTA Pharma, Phoenix Pharma) belépésével folytatódott.

Fél év a zaciban

A Westpharma-sztorival párhuzamosan zajlott a BÁV Bizományi Kereskedõház Rt. felvásárlási kísérlete. A BÁV-ról az 1998-as országgyûlési választások utáni elsõ gyorsjelentés különös képet festett, mivel a megnövekedett árbevétellel szemben csökkenõ eredmény állt. Ugyanakkor kitudódott, hogy a társaság a kampány idején az MSZP-nek és az MSZOSZ-nek is pénzt juttatott különbözõ gyanús jogcímeken. A hibás gazdálkodás nem tett jót az árfolyamnak, a törvénytelen pártfinanszírozásra utaló jelek pedig minden késõbbi, BÁV-ot érintõ spekulációnak politikai színezetet kölcsönöztek. Így annak ellenére, hogy a BÁV zálogtevékenysége rendkívül jövedelmezõ, a cég ingatlanportfóliója pedig figyelemre méltó volt, a részvények 1998 augusztusában alacsony forgalom mellett mindössze 110-120 százalékon mozogtak. Szeptemberben az árfolyam megugrása nyilvánvalóvá tette: ez több befektetõnek is szemet szúrt. Leisztinger októberben tett nyilvános ajánlatot, és elsõ körben közel 20 százaléknyi BÁV-részvényt sikerült is megszereznie, melynek révén - nagyjából felesben a fõ tulajdonos Magyar Fejlesztési Bankkal - képviselõket delegálhatott a BÁV vezetõ testületeibe. Januárig az érdekeltségein keresztül (Arago, PV, Eravis) részesedését 50 százalék fölé tornászta, mire az MFB - határozott kormányzati parancsra, a menedzsment radikális cseréjét követõen - bekeményített, és megpróbálta tárgyalásra bírni a holdingot résztulajdona eladásáról. Leisztinger az erõsödõ nyomásra - APEH-vizsgálat, a Hunguest Hotels részére az MFB által folyósított, hosszú lejáratú rekonstrukciós hitel felfüggesztése - végül kénytelen volt eladni a csomagot, amely a BÁV visszaállamosítását követõen a 2002-es választások elõtt egy Fidesz közeli céghez vándorolt. A sajtóhírek szerint Leisztinger az értékesítéssel sem járt rosszul: az MFB a részvények darabjáért 2800 forintot (2,8 milliárdot) fizetett, és ezzel 800 millió forint körüli nyereségre tett szert.

A BÁV körüli féléves versenyláz a Horn-kormány idején megtollasodott vállalkozót szélesebb körben is ismertté tette - elsõsorban Simicska Lajos akkori APEH-elnöknek köszönhetõen, aki a piaci híresztelések szerint megértette Leisztingerrel, hogy jobban jár, ha viszszaadja a bizományit az államnak. (A sors különös fintora, hogy ma telekszomszédok a XI. kerületben. De errõl késõbb.) A tõzsde- és gazdasági hírekre kevésbé fogékony újságolvasónak ekkor tûnhetett fel, hogy létezik az Arago, és hogy addigi három éve alatt milyen tekintélyes méretûvé terebélyesedett. 1998 végén a holding és csatolt részei - az Eravis, a HH, a Westpharma és a BÁV - konszolidált vagyona meghaladta a 10 milliárd, árbevétele pedig a 40 milliárd forintot.

Bogár Zsolt

(A következõ részben folytatjuk a cégtörténetet, és feltérképezzük Leisztinger politikai hátországát.)

Jegyek és hasznosítók

A kárpótlási jegynek szabad utat engedõ elsõ kárpótlási törvényt (1991. XXV.) a Fidesz kivételével az összes párt megszavazta. (Igaz, a föld reprivatizációját megfúró törvény az FKGP szakadását idézte elõ.) A kpj-t szabadon forgatható állami értékpapírként definiálták, amiért állami tulajdonú üzletrészeket, részvényeket, termõföldet, állami és önkormányzati lakást lehetett vásárolni, E-hitel felvételekor saját erõként lehetett felhasználni vagy életjáradékot igényelni. A kárpótlással végtelen történet vette kezdetét: az ágazatra komoly állami és magánintézményi szféra telepedett, melynek érdekében állt a kárpótlási üzlet folytatása, a jogosultak körének a kiszélesítése (n+1 számú kárpótási törvény elfogadása).

Noha a jegy forgatható volt, az alapvetõ technikai-biztonsági feltételekre sem ügyelt az állam: nem készült pontos nyilvántartás a kiadott, a letétben lévõ és az állam tulajdonába visszakerült, megsemmisítésre váró jegyekrõl. Mindezzel ráadásul egy másodlagos forgalmazásban is érdekelt brókercéget, a Budapesti Értékpapír és Befektetési (BÉB) Rt.-t bízták meg, amely több tízmilliárd forint értékû jegy elszámolásával maradt adós - ma sem lehet pontosan tudni, hogy hány jegyet adtak ki és mennyi van még forgalomban. A kárpótlás konstrukciós hibája már az elején a felszínre került: nem találkozott a "fókuszcsoport" (alanyi kárpótoltak, illetve a törvény értelmében "kényszerelfogadó" önkormányzatok, tsz-ek, a nyugdíjbiztosító) túlnyomó többségének igényeivel, amely nem vagyont, hanem készpénzt látott volna szívesen. A kpj-t épp a likviditását javítandó vitték a tõzsdére, ahol megkezdõdött a politika számára katasztrofális árfolyam-lemorzsolódás.

Innen kezdve az lebegett a döntéshozók szeme elõtt, hogy minél elõbb lezárják a kárpótlási históriát. Az állami vállalatok eladása nyilvános kpj-részvénycserés akciók vagy pályáztatás során, valamint az állami befektetési alapok létrehozása mind azt a célt szolgálták, hogy a jegyeket minél hamarabb felszívják a piacról. Ebben lettek volna szövetségesek a kpj-hasznosítók is, de jelentõs részüket csak az adófizetési kötelezettség kikerülése vezette: a kpj-tulajdonosok formálisan eladták jegyeiket a társaságoknak, és pénzükért jegyhasznosítói részvényt vettek, a tranzakcióról az APEH felé pedig igazolást kaptak. Valójában nem történt készpénzmozgás, de az szja-kedvezmény (az adóalap csökkenthetõsége) csak készpénzfizetés esetén járt. (A kpj-t a tulajok aztán a szabad piacon pénzzé tették.) A jegyhasznosítónak a költségoldalon érte meg, hiszen veszteséget termelt, mihelyt a "befogadott jegyeket" a forgalmi névértéknek megfelelõen könyvelte el.

A közel harminc kpj-hasznosító ennek ellenére összességében 13-15 milliárdnyi jegyet használt föl állami vagyon megvásárlására. 1992-97 között majd 70 társaság 70 milliárd forintnyi részvénye került a piacra a jegycserék során, ami arra utal, hogy az átváltási aránytól és a fizetési konstrukciótól (kpj- vagy kpj+készpénz-részvény csere) függetlenül is jelentõs mennyiség koncentrálódhatott a kpj-hasznosítók környékén. Mindez jól jellemzi azt az illúziót is, amit a politika kergetett: hogy ti. az elsõdleges kárpótoltakat meg kell védeni a spekulánsokkal szemben. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy-két éven belül a jegyek többsége már nem az alanyi kárpótoltaknál volt. (Az óvintézkedések kijátszására terjedt el például a jegyzéseknél a bérsorbanállás.) A részvénycserére felajánlott üzletrészek között 1997 elõtt több olyan akadt, melyre - mai szemmel érthetetlen módon - alig akadt érdeklõdés - Budapest Bank, OTP, Mol -, ugyanakkor nagy siker volt az Inter-Európa, a Csemege-Meinl, a Balaton Fûszért, a Domus, a Globus, a Primagáz, Graboplast stb. 1996-ban csak két társaságot értékesítettek jegycserés privatizációval: az Eravist és a Pannon Váltót. A vevõk Leisztinger Tamás cégei voltak.

Szociális alapon

Az Állami Számvevõszék (ÁSZ) a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) gazdálkodásáról szóló 2001. januári jelentésében részletesen vizsgálta az üdülõvagyon privatizációját. Megállapította, hogy a költségvetésnek nem származott belõle bevétele, sõt a mûködtetésre, illetve a szociális turizmus támogatására adott hatmilliárd forintból a vagyon kezelésére alapított Hunguest Rt. mindössze 150 milliót költött kedvezményes üdültetés finanszírozására. Az ÁSZ szerint az MNÜA fokozatosan elvesztette az egykor 365 ingatlanból álló vagyon feletti rendelkezési jogát. A kuratórium és a vagyonkezelõje közötti szerzõdés (1993) elmulasztotta szabályozni a Hunguest Rt. befizetési kötelezettségét, így a mûködésbõl származó bevételeket a Hunguest Rt. saját célra használhatta. A cég 1996 májusában húszmillió forint alaptõkével megalapította a HH-t, melybe augusztusban apportként bevitte az egyes üdülõk üzemeltetésére létrehozott kft.-k eszközeit, és egyidejûleg tõkét emelt (658 millió forint értékben). Ebbe a cégbe szállt be az Eravis vezette konzorcium 1996 decemberében.

A fizetési konstrukció a következõ módon alakult: a HH 16 éves futamidejû, 24 százalékos kamatozású kötvényeket bocsátott ki 1,2 milliárd értékben, amit az Eravis-csoport jegyzett le. Ugyanazon a napon a HH a kötvényekért kapott pénzbõl üzletrészt vásárolt a konzorcium szatellitcégeiben (Domestore, Cirrus) - a HH-ban lévõ tulajdonosi arányok módosulása nélkül. (A HH, melyben az Eravis-csoport került többségbe, a kötvényeket a további kamatveszteség elkerülése érdekében - az ÁSZ-vizsgálatot követõen - visszavásárolta.) 1998-ban az MNÜA kuratóriuma az egyes üzemeltetõ kft.-kbe apportálta a tulajdonosi jogokat, hogy legyen banki fedezet az ingatlanrekonstrukció végrehajtására. Az MNÜA az így szerzett üzletrészeket a Hunguest Rt.-nek adta át, melyeknek ezáltal a HH is kisebbségi tulajdonosává vált. Üzletrészcserékkel aztán a HH és a Hunguest tiszta tulajdonú kft.-ket alakított ki.

A Hunguest a stratégiai döntések jogát is kiengedte kezébõl, amikor a befektetõ megjelenésével a mérleg nyelvét jelentõ 1,76 százalékot a HH-ból kiszervezte a Hunguest Management Tõkebefektetési Kft.-be, melynek kizárólagos tagja 1997. március vége óta "a Leisztinger Tamás által képviselt tulajdonközösség". A Hunguest-szállodák privatizációs ügyében folytatott nyomozást, melynek során három Hunguest-vezetõt (Kovács Imre elnök-vezérigazgató, Képes Csaba és Jávor Miklós) is rövid idõre õrizetbe vettek, az ORFK Szervezett Bûnözés Elleni Igazgatósága 2002 szeptemberében megszüntette.

A birodalom

A 13 ezer kisbefektetõ közremûködésével alapított, a tárgyalt idõszak végére 2,8 milliárd forint alaptõkéjû Arago Holding fõ tulajdonosa saját leányvállalata, a Domestore Kft., melyet Leisztinger Tamás és édesanyja, Wobeczky Judit jegyez. 1999 végén az Arago tulajdoni részesedése a Domestore-ban 55,8 százalék volt, a Domestore pedig legalább 42,65 százalékát birtokolta az Arago részvényeinek (a szavazati jogok 63,48 százalékát). Az Arago mindig is részesedett a Domestore Kft.-ben változó arányban, ahogy minden vállalat, amelyben az Arago részesedést szerzett, átmenetileg tulajdonolta - szintén változó mértékben, ahogy a holdingon belüli tõkeátcsoportosítás megkövetelte - a Domestore Kft.-t.

Bogár Zsolt (MANCS)
link

Törölt felhasználó 2006. 05. 05. 12:28
Előzmény: #85  Törölt felhasználó
#86
... na az ilyen húzásokért útálom a Csányiféléket....

Panamai cég a Pick megvásárlása mögött
2006. május 5., péntek, 7:47

A Fővárosi Bíróság jogerős ítéletében megalapozottnak találta a pénzügyi felügyelet azon vélekedését, miszerint Csarodai János, illetve Brazsák József tavaly törvénysértő módon, összehangoltan tett ajánlatot a Pick 32-32 százalékára.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) honlapján közzétett februári ítélet az érintett cégeket és személyeket csak betűkkel jelöli. A pakett utóbb a két magánszemélytől Csányi Sándor OTP Bank-vezér cégéhez, a Délhúshoz került, amely sikeres felvásárlási ajánlata nyomán teljesen bekebelezte a Picket. A Délhús tranzakcióit a felügyelet engedélyezte, tehát a vita nem erről szólt - írta a Népszabadság a Heti Világgazdaság cikkére hivatkozva.

A PSZÁF kiderítette: a két magánszemély a részvényvásárláshoz egy panamai céghez tartozó spanyol társaságtól egyazon napon, egyazon feltételekkel 4,65 illetve 4,4 millió euró kölcsönt vett fel. A spanyol cég, amelynek nincs engedélye üzletszerű hitelnyújtásra, a pénz jó részét a panamaiaktól kapta. A két üzletember tanácsadónak egyazon napon ugyanazt a bankot kérte fel, bankszámlaszámuk egymást követi. E bizonyítékok alapján Csarodainak és Brazsáknak meg kell fizetnie a felügyelet által kirótt 50-50 millió forint büntetést.

A PSZÁF ugyanakkor láthatólag annak nem jutott a végére, a két magánszemély kinek a megbízásából is cselekedhetett. Így marad az állítás, miszerint teljesen önszántukból tévedtek hasonló útra, a számos egybeesés csak a véletlen műve. Több jel mutat ugyanakkor arra, hogy a megoldás valahol Csányi Sándor érdekkörének környékén keresendő. Amikor a két magánszemély megvette a cég kétharmadát, a fennmaradó harmad - a teljes irányítással együtt - már a Délhúsé volt.

A két magánszemély, bár fejenként egymilliárd forintot kockáztatott egy súlyosan veszteséges cég megvásárlására, nem érdeklődött a Pick pénzügyi helyzete iránt, nem kértek átvilágítást, nem volt befektetői szolgáltatójuk, ügyvédi képviselőjük, az eléjük tett szerződést pedig változtatás nélkül aláírták. Ezt követően a Délhús nyilvános ajánlat formájában, kicsi felárral megfejelve megvette tőlük a pakettet. A John I. Charody nevet is használó, ausztrál-magyar Csarodai János 2002-ben Csányi javaslatára került bele a Mol felügyelőbizottságába, most pedig a Pick igazgatósági tagja lett. Baráti kapcsolatukat egyikőjük sem tagadja.

A Pickhez hasonló nyílt részvénytársaságoknál 33 százalék fölé csak nyilvános vételi ajánlattal lehet kerülni. Ezt azonban a Délhús egy ideig sehogy sem akarta megtenni. A kép bizonyára tisztulna, ha kiderülne, ki is áll az ügyletet pénzelő panamai cég mögött.

A Pick a Délhús uralma alatt ismét nyereségessé vált. A Pick Szeged az idén konszolidáltan 48 milliárd forintot meghaladó árbevételt vár, 56,8 százalékkal többet a 2005-ös 30,6 milliárdnál. Közlése szerint az idei profitterv 750 millió forint, míg korábban 2005-ben még 543 millió forintos veszteségről adott számot. Az üzemi nyereség tavaly az előző évi hárommilliárdos veszteség és a tervezett 1,46 milliárd forintos deficittel szemben 648 millió forint nyereség lett.

[origo]

A cikket az alábbi címen találja az üzleti negyedben:
link
Törölt felhasználó 2006. 02. 14. 09:57
#85
"A társaság 2005. december 20-i közgyűlése Csarodai József urat az igazgatóság tagjává választotta."
-
Azt a Csarodait, aki korábban Pick részvényt vett, éppenhogy csak nem 1/3-nyit, majd tovább adta Csányinak, s akiről az derült ki, hogy nincs összefüggés a tranzakciók között... ...de akkor hogy-hogy igazgatósági tag lett, ha már se részvénye, se korábbról eredő bennfenntessége???

Persze ez a Felügyeletnek megint nem lesz feltűnő, azaz minden mehet a Leisztinger-Csányi-féle forgatókönyv szerint...

...s ne feledjük, Leisztinger Aragoja időközben a Picktől megvett ("kapott"?) Szegedi Paprikán is túladott már... ...minden bizonnyal itt tett szert a nyereségre, amit a Picknél még veszteségként könyvelt el...

Így lehet törvény szerint eljárva, erkölcsi értelemben véve lopni...

Köszönjük "urak", avagy az elvtársias szellem továbbél!?!
(S az ember még örül(ne), hogy hazai kézben marad néhány termelő egység, de lehet hogy a multi tisztességesebb gazda és vevő lenne (legalábbis ennél!))
Törölt felhasználó 2006. 02. 14. 09:51
#84
A PICK Szeged Rt. 2005. évi konszolidált gyorsjelentése

A nem auditált, teljes előzetes konszolidált mérleget és eredménykimutatást az 1. sz. melléklet tartalmazza.

A társaságnál bekövetkezett főbb változások 2005. II. fél évben

– A társaság tulajdonosi körében jelentős változás történt, a Délhús ZRt. által tett nyilvános vételi ajánlat 2005. szeptemberben lezárult, ezzel a Délhús ZRt. 98%-os tulajdonosi részesedést szerzett a PICK Szeged Rt.-ben.

– A Délhús Rt. kezdeményezte a tőkepiaci törvény által lehetővé tett, a megmaradó kisebbségi részesedések megszerzésére irányuló kiszorítási eljárást, mely megtörtént, ezzel a Délhús ZRt. 100%–1 részvény részesedést szerzett a vállalatban. Az ÁPV Rt. 1 db elsőbbégi részvénnyel rendelkezik.

– A Gazdasági Versenyhivatal a PICK Szeged Rt.-t a PICK hűségprogram 2005. január 1-jén történt módosítása során elkövetett fogyasztók megtévesztése miatt 5 millió Ft-ra bírságolta.

– A társaság májusban csoportos létszámleépítést jelentett be, melynek végrehajtása a III. negyedévben megtörtént.

– A társaság közgyűlése 2005. december 15-i ülésén döntött a társaság zártkörűvé alakulásáról – melyet a cégbíróság 2006. február 1-jén bejegyzett –, illetve döntött a társaság szétválásáról.

– A társaság 2005. december 20-i közgyűlése Csarodai József urat az igazgatóság tagjává választotta.

– A társaság a zártkörűvé alakulása után 2006. február 10-én kérelmezte a PSZÁF-tól a közzétételi kötelezettség alóli felmentését.

A gyorsjelentés a vállalatcsoport helyzetének megítéléséhez szükséges, jelentőséggel bíró információkat tartalmazza, az ebben szereplő adatok és állítások a valóságnak megfelelnek.

2006. február 13.

PICK Szeged Rt. Igazgatósága
Törölt felhasználó 2006. 02. 10. 09:32
#83
A PICK Szeged ZRt. közleménye zártkörűvé alakulás cégbírósági bejegyzéséről, és a nyilvánosságnak történő adatszolgáltatási kötelezettség alóli mentesítési kérelem benyújtásáról
.
A PICK Szeged Szalámigyár és Húsüzem Részvénytársaság (6725 Szeged, Szabadkai út 18.) mint kibocsátó ezúton ad tájékoztatást, hogy a cégbíróság végzése szerint - a 2005. dec. 15-i közgyűlés határozatának megfelelően - a társaság 2006. február 1-jétől zártkörűen működik tovább.
.
A társaság - tekintettel a fentiekre és arra, hogy mindössze két részvényese van - kérelmet nyújtott be a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez a nyilvánosságnak történő adatszolgáltatási kötelezettség alóli mentesítés céljából.
.
Kovács László s. k.
elnök-vezérigazgató
Törölt felhasználó 2006. 02. 08. 10:48
Előzmény: #79  Törölt felhasználó
#82
FELÜGYELETI ÁLLÁSPONT A BEFOLYÁSSZERZÉSRŐL

A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvénynek (Tpt) a nyilvános társaságokban történő befolyásszerzéssel kapcsolatos szabályai között, a 90 százalékot meghaladó szavazati joggal rendelkező ajánlattevő vételi jogának gyakorlása (más néven: kiszorítás) kapcsán a be nem nyújtott részvényekre vonatkozó rendelkezése, jelenleg kétféle értelmezésre is lehetőséget ad. Az egyik értelmezés szerint az ajánlattevőnek az érvénytelenített részvények vonatkozásában már nem áll fenn a kiszorítás alapján a vételi kötelezettsége, hanem a részvények értékesítése az érintett részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe tartozik. A Felügyelet álláspontja alapján ez az értelmezés – amelyet információk szerint jogerős bírói ítélet erősített meg a közelmúltban – nem járul hozzá a kiszorítás céljának megvalósulásához sem az ajánlattevő, sem a kiszorított részvényesek vonatkozásában. Az értelmezés a hazai jogrendszer – különösen a tulajdonjogi, polgári jogi, befektető-védelmi rendelkezések – alapelveivel sincs összhangban. Mindez elbizonytalanítja mind a magyar, mind a külföldi befektetőket a magyarországi befektetéseik kapcsán, és ezzel a hazai tőkepiac nemzetközi megítélését is hátrányosan befolyásolja. A Felügyelet fontosnak tartja, hogy a magyar tőkepiaci intézményrendszer megítélését ilyen jelentősen befolyásoló jogszabályi rendelkezéssel kapcsolatos felügyeleti véleményt a nyilvánosság megismerje. A hasonló, a befektetőkre hátrányos értelmezések kiküszöbölésére a Felügyelet kezdeményezte az érintett rendelkezés módosítását, amellyel a Pénzügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium is egyetértett. A jogszabályok alkalmazása során minden esetben messzemenően figyelembe kell venni a törvényi célokat: a tőkepiac fejlődését, nemzetközi versenyképessége javulásának elősegítését, átlátható működésének biztosítását és a befektetők védelmét. A Felügyelet bízik benne, hogy e törvényi célok megvalósítása a tőkepiac minden szereplőjének elsődleges érdeke, amelynek eléréséért közösen kell munkálkodni.
Törölt felhasználó 2006. 02. 08. 09:02
#81
Kíváncsi lennék, mint volt Pick részényes, hogy a Forrás (Aragó tulajdon) mennyiért vette meg annak idején a Picktől (akkor még Aragó - Leisztinger tulajdon) a Szegedi Paprika Rt. 100%-os részvénycsomagját, amiit időközben két lépésben értékesített...

...ugyebár az ezen szerzett minden (s nemcsak árfolyamnyereség) Forrás(Aradgó)-haszon, a volt Pick részvényeseket károsítja, károsította...

Ó, bár a PSZÁF lenne ilyen kíváncsi... ...annak ellenére, hogy valószínűsíthetően a törvény szövegének minden lépés megfelelt, legfeljebb annak szellemével, szándékával ellentétes!!!
Törölt felhasználó 2006. 01. 31. 15:07
#80
Törölt felhasználó 2006. 01. 06. 16:11
#79
Amit a vállalatfelvásárlásokról tudni kell ...(Megszûnt a kiszorítás lehetõsége - átmenetileg)
2006.01.06 09:30
.
Az Országgyûlés 2005. december 13. napján fogadta el a tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényt (\"Tpt.\") átfogóan módosító 2005. évi CLXXXVI törvényt (\"Törvény\"), amelynek megalkotásával a jogalkotó - többek között - a vállalatfelvásárlásokról szóló 2004/25/EK Irányelv (\" Takeover Irányelv\") rendelkezéseivel kívánta a hazai szabályozást összhangba hozni. A Törvény 2005. december 29-én került kihirdetésre, és az alább tárgyalt vállalatfelvásárlással összefüggõ rendelkezéseinek kivételével 2006. január 1-jén lépett hatályba. Alábbiakban, dr. Nemescsói András és dr. Posztl András, a Horváth és Társai DLA Weiss-Tessbach ügyvédeinek írásában a Törvény 2006. május 20-án hatályba lépõ vállalatfelvásárlásokkal összefüggõ rendelkezéseinek [Törvény 17-33. §] rövid összefoglalására kerül sor, kiemelve az új rendelkezések és a Tpt. jelenlegi (2006. május 19-ig hatályos) szabályai közötti legfontosabb eltéréseket.
.
.
.
Szigorúbb feltételek
.
1. Befolyásszerzés
.
A befolyásszerzés alapesetének meghatározása (szavazati jog megszerzése, származékos részvényügylet érvényesítése, jogutódláson alapuló részvényszerzés, szavazati arányok módosulása stb.) a Törvény által érdemben nem kerül átalakításra, azonban a Tpt. értelmezõ rendelkezései közé helyezõdik át [5. §]. A jelenleg hatályos Tpt. a befolyásszerzés alapesetén kívül befolyásszerzésként értékeli az egyes nevesített részvényesi megállapodásokat [65. § (2)], illetve az egymástól \"független\" részvényesek összehangolt magatartását [65. § (4)] is.
.
Az új szabályok alapján a befolyásszerzési esetkörök egyszerûsödnek, mivel a Törvény szerint (i) az összehangolt részvényesi magatartásba olvadnak bele a befolyásszerzés alapesetén kívüli korábbi befolyásszerzési esetkörök (pl. részvényesek közötti megállapodás a céltársaság egységes szempontú irányítására), és (ii) a továbbiakban azon szóbeli vagy írásbeli részvényesi megállapodások minõsülnek összehangolt részvényesi magatartásnak, amelyeknek célja a céltársaságban való befolyásszerzés, a céltársaság irányításának megszerzése, illetve egy vételi ajánlat meghiúsítása. Az összehangolt magatartással kapcsolatban a Törvény egyértelmûvé teszi azt a joggyakorlat által eddig is követett elvet, miszerint az összehangolással érintett részvényesek befolyása egybeszámítandó.
.
2. Elfogadási határidõ
.
Az ajánlatok elfogadására a részvényesek számára nyitva álló határidõ a jelenlegi 30-45 (+15) napról 30-65 napra változik.
.
3. Ajánlati ár
.
A Törvény a jelenleg hatályos elõírásoknál szigorúbban határozza meg a minimális ajánlattételi árat. Ezek szerint szabályozott piacra bevezetett részvények esetén az ajánlati árnak el kell érnie a benyújtást megelõzõ 180, illetve 360 nap - szabályozott piaconként külön-külön megállapított - forgalommal súlyozott tõzsdei átlagárát, továbbá az ajánlattevõ, illetve a kapcsolt személyek által a benyújtást megelõzõ 180 napon belül
(i) megkötött átruházási szerzõdésben szereplõ legmagasabb árat,
(ii) érvényesített vételi, visszavásárlási jog lehívási árának és díjának együttes értékét,
(iii) megkötött megállapodás szerinti vételi, visszavásárlási jog lehívási árának és díjának együttes értékét, valamint
(iv) megkötött megállapodás a szavazati jog összehangolt gyakorlásáért kapott ellenértet.
.
.
.
Védekezés és áttörés
.
.
4. Védekezés az ajánlat ellen
.
Élve a Takeover Irányelv által biztosított szabályozási mozgástérrel - a korábbi nyilvános szabályozási elképzeléssel ellentétben - a Törvény nem korlátozza a Takeover Irányelv által feltétlenül megköveteltnél nagyobb mértékben a céltársaságok igazgatóságának, illetve közgyûlésének ellenséges felvásárlásokkal szembeni védekezési lehetõségét, ugyanakkor lehetõvé teszi, hogy maguk a részvénytársaságok szûkítsék alapszabályukban a felvásárlásokkal szembeni védekezési mozgásterüket. Ennek eszköze lehet például a védekezéssel kapcsolatos döntés meghozatala során az alapszabályi, illetve részvényesi megállapodáson alapuló szavazati jogi korlátozások figyelmen kívül hagyásának elõírása.
.
5. Áttörés
.
A Törvény alapján a potenciális céltársaságok dönthetnek arról is, hogy alapszabályukban mennyire könnyítik, vagy nehezítik meg esetleges felvásárlásukat. A részvénytársaságok alapszabálya ugyanis a Törvény szerint rendelkezhet úgy, hogy az ajánlat elfogadására nyitva álló idõszakban a részvények átruházására vonatkozó alapszabályi vagy szerzõdéses megállapodások nem alkalmazhatók, ugyanakkor ezek a jogkövetkezmények nem állnak automatikusan, kötelezõ jelleggel be egy nyilvános vételi ajánlat megtételével.
.
A Törvény szerint a részvénytársaságok alapszabálya - a felvásárlást megkönnyítendõ - arról is rendelkezhet, hogy a vételi ajánlattételi eljárás során 75%-os befolyást szerzõ részvényes által az alapszabály módosítása, illetve az igazgatóság/felügyelõ bizottság átalakítása érdekében összehívott közgyûlésen nem alkalmazhatók a részvények átruházására, illetve a szavazati jogok gyakorlására vonatkozó alapszabályi, illetve szerzõdéses korlátozások.
.
.
.
A kiszorítás és a kisrészvényesek jogai
.
6. Kiszorítás
.
A Törvény hatálybalépésével változnak a kiszorításokra vonatkozó eljárások is. A Törvény szerint már nem szükséges, hogy az ajánlattevõ vételi ajánlat keretében lépje át a kiszorítási (vételi) jogát biztosító 90%-os befolyásszerzési határt, ugyanis erre további 90 nap áll rendelkezésére. A kiszorítás elõfeltételévé válik ugyanakkor, hogy az ajánlattevõ már a vételi ajánlat szövegében kifejezze kiszorítási szándékát, illetve, hogy a kiszorítás fedezetét igazolja a Felügyelet felé. A kiszorítás idõtartama a korábbi 30 napról három hónapra emelkedik.
.
A korábbiakhoz hasonló értelmezési (és jog-) viták megelõzése érdekében a Törvény - a korábbi elõírásoktól eltérõen - rögzíti, hogy a minimális kiszorítási ár a vételi ajánlattételi ár, illetve az egy részvényre esõ saját tõke értéke közül a magasabb azzal, hogy olyan társaságok esetében, ahol a számviteli jogszabályok alapján konszolidált éves beszámoló készítése kötelezõ, saját tõkén a konszolidált saját tõke értendõ.
