manci007

Regisztráció:
2009-02-04 21:06
Hozzászólások száma:
2 252
Utolsó hozzászólás:
2014-09-27 01:37
Pontok:
Tapasztalati: 3
Aktivitási: 1
Népszerűségi: 1

utolsó 20 hozzászólása

Dátum
2014-09-27 01:37:06
mutat
Újabb devizahiteles törvényt jelentett be Rogán Antal #10
az egyik újságban olvasott vicc jut eszembe, amikor a medve és a nyuszi dobókockáznak, és a medve azt mondja a nyuszinak, hogy ha 1-től 5-ig dobsz, akkor megeszlek, ha 6-os, akkor újradobhatsz. A Kúria állásfoglalása szerint is az ügyfélé az árfolyamkockázat az alacsonyabb kamatszintért cserébe. Azaz ahol a Kúria a bankoknak adott igazat, az megkérdőjeleződik, ahol bármilyen szinten felmerül a bankok felelőssége, ott teljes egészében a bankszektornak kell viselnie a terhet.
2014-09-27 01:36:03
mutat
Újabb devizahiteles törvényt jelentett be Rogán Antal #9
A Kormány devizahiteles hisztériakeltéséről az egyik újságban olvasott vicc jut eszembe, amikor a medve és a nyuszi dobókockáznak, és a medve azt mondja a nyuszinak, hogy ha 1-től 5-ig dobsz, akkor megeszlek, ha 6-os, akkor újradobhatsz. A Kúria állásfoglalása szerint is az ügyfélé az árfolyamkockázat az alacsonyabb kamatszintért cserébe. Azaz ahol a Kúria a bankoknak adott igazat, az megkérdőjeleződik, ahol bármilyen szinten felmerül a bankok felelőssége, ott teljes egészében a bankszektornak kell viselnie a terhet.
2014-09-27 01:34:19
mutat
Újabb devizahiteles törvényt jelentett be Rogán Antal #8
A Kormány devizahiteles hisztériakeltéséről az egyik újságban olvasott vicc jut eszembe, amikor a medve és a nyuszi dobókockáznak, és a medve azt mondja a nyuszinak, hogy ha 1-től 5-ig dobsz, akkor megeszlek, ha 6-os, akkor újradobhatsz. A Kúria állásfoglalása szerint is az ügyfélé az árfolyamkockázat az alacsonyabb kamatszintért cserébe. Azaz ahol a Kúria a bankoknak adott igazat, az megkérdőjeleződik, ahol bármilyen szinten felmerül a bankok felelőssége, ott teljes egészében a bankszektornak kell viselnie a terhet.
2014-09-27 01:29:10
mutat
Újabb devizahiteles törvényt jelentett be Rogán Antal #7
Hát igen, ha görbe tükröt tartunk a gazdaság elé, abban érdekesen látszik minden. A nem teljesítő hitelek magas aránya két okra vezethető vissza: 1) a rossz kormányzati gazdaságpolitikára, amely miatt elszegényedtek a zemberek, nem hogy hiteleiket nem képesek visszafizetni, de napi megélhetésük is veszélyben van; 2) aki tudna, képes lenne rá, az sem fizet, mert reménykedik abban, hogy úgyis megmenti az állam. Nem a bankokra kellene pirítani, hanem a helyzet okozójára!
2014-08-05 21:29:51
mutat
Véleményt mondott az EKB: mulasztott a magyar kormány (2.) #3
a devizahitelesek megsegítését célzó törvény "visszaható hatálya nem tűnik összhangban lévőnek a 2014/17/EU irányelv 23. cikke (5) bekezdésének általános céljával és az abban foglalt alapelvvel". "Ez az irányelv lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a devizahitelekre vonatkozó további rendelkezéseket vezessenek be, feltéve, hogy az ilyen rendelkezéseket nem alkalmazzák visszaható hatállyal".

Az EKB arra is figyelmeztet, hogy nemcsak a bankrendszerre gyakorolhat kedvezőtlen hatásokat az intézkedés (és az ősszel várható lépések), hanem az egész magyar gazdaságra és a pénzügyi piacokra is.

"Ezt figyelembe kell venni a hitelintézetek és a fogyasztóik közti elszámolásra, valamint a devizakölcsönök forintkölcsönné történő átalakítására vonatkozó további rendelkezések meghatározása során is annak érdekében, hogy ezek a rendelkezések ne veszélyeztessék Magyarország makrogazdasági és pénzügyi stabilitását" - javasolja.
2014-08-04 02:46:56
mutat
Devizahitelek: Csányi meglepődött, durva következményekre számít #42
1. A szerződés világosan tartalmazta a konstrukciót, minden szerződéshez tartozott egy kockázatfeltáró nyilatkozat, amit az adós aláírt.
2. Minden egyes esetben a törvény előírásainak megfelelően írásban, hirdetményt úton tájékoztatta a bank az adósokat a változásról, az emelkedésről is, a csökkenésről is.
3. A Felügyelet rendszeresen ellenőrizte mind a tájékoztatást, mind azt, hogy ténylegesen indokoltnak megfelelő-e a változás.
4. Minden vállalkozás árképzése üzleti titok (pl. Benzinkútnál sem vezetik le neked, hogyan lett a nyersolajból benzin a kútnál). Különösen bonyolult az árképzés egy banknál, ezért a jogszabály nem az ügyfelet, hanem a szakértelemmel bíró Felügyeletet bízta meg a folyamatos ellenőrzéssel.

Hozzáértés nélkül nem kellene zagyvaságokat írogatni.
2014-08-04 02:30:43
mutat
Devizahitelek: Csányi meglepődött, durva következményekre számít #41
Kedves pénznyelő, talán előtte olvasd el, mire írtad ezt! Hiszen magad idézés a 23-ban, majd kioktatsz.

Ezért mondom, hogy másról szól a kioktatásod, mint amit én írtam, a körtéren írtad, hogy alma. Így hülyeség a válaszod.
2014-08-03 00:19:38
mutat
Devizahitelek: Csányi meglepődött, durva következményekre számít #32
Ugye most nem szakértőként emlegeted a matolcsinemecsek unortodox véleményét itt, egy szakmai oldalon?
2014-08-03 00:17:01
mutat
Devizahitelek: Csányi meglepődött, durva következményekre számít #31
Kár, pedig azt hittem, te egyike vagy azon utolsó írni-olvasni tudó embereknek, akik értik is, amit írnak-olvasnak, nem gátolja őket a funkcionális analfabetizmus. Csalódnom kellett.

Másról beszélünk: én a hitelnyújtásról, te a hitelkiváltásról (ezért kellett volna figyelmesen olvasni). Az, hogy ki milyen feltételekkel kínálja a hitelt, nem azonos azzal, hogy a létező hitelt ki lehet-e váltani, vagy sem. Ebből viszont az is következik, hogy más a helyzet a hitelnyújtás, más a hitelkiváltás piacán. Szerintem az elsőben volt verseny, abban viszont egyetértünk, hogy a kiváltásnak nem volt érdemi piaca.

Hitelnyújtás kor legalább egy tucat bank feltételeit összehasonlítva dönthetett a fogyasztó, honnan veszi fel a hitelt. Ennyit mondtam, nem többet.

Sajnálom, