Civin János levele (636 forintos Humet célárfolyam)  

Tehát nincs 900 ezer db-os limit, ez jó hír! Egy dolgot viszont még nem értek: mire jó az a korlátozás, hogy mindenki csak annyi db részvényt jegyezhet, amennyivel rendelkezik? Ez is felsõ korlátot jelent a db-számra, és ha az árfolyam nem elég magas, akkor így is elõfordulhat olyan helyzet, hogy lenne 264 millió Ft-nyi jegyzési szándék, de emiatt a korlátozás miatt mégsem fogadható be.

Kedves civin!
Természetesen végig kell csinálnod!:) Én csak a magyar viszonyokra próbáltam felhívni a figyelmet.:) Bár gondoltam, hogy reálisan látod a dolgokat.

Jó gwolf,
a jog egy rettenetesen furcsa dolog, szerintem nem más, mint az igazság írott, és az anyanyelvre kódolt változata. Sokféle ítélet születik és születhet, de a jog = igazság. Képzeld el azt a szituációt, hogy három bíró ücsörög az anyag fölött és ítéletet hozandó azt látja, amit lát, és hallotta azt a tárgyaláson, hogy 1200-1500 tőzsdén befektető elszenvedett egy matematikailag igen jól kiszámítható és világosan érthető veszteséget, mert valaki 60-70 nap felkészülési idő után nem hallgatott, hanem valótlant állított. A kérdés az, hogy ez a valaki nem más, mint a magyar adóhivatal, amelynek a tekintélyét védeni kell és ügyelni kell arra, hogy nehogy tucatszám induljanak ilyenféle perek. Az nem kérdés, hogy a "valaki" kárt okozott, az a kérdés, hogy a társadalom érdeke micsoda: a befektetők védelme, vagy az adóhivatal jó híre? Ez elbizonytalanító, az kétségtelen. Viszont, ha sikerül az alaptőke-emelés és a HUMET tovább él, akkor annyi lesz látható, hogy ez egy tényleg sikeres cég lehetett volna, jóval előbb, mint lett - két év haláltusa után. Mit ítéljenek? Az adóhivatal hazudhat? A befektető le van ejtve? Tény, hogy ítélhetik az ügyet így is és az is alapigazság, hogy minden per kétesélyes. Annyit viszont látnia kell mindenkinek, hogy egy idegen hatóságnak (nem magyar bíróságnak) nem fáj a magyar adóhatóság jó híre, hacsak a magyar politika nem lobbizza ki ennél a bíróságnál, hogy a magyar adófizetési morál érdekében, stb., stb.
Mindent egybevetve, meg kell próbálni... A nyilvánosság sokat segít majd, az biztos és nyilván egy-két befektető igencsak odafigyel majd, hogy miféle ítélet születik. A helyzet világos és egy rossz ítélet esetén, az állítás annyi lesz, hogy a magyar adóhatóság példát szolgáltatott arra, hogy valótlan állítással lenullázhat egy tőzsdei céget és ez büntetlenül is maradhat. Ezt hívják országkockázatnak, ugye?
Szóval meg kell próbálni, lesz, ami lesz. A HUMET ügye óta azért nem nagyon hallasz ilyen históriákról... ez is valami.
Vive le civil courage!

Bocs fáziskésés.:)

Kedves civin!
Akkor egyértelműbben fogalmazom. Mo-on a jog csak egy irányban érvényesül - a kivétel csak erősíti a szabályt:) - és úgy látom Te nem ez az irány vagy.

Kedves gwolf,
lehet, hogy Neked igazad van abban, hogy "nálunk csak egyes emberek esetében... és ha te (mármint én, CJ) közéjük tartoznál", de soha ne feledd, hogy a jövő héten a "nálunk" ebben az esetben már az Únió és az ügy vége Strassbourgban lesz, ha el kell ide jutni... Lám, mire nem jó egy csatlakozás!?

Kedves Almakutya,
kedves gwolf,
a (z alma)kutya ott van elhantolva, hogy a házkutatás 2001 decemberében történt meg, a valótlan hírt 2002 március 6-án erősítette meg Burillák (ő volt az APEH szóvivője akkoriban), azaz ebben a cca. 60-70 napban jó idejük lett volna az APEHeseknek áttekinteni a HUMET bizonylatait, amik között - ahogyan azt a revízió ezt bizonyítja - nem volt egyetlen fiktív számla sem. Ha nem volt 60-70 nap elég, akkor minek nyilatkoztak, miért nem mondták azt, hogy dolgozunk az ügyön, sem megerősíteni.... trallala, ahogyan az ilyenkor szokás? Szóval hol a hiba?

