netta

Regisztráció: 2010-09-07 10:30

Hozzászólások száma: 26

Utolsó hozzászólás: 2013-07-24 15:41


Tapasztalat: 3
Aktivitás: 1
Népszerűség: 1


utolsó 20 hozzászólás

Csányi szerdán adhat magyarázatot 2013. 07. 24. 15:41
#26
Abban viszont bízik, hogy "nem lesz olyan intézkedés, amely egy ügyfélkört mesterségesen az alakuló konzorcium felé terel"
Gondolom - ő pedig tudhatja-, hogy lesz ilyen intézkedés.
Devizahitelesek nyertek pert - Évek óta folyt jogtalan kamatemelés 2013. 07. 09. 11:19
Valóban úgy kellett volna történnie, ahogy leírtad, de az akkor rendelkezésre álló információk - szerződés, ügyintéző, ászf - mind azt támasztották alá, hogy a folyósításkori (magasabb vételi) árfolyam nem befolyásolja már a hiteltartozás összegét. Nem vettem fel a hitelt ilyen feltételekkel, így a vitát ma már csak egy 2008. év végi ászf dönthetné el. Majd utánanézek, hátha lementettem.
Devizahitelesek nyertek pert - Évek óta folyt jogtalan kamatemelés 2013. 07. 09. 08:47
Nem hitelkiváltás volt, új ingatlan vásárlásához kamattámogatásos ft-hitel igényelése történt. A fizetendő vételár részlet esedékessége az ingatlan készültségi fokától függött. Végül annyi idő eltelt a hitelkérelem beadásától eddig az időpontig, hogy kamattámogatást már nem lehetett igénybe venni. Akkor ajánlotta a bank a CHF alapú hitelt, ami a szerződéskötés napjára már csak euró hitel lehetett. A szerződés aláírás előtti átolvasásakor arra a kérdésre, hogy módosul-e a benne szereplő devizaösszeg a folyósításkori árfolyam függvényében, azt a választ kaptam, hogy sem a deviza-, sem a forintösszeg nem fog eltérni a folyósításkor a szerződésben foglaltaktól. Szóba sem került sem az ügyintézővel folytatott megbeszélés során, sem a neten előkeresett ászf nem említette, hogy az ügyfél a számára kedvező árfolyamalakulás esetén az árfolyamkülönbözet visszatérítésre számíthat akár a ft, akár a deviza összegből.
Devizahitelesek nyertek pert - Évek óta folyt jogtalan kamatemelés 2013. 07. 08. 23:04
Nem értettem semmit félre, 2008-ban történt, az igénylés júniusban, a folyósítás december elején. A kész szerződésben szereplő deviza (euró) eladási árfolyamon visszaszámolva az igényelt ft-összeg 4/3-a volt. Elmondta az ügyintéző, hogy jött ki a brutális erősségű ft-árfolyam, de megnéztem utána az ászf-ben is. Abban szerepelt, hogy a folyósítás az igénylés napján érvényes vételi árfolyam-10%-on történik, de ha az így meghatározott devizaösszeg a folyósítás napján nem fedezi az igényelt ft-mennyiséget, akkor az árfolyamveszteség az ügyfelet terheli. Arról hallgatott az ászf, hogy árfolyamnyereség esetén (ha folyósításkor átszámítva a hitel igénylésekor kalkulált devizát, a ft-összeg magasabb az igényeltnél) a különbözet kit illet. 2008-ban az utóbbi helyzet állt elő, és a szerződés alapján egyértelmű volt, hogy a bank valóban az igényléskori árfolyam -10%-kal számolt, különbözetről pedig nem esett szó.
Devizahitelesek nyertek pert - Évek óta folyt jogtalan kamatemelés 2013. 07. 08. 17:59
A bankok a hitel folyósításakor nem egyszerűen aznapi vételi árfolyammal számoltak. A CIB Bank például attól függően, hogy a hitel igénylésekor vagy a folyósítás napján volt alacsonyabb a devizavételi árfolyam, választotta a számára kedvezőbbet, és erre még 10% árfolyam kockázati felárat számolva határozta meg a hitel devizaösszegét. Így egy elhúzódó hitelbírálat esetén a hitel összege forintban akár már a folyósítás másnapján is lehetett 1/3-ával több. (Ez az átszámítási metódus nem volt egyedi, a legtöbb bank ászf-jében szerepelt.)
Ha lenne pénzed holnap mit vennél max. befektetési idő 1 hónap? 2012. 01. 18. 16:15
link
Ez is működik.
Tőzsdei ügyletből származó jövedelem (SZJA) 2011. 12. 12. 14:58
befizetett
Tőzsdei ügyletből származó jövedelem (SZJA) 2011. 12. 12. 14:57
Nem a veszteséged tudod leírni az adódból, hanem az arra jutó adót. Tehát a tavaly befizeted adód visszaigényléséhez annyi veszteséget kell realizálnod, amennyi nyereséged volt tavaly.
Tőzsdei ügyletből származó jövedelem (SZJA) 2011. 12. 12. 13:39
Ha a banknak nyilatkozol dec.31-ig erről, akkor a bef.jegyen elért árfolyamnyereséget szembeállíthatod a tőzsdei ügyletekből származó veszteséggel (adókiegyenlítés), és így visszaigényled a bank által korábban levont forrásadót.
A CBA megvenné a Profit, a Corát és a Matchot 2011. 11. 08. 14:04
#12
Mármint a hazai elit. Ugyanis csak akkor döngethessék büszkén magyarságtól duzzadó keblüket a hazai vállalkozók, ha adófizetési moráljuk is eléri legalább egy multiét - a léc nem túl magasan van, ugye.
A Legfelsőbb Bíróság előtt az egyoldalú szerződésmódosítások ügye 2011. 09. 16. 15:35
#16
Érdekes volt a bank árfolyam meghatározása az igényelt Ft-összeg devizára váltásakor – ez lehet, ma is így van. Konkrét ismert esetben ez úgy történt, hogy a hitel igénylésekor érvényes vételi árfolyamra -10% "kockázati tartalékot" számolva határozták meg a folyósítás árfolyamát, ezzel a folyósított deviza összegét. Ekkor a folyósítás és az igénylés között 4 hónap telt el, mely alatt számottevő forintgyengülés következett be, tehát a kapott Ft már lényegesen kevesebb devizát ért, mint amit a kölcsönszerződés tartalmazott. Utánanéztem a bank szabályzatában: amennyiben a forint a két időpont között erősödött volna (ugyanannyi Ft több devizát ér), az ügyfélnek meg kellett volna vásárolnia a devizatöbbletet, azaz a folyósításkori, és nem a hitelkérelem benyújtásakor érvényes vételi árfolyamot alkalmazták volna a devizára átszámításhoz. Lényeg, hogy a hitelkérelem benyújtása és a folyósítás időpontja közti árfolyamváltozás kockázata úgy került a bank és az ügyfél közt megosztásra, hogy az árfolyamveszteség az ügyfelet, az árfolyamnyereség a bankot illette (+ a teljes hitelösszegre vetített 10% árfolyamkockázati felár).
OTP és semmi más!!!!! 2011. 03. 18. 17:08
5370
---Orco---- 2011. 03. 11. 11:27
A 2008.07.08-i közgyűlésen határozták meg, hogy ennyi (4,1 EUR) a következő 5 évben 300M EUR-ért kibocsátható új részvények minimális névértéke/db, azaz 73.170.732 db-ban maximálta a kibocsátható részvények számát. Most, úgy tűnik, az igazgatótanács által végrehajtható tőkeemelés összegét emelni szándékoznak, ugyanakkor nem lesz meghatározva a minimális névérték, így a maximális részvény db-szám sem.
---Orco---- 2011. 03. 11. 09:46
link

