viatoris

Regisztráció: 2002-08-13 09:25

Hozzászólások száma: 257

Utolsó hozzászólás: 2008-12-27 15:19


Tapasztalat: 4
Aktivitás: 3
Népszerűség: 4


utolsó 20 hozzászólás

Létezik-e a kereszténység Istene? 2008. 12. 27. 15:19
Sziasztok !

Szeretem az ilyen topikokat, mert sok érdekes véleményt lehet olvasni. Az is igaz, hogy olyan dologról, aminek a maga teljeségében való megismerése jó eséllyel egyikünknek sem adatik meg a földi élete során (legalább is nekem eddig csak apró tapasztalásaim vannak a témában :o) )

Magam a következő ősi indiai tanmese vakjainak népes táborába tartozva :o) szeretném megosztani másokkal is az alábbi gondolatokat:

VAKOK ÉS AZ ELEFÁNT
John G. Saxe verse

Hat hindosztáni férfiú buzgón tapogatott
Egy elefántot, mert olyat még sose láthatott,
Lévén, hogy szegény, mind a hat vak hindosztáni volt.

Az egyik tapogatja csak robosztus oldalát,
És máris mondja, vágja rá a bölcs szentenciát:
„Akár a fal, éppoly lapos az elefánt! Nahát!”

Agyart érint a második, símát és hengerest,
és egy kissé bökőset is, hűvöset és hegyest.
„Lándzsaszerű az elefánt”, állítja egyenest.

A harmadiknak a keze, ahogy nyúlkál haránt,
Egy tekergő tömlőhöz ér; merészen beleránt.
„Értem!”, kiáltja fennen ő, „Kígyó az elefánt!”

A negyedik egy térd körül motoz. Keze mohó.
„Csodálatos formája van”, lelkendezik, „Hohó!
Fatörzsszerű az elefánt, ez már nyilvánvaló!”

Az ötödik véletlenül fület fog, melyhez ő
vakon is jól ért. Válasza az itt következő:
„Az elefánt vékony, s lebeg, akár a legyező.”

A hatodik egy ideig a semmibe kapkodott,
Aztán egy csápoló farkat a markába ragadott.
„Kötélforma az elefánt”, imígy nyilatkozott.

A hindosztáni, mind a hat bőszen vitatkozott;
Amit tapasztalt, ahhoz mind vadul ragaszkodott.
S lám, mindnek volt igaza is, s mind is csalatkozott.

----------------------------------------------

Van egy másik is, ami nagyon tetszik, ezért ezt is közkincsé teszem:

Egy kis hal úszkál a hatalmas tengerben, és láthatólag keres valamit. Egy öreg hal megkérdezi:
- Mit keresel, kis hal, mire fel ez a nyüzsgés?
- A hatalmas tengert keresem.
- Ez itt a hatalmas tenger - mondja az öreg - itt, körülötted, mindenhol.
- Te ezt nem érted - felel a kis hal - ez csak közönséges víz. Én a Hatalmas Tengert keresem!

-----------------------

Boldog Új Évet Mindenkinek !

Viatoris

Átvilágítják a Fedet 2008. 06. 26. 08:06
#1
Fennállása óta elõször kell szembenéznie az amerikai jegybank szerepét betöltõ Fednek azzal, hogy a tevékenységét átvilágítják.

Az egész auditálásnak azonban van egy különös jellemzõje: nem az amerikai kongresszus vagy annak egy bizottsága hajtja/hajtatja végre, hanem a Nemzetközi Valutalap (IMF).

A Feddel együtt részletes vizsgálatnak vetik alá az amerikai pénzügyi rendszer többi tartópillérét is: a tõzsdefelügyeletet, a nagy befektetési bankokat, az ingatlanhitelezés teljes rendszerét és a hedge-alapokat. Az eljárásnak vannak bõven bizonytalan jogi-hatásköri vonatkozásai, mert az IMF a statútuma szerint a nemzetközi pénzügyi rendszer felügyeletéért felelõs, és nem világos, milyen jogosítványok alapján vizsgálja a Fed tevékenységét.

Az interneten folyó diskurzusokban már évek óta firtatják, vajon ki gyakorol felügyeletet a magántulajdonban lévõ Fed felett, és miért nincs az intézménynél rendszeres auditálás, nyilvánosságra hozott következtetésekkel.

A cikk a hirdetés után folytatódik h i r d e t é s
A vizsgálat elrendelését ismertetve a Der Spiegel azt állítja, az eljárás egyértelmûen az amerikai jegybank hatalmának csökkenését jelzi. Az a tény, hogy az intézmény elnökének is kell kérdésekre válaszolni, megaláztatással ér fel Ben Bernanke számára, fõleg annak fényében, hogy az elõd, Alan Greenspan "az amerikai pénzügyi elit fõpapjai között valóságos pápának" számított, akinek személye és ítélete megfellebbezhetetlen volt.

Bernanke szereplését visszatérõen felelõssé teszik a mostani inflációs hullámért és a dollár gyengüléséért, bár józanabb elemzésekben elismerik, a mostani zavarok gyökereit elõdjének monetáris politikájában kell keresni.