Most az egyszer nem is mondtam, hogy hiba lett volna :))
Szerintem az Apeh majd előáll másfél gyenge belső dokumentummal és azt mondja, hogy ők ennyi alapján szoktak kivonulni ellenőrizni. Hogy fogja a biró ezt kétségbevonni? sehogy.

Helyesbítek. Akkor perről sem lenne szó, mert nem járt volna el így az APEH!

Kedves civin!
A hiba ott van, hogy nálunk csak bizonyos embereknél érvényesül a jogállamiság!:) Ha te közéjük tartoznál gond nélkül nyernéd a pert.

Kedves almakutya,
A moratórium vagy vonatkozik a HUMET esetére, vagy nem. Dolgozunk az ügyön.
A jó hírnév ügyben a tárgyaló bíró részletesen kifejtette, hogy kinek és mit kell bizonyítania, mivel én (nem végzett jogász) képviselem a céget. Bizonyítania az alperesnek (APEH) kell, hogy volt-e a birtokában olyan bizonyíték, amivel igazolja azt az állítását, amelynek tartalma annyi, hogy a HUMET 400 milliónyi fiktív számlát fogadott be. Tekintettel arra, hogy az APEH teljesen passzív volt az ügyben és a bíró hajlott a per felfüggesztésére (föl is függesztette később) becsatoltam a HUMET bizonyítékait. Ez sem hatott, felfüggesztette a pert, és én ekkor kértem a revíziót, hogy az APEH jegyzőkönyve igazolja azt, hogy az APEHnek soha nem volt oka arra, hogy ezt a 400 milliós képtelenséget állítsa. Mondd, hol a hiba?

Tisztelt Civin Úr!
Őszintén megdöbbentett, hogy az APEH megbüntette Önöket azért a színlelt szerződés sorozatért, amiről ugyan mindenki egész pontosan tudta, hogy adócsalás - de mivel mindenki csinálta hát azt remélte, hogy majd nem büntetnek érte. Éppen ezért is találták ki a móratóriumot (vagy amnesztiát?)- kérdésem, hogy ez a Humetre miért nem vonatkozik? Ez végérvényes?
Ui: szerintem a jó hír elleni pert az Apeh ellen felejtse el, nem fogja tudni bebizonyítani a biróságon, hogy az adóhatóság szándékosan úgy gyanúsította volna a céget, hogy közben tudtak volna arról, hogy nincs rá bizonyíték. Márpedig ha ezt nem tudja bebizonyítani, akkor nincs biró aki elítélné az adóhatóságot.