.
A Törvény új alapokra helyezi a kiszorítás során részvényeiket át nem adó részvényesekkel kapcsolatos eljárást, és az át nem adott, és így érvénytelenített részvények helyett kibocsátott új részvények eddigi 6 hónapon belüli értékesítési kötelezettsége helyett azok ajánlattevõ rendelkezésre bocsátását írja elõ a céltársaság számára. Az új szabályok azonban továbbra sem tartalmaznak egyértelmû eligazítást a részvényeiket át nem adó volt részvényesekkel történõ anyagi elszámolás tekintetében.
.
7. A kisrészvényesek eladási joga
.
A Törvény fenntartja azt a korábbi rendelkezést, miszerint a kisrészvényeseket kiszorítási áron gyakorolható eladási jog illeti meg abban az esetben, amennyiben az ajánlattevõnek a céltársaságban fennálló befolyása az ajánlati eljárás lezárásakor eléri a 90%-ot.
.
Tekintettel arra, hogy a Törvény új elõírásai szerint az ajánlattevõ akkor is vételi jogot szerez a kisrészvényesek részvényei felett, amennyiben az ajánlati eljárás lezárását követõen, de 90 napon belül szerez 90%-ot meghaladó mértékû befolyást, a Törvény a kisrészvényesek számára sérelmes helyzetet teremt. Az ajánlattevõ (különösen egy önkéntes vételi ajánlat esetén) ugyanis az új rendelkezések szerint úgy szerezhet számára kiszorítást lehetõvé tevõ 90%-ot meghaladó befolyást, hogy ennek ellentételezéseként a kisrészvényesek eladási joga nem nyílik meg. A vételi ajánlatra tekintettel ráadásul elõfordulhat olyan helyzet, amikor e részvényesek a Gt. konszernjogi szabályai szerinti eladási jogukkal sem élhetnek, tehát méltányos áron történõ kiszállási lehetõség nélkül maradnak a céltársaság részvényesei.
.
.
.
Problematikus hatálybaléptetõ rendelkezések - Már tavasszal sor kerülhet a Tpt. módosítására
.
8. Hatálybalépés, hatályon kívül helyezés
.
A Törvény átmeneti és záró rendelkezései szerint a vállalatfelvásárlásokkal összefüggõ új rendelkezések [Törvény 17-33. §] 2006. május 20-án lépnek hatályba, azaz 2006. május 20-ig az új vállalatfelvásárlási elõírásokat nem kell, de nem is lehet alkalmazni. Ugyanezen rendelkezések szerint azonban Tpt. kiszorításra, illetve kisrészvényesek eladási jogára vonatkozó egyes rendelkezési [Tpt. 76. § (2)-(5)] már a Törvény hatálybalépésének napján, azaz 2006. január 1-jén hatályukat veszítették.
.
Mivel az új kiszorítással, illetve eladási joggal kapcsolatos elõírások csak 2006. május 20-án lépnek a korábbi - a Törvény által hatályon kívül helyezett - rendelkezések helyébe, 2006. január 1. és május 20. között (esetleges ismételt jogszabály-módosítás hiányában) nyilvánosan mûködõ részvénytársaságban történõ 90%-os befolyásszerzés esetén a befolyásszerzõ által kiszorítási jog, illetve a kisrészvényesek által eladási jog nem gyakorolható.
.
A Törvény 2006. január 1-jével (megfelelõ új rendelkezés nélkül) szintén hatályon kívül helyezte a Tpt. korábbi 78. §-át, amely szerint a befolyás növeléséhez nem kell ismételt vételi ajánlatot tenni abban az esetben, amennyiben az ajánlattételi értékhatárt elérõ mértékû befolyás megszerzésére korábban nyilvános vételi ajánlat keretében került sor. Mindez a 2006. január 1-jét követõ vállalatfelvásárlások, illetve nyilvános részvénytársaságokban történõ további befolyásszerzések tekintetében álláspontunk szerint igen komoly értelmezési nehézségeket (és ebbõl adódó jogi kockázatot) vonhat maga után.
.
A konzervatív értelmezés szerint nyilvános vételi ajánlat keretében 33 %-ot meghaladó befolyást szerzõ részvényes minden további befolyásszerzéséhez újabb nyilvános vételi ajánlat megtétele szükséges. Ha a jogalkalmazó hatóság, illetve a bíróságok ezt az értelmezést tekintenék iránymutatónak, saját részvény megszerzésébõl következõ bármilyen mértékû befolyás-növekedés nyomán vételi ajánlattételi kötelezettsége keletkezne minden olyan nagyrészvényesnek, amely korábban nyilvános vételi ajánlat keretében lépte át a releváns ajánlattételi küszöbértéket.
.
A kevésbé konzervatív értelmezés szerint ajánlattételi kötelezettség csak akkor keletkezne, ha a befolyását növelni szándékozó részvényes újabb befolyásszerzésének mértéke meghaladja a 25, illetve 33 %-ot.
.
A fentiekben ismertetett jogalkotási ellentmondások mielõbbi feloldása álláspontunk szerint valamennyi tõkepiaci szereplõ érdeke, és információink szerint a jogszabály-elõkészítésért felelõs Pénzügyminisztérium mindent megtesz annak érdekében, hogy erre törvénymódosítás útján még a kora tavasszal sor kerüljön.
.
.
9. Záró megjegyzések
.
A Törvényt a Takeover Irányelv rendelkezéseinek a magyar joggal való gyors megfeleltetése, valamint a korábbi szabályozás egyes ellentmondásainak feloldása miatt feltétlenül pozitívan kell értékelnünk, azonban a Törvénybõl fakadó újabb értelmezési kérdések a jövõben sem hagyják izgalmak nélkül a magyarországi nyilvános társaságok felvásárlása iránt érdeklõdõket.
.
dr. Nemescsói András, dr. Posztl András
Törölt felhasználó 2006. 01. 03. 09:42
#78
Törölt felhasználó 2005. 12. 16. 08:43
#77
Előbb szétlopták a Picket, majd trükkösen eladták, aztán áron alul megvásárolták a saját részvényeket, majd -a trükkös aragó eladás révén- kiszorították a többi részvényest tulajdonából (kényszereladás, mint az ötvenes években a kényszervágás), aztán az eddig sikertelen zárttá alakítás, s a cég 2Mrd Ft-tól való megfosztása (hiszen az új céget ki fogja majd követni (beolvad-e a Délhúsba), mi van vele, míg a Pick tovább zsugorodik... ...talán, ha nem Pick lenne a neve, már nem is lenne...)! S a zártkörűség hátránya, hogy többet nem hallunk a 'bűnszövetkezeti lépéssorozat' következő eseményéről, hiszen zárttá lett a társaság, a jogos tulajdonosok akarata ellenére, hiszen azokat kisemmizték!!!
.
Az aragó és Leisztinger sem volt rosszabb, pedig nagyon rossz volt és sokat ártott a Picknek és részvényeseinek, mint Csányi... ...most már nem csak a Pick-Délhús, Sole-Mizo termékeket, hanem az OTP környékét is kerülni fogom, mert aki ilyen gazságot tesz, másra is képes!!!
.
.
A PICK Szeged Rt. közleménye rendkívüli közgyűléséről
.
A PICK Szeged Szalámigyár és Húsüzem Részvénytársaság (6725 Szeged, Szabadkai út 18.) mint kibocsátó, a 2001. évi CXX. tv. (Tpt.) 54. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettsége alapján ezúton tájékoztatja a befektetőket, hogy a társaság 2005. december 15. napján rendkívüli közgyűlést tartott.
.
A közgyűlésen megjelent részvényesek a társaság által kibocsátott szavazásra jogosító részvények alapján gyakorolható 3 267 875 szavazat 100%-át képviselték. A közgyűlésen az alábbi határozatok születtek (kivonatosan):
.
A közgyűlés a részvényesek által érvényesen leadott szavazatok 100%-os igen szavazatával meghozott 22-23/2005. (XII. 15.) számú határozataival döntött a társaság zártkörűvé alakulásáról, és elfogadta a PICK Szeged Szalámigyár és Húsüzem Zártkörűen Működő Részvénytársaság alapító okiratát.
.
A közgyűlés a részvényesek által érvényesen leadott szavazatok 100%-os igen szavazatával meghozott 24/2005. (XII. 15.) számú határozatával döntött arról, hogy a társaság szétválik olyan módon, hogy a PICK Szeged Rt. változatlan társasági formában és tevékenységi körrel működik tovább, és vagyonából mintegy 2 100 000 000 Ft felhasználásával ugyanazon tulajdonosi struktúrával egy új társaság jön létre. Az átalakulási vagyonmérleg-tervezet és vagyonleltár-tervezet fordulónapja 2005. december 31.
.
A közgyűlés a részvényesek által érvényesen leadott szavazatok 100%-os igen szavazatával meghozott 25/2005. (XII. 15.) számú határozatával döntött arról, hogy 2005. december 20-án 10 órára új közgyűlést hív össze.
.
A PICK Szeged Rt. Igazgatósága
Törölt felhasználó 2005. 12. 15. 09:09
#76
A Montázs Marketing Műhely Kft., Dr. Andreas Bulling és Jean-Luis Maillard pótlólagos közleménye a Pick Szeged Rt.-ben történt befolyásszerzésről
.
2005. március 16-án a Délhús Rt. (7622 Pécs, Siklósi út 3., cg. 02-10-060043) értékpapír-adásvétel útján megszerezte az Arago Befektetési Holding Rt. (1113 Budapest, Bartók Béla út 152., cg. 01-10-0432719 eladó tulajdonát képező 1 020 000 darab egyenként 1000 Ft névértékű, névre szóló A sorozatú Pick Szeged Rt. dematerializált törzsrészvényét, amely alapján a Délhús Rt. 31,21%-os mértékű tulajdoni részesedést és 32,16%-os mértékű szavazati jogot szerzett a Pick Szeged Rt.-ben közvetlenül. A Pick Szeged Rt.-ben közvetett tulajdont szerzők közül a Contact Flow Europe B.V., a Unostar Enterprises Ltd., a Bayldon Holdings Limited B.V., a Bonitas 2002. Kft. és dr. Csányi Sándor a Napi Gazdaság és a Magyar Tőkepiac 2005. április 1-jei számában befolyásszerzésre vonatkozó közleményét megjelentette. Ezen rendkívüli tájékoztatásokat a Montázs Marketing Műhely Üzletviteli Tanácsadó Kft., Jean-Luis Maillard és dr. Andreas Bulling magánszemélyek az alábbiak szerint egészítik ki.
.
A Montázs Marketing Műhely Kft. (1146 Budapest, Zichy G. utca 5., cg. 01-09-718315) 100%-ban tulajdonosa a Bayldon Holdings Limited B.V.-nek, ezért a Pick Szeged Rt.-ben közvetett befolyásszerzése 7,8% mértékű tulajdonosi részesedés és 8,04%-os mértékű szavazati jog 2005. március 16-tól 2005. szeptember 9-ig.
.
Jean-Luis Maillard (ES E-Malaga, C/Larios 6.3.) 100%-os tulajdonosa a Montázs Marketing Műhely Kft.-nek, ezért a Pick Szeged Rt.-ben közvetett befolyásszerzése 7,8% mértékű tulajdonosi részesedés és 8,04%-os mértékű szavazati jog 2005. március 16-tól 2005. március 31-ig.
.
Dr. Andreas Bulling (CH-8820 Wädenswil Pfannenstilstrasse 7.) 100%-os tulajdonosa a Montázs Marketing Műhely Kft.-nek, ezért a Pick Szeged Rt.-ben közvetett befolyásszerzése 7,8% mértékű tulajdonosi részesedés és 8,04%-os mértékű szavazati jog 2005. március 31-től 2005. szeptember 9-ig.
.
A tájékoztatás közzétételére a 2001. évi CXX. törvény 67. § (8) bek. alapján kerül sor.
.
.
Montázs Marketing Műhely Kft. Dr. Andreas Bulling
Jean-Luis Maillard
Törölt felhasználó 2005. 11. 25. 09:11
#75
Törölt felhasználó 2005. 11. 15. 11:54
#74
Törölt felhasználó 2005. 11. 14. 08:29
#73
Talán most már sikerül Csányinak, ami nem sikerült Leisztingernek...
...miután előbb átverte, majd kiszorította a kisrészvényeseket ő (Csányi) is!!!
.
.
A PICK Szeged Szalámigyár és Húsüzem Rt. közgyűlési meghívója
.
A PICK Szeged Szalámigyár és Húsüzem Részvénytársaság (székhely: 6725 Szeged, Szabadkai út 18.) Igazgatósága ezúton értesíti a tisztelt részvényeseket, hogy a társaság rendkívüli közgyűlését 2005. december 15. napjának 11:00 órájára hívja össze.
.
A közgyűlés megtartásának helye: PICK Szeged Rt. (6725 Szeged, Szabadkai út 18.) tanácsterem
.
A közgyűlés napirendje:
.
1. Döntés a társaság működési formájának megváltoztatásáról, nyilvános részvénytársaság zártkörű részvénytársasággá történő átalakításáról;
.
2. A zártkörű részvénytársaság alapító okiratának elfogadása
.
3. Átalakulás elhatározása a Gt. 78. § (1)-(4) bekezdés alapján, átalakulási vagyonmérleg-tervezet fordulónapjának meghatározása, az átalakuláshoz könyvvizsgáló megválasztása
.
Az 1. és 2. napirendi pontok esetében a döntéshozatalhoz minősített többség szükséges.
.
Az igazgatóság kéri a társaság tisztelt részvényeseit, hogy regisztráció céljából a közgyűlés napján, azaz 2005. december 15-én 10:45 és 10:55 óra között a közgyűlés helyszínén szíveskedjenek megjelenni. A jelenléti ív aláírásához a részvényes személyazonossága vagy cégazonossága, továbbá képviseleti joga igazolásának érdekében az ehhez szükséges okiratok bemutatására, illetve az esetleges meghatalmazás bemutatására van szükség.
.
A közgyűlésen a részvényesek személyesen vagy érvényes közokirati, illetve teljes bizonyító erejű magánokirati formában csatolandó meghatalmazással igazolt képviselőjük útján jogosultak részt venni.
.
Felhívjuk tisztelt részvényeseink figyelmét, hogy a közgyűlésen azon részvények tulajdonosai, illetve az általuk meghatalmazott képviselők gyakorolhatják szavazati jogukat, akik:
.
– részvénytulajdonukat a közgyűlés napját megelőzően a társaság részvénykönyvébe bejegyeztették, és
.
– részvényeikről kiállított tulajdonosi igazolásokat (melyeket az értékpapírszámla-vezető állít ki) a közgyűlés napján és helyszínén, a közgyűlés megkezdése előtt legkésőbb 10:55 óráig bemutatják a regisztrációnál.
.
A fentiek szerinti eljárás szabályszerű megvalósítása esetén minden részvény névértékének 1000 Ft-ja egy szavazatra jogosít a közgyűlésen. A fentiektől eltérően igazolt részvényesi jogcím esetén csupán szavazati jog nélküli közgyűlési részvételre van lehetőség.
.
A közgyűlés határozatképtelensége esetén az igazgatóság a megismétlendő közgyűlést változatlan helyszínre és napirenddel 2005. december 15. napjának 11:30 órájára hívja össze. A megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő kérdésekben, a megjelent részvényesek által képviselt szavazatok számára tekintet nélkül határozatképes.
.
A PICK Szeged Rt. Igazgatósága
Törölt felhasználó 2005. 10. 28. 16:21
#72
...s ami ellen a Felügyelet nem tesz(?) semmit:

PICK SZEGED Szalámigyár és Húsüzem Részvénytársaság
Szeged
Szabadkai út 18.
6725

Kovács László vezérigazgató
részére

Tisztelt Vezérigazgató Úr!

Mint a Társaság tulajdonosának, Lajkó László jóvoltából, éppen az imént volt alkalmam áttanulmányozni a Társaság 2005. július 20-i rendkívüli közgyűlésről készült jegyzőkönyvet. Ennek során megdöbbentem tapasztaltam, hogy a Társaság képviseletében eljáró levezető elnök -páratlan módon- a legnagyobb, szavazattal rendelkező tulajdonosának, egyben közvetve munkaadójának kedvében járva, annak érdekében befolyásolta a jelenlevő, az adott kérdésben szavazati joggal bíró részvényeseket, hogy a Társaság tulajdonában levő részvényeket 1.046.- Ft-on értékesíthesse a Délhús Rt. részére.

Tekintettel arra, hogy ezzel a megtévesztéssel veszteséget okozott a Társaság és a Tulajdonosok részére, mint tulajdonos, kérem, hogy Dr. Romics Ágnes munkaviszonyát és mindennemű megbízatását azonnali hatállyal szüntesse meg.

Egyben kérem tájékoztatását, hogy a közgyűlés során, mint a Társaság vezérigazgatója, miért nem helyesbítette a levezető elnök által elmondott, a Társaság és az e kérdésben szavazati joggal bíró részvényesek érdekeivel szemben álló téves megállapításokat, annak érdekében, hogy a részvényesek informáltsága teljes körű lehessen döntésük meghozatala előtt.

Az elhangzott téves állítások, melyek kedvezőtlenül befolyásolták a részvényesi döntést:

1) „A Pick tulajdonában lévő saját részvényeket illetően a nyilvános vételi ajánlatot amiatt is szükséges lenne elfogadni, mivel jelenleg le nem zárt törvényességi felügyeleti eljárás van folyamatban a PICK SZEGED Rt. saját részvényeinek 2005. tavaszi adásvételével kapcsolatban. Amennyiben a nyilvános vételi ajánlat keretén belül a részvények értékesítése megtörténik, a jelenleg fennálló és törvénytelennek ítélt helyzet megoldódna és helyreállna a törvényes állapot. A PSZÁF és a Cégbíróság felé vállalta is a Társaság azt, hogy a részvényeket értékesíteni fogja.”
- a legkedvezőbb ár elérése érdekében az értékesítést nyilvánosan kellett volna megtenni, illetve lehetőséget kellett volna teremteni a részvényesek számára, hogy az adott áron elővásárlásra legyen lehetőségük.

2) „Harmati László úr kérdésére a levezető elnök tájékoztatta a közgyűlést, hogy a Pick saját részvényeinek megvételére jelen helyzetben nem lehet külön ajánlatot tenni, legfeljebb a már PSZÁF által jóváhagyott nyilvános vételi ajánlatra egy ellenajánlatot lehet tenni, magasabb áron.”
- a teljes igazság az, hogy a nyilvános ajánlat lejárta után, a fentiek szerinti élehetőség korlátlanul élt volna.

3) A levezető elnök nem tájékoztatta a részvényeseket az alábbi fontos, döntésüket befolyásoló tényekről:
- abban az esetben, ha a Délhús Rt. a vételi ajánlat után elért 90% feletti tulajdoni arány esetén él kiszorítási jogával, a részvények ellenében közel kétszer ekkora vételárat köteles fizetni, mely közel 100 millió Ft eredményt jelent a társaságnak,
- abban az esetben, ha ezen az áron, illetve egy forinttal magasabb áron, a szavazásra jogosult részvényesek vásárolhatták volna meg a részvényeket az ajánlat lezárását követően, e többlethaszon a szavazásra jogosult kisrészvényeseket illette volna, bár ez csak a szavazásra jogosult részvényesek érdeke lehetett volna, míg a Társaság érdekeivel változatlanul ellentétben álló,
- ezzel a lépéssel a Délhús Rt. közvetlenül ~100 millió Ft haszonra tesz szert, mely kizárólag a Délhús Rt. részvényeseinek érdeke,

Megítélésem szerint fenti téves állítások és el nem hangzott tények hibás döntésre késztették a részvényeseket, így a levezető elnök működésével kárt okozott mind a Társaságnak, mind a részvényeseknek, illetve hasznot szerzett a Délhús Rt. részére, mely nem egyeztethető össze a megbízatásával.

A fentiektől függetlenül, de egyidejűleg kérem, hogy válaszlevelében a fentieken túl arról is tájékoztatni szíveskedjék, hogy a Társaság működése szempontjából hibás, a korábbi fő tulajdonos kizárólagos érdekeit szolgáló, s ezzel Társaságnak 6 milliárd forint veszteset okozó korábbi vezérigazgatót, közgyűlési menesztését követően, miért alkalmazza továbbra is a Társaságnál.

Tájékoztatom továbbá, hogy amennyiben két héten belül érdemi intézkedést és választ nem kapok levelemre, jelen levelemet a PSZÁF részére is továbbítom, vizsgálatot kérve annak eldöntésére, hogy a levezető elnök miért és milyen mértékben befolyásolta a szavazásra jogosult részvényeseket, illetve ennek milyen következményei lehetnek.

Egyben kérem, hogy minden, s nem csak a Társaság profilja szerinti gazdálkodási döntést úgy hozzon meg, hogy az a Társaság valamennyi részévesének és a Társaságnak egyenlő mértékben jó legyen.

Budapest, 2005. augusztus 22.
Törölt felhasználó 2005. 10. 28. 16:17
#71
Törölt felhasználó 2005. 09. 30. 13:06
#70
Törölt felhasználó 2005. 09. 30. 09:59
#69
2005. szeptember 15-én és szeptember 19-én megjelent rendkívüli tájékoztatás címszó alatt a Délhús ZRt. (7622 Pécs, Siklósi út 3., Cg. 02-10-060043) közzétette a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben foglalt előírásoknak eleget téve, hogy nyilvános vételi ajánlat útján a PICK Szeged Rt.-ben a Délhús ZRt. 98,0019%-ban közvetlen tulajdont szerzett, és mely társaságok és magánszemélyek szereztek közvetett tulajdont 2005. szeptember 9-én nyilvános vételi ajánlat útján kötött adásvétellel. Ezen rendkívüli tájékoztatásokat az Agro Food Holding B.V., az Unostar Enterprises Ltd., a Bayldon Holdings Limited B.V., a Bonitas 2002. Kft., dr. Csányi Sándor az alábbiak szerint pontosítja, valamint a Montázs Marketing Műhely Kft. és dr. Andreas Bulling közzéteszi:
.
Az Agro Food Holding B.V. (NL-1076 Amsterdam, Fred. Roeskestraat 123.) 99,18%-ban tulajdonolja a Délhús ZRt.-t, ezért a PICK Szeged Rt.-ben közvetett befolyásszerzése 98,0019%
.
Az Unostar Enterprises Ltd. (Cyprus 3105 Limassol 229 Arch. Makarios Avenue Melissa Court 4.) 75%-ban tulajdonolja az Agro Food Holding B.V.-t, ezért a PICK Szeged Rt.-ben a közvetett befolyásszerzése 98,0019%
.
A Bayldon Holdings Limited B.V. (17 Gr Xenopoulou Str. 3106 Limassol Cyprus) 25%-os tulajdonosa az Agro Food Holding B.V.-nek, ezért a PICK Szeged Rt.-ben a közvetett befolyásszerzése 24,05%
.
A Montázs Marketing Műhely Kft. (1146 Budapest, Zichy G. utca 5., cg. 01-09-718315) 100%-ban tulajdonosa a Bayldon Holdings Limited B.V.-nek, ezért a PICK Szeged Rt.-ben közvetett befolyásszerzése 24,05%.
.
Dr. Andreas Bulling (CH-8820 Wädenswil Pfannenstilstrasse 7.) 100%-os tulajdonosa a Montázs Marketing Műhely Kft.-nek, ezért a PICK Szeged Rt.-ben közvetett befolyásszerzése 24,05%.
.
A Bonitás 2002. Kft. (1035 Budapest, Raktár utca 25.) 100%-os tulajdonosa az Unostar Enterprises Ltd.-nek, ezért a PICK Szeged Rt.-ben közvetett befolyásszerzése 98,0019%.
.
Dr. Csányi Sándor (1025 Budapest, Csatárka utca 31/B) 100%-os tulajdonosa a Bonitas 2002. Kft.-nek, ezért a PICK Szeged Rt.-ben közvetett befolyásszerzése 98,0019%.
.
A tájékoztatás közzétételére a 2001. évi CXX. törvény 67. § (8) bek. alapján kerül sor.
Törölt felhasználó 2005. 09. 22. 09:02
#68
Törölt felhasználó 2005. 09. 22. 09:01
#67
Törölt felhasználó 2005. 07. 07. 09:09
Előzmény: #63  Törölt felhasználó
#66
Nyílvános ajánlattétellel lehet csak 33% fölé menni és mivel összehangolt a dolog, így együtt 33% fölött vannak. Csinálhattak volna céget, nyílvános ajánlat és övék a PICK. Nem volt nyílvános ajánlat és bizony ez gyanús és ez a mutyizás. Ráadásul az is gyanus, hogy se az ARAGO se az említett két magánszemély nem volt az áprilisi közgyűlésen, így a Délhús átvehette a hatalmat. Kérdezem: miért hagyták ezt? Ha én szóló tulajdonos lennék ekkora tulajdoni hányaddal én is kérnék az irányításból.Remélem a Délhúsra is ráhúzzák a vizes lepedőt. Továbbra is meggyőződésem, hogy Csányi strómanjai.Továbbra sem az a bajom, hogy magyar emberek veszik meg a PICK-et sőt örültem is, de sajnos csalódtam, mert ugyanazt a gusztustalan eljárást folytatják mint tette azt az ARAGO.
Törölt felhasználó 2005. 07. 07. 04:51
Előzmény: #64  szandokan
#65
Ha jól sejtem, a Határozattal megnyílt az út Csányi előtt, hogy teljesen szabályos körülmények között tetszőlegesen alacsony áron vegyen 60%-nyi Pick-pakkot.
szandokan 2005. 07. 06. 23:56
Előzmény: #63  Törölt felhasználó
#64
"Törvénytelen ha két ember – mielőtt befektetne „összehangolt magatartást” folytat?"
Igen, törvénytelen.
Tessék szépen elolvasni a vonatkozó törvényt, simán bennevan.
Egyébként senki nem adta vissza a részvényeket az Aragónak. Ezt honnan tetszik gondolni ?
Törölt felhasználó 2005. 07. 06. 21:12
Előzmény: #62  Törölt felhasználó
#63
Na kérem, én már semmit nem értek!
Törvénytelen ha két ember – mielőtt befektetne „összehangolt magatartást” folytat? Vagyis az, hogy adott esetben ismerik egymást és közösen akarnak feltehetően egy úton járni?
Vagy látatlanban kellene kiválasztani azt, akitől majd egy közös munka során függnek? Ha én egy társasházat akarnék venni, nem nézhetném meg előre a szomszédaimat mielőtt odaköltözök? Csak én találom ezt nonszensznek?
(Marad i módon én a férjemet is előbb ismertem meg, minthogy kimondtuk volna a boldogító igent.)
A hírekből úgy tűnik, két ember a három nagy részvényes közül összehangolta a céljait. Ha így van, hála Istennek! Ebből bizony még jó is kisülhetett volna.
Legalább törvények ne kötelezzék az embert, hogy fejjel menjen a falnak! Erre már van néhány elrettentő példa. Az összehangolatlanság áldásos hatását már országos szinten is ismerhetjük, lásd az aktuális „szám”háborút!
A bizakodásom eddig annak szólt, hogy ha már magyarok, akkor talán magyarságuk okán is tenni akarnak valamit a Pick megőrzéséért. Én még azt sem tartottam volna gáznak, ha még a Csányival is összefognak. Sőt! Ne adj Isten még rendbe is jöhettek volna a Pick dolgai. Vagy attól, mert valaki sikeres és külföldön is elismert üzletember, ráadásul még magyar is már csak megszokásból is meg kell köpdösni?
Majd jön egy Hartmann és egy Kohl, akik a törvénynek megfelelően nem fogják „összehangolni” magukat. Tök jó lesz. Szegény ország, szegény Pick. Ezért tartunk itt, ahol most vagyunk.
És most a Pszáf visszaadatja a babaruhát az Aragonak? Tessék mondani. Van még mit ellopni? Ugye jól tudom, hogy a Picket az Arago nagy sebtében „-6.405.804 000 Ft” veszteséghez segítette. Vagyis a felszámolás szélére. Bravo!
Az a lényeg, hogy nehogy kikászálódjunk a szarból! Törvényes segítséggel!
Törölt felhasználó 2005. 07. 06. 18:15
Előzmény: #61  szandokan
#62
A törvény egyértelműen fogalmaz, mi a teendő törvényellenes befolyászerzés esetén.
A PSZÁF teszi a dolgát, ami csak azért okoz kinek pozitív, kinek negatív meglepetést, mert a korábban, a régi embereknél lehetett trükközni.
Az, hogy Pick ügyben mert következetes lenni az különösen méltányolandó (nem kisfiúk vannak a két oldalon), ugyanakkor egyértelmű az üzenet: vége a primitív mutyizásnak, be kell tartani a szabályokat.
Hosszú idő után az első kellemes meglepetés.
szandokan 2005. 07. 06. 17:31
Előzmény: #60  Törölt felhasználó
#61
Pedig úgy néz ki, hogy itt valami elkezdődött..

Topik gazda

eko
5 4 3

aktív fórumozók


friss hírek További hírek