(Forrás:Világgazdaság)

Humet: működik a Varázspálca, ugranak a spekulánsok 2008. 05. 05. 22:00
DonLaca, azt hiszem Pénznyelő és Spade elég jól körüljárta a problémát. Nem vagyok jogász, de Spade ezzel az értékaránytalanság dologgal beletrafált. A 6 Ft és a 70-80 Ft-os piaci ár elég távol esik egymástól.

Mindamellett, hogy Civin urat nem mindennapi embernek tartom, és üde színfoltja a magyar tőzsdének, a jelenlegi szabályok mellett nem szívesen lennék hosszabb távú befektetője a HUMET-nek. Ezekkel a 6 Ft-os részvényekkel apránként mindig megcsapolják (ne is kicsit) a jóval magasabb bekeráron vásárolt részvények mögött megtestesülő cégértéket.
Humet: működik a Varázspálca, ugranak a spekulánsok 2008. 05. 05. 18:10
Pénznyelő végül is igazad van, a HUMET kaszinó játákszabálya nyilvánosan megtekinthető, aztán mindenki döntse el, hogy ilyen szabályok alapján le ül e kártya asztalhoz vagy sem.

Mondjuk ez a HUMET-es részvénykibocsátási szabályt ahhoz tudnám hasonlítani (maradva a kártyás hasonlatnál :o) ), mint amikor ülnek a résztvevők a kártyaasztalnál, és lenne pár kártyás, akinek joga lenne arra, hogy időnként, amikor kedve szottyan hozzá, pár plusz jolly jokert magához vegyen.
Humet: működik a Varázspálca, ugranak a spekulánsok 2008. 05. 05. 15:44
Visszanézve a HUMET eddigi tőzsdei ténykedését, nálam már rég kiérdemelte a HUNGARICUM kategóriába való bekerülést.

Civin úr már annyi speciálisan magyar pénzügyi innovációt valósított meg a HUMET tőzsdei történetében, hogy a közgázon már külön tantárgy keretében oktatnám ezeket, ékes példájaként a híres magyar újító szellemnek. :o)
Humet: működik a Varázspálca, ugranak a spekulánsok 2008. 05. 05. 15:33
Devla, legyen igazad. Nem sajnálnám tőletek a több száz %-os profitot sem, de ezt a Humetes tőkeemelési gyakorlatot akkor sem tudom egykönnyen elfogadni.
Humet: működik a Varázspálca, ugranak a spekulánsok 2008. 05. 05. 15:24
Kedves Civin úr,

Kérem gondolja bele azon befektetők helyébe magát, akiknek csak a piaci áron van szerencséje HUMET részvényt vásárolni.

Mit szólna hozzá, ha az ön árával szemben más befektető -90-92%-os diszkonttal kedvezőbb áron kaphatják meg ugyanazt a papírt.

És itt nem a mennyiség a lényeg. Annyira jó munkát azért nem végez a menedzsment, hogy a piaci árhoz képest ekkora diszkont indokolt lenne. :o((

Kérem mutasson az Önökéhez hasonló példát a fejlett tőzsde kultúrával rendelkező nyugati országok esetében. Félek tőle nem talál. (Szerintem az ottani Felügyeletek nem is néznék jó szemmel az ilyen eseteket.)

Lehet, hogy ez a módszer Magyarországon törvényes, de azért etikusnak semmi esetre sem mondanám.

MIért gondolja, hogy minden tulajdonos örömmel nézi, hogy azt a részvényt, amit a tőzsdén 70-80Ft-ért is el lehetne adni, így 70-80Ft-os tőkét lehetne részvényenként bevonni pl. további akvizíciók finanszírozására, azt maguk 6Ft-ért adják oda bennfentes személyeknek. Ezzel a céget/ azaz a többi részvényest/tulajdonost károsítják meg részvényenként 70-75Ft-tal. Ne haragudjon, de ez nálam kimeríti a gondatlan gazdálkodás fogalmát.
Humet: működik a Varázspálca, ugranak a spekulánsok 2008. 05. 05. 14:45
6Ft-os beker.ár mellett nem igazán izgatna.
Humet: működik a Varázspálca, ugranak a spekulánsok 2008. 05. 05. 14:34

Ezek a 6 Ft-os baráti kezes akciók csak arra jók, hogy a felhigítás révén a többi részvényes részvényének az értékét lecsapolják a „baráti kezek” javára.

Egyszerű a képlet: Aki bennfentesként kap 6 Ft-os részvényt, az még 70-60-50 Ft-os árfolyam mellett is több száz %-os extra haszonra tehet szert (kockázat mentesen !!!), az egyszeri lelkes kisbüfik meg a 80-70 stb Ft-os beker.ár mellett izgulhatnak, hogy vajon mikor megy fel számottevően az árfolyam ahhoz, hogy mondjuk 30-40%-os hasznot realizáljanak.

A 6 Ft-os akciókat lelkesen támogatókat kérem, gondolkodjanak el azon, hogy mondjuk egy nagyon pozitív scenariót alapul véve mondjuk 140Ft-ra felmegy a HUMET ára, akkor aki 70Ft-on szállt be, az +100%-os hasznot realizál, aki meg 6Ft-on kapta a részvényét +2230 % !!!-os haszonra tesz szert.