Kösz, xanax.
Kedves alain,
előbb a kockázatról, aztán a hibáról magáról. 1998 és 2000 között kötöttem meg a „színlelt” szerződéseket, amikor még eszébe sem jutott senkinek, hogy alkalmazottakkal munkaszerződést és vállalkozási szerződést is kötni egyszerre, az adócsalás. Egész egyszerűen ez volt a gyakorlat és nem kifogásolta senki. Mostanában kb.: 70.000 ember munkaadója sztorníroz és köt új szerződéseket 2004 június 30-ig.
Az elemi hibáról. A színlelt szerződések alapvetően azt jelentik a HUMET esetében, hogy szinte valamennyi alkalmazottunkkal vállalkozási, vagy megbízási szerződéseket kötöttünk. Ezek lényegesen nagyobb volumenű szerződések, mint a munkaszerződéseik.
A cég alapvetően részvénytársaság, tőzsdei és kereskedelmi szervezet, amelynek kötelező mérlegképes könyvelőt, diplomás minőségbiztosítót, stb. alkalmaznia. Ez a munka szinte minimálbérrel volt nálunk megfizetve és ugyanezek a személyek egyes projekteken dolgoztak, szeparált szerződések alapján. Ezek a „színlelt” szerződések finanszírozták az illető (egyébként alkalmazott személy) autó, mobil, szakirodalmi, kiállításokra, tanulmányutakra utazási és egyéb ilyen költségét, viszont bérleti díjat fizettek a HUMETnek az irodahasználatért (ha volt ilyen). Ismétlem: alkalmazottként, pl.: a minőségbiztosítási igazgató havi két, usque nyolc napot dolgozott, mint alkalmazott, viszont tízmilliós értékeket állított elő, mint vállalkozó, mert ért a klf. országokban (pl: USA, Oroszország) termékregisztációhoz , vagy akad alvállalkozója, aki segít neki ebben a munkában (akinek viszont a HUMET semmilyen módon nem fizetett). Jelentős tétel ebből a szerződéscsomagból a HUMET termékeket gyártók szerződései, akik aztán tényleg nem rendszeresen dolgoztak, hanem egyenes darabbérért vállalkoztak.
A megoldás annyi lett volna, hogy a két tevékenységet 1998-ban egy gyártó és kereskedelmi cégre, valamint egy kutató-fejlesztő cégre szétválasztom. Ebben az esetben az elért cél ugyanaz, de két különböző HUMET nevű jogi személy alkalmazta illetve bízta volna meg ugyanazt a természetes személyt, illetve az ő cégét. Ebben az esetben nem estem volna abba a hibába, amelybe egyébként a legóvatosabb becslés szerint is belesik hazánkban legalább 70.000 (hetvenezer) „álvállalkozó”-t foglalkoztató cég (pl.: biztosítási ügynökök, sportolók, bérmunkások, munkaerő-kölcsönzött ek, stb.)
Érdemes egyébként még egy pár dolgon elgondolkodni.
1.)Egy kb.: 700 milliónyi árbevételt produkáló gazdasági társaság (ez volt a HUMET vizsgált öt éve) képes egy hazánkban teljesen szokványos módon, bevett szokások szerint gazdálkodva egy sajátságos logika szerint 135 millió „adóhiány” produkálására, amire egyébként (miért is?) 2004 június 30-ig moratóriumot hirdetett az Országggyűlés. Ezek szerint az én gazdálkodási formulám egy kegyes adócsalás, vagy a túladóztatás elismerése, vagy mindkettő?
2.) A HUMET alkalmazottai és menedzsmentje a 2000-2001 évi produkciójával a vállalat tőzsdei értékét 300 millióról közel 5 milliárdra tornászta fel, aktív tőzsdei forgalom mellett. Ennek következtében a költségvetés 940 millió forint (5 milliárd mínusz 300 millió = 4,7 milliárd szorozva 20%) adóbevételhez jutott. A cég 1999-ben és 2000-ben nyereséges mérleget mutatott fel. A nyereség mértéke összesen a 70 millió körül van. Ha ezeket az adókat befizettük volna (hangsúlyozom, hogy a jegyzőkönyvi APEH megállapítás sem jogos!) a cég veszteséggel gazdálkodott volna és az árfolyamok nem biztos, hogy kiadták volna az 5 milliárdos vállalatértéket. Na már most egy rókáról hány bőrt kell lehúzni?
3.) Feltételezve, de meg nem engedve (mert miért is), hogy ez az adómegállapítás jogos, akkor kérdem én (mivel most a pénztáregyenlegünk nulla), mire nem kellett volna költenie a HUMETnek? Pl: elengedhető lett volna a 2002 évben elszenvedett 52 milliónyi deviza-árfolyamveszt eség (!) és 83 millió forintnyi a treasury veszteségből. Ezt ki okozta?
4.) Szerintem ez a jelentős adómegállapítás egy csatája a HUMET c/a APEH háborúnak, mivel 2003 novemberében már a közgyűlésünkön elhangzott, hogy mennyire (kb.: 4-5 milliárdra) taksálom az APEH által okozott kár bizonyítható mértékét. Az adómegállapítás és mértéke egy logikai tévút mérföldköve lehet, de nem mindenki gondolkodik logikusan és ebben az ügyben nagyon fontos a PR. Egy jelentős tételben „adócsaló” cég esélyei rosszabbak, akár felszámolás alá is vihető… és ha megszűnik egy APEH inkasszó miatt a HUMET mint jogi személy, egy kártérítési perben nem marad felperes (mint említettem ez egy tévút ugyan, de ettől még lehetséges taktika, ha rossz is).
Őszinte híved
Tisztelt embalu1,
ad 1.) (valamint tisztelt zseton és cucc) a közgyűlés bármekkora zárt körben történő alaptőke-emelésről dönthet.
Ad 2.) Két eset van. Ha az ügy nem esik a moratórium alá, akkor az április 22-én kézhez vett APEH jegyzőkönyvre adott észrevételünket május 7-ig (15 napon belül) postára kell adnunk. Erre az APEH egy határozatot hoz, amelyet kb. 30 napon belül megküld, ami cca.: június 7. További 30 napunk van a fellebbezésre, ami július 7. Majd jön a másodfokú, jogerős határozat, aminek várható időpontja (+60 usque 70 nap) szeptember 7-20 lehet. Ezt követi azonnal egy inkasszó, tehát október elsején finita la commedia.
Ha moratórium alá esik az ügyünk, akkor ugyan előírják az adótartozást a HUMET adó-folyószámláján, de 2004 július 30-án el is törlik, fizetni nem kell.
Ad 3.) Igen. A másodfokú határozat ellen keresettel lehet élni, de ez a fizetési kötelezettséget (inkasszó) nem érinti.
Ad 4.) Jól látod, a kártérítési kereset készen is van, de még szükséges az APEH jegyzőkönyv "kivesézése" és csatolása a keresetlevélhez (a többi három tucatnyi melléklettel készen vagyunk). Viszont a két dolog teljesen elkülönül egymástól, összevezetés, peregyesítés nem lehetséges.
őszinte hívetek

Dehát konkrétan a tőkeemelés %-os vagy részvénydb-számos mértékéről nincs szó a közgyülés jegyzőkönyvében,csak az összeg mértékéről. A tőkeemeléséhez kapcsolódó részvénydb-szám csak egy igazgatósági határozat jegyzőkönyvében található meg,nevezetesen 900.000 db. (Én legalábbis nem találtam máshol más db-számot.) Így számolva a dolgokat(korábban már leírtam) az árfolyamnak a tőzsdén sügősen emelkednie kellene (esetenként többször is 400 fölé!!!).Ilyenmérték ű árfolyam emelkedés 3 hét alatt végül is nem lehetetlen,de enyhén szólva kételyekkel teli.Hogy ebből mi lesz?!

Nekem is ez volt a dilemmám, hogy lehet-e 25%-nál nagyobb tőkeemelés egy évben.
De azt hiszem ez a korlát csak az igazgatóság saját hatáskörében hozott tőkeemelési döntésére vonatkozik.
Viszont ha a közgyűlés úgy dönt, akármilyen értékben emelhet tőkét (ld. Econet), legfeljebb egy alapszabály módosítás szükséges hozzá .

Lenne néhány kérdésem:
1.
Ha 264 millió Ft-nyi jegyzés összejön (ami szerintem könnyen elképzelhető a 25%-os kedvezmény miatt), de a jegyzési ár nem elég magas, mondjuk 100 Ft lesz, az azt jelenti, hogy a 264-ből csak 90 millió Ft fogadható be, mivel max. 900 ezer új részvény lehet? Ebben az esetben mit lehet tenni? Kell lennie valami megoldásnak, mert egy kicsit hülyén nézne ki, hogy van 264 millió Ft-nyi befektetési szándék, és mégsem fogadható be, pedig ez biztosítaná a cég túlélését!
2.
Az APEH-nek mikor kell fizetni?
3.
Az APEH megállapítása az adóhiányról támadható (pl. bíróságon)?
4.
Ha jól értem, a revizorok elismerték, hogy nem voltak fiktív számlák. Tehát azt lehet mondani, hogy az erről szóló korábbi állítások nem voltak igazak. Jól látom, hogy ez új lendületet adhat az APEH elleni, évek óta húzódó pernek? Elképzelhető, hogy belátható időn belül kártérítést ítélnek meg a jó hírnév megsértése miatt? Szerintem járna egy nagy összegű kártérítés! Méghogy a Humet fizessen 134 milliót?!

Tisztelt Civin úr,
Tényleg nem kötözködni szeretnék, de ön azt írja, hogy kiderült, ön nem adócsaló.
Segítene nekem értelmezni a színlelt szerződéseket és a megállapított adóhiányt?
Érdekel, hogy ön, aki a saját ügyének elkötelezett híve miként látja ezt a kérdést. Ekkora hiány egy jóval nagyobb cégnek sem lenne egyszerű összehoznia.
Ami még felmerül bennem, hogy ha Ön ennyire fanatikusan próbálja meg sikerre vinni termékét és cégét, akkor miként követhet el ilyen elemi hibákat, miként vállalhat fel ilyen kockázatokat, stb.
Előre is köszönöm.

Érdekes lesz a következő pár hét! Tartom a 80-on vett részvényeimet, olvasgatom a szándéknyilatkozatom at, s ha bármerre elmozdul... :))). Évek óta tetszik az ügy, abszolút nem dilettáns a cég elnöke. A TEBÉSZ elnökének javaslom, megfelelő árfolyamon vegyen több humetet:).

Tisztelt Uraim és Hölgyeim,
Szíves engedelmükkel a történtekről, majd a TEBÉSZes elnöknek válaszolnék.
Az alaptőke-emelés kapcsán az én javaslatom annyi volt, hogy az összejött 150 milliót sem szabad befogadni, ugyanis csütörtök délután új helyzet állott elő, aminek a kezeléséhez valószínűtlenül sok pénzre van szükség. Ezt követően egy részvényesünk kifogásolva, hogy a novemberi közgyűlésen megállapított 88 forint magas lévén, bocsássunk ki olcsóbban részvényeket, hogy megérje a befektetőknek, de maximáljuk az alaptőke-emelés mértékét a most kialakult 264 milliós hiánynak megfelelően. Tehát én már letettem volna a lantot, de kialakult egy általam egyáltalán nem várt, javasolt, vagy kitalált verzió; aki ott volt tudja, mert látta és hallotta, én csak vezettem a vitát.
Hogy innentől kezdve ki, mit szór ki és ki hogyan hajt fel és le árfolyamot, arról hadd ne szóljak. Hangsúlyozom, hogy én péntek délig semmiféle esélyt nem láttam a továbbélésre, de ez a konstrukció kreatív és valóban valamennyi részvényes tudása és szándéka érvényesült.
Dióslaki úrnak:
Ad) előkészítettség: Két év óta hadakozom egy teljesen kilátástalan helyzetben és csütörtökön engem is sokkolt, amit a revizorok előadtak. Pénteken semmiféle előterjesztési javaslatom nem volt, mert úgy véltem, hogy nincs tovább.
Ad) tisztségviselők: Az Igazgatóság három tagja és egy FB tag volt jelen;
Ad) primitív trükkök: egyet, ha mondana;
Ad) legalább valaki érteni fog hozzá: így igaz, én autodidakta vagyok, amit nem szégyellek. 2002 nyaráig igen sok jó szakember dolgozott a HUMETnek, csak aztán szép lassan elkerültek engem, az adócsalót, a szemmel láthatóan csőd felé száguldó üzletembert;
Ad) dilettáns: kérem mutasson valakit, aki felkészült és vállalkozik ennek a helyzetnek a kezelésére, amiben a HUMET van, de legfőképpen volt! Mutasson valakit, aki jobban menedzsel helyettem egy ilyen szörnyű, két éve tartó válsághelyzetet. Racionálisan és alapos körültekintéssel végeztem és végeztettem a munkámat/munkánkat, erről csak annyit, hogy a cég még működik, termel és árul.
Ad) TEBÉSZ: kis híján olyat mondtam Dióslaki úrnak, amit igen megbántam volna. Ennek oka az volt, hogy a lényegről sem a közgyűlésen nem nyilatkozott, sem az írásában nem jelenik meg.
Vegye tudomásul Uram, hogy a lényeg pedig annyi (főleg, mert nem magánemberként, hanem egy szervezet elnökeként kritizál, hiába mentegetőzik az aláírása formátumával), hogy
(a) a HUMET (és menedzsmentje, beleértve legfőképpen engem) azért van, hogy a tulajdonosai érdekeit szolgálva pénzt csináljon abból, amije van. Ebbe az is beletartozik, hogy a lehető legkisebb veszteséggel üzemeljen egy ilyen áldatlan helyzetben. Én ezt tartottam szem előtt ez alatt a két év alatt, amíg leprásként kezeltek.
(b) a TEBÉSZ azért van, hogy a kisbefektetők érdekeit védje. Két év alatt egy telefont sem eresztett meg, hogy "megismerjen" és lesz...ta 1400 kisbefektető érdekeit. Amikor kiderült, hogy nem vagyok adócsaló, és van sansz - talán az összejött 150 millióval valamire mégiscsak lehet jutni -, akkor idetolja az arcát és van bátorsága véleményt mondani…. Tudja néha kezdem megérteni egy bizonyos kor tőlem egyébként teljesen idegen motívumait.

Sajna a max.300,-Ft-os ár kevés lesz ahogy számolgattam korábban,mert akkor nem jön össze a talponmaradáshoz szükséges pénz.Így nagyon is elképzelhető,hogy a 391,-Ft-os átlagárhoz az elkövetkező 3 hétben az árfolyomtöbbször 400 fölé is fel fog ugrani már ha lesz elég vevő.Ha nem akkor Humet bukta lesz hacsak nem tudják a jun.-ban fizetendő 80milliót és a 134millió adótartozást valamiképpen elodázni hosssabb időre.