tőkeemelés részvénykibocsátással 5 év alatt
Eddig 3090-en nyilatkoztak a nyugdíjpénztárban maradás mellett 2011. 01. 12. 13:30
Véleményem szerint ez nem rászorultság, hanem jogbiztonság kérdése. Hívhatják az egészség- vagy nyugdíjbiztosítót TB-nek vagy nyugdíj ill. egészségpénztárnak, bármelyiknek fizetsz díjat a szolgáltatásért, azért ellátás jár. Lehet, jobbak és hatékonyabbak a magánbiztosítók, de amíg nincs arra lehetőségünk például, hogy a kötelező egészségbizt.járulékot egészségpénztárba fizessük, addig az államtól kell ezt a szolgáltatást igénybe vennünk. (Önk.egpénztárba ezen felül fizethetsz természetesen de az ezért igénybe vehető szolgáltatások igen korlátozottak, nem az állami eü ellátórendszer helyettesítését, hanem kiegészítését szolgálják.) Amennyiben lesz valódi választási lehetőség egyik vagy másik területen, akkor háttérbe szorulhat az állam mindenkire kiterjedő gondoskodó szerepe, de amíg nincs, addig bizony rajta kell számon kérnünk a díj ellenében vállalt feladatai teljesítését.
Eddig 3090-en nyilatkoztak a nyugdíjpénztárban maradás mellett 2011. 01. 12. 11:38
Azért ezt kérdeztem, mert a tájékoztatók alapján sokaknak nem volt világos, hogy a magnyp-ban maradó kap-e egyáltalán a TB-től még nyugdíj-kiegészítést vagy csak a mnyp-számláján lévő összeggel számolhat a továbbiakban. A nyuszi által előkeresett jogszabály alapján a válasz egyértelművé vált.
Az ellentételezés nélküliséget akkor vetettem fel, amikor egy fórumozó azon a -mint kiderült, téves - véleményen volt, hogy ez az időszak csak a szolgálati időbe számítható bele, a nyugdíj alapjába viszont semmilyen mértékben, azaz még 75%-ban sem.
Eddig 3090-en nyilatkoztak a nyugdíjpénztárban maradás mellett 2011. 01. 11. 22:30
bocs, 2010. évi CLIV. törvény 36.§ b)
Eddig 3090-en nyilatkoztak a nyugdíjpénztárban maradás mellett 2011. 01. 11. 22:29
Köszönöm, hogy utánanéztél. Én ezt máshogy értelmezem, nem a belépés időpontjához, hanem 2011.12.01-hez viszonyítva kell meghatározni a maradók esetében a szolgálati időt. (2010. 11.01-től 2011.11.30-ig nincs magánnyp-i tagdíj-fizetés, de a szolgálati idő növekszik. 2011.12.01. után a mnyp.tag már nem szerez szolgálati időt az állami rendszerben.file://localhost/C:/Documents%20and%20Settings/All%20Users/Dokumentu mok/Megosztott%20szövegek/jogszabaly/2010_154tv_mnyp.htm 36.§ b/)
magánnyugdíjpénztárban maradóknak 2011. 01. 11. 20:03
Ha már ennyire tájékozott vagy, talán tudsz arra a kérdésre is válaszolni, mellyel 50 év körüli kollégák fordultak hozzám. Arra voltak kíváncsiak, mi lesz azokkal a befizetéseikkel, amit magánnyugdíjpénztári tagságuk előtt a TB-nek teljesítettek. A 30 éves munkaviszonyukból ui. csak 20-at töltöttek a magánnyugdíjpénztárban. Erről ismersz valamilyen tájékoztatást? (lásd még 1164 és 1172 hsz-em a link topikban)
Eddig 3090-en nyilatkoztak a nyugdíjpénztárban maradás mellett 2011. 01. 11. 19:44
Abban az időszakban viszont nyugdíjJÁRULÉKOT és nem adót fizetett a biztosított és munkáltatója, melyért ellenszolgáltatás jár. Eddig, míg 75%-ot kapott az államtól a magánnyugdíjpénztári tag, ez a rész magában foglalhatta az ellenszolgáltatást. Ezután viszont rendezni kell ezt a kérdést a számukra, és kizártnak tartom, hogy olyan módon, hogy utólag adónak minősítsük a '98 előtt fizetett nyugdíjjárukékokat.
  • BÉT
  • Indexek
  • Deviza
      • Forgalom
      • Nyertesek
      • Vesztesek