Vegyünk egy negatív verziót: 35Ft-os piaci ár mellett a 70 Ft-os beker.árra -50%-os bukta esik (AZAZ elbukra a befektetett tőkéje FELÉT), míg a 6 Ft-osra még mindig +483% !!!-os profit jut ?!?.

Egyenlő pályák, egyenlő esélyek.

Ezek után aki 70 Ft-os beker.ár mellett lelkesen támogatja a 6 Ft-os bennfentes részvény osztogatásokat, az megérdemli, hogy hülyének nézzék. :o((
Humet: működik a Varázspálca, ugranak a spekulánsok 2008. 05. 05. 08:59
Jelentős, 65%-os mértékben emelkedő Humet részvényszám

2008.05.05 08:50

Miután a közgyűlés azt elfogadta, a Humet bejelentette, hogy 23,712,125 darab új részvény zárt körben való kibocsátásával megemeli a társaság alaptőkéjét. A részvények kibocsátási értéke a törvényi minimumnak megfelelő 6 forintos névérték, mely mellett a társaság részvényeinek száma jelentős mértékben, 65%-kal emelkedik.

Létezik-e a kereszténység Istene? 2008. 04. 19. 17:50
Sziasztok,

Számomra elég csak az univerzumban vagy az élővilágban megnyilvánuló hihetetlen szervezettségetséget, összetett hierarchiákat szemlélnem ahhoz, hogy mindezek létrejötte mögött valamilyen, az ember számára nehezen felfogható magasabb inteligenciát feltételezzek (aminek, kinek mi tetszik, adhatjuk az ISTEN nevet is). Azt gondolom, ez a verzió semmivel sem áll instabilabb lábakon, mint bármelyik materialista megközelítés.

A természettudomány véleményem szerint ISTEN létezéséről nem mond semmit (cáfolni legkevésbé cáfolja), mert általában a világban megnyilvánuló folyamatok mögött megbúvó törvényszerűségeket próbálja feltárni, egy programozói hasonlattal a tudomány a világot működtető programot, programokat próbálja visszafejteni, de a program létrehozójáról nem tud mondani semmit.

Pl. A genetika fokozatosna megfejti a földi élőlényeket létrehozó programkód a DNS működését, de arról mit tudunk, hogy ki, vagy mi alkotta meg ezt a „szuper programkódot”, amihez képest az emberiség által eddig létrehozott legbonyolultabb programok is csak nevetséges kis kreálmányok.

Vagy a kozmológusok az univerzumunk keletkezésének lépéseit feltérképezik az Ősrobbanásig, de arra kétlem, hogy választ adnának valaha is (igaz általában nem is célja a tudósoknak), hogy az Ősrobbanást ki, vagy mi okozta, és mindezt milyen céllal tette.

Sosem értettem az emberiség jelentős részének azon véleményét, hogy az emberi fajt próbálja kiemelni a természet, az univerzum hierarchiájából, mint valami ritka, egyedi, mindentől függetlenül létező szuper lényt, aki következmények nélkül áthághat, minden természeti törvényt.

Leegyszerűsítve sokszor úgy érzem az emberiség helyzetét, mint mondjuk egy kútban csücsülő békákét, akik a maguk korlátozott tudatával és környezetük megismerésének korlátozott képességével, hosszú béka generációk során már feltérképezték a kút jelentős részét, és arra a következtetésre jutottak, hogy a ők a teremtés koronái, náluk csak primitívebb élőlények léteznek és a világ csak az ő kútjukból (univerzumukból) áll, amit véleményük szerint már majdnem sikerült teljesen feltérképezniük, közben meg fogalmuk sincs arról (fel sem tudják fogni), hogy a kútjukon túl miféle élőlények, világ/ok léteznek még.
Mi lesz veled Magyarország? 2008. 04. 07. 21:05
Fide_L ezt írtad:

”De azért az is fontos lenne, hogy minden nettó jövedelem adózva legyen, az állam hatékonyan költse el a közösségi feladatokra szánt milliárdjait (ne "piaci alapon" közbeiktatott Kft-kel...), a segély nem legyen ingyen (kivéve ha biztosítási alapra helyezik...), legyen kisebb országgyűlés (hiszen a mai méret mellett is külsős tanácsadók végzik a munka javát, túlbérezetten), legyen kisebb az önkormányzatiság, s ha mindez megvan, talán bőven elég is az, amit jelenleg az adókból elvonnak... Ettől még lehet hosszútávú programokat megvalósítani, konszenzussal, hogy nehogy mire lenne eredménye egy másik pártszövetség eltörölje azt.

S végképp ne az legyen, hogy miközben plusz fizetőssé teszik ezt vagy azt, az adóterheket is emelik!!!”

