netreader

Regisztráció: 2010-02-26 20:17

Hozzászólások száma: 153

Utolsó hozzászólás: 2012-05-21 11:14


Tapasztalat: 3
Aktivitás: 2
Népszerűség: 4


utolsó 20 hozzászólás

Magyarország világbajnok: nálunk a legdrágább a mobilozás 2012. 05. 21. 11:14
#60
tuksz: nem érted, amit mondok.
Magyarországon a készülékek árát nem készülékárként, hanem a percdíjba / előfizetési díjba rakva fizettetik meg. Azaz 1 percnyi beszélgetés azért is drága, mert Tőled ezen keresztül szedik vissza a szolgáltatók a készülék költségét.
Számos országban, ahogy soroltam, NINCSEN ilyen készüléktámogatás (és pl. nem is korlátozzák a telefonokat magukat hálózatra!). Ez kiszűrhetetlen a statisztikában (ami abból is látszik, hogy a skandináv államoknál alacsony mobilköltségeket mutattak ki - fizikai képtelenség abból a költségből mobiltelefont is kihozni).
Magyarország világbajnok: nálunk a legdrágább a mobilozás 2012. 05. 21. 11:08
#59
> havi 33 fontért kapsz 1000 percet unlimited internetet és 5000 sms-t, elég lesz? igaz 49 fontot kell fizetni a telóért

Tehát 24 hónapos szerződéssel = 24x33 + 49 font = 841 font vállalásával megkapod az iPhone-t és a szolgáltatást. Ez valamivel több mint 1040 euró. Neked hogy jött ki a korábban említett 450? (HTC hasonlóan 24 hónapos szerződés...)
Magyarország világbajnok: nálunk a legdrágább a mobilozás 2012. 05. 18. 16:13
#40
DTL: erre érdekelne forrás, hogy hol lehet 12x45 euro = 540 euro összbefizetésért iphone4S-t és még mobilszolgáltatást is kapni.
olvas0: remélem, világos, hogy ÁTLAGOS fogyasztási szokásokról van szó a felmérésben, azaz nem egy szolgáltatót kell találni, hanem a szolgáltatók széles körét. És akkor sorolom:
1. Szlovákiában nem támogatják a telefonokat.
2. Spanyolország (szintén lista eleje!!!): eddig volt támogatás, most akarják kivezetni. (link
3. Anglia (lista vége!) egy éve csökkentették radikálisan a támogatásokat (link
4. Dániában (lista vége) már nem subsidy van, hanem hitelkonstrukció, azaz a percdíj alacsony, azaz olcsónak tűnik a mobilozás (de a mobilköltség mellett havonta csengeted a részleteket is, pl. telia.dk). Franciaország hasonló ismereteim szerint.
Ismétlem, nem olcsó a magyar mobilozás, de ebben jelentős tétel a készülékek árának kifizetése, amit Nyugaton jellemzően már másképpen rendeznek...
Magyarország világbajnok: nálunk a legdrágább a mobilozás 2012. 05. 18. 13:13
#27
Magyarországon valóban nem olcsó a mobilhívás, viszont két tényezőt teljesen figyelmen kívül hagyott a felmérés:
1. A világbajnok mértékű ÁFA önmagában jelentős eltérést okoz.
2. Magyarországon a mobiltelókat nem közvetlenül, hanem túlnyomó többségében a hívásdíjakon keresztül fizetik ki az ügyfelek. A listán szereplő országok jelentős részében nincsen készüléktámogatás, azaz nincsen beszerzési ár alatti (avagy ingyenes) telefon, hűségidőért cserében. Emiatt csak a hívásköltséget összehasonlítani félrevezető...
Mégis miből sikerült ennyi devizahitelesnek végtörlesztenie? 2012. 02. 14. 16:20
#22
A közhiedelemmel ellentétben igenis volt és van olyan eset, mikor a bankok részt vesznek korábban nem adózott pénzek fehérítésében. Offshore jövedelmeket ugyanis úgy lehet Mo-ra hozni, hogy a bank biztosítja hozzá az anonimitást... ld:

link
Mi lesz veled Magyarország? 2011. 10. 10. 15:01
GDP: sajnos, félrevezető a definíciója, és a magyar wikipedia hiányos.

íme a GDP egyik számítási módja, előállítási alapon: link (keresd a Production Approach-ot)

Ennek egyeznie kell a jövedelmi számítással természetesen.

Szóval maradjunk annyiban, hogy a final goods nem szó szerinti végterméket jelent. Ha exportra kerül egy termék félkész formájában, akkor az beleszámít a GDP-be - hiszen ez az ország szempontjából "final" állapot. Semmi különbség a ténylegesen elfogyasztott termékhez képest.

De ez egyébként a számítási képletben is benne van, szóval nem értem az okoskodásodat.
Mi lesz veled Magyarország? 2011. 10. 06. 16:19
"Gdp szempontból az számít hol gyártották."
Nem, ez nem igaz. A GDP-vel az adott ország területén keletkezett értéknövekményt ("jövedelmet") próbálják meghatározni, éppen ezért minden érintett országban lesz egy gyártmánynak GDP hatása.
Zombi bankok Magyarországon (Vélemény) 2011. 09. 30. 11:06
#4
Vannak természetesen helytálló gondolatok Felcsuti úr véleményében.

Viszont nehéz a hitelességét nem megkérdőjelezni úgy, hogy az általa vezetett pénzintézet pl. a következő reklámmal / ajánlattal végezte felelősségteljes tevékenységét:

link

Tényleg nem lenne a bankoknak és vezetőiknek felelőssége a kialakult helyzetben?
Budapesti lakásárak: nem a Rózsadomb a legdrágább 2011. 09. 29. 10:57
#3
Na, így kell sok számmal hozzá nem értő cikket írni.
A Rózsadomb mióta kerület? Én úgy tudtam, egy kerület része (azaz városrész) mindössze. A nagyobb kerületek lényegesen heterogénebbek, mint a kisebbek. Az V. kerület viszonylag kicsi (inkább egyetlen városrésznek kellene tekinteni, mint kerületnek..), és relatíve magasabb értékű ingatlanokkal bír.
Pl. a III. kerület hegyvidéki árai nyilvánvalóan magasabbak, mint a belvárosi árak. Ja, csak persze a statisztikai elfedi, mivel ugyebár a panelek árai felhígitják a kerületi átlagárat...
A Rózsadomb egyébként évek (tán évtizedek) óta nem a legdrágább lakóterület Budapesten sem négyzetméter, sem abszolút érték alapon. (Mert pl hiába hozod ki, hogy 400e/nm az átlagos ár, ha bizonyos -családi házas- városrészben mondjuk 200-300nm alatt nem nagyon van kínálat).
A gazdagokra vetne ki új adót a Fidesz? 2011. 08. 26. 09:58
#87
csendeske, az átlagos nyugdíj 98.000 forint a táblázat szerint. Az átlagos nettó bér 132.000 forint ugyanezen időszakban.
Az, hogy egy nyugdíjba menetellel átlagosan mindössze kb. 25%-kal kevesebb járandósággal kell számolni (életük végéig), azt mutatja, hogy a munkabérekhez képest magasak a nyugdíjak.
A nyugdíjak akkor lennének itt jó helyen, ha a megtermelők nettója radikálisan emelkedne...
Kibogoztuk a rejtélyes magyar ügy szálait 2011. 08. 25. 10:33
#7
így van, érdekes a boncolgatás, de sok teteje nincsen. Lehet ugyanis két más magyarázat is:
1. Elképzelhető, hogy a jelentések nem pontosak. A statisztikát kiadó mások szavéra hagyatkozik, szóval hogy kié ténylegesen az adott állampapír, az nem feltétlenül ismert. Láttunk már ilyet. Azaz a statisztika nem teljesen a valós képet mutatja a külföldi tulajdonról.
2. Vagy valaki simán shortolt eddig, korábban felépítve a pozíciót - pl. eurózóna és kapcsolódó országok beesésére játszva - és most vette vissza a papírokat. Azaz nincsen valós vevői érdeklődés, régebbi pozit zárt, csak talán gyorsabban, mint ahogy felvette.
CHF devizahitelesek 2011. 08. 10. 15:07
link

és akkor most tessék ránézni az OTP mérlegére is, elég jól látszódik, hogy a források hogyan állnak össze. Külön érdemes megnézni, hogy mekkora kamatráfordítás járt az ügyfelek betétállománya után.

Szóval, várom a választ, elképzelhető, hogy a CHF hitelek egy része sosem látott CHF-et, vagy 100%-ig biztosan vagytok benne, hogy botorság a dolog?
CHF devizahitelesek 2011. 08. 10. 14:54
És mégvalami. Nem állítom, hogy így történt - bizonyításhoz vagy cáfolathoz erősen bennfentes információk kellenének. De azért talán érdekes gondolatmenet...
CHF devizahitelesek 2011. 08. 10. 14:48
Elmondom, én mit csinálnék, ha bankos lennék...
"Ha a CHF hitel mögött semmilyen CHF-es ügylet nem lenne:"
A semmilyen CHF ügylet könnyen észrevehető. Viszont azt, hogy egy adott hitelkihelyezéshez pontosan honnan van a forrás, vagy hogy az adott bank összesített hitelkihelyezése hogyan viszonyul az összesített betéti, tulajdonosi, hitel, swap ügyletek devizaneméhez, azt ismereteim szerint a kutya sem ellenőrzi. Tehát a kérdés, hogy mennyi mozgásterem van a betét és kihelyezés devizái között játszani.

Nem különös, hogy a bankok gyakorlatilag sosem hirdettek CHF-betéti akciókat? Azaz nem keresték a legolcsóbb CHF forrást, a lakosságit?

"- Akkor hogy lehetett olcsóbb a kamat a Ft kamatoknál?"
Kamat? Kit érdekel a kamat? A fontos a bank teljes bevétele. Ez pedig kamat + kezelési költség + oda-visszaváltási marzs + egyéb díjak. Kisebb mértékben az is (mivel kockázatos), hogy van-e a következő években növekedési potenciál ezekben (mert pl. ha CHF-árfolyamnövekedésre számítok, akkor ezek a bevételek is növekednek, amit valamennyire persze ront a nemfizetés növekedése). Na, így már nem biztos, hogy rosszul jövök ki a CHF vs FT hitel boltból, másrészt a látszólagos kamat alacsonyság miatt sokkal többet tudok kihelyezni (így minden tőkével arányos bevétel évekig nagyobb tud lenni).

És hogy miért érheti meg Ft-betétet kihelyezni CHF-alapon? Egyszerű: az a kérdés, hogy a banknál elhelyezett pénzeknek mennyi az ÁTLAGOS kamata. Nem az állampapírhozamot kell nézni, vagy a jegybanki kamatot, hanem azt, hogy mennyi kamatot adott a bank a látraszóló, vagy néhány hónapos betétekre, esetleg kombinálva többéves lekötésekkel. Lakossági és vállalati ügyfeleknek. Ezek könnyen lehetnek alacsonyabbak, mint a CHF hitel kamata, azaz forrásnak éppen még jók is lehetnek... (És rövidből finanszírozzák a hosszút, szokás szerint...)

"- Akkor miért kellett azt kamuzni, hogy CHF-es? Adhatta volna feleakkora kamattal a bank a Ft hitelét is, nem?"
Nem, mert Ft-ban a kezelési költség, valamint a váltási marzsok nem hozhatóak ki akkora mértékűre, átláthatóság esetén ezeket nem fogadják el a hitelfelvevők.