-------------------------------

Fide_L lényegében egyet tudok érteni a felvetéseiddel, és ezután jönnek a zűrösebb kérdése. A hatékonyságon mit is akarunk érteni (tartok tőle nem mindenki ugyan azt), ki/mi fogja garantálni ezt a hatékonyságot, ki fogja ellenőrizni ezt a folyamatot, milyen tényleges szankciókkal lehetne ténylegesen visszaszorítani a korrupciót stb. Sajnos számtalan példát látni, hogy a jelenlegi törvények egyáltalán nem garantálják a társadalmilag optimális hatékonyságot, hisz legtöbb esetben a jogászok megtalálják annak a módját, hogy mindenféle „jogi innovációkkal” törvényessé tegyék az erkölcsileg és morálisan erősen kifogásolható megoldásokat. A másik véleményem meg az, hogy lehet akármilyne törvényeket hozni, ha egy ország morális színvonala alacsony (és sajnos a politikusok, közszereplők, akik elvileg pédaként szolgálnának az átlagemberek számára a klasszikusokat idézve „morálisan ingoványosak”), az egész nem ér semmit. Miután beszéltem egy Svédországban nagyon régóta kint élő és dolgozó magyar ismerősömmel, ez a véleményem még inkább megerősítést nyert. Ott valahogy ez az egész jobban működik, és nem csak azért mert eleve magasabb az életszinvonal.
Szerintem itt jön ki az, hogy melyik országban milyen történelmi hagyományai vannak a polgári értékeknek. Magyarországon sajnos sohasem volt erős polgári középrétege. Ez erősen meg is látszik a magyar politikai kultúra és demokrácia jelenlegi színvonalán is.

A kisebb országgyűléssel abszolút egyetértek, de azt is látni kell, hogy ténylegesen egyik jelenlegi parlamenti politikai párt sem támogatja ténylegesen ezt az ötletet. Hülyék lennének Önként korlátozni sajátmaguk kiváltságaikat. Na erről kellene népszavazást tartani. Gondolom akkor lenne konszenzus az ügyben a pártoknál, ha pl. az állam pártfinanszírozás címén pótolná a kieső képviselői juttatásokat, de akkor meg minek az egész hercehura. A lényeg, hogy önként és dalolva nem fogják TÉNYLEGESEN támogatni a pártok ezt az ötletet. Az más, hogy piár alapon azért azt fogják nyilatkozni, hogy ők támogatnák a kisebb parlament ügyét, de a többi galád párt megakadályozza ezt.

Az önkormányzatiság csökkentésével nem értek egyet, de az önkormányzati rendszer jelenlegi formájával sem. Normálisan működő demokráciákban, megfelelően működő intézményi háttérrel, törvényi szabályozottsággal, hatékony társadalmi kontrol mellett egy demokráciának fontos részét kellene képeznie az önkormányzati rendszernek. Szerintem a helyi problámákat leghatékonyabban helyi szinten lehet legjobban kezelni, de ehhez szükséges az is hogy a helyi lakosok érezzék, hogy az ömkormányzat értük van és nem ellenük, illetve nem tőlük függetlenül létező, személytelen szervezetől van szó, aminek a tevékenységét némán és tétlenül el kell viselniük, hanem olyan általuk erősen kontrollált közigazgatási egységről, ami azért működik, hogy a helyi közösség életét segítse, jobbá és könnyebbé tegye és aminek a működébe ők is bele szolhatnak, illetve bele is kell hogy szóljanak. Ehhez mondjuk az is kellene, hogy az adóbevételek jóval jelentősebb részét kellene az adott közösségnél hagyni, mert így az emberek közvetlenül is lássék, hogy milyen közösségi javak (utak, rendelők, játszóterek stb.) lesz az ő adóforintjaikból.

Magyarországon amolyan poszt-Kádári módon az önkormányzatokat gyakran csak a közponi párt érdekek helyi alegységeiként kezelik. Az adóbevétleket központosítva begyűjtik, aztán az éppen aktuálisan regnáló pártelit majd eldönti, hogy a pártérdekek alapján éppen kinek, melyik önkormányzatnak mennyit juttat ezekből a pénzekből. A központban fingjuk sincs, meg érdekelni sem nagyon érdekli a pártvezetőséget, hogy helyben éppen mire lenne szüksége egy adott kisközösségnek. Számukra a bevételek elostrásakor csak az a lényeg, hogy a párt holdudvarát kiszolgálják. Ha a helyi önkormányzat vezetősége hűséges a központhoz, akkor kap forrást, ha nem, akkor nem. Szerintem ez a magyar valóság (és itt nem csak az elmúlt pár évről beszélek.)

Erről még lehetne írni, de itt most befejezem. :o)
Mi lesz veled Magyarország? 2008. 04. 07. 17:11
Szerintem húzni kéne végre egy vonalat mindenkinek magában. Nem a múltban kéne merengeni és arról vitatkozni, hogy ki az igaz magyar és ki az idegen lelkü, vagy, hogy ki komcsi és ki számít polgárnak.

Adva vannak a jelen problámái, ami elég konkrétak és elég húsbavágóak (legalább is a lakosság többsége számára). Ezekre kellene konkrét (még egyszer leírom KONKRÉT és REÁLIS) megoldási alternatívákat letenni az asztalra és ezekről kellene inkább vitatkozni a Parlamentben, a Médiában és az utcákon, és nem arról, hogy ki hazudott és ki nem, ki a jobb veztő és ki nem, kit kellene Lipót mezőre bezárni és kit nem.

A kormány oldal előző évekbeli teljesítménye véleményem szerint is csapni való volt, de az ellenzék sem erőltette meg magát, mert javarészt a kormány oldal tevékenységének leszarozásában merült ki és nam abban, hogy KONKRÉT és REÁLIS alternatív javaslatokat, programokat terjesztett volna be és ezekről igyekezett volna bebizonyítani, hogy sokkal jobb alternatívákat jelentenek az ország számára.
Én már szeretném nagyon látni a nagy pártok tollából a szakmailag is hiteles, megalapozott, részleteiben is kidolgozott programokat. Ezzel szvsz évek óta adós mindkét parlamenti nagy párt. Nagyon tudnék neki örülni, ha a parlementi viták ezen programok részleteinek megvitartására korlátozódna és a pártok vezetői brilliáns szónoki képeségeit ezen viták során csillogtatnák.
Mi lesz veled Magyarország? 2008. 04. 07. 16:53
Magyarország egyik legnagyobb baja, hogy lenne itt értelmes, szakmailag hozzáértő szakember, akik már rongyosra beszélték a szájukat azzal kapcsolatban, hogy milyen konkrét dolgokat kellene végig csinálni ahhoz, hogy egyenesbe kerüljünk. De természetesen az ezekkel járó áldozatokat, többlet terheket nem igazán akarja bevállalni senki. A politikusainknak (és ezt úgy általában igaznak érzem a bal-bal illetve a jobb-bal oldali politikusainak többségére egyaránt) a kicsinyes rövid távú pozició harcaik miatt, eszük águkba sincs felkarolni ezeket a a "macerával" járó, és rövid távon népszerűtlen intézkedéseket. Inkább a bevált sablonok mentén próbálnak lavírozni, és mindenkinek azt ígérik, amit szeretnének hallani (ingyenes oktatást, egészségügyet, nyugdíjasoknak nyugdíjemelést vagy 13.havi nyugdíj, vállalkozóknak, munkavállalóknak adócsökkentést stb.)

Arról meg mélyen hallgatnak, hogy mi a sz..ból lehet/akarják mindezeket finanszírozni.
Egyre kevesebb a munkavállaló illetve azok a nem multi cégek akiket szopatni lehet a magas adóterhekkel, az EU meg nem fogja azt a szivességet bevállalni, hogy finanszírozza a magyar állam túlköltekezését.
A nemzetközi hitelek is egyre drágábbá válnak majd, ha nem látják a tényleges államháztartási reform lépéseit.

Már nem sok tartalék van a magyar rendszerben, úgyhogy előbb-utóbb vagy utóbb majd arról kellene népszavazást, hogy milyen modell mentén képzeljük el az magyar állam jövőjét/szerepét: legyen amolyan svéd modell, amiben rengeteg adót kell fizetni, annak fejében, hogy az állam relatíve nagy szociális szerepet töltsön be (szerintem az nálunk nem fog menni, mert a mi rendszerünk nagyon korrupt, kicsi a társadalmi kontrollja az adóbevételek felhasználásának stb.), vagy amellett dönt az ország többsége, hogy fizessünk kevesebb adót, tudomásul véve, azt hogy akkor a továbbiakban nem tarthatjuk a markunkat az állam felé a segélyekért támogatásokér stb.

Tudomásul kéne már venni mindenkinek, hogy nincs tőlünk független bevétele az államnak, csak az adók, tehát, ha sok támogatást, nyugdíjat stb. várunk az államtól, akkor ezért valakiknek sok-sok adót kell(ene) fizetnie, vagy fizessünk kevesebb adót, de akkor nincs ingyenes okatás, egészségügy, 13.havi nyugdíj, meg efféle finomságok.

A sok hülye politikai maszlag helyett ezeken kellene elgondolkodnunk végre, mert félek, hogy ha marad minden a régiben, akkor hiába fizetem/fizetjük Európa majdnem legmagasabb %-os adóterhét, mégsem lesz használható állami nyugdíjam, mire nyugdíjba megyek, a fenti okok miatt félre tenni meg esélyt sem kapok, mert az állam szétadóztat, hogy finanszírozni tudja ezt a pazarló, korrupt rendszert, hogy a mai nyugdíjasok szavazatainak megszerzése érdekében ki tudja fizetni a nyugdíjemeléseket, illetve az állítólag ingyenes egészségügyi rendszerünk költségeit, meg a többi fedezet nélküli Kádári vívmányt.
Mi lesz veled Magyarország? 2008. 04. 07. 15:47
Bemásoltam, ha érdekel olvasd el. Nem olyan hosszú :o)
Mi lesz veled Magyarország? 2008. 04. 07. 15:19
Egy másik netes médiában megjelent egy elgondolkodtató írás, íme.

A magyaroknak válság kell

Duronelly Péter - A szerző a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója

Gyurcsány Ferenc politikája láthatóan megbukott. Sokan, közük maga a miniszterelnök is „reformpolitikának” nevezik mindazt, amit 2006-ban azért hirdetett meg, hogy megállítsa az állam és az egész nemzetgazdaság elképesztő túlköltekezését.
A 2006-os intézkedéssorozat mögött ugyan volt egy elvont, a gazdasági növekedés hosszú távú felzárkózását és az egyensúly megteremtését célzó modernizációs stratégia, de a miniszterelnök menedzserként rendkívül gyenge teljesítményt nyújtott, és azon túl, hogy a már meglévő rendszer paraméterein még egyet csavart (lásd a szolidaritási adónak csúfolt második, ill. harmadik adókulcs bevezetését), nem volt képes számottevő és előremutató változásokat végrehajtani.
A költségvetési hiány ugyan két év alatt kevesebb mint felére olvadt le, de a rosszul menedzselt és igazából koncepciótlan stabilizációs technika miatt a gazdasági növekedés gyakorlatilag leállt, az adózási fegyelem csak minimális mértékben javult, az infláció pedig magas szinten ragadt be. Azt persze a kívülállók nem tudják pontosan, hogy a szereplők milyen stratégiája áll a koalíció felbomlása mögött, de tény, hogy a miniszterelnök mögött felsorakozott koalíció eddigi formájában nem tud megfelelően működni.
A csehek sokkal jobban szeretnek dolgozni, mint mi.
Már a koalíció szétszakadása nélkül is általános volt az a vélemény, hogy a választási ciklus második felében a kormánytól semmi előre mutatót nem várhatunk. Ez a korábbi parlamenti ciklusokban is így volt, és semmi okunk sem volt azt gondolni, hogy a 2008-2010-es periódus nem ilyen lesz. A koalíció szétszakadása után viszont tényleg borítékolni lehet, hogy nekünk, állampolgároknak nem válik hasznunkra az elkövetkező két év, feltéve persze, hogy az egész hercehurca nem torkoll előrehozott választásokba.
Van azért olyan optimista vélemény, amely szerint kisebbségi kormányzással is volt példa pozitív gazdaságpolitikai gyakorlatra, hiszen Csehországban 2002 előtt a kisebbségi kormány egy ún. ellenzéki megállapodásra támaszkodva hosszú időn keresztül intézte az ország ügyeit, miközben a gazdasági növekedés az 1997-es devizaválság és az általa kiváltott recesszió után ismét 4 százalékra emelkedett, a kétszámjegyű infláció pedig 2-4 százalék közé mérséklődött.
Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a cseh politika nem a két oldal kibékíthetetlen szembenállásán alapszik, az országot a politikai hovatartozás nem osztja meg, és nem utolsó sorban, a csehek sokkal jobban szeretnek dolgozni, mint mi. Márpedig gazdasági növekedés csak munkából lesz, nem óbégatásból, csodavárásból és nyolcvan évvel ezelőtti békeszerződések feletti kesergésből.
Mielőtt tehát bármilyen álomba ringatnánk magunkat arról, hogy mi vár ránk a következő két évben, nem árt a választói preferenciákat sem áttekinteni! A szocialisták 2008 márciusában a biztos szavazók kevesebb mint egynegyedének támogatottságát bírták, miközben a teljes népesség egyhatoda rokonszenvezett velük. Ez annyit jelent, hogy ha most lennének a választások, a szocialisták jó eséllyel nem szereznék meg a képviselői helyek egyharmadát, viszont a Fidesz kétharmados többséghez jutna, és persze a két kispárt nem kerülne be a parlamentbe.
Közpénzt költeni parlamenti többség nélkül is lehet.
Ezt, ugye, itt nem részletezendő okok miatt egyetlen kormánypárti képviselő sem szeretné, és bár Orbán Viktor eddig kétszer is elszúrta a biztos választást, és a szocialisták kezébe adta a győzelmet, a kormányon maradók minden bizonnyal mindent megtesznek, hogy ne az ellenzék vezérének bénaságán múljon a sorsuk két év múlva.
Közpénzt költeni parlamenti többség nélkül, egyszerű rendeleti úton is lehet, és biztosak lehetünk benne, hogy erre, ha szükséges, kellő mértékben sor is kerül. Ne felejtsük el: a szocialisták közül sokan nem a győzelemért, hanem a puszta fennmaradásért küzdenek, a megsemmisülés elleni küzdelem pedig durvább harcot hoz, mint a szimpla győzni akarás.
Ilyen feltételek mellett a konvergenciaprogram meg a költségvetés fenntarthatósága vajmi kevéssé számítanak, mint ahogy az sem, hogy a tőkepiaci környezet egy ilyen ámokfutást éppen hajlandó-e megfinanszírozni, vagy sem.
Ilyen körülmények között a többségnek elvileg jobb lenne egy előre hozott választás határozott Fidesz-győzelemmel. Ugyanakkor az ellenzék marhamód bajban lenne, ha a nyakába szakadna a kormányzás terhe, mivel évek óta semmilyen koncepciója sincs arról, hogy mit kellene az országgal tenni.
Az ellenzék marhamód bajban lenne, ha a nyakába szakadna a kormányzás terhe.
Ráadásul a hatalomért, valamint a szocialisták megsemmisítésért folytatott totális háborúban a Fidesz olyan lövészárkokba ásta be magát, amelyekből nehéz lenne egy előremutató gazdaságpolitikai programot összeállítani és véghezvinni anélkül, hogy ne lehessen rájuk sütni a hazugság bélyegét.
Néhány Fidesz-szavazónak ugyan nem tetszett a népszavazás három igenjének kádári jellege, de a párt támogatóinak többsége, ha Trianon újrarajzolását nem is, de csodát mindenképpen elvár Orbán Viktortól: legyen rend és prosperitás anélkül, hogy ezért bárkinek, legyen az nyugdíjas vagy aktív, képzett vagy képzetlen, bármilyen áldozatott kelljen hoznia. Ezt így akkor is komplikált hitelesen levezényelni, ha valakinek van ötlete, hogy mit csinálna, ha kormányon lenne, ha viszont erről segédfogalma sincs, akkor a küldetés végrehajtása egyszerűen lehetetlen.
A szomorú igazság az, hogy előremutató gazdaságpolitikához előremutató lakosság is kell. Nem lehet egy kormány elég felkészült, eltökélt és határozott ahhoz, hogy úgy hozza meg reformlépéseket sorozatát, hogy ahhoz legalább minimális társadalmi, illetve választói támogatottsága ne legyen.
Bár mi magyarok mindenért sírunk, de tenni nem sokat vagyunk hajlandók a magunk javára akkor, ha ez munkával vagy egyéb áldozatvállalással jár. A lemaradás langymeleg dagonyájában szívesebben hentergünk, mint hogy megfogjuk a munka végét, és csináljunk valamit magunkért, gyerekeink és unokáink jövőjéért, vagy legalább hagyjunk másokat tenni ugyanezért.
A költségvetési hiány csökkentéséhez, mint láttuk, nem kell sem sok ész.
Ha most hirtelen egy Fidesz-kormány menedzselné az országot, nemcsak azért lenne nehéz helyzetben, mert amúgy sincs koncepciója arról, hogy mit is kéne csinálni, nem is csak azért, mert a „vesszen Gyurcsány!”-stratégia rabjaként a piacgazdaság, öngondoskodás és a társadalomért, nemzetért viselt egyéni felelősség konzervatív értékeit is elutasította, ami miatt saját stabilizációs csomagja is könnyen lehet hazugságvadászat célpontja, hanem azért is, mert nem lenne társadalmi támogatottsága a mélyreható változások elindításához.
A költségvetési hiány csökkentéséhez, mint láttuk, nem kell sem sok ész, sem kifinomult makromenedzsment: ha nem fontos, hogy a stabilizációs csomag implementációjánál se az infláció ne szaladjon el, se a gazdasági növekedés ne omoljon össze, akkor viszonylag magas állami túlköltekezést is rövid idő alatt lehet a töredékére csökkenteni.
Ennél többet, mélyrehatóbbat, több éven át elhúzódó reformpolitikát csak a társadalom, de legalább a saját szavazók többségének támogatása mellet lehet véghez vinni. Ez a támogatás ma Magyarországon egyetlen párt növekedés- és stabilitásorientált gazdaságpolitikai programjának sincs meg.
Ez persze nem feltétlenül marad így örökre, a választói preferenciákat például egy komoly és mély válság jelentősen átrendezheti. Egy kisebb forintgyengülés, ami mellett 200 forintra szaladna el a svájci frank, talán több magyar lakost gondolkoztatna el, hogy vajon mit kéne tennie a kormánynak az árfolyam visszaerősítésért és hosszú távú stabilizációjáért. Talán. De az is lehet, hogy néhányan elmennének trombitálni a pénzügyminisztérium elé a miniszter fejét követelve. A többség még mindig nem venné észre, hogy valamit csinálni kell.
Lehet, hogy néhányan elmennének trombitálni a pénzügyminisztérium elé.
Az elmúlt években két, évtizedeken át kudarcra ítélt ország hajtott végre jelentős stabilizációt, Brazília és Törökország, mindkettő egy komolyabb devizaválság után. Brazíliában akkor történt valami, amikor a deviza a válság előtti értékének kétharmadát elvesztette, aminek nálunk kábé az felelne meg, ha 750 forint lenne egy euró, vagy 470 forint egy svájci frank.
A török stabilizáció előtt a líra értékének 60 százaléka tűnt el (ez forint/euróban 620-as árfolyamot jelentene), a kamatok pedig, igaz rövid időre, de négyszámjegyűre emelkedtek. (Egy napon 6200 százalékig ment fel a bankközi kamat!). Ekkor történt csak meg, hogy a választóknak elegük lett a szarakodásból, és nemcsak megszavaztak egy olyan politikát, ami nem a múltat, hanem a jövőt ígérte, de négy év múlva a reformert, a dél-amerikai országban a baloldali Luiz Inacio Lula da Silvát, Törökországban Recep Tayyip Erdogant nagy többséggel újraválasztották.
Valószínűleg tehát nálunk sem lesz semmi, amíg komolyan meg nem borulunk, ehhez azonban még gazdaságilag túl jól állunk, túl alacsony az adósságunk, túl szervezett az államadósság-kezelésünk, túl alacsony az inflációnk, túl kicsi a munkanélküliségünk, és túl stabil az árfolyamunk. Nem lesz jobb, amíg nem lesz sokkal rosszabb, egyszerűen azért, mert még nem vettük észre, hogy merre tartunk.
Természetesen a válság sem igazán jó megoldás, hiszen azon túl, hogy a gazdaságnak és a társadalomnak rendkívüli és felesleges fájdalmat okoz, magában hordozza egy diktatórikus megoldás kockázatát is. Nem biztos, hogy a csodaváró magyar társadalom az áhított stabilitást a jelenlegi keretek között látja megvalósíthatónak, és lehet, hogy amikor igazán gáz lesz, egy „megváltóra” szavaz majd, aki a magabiztosság, a hozzáértés és az elhivatottság ígéretével, kívülről érkezve kap bizalmat a rendcsinálásra. Oroszország és Vlagyimir Putyin példáján láthatjuk, hogy a megváltó, még ha sikeres is, nem olyan országot hoz létre, amiről sokan álmodunk.
Ugyanakkor az is igaz, hogy amit meg lehetett csinálni Oroszországgal, nem lehetett megcsinálni Törökországgal vagy Brazíliával. Az idő dönti el, hogy mi milyenek is vagyunk: olyanok, mint az oroszok, vagy olyanok, mint a törökök vagy a brazilok.
Econet topik 2008. 03. 02. 12:08
DLPH,