"- Akkor CHF kitettsége lenne a banknak, szerintetek van neki? Amikor gyengült a CHF, akkor buktak rajta?"
Valamennyi CHF kitettsége biztosan van a bankoknak természetesen. Az megkérdőjelezhető, hogy ez 100%-a kihelyezett hiteleknek. A bukás kérdését nem értem, szóval erre nem kísérelek meg válaszolni :)
CHF devizahitelesek 2011. 08. 10. 14:33
Szóval pénznyelő, bandi_ujonc, Ti 100%-ig biztosak vagytok benne, hogy a bankok a kihelyezett CHF-denominálású hitelekhez a forrást teljes egészében valóban CHF-ben keresték és találták?

Megkérdezhetem, hogy e bizonyosságot mire alapozzátok? (pénznyelő kérdései ugyanis megfelelően megválaszolhatóak csak forint, vagy forint - CHF vegyes forrás esetében is)
Mi lesz veled Magyarország? 2011. 08. 10. 10:07
Kormánykommunikáció olvasói levélként: amennyiben olvastok időnként külföldi gazdasági lapokat, akkor láthatjátok, hogy két módja van akár cégeknek, akár kormányoknak a reagálásra:
- ellenőrízhető, tényszerű tévedés esetén dobozos "correction-t" helyeznek el valahová a releváns szekcióba
- véleménykülönbség esetén az "Editorial"-ba teszik be a másik oldal véleményét. Ha nagyon akarjátok, ezt lehet Olvasói Levél-ként fordítani (amiben szerintem van némi pejoratív csúsztatás, mivel elsősorban kormányzati emberek, világszintű szervezetek emberei - pl. IMF -, közgáz professzorok, stb, írásai jelennek meg).

Szóval ebben semmi nevetséges vagy szánalmas nincsen. Bevett szokás. Üssétek fel az Ecomonist-ot, vagy a FT-t.
\"Az egész ország a bankárvilág kezében van\" - Elkészült a devizahitelesek perirata 2011. 07. 28. 10:48
"Tehát ki MIÉRT felel? Az egyén a pozíciójából eredő buktáért (1. pont). A bank a túl sok bedőltért, ha így lesz, az veszteség a banknak, azért a bank a felelős (2. pont). Az államé (3. pont) a szabályozási problémákból eredő veszteségek (a problémák rendszerszintű kezelésének költségei, amibe minden beletartozik, kezdve a bankokon keresztülvert középárfolyam, a hitelesek mint politikai tényező, stb. stb. végső soron az utcára tett emberek valamilyen megsegítése). A devizahitelezés ÖSSZES kárán tehát már most is osztozik a 3 szereplő.

Te a pozícióból eredő buktát akarod megosztani... "

Nem. A 3. pont nem csak szabályozási, hanem banki üzletpolitikai döntések eredménye is.
És:
Osztoznak a káron most is, de nem jól. A jólfizető ügyfelek fizetik valójában a bankok buktájának jelentős részét az indokolatlanul emelt kamatokon és egyéb díjazásokon keresztül, ez a baj. A tulajdonosok nagyon olcsón megúszták eddig a felelőtlen üzletet. (A bankadó valóban egy megfelelő, de elég pofátlan eljárás ennek kezelésére.)
\"Az egész ország a bankárvilág kezében van\" - Elkészült a devizahitelesek perirata 2011. 07. 28. 10:41
buyandhold: elég zavaros a példád (mivel a valósághoz köze nincs a rosszul következő gondolatsor miatt), de megpróbálok válaszolni.

Magánszemélyként ha kölcsönt adok, akkor csak akkora összeget és olyan konstrukcióban teszem és tenném, amiben:
-egyrészt nagy valószínűséggel számíthatok a megállapodott feltételek menti visszafizetésben (azaz várhatóan nem kell a kockázat kivédésére szolgáló feltételeket alkalmaznom)
-másrészt bizonyos vagyok benne, hogy a saját rövid- és középtávú szükségeleteimre nem jelent veszélyt.

Ez azt jelenti, hogy hiába adhatnék 10 milliót egy minimálbért villantó kollégának, ezt nem tenném meg. 100.000 forint esetlegesen.
Ugyancsak nem adnék 300 milliót Csányi Sándornak, amennyiben ezt én kockázatos hitelből tudnám megtenni. A kockázat ugyanis engem borítana.

Ha mégis kiadnám ezen kölcsönöket nekik, akkor spekulánsnak érezném magam, mivel a normál üzleti kockázaton túlmentem. A bankok pontosan így építették ki szervezeteiket, ezekre a kockázatokra is rámentek a profit érdekében.

Ha ezen adósaim nem fizetnének vagy én borulnék, az én fejemben nem fordulna meg, hogy más adósokon más ügyfeleimen verjem le a különbséget, kihasználva esetlegesen szerződéses szürkezónákat vagy egyéb erőszakot alkalmazva. Nem érezném tisztességesnek.

Ettől az adós _felelős marad_, de a hitelezőnek is vállalnia kell a felelősséget. Ha egy 10 milliós országban 1 millió BAR listás van (3 millió háztartás van összesen, ember!!), akkor eleve nem lehet csak és kizárólag a hitelfelvevők pénzügyi és egyéb felelőssége a rossz hitelezés.

Pénznyelő megoldási javaslataiban sok igazság van egyébként, csak más beírásaiban túlhangsúlyozza az adósok felelősségét.
\"Az egész ország a bankárvilág kezében van\" - Elkészült a devizahitelesek perirata 2011. 07. 28. 08:36
Penznyelo sajnos alapvetoen nincsen tisztaban az uzleti vallalkozasok mukodesevel. A kovetkezot nem erti:

A bankok fejehez senki nem szoritott pisztolyt, hogy hitelezzenek.

Teljes mertekben a bank dontese es szandeka, hogy mennyi hitelt helyez ki es azt milyen deviza-alapon, milyen kondiciokkal teszi. Es ezt nem az ugyfeligeny diktalja olyan mertekben, ahogy penznyelo sugallja.

A bankok, mint nagy uzleti vallalkozasok, 1 evre pontosan, tobb evre pedig hozzavetoleges uzleti tervet keszitenek. Ebben szerepel, hogy milyen termekbol mennyit terveznek eladni, es ehhez forrasokat is rendelnek. Nem az "ugyfeligeny utan mennek". Nem a betoppanasoddal kezdenek gondolkodni, hogy akkor most honnan szerezzenek Neked CHF-et.

Amikor Te bemesz a bankba hitel irant erdeklodni, akkor a szervezet minden tagja alapvetoen abban erdekelt, hogy segitsd az eves terveiben. Ami, tegyuk fel 2:1 aranyban CHF hitel kihelyezese. Ezert fogja a jutalekat-bonuszat kapni ugyanis. Az anyavallalat/tulajdonos ezt engedelyezte, celokat tuzott ki hozza, ehhez biztositotta elore a forrasokat.

Ezt lehet finom eszkozokkel es gusztustalanul is tenni. Megprobalnak rabeszelni az ugyintezok. Elhuzodik a forint-ugyintezes ideje (es ezt hallod az ismerosoktol). Eled raknak olyan kondicios tablakat, amelyen csak az osszeg es torlesztoreszlet szerepel, sot, a nagyobb osszeg es annak torlesztoreszlete mas devizaban is. Kommuikacioban 90%-ban a CHF-et emlitik. A viszonteladok (ugynokok) nagyobb jutalekot kapnak a deviza utan (ld. autos szektor modjan).

Ezt leegyszerusiteni "az ugyfel spekulalt es kesz"-re vegtelen cinizmus. (Nota bene, az ugyfel hibazott, de jelen allas szerint a bankok felelossegenek jelentos reszet is veluk vitetik-vitettek el - elsosorban a kamatokon es koltsegeken keresztul).
Augusztusban a vártnál több embernél csenget a postás a reálhozammal 2011. 07. 25. 22:40
#4
A PSZAF beleszamolta a kezelesi dijakat-koltsegeket is emlekeim szerint. Azaz minden 100 befizetesbol 5 azonnal ment a lecsoba az o szamolasuk szerint. A mostani realhozamfizetes viszont a "maradek 95" novekedese alapjan szamol, azaz kedvezobb kepet fest.

friss hírek További hírek