Remélem nincs már több pinceszint. :o)
Econet topik 2008. 03. 02. 12:06
SAZ, köszi az infót. Azt lehet tudni, hogy az Exterenet részvényeinek hány %-a van az Econetnél. Ez most csak azért jutott eszembe, mert ha jól tudom, a tőzsdei bevezetés egyik előfeltétele az, hogy egy adott közkézhányadnak meg kell lenni, és 100%-os tulajdoni hányad mellett ez necces lenne. :o)
Econet topik 2008. 03. 02. 11:04
Sziasztok,

Előre is bocs az esetleges tájékozatlanságomat az Externet bevezetés részleteivel kapcsolatban, de azért lenne észrevételem ezzel kapcsolatban.

Jelenleg az Externet részvényeinek Econetnél lévő része valahogy be van árazva az Econet könyveiben és így részt képez az Econet cégértékében. Ha az Econetet bevezetik a tőzsdére, akkor gondolom a tőzsdén kialakuló Externet árfolyamon kell beértékelni az Econet tulajdonában lévő Externet részvényeket is. Ha ez (jóval) magasabb lesz, mint amin jelenleg az Econet könyveiben be van értékelve, akkor az én olvasatomban ez az Econet cégértékét is meg kell hogy emelje, (lásd anno Fotex ingatlanok beértékelése) vagy valahol hiba van a gondolat menetben ?

Amúgy a lebonyolításra technikailag ha jól értem két mód lenne. Az egyik a Graphisoft-os megoldás (szerintem ez lenne a legtisztább megoldás), hogy fullra szétválasztanák az Econetet és Externetet és a jelenlegi Econet részvényesek a tulajdoni hányaduk arányában kapnának Externet és Új (Externet nélküli) Econet részvényeket. Ekkor a továbbiakban két egymástól teljesen független cégként működnének tovább.

B.variáció szerint az Externetet, mint önálló részvénytársaság részvényeit bevezetik a tőzsdére, de a fő tulajdonos marad az Econet, és a jelenlegi Econet részvénytulajdonosok közvetve, az Econet tulajdonában lévő Externet részvények fel-leértékelődése utján az Econet cégértékében bekövetkező változás alapján részesednek az Externet árfolyam változásából.

Előre is bocs, ha pontatlanok a számviteli ismereteim, de a lényeg szempontjából, talán elegendő.
Econet topik 2008. 02. 26. 20:30
Sziasztok,

Csak hangosan gondolkodom: Nem lehet hogy a hűtés azért megy, mert a menedzsment részvényopciós programhoz saját részvényeket kellene venni, az meg annál jobb a cégnek, minél olcsóbban tudja beszerezni. Ha részben igaz az okfejtésem, akkor egy kicsit még várni kell a fékek kiengedésére. De gondolom, ha meg lesz a döntés + hozzá a szükséges csomag, akkor már találkozni fog a népakarat és a menedzsment érdeke (meg remélem a nagy tulajoké is).

Feltételezve, hogy lesznek még akvizíciók és ezek jó részét is sajátrészvényekkel akarják finanszírozni, akkor elvileg szintén az emelkedésben kellene, hogy érdekeltek legyenek a nagy tulajok ( Előtte persze a menedzsmentnek is megváltják a kedvezményes jegyet az Econet expresszre :o) ) .

Más:
USA kezd jól kinézni egy rövidtávú trendfordulóra. A rossz hírek ugyanúgy jönnek mint eddig, de a korábbi ideges bezúgások helyett, kezdik nem lereagálni ezeket. Pl. eddig a mai nap USA-ban. A hír: „Negatív meglepetés az USA-ban: ötéves mélyponton a fogyasztói bizalom„ erre semmi nagatív reakció és az amerikai tőzsdék pluszban.

friss hírek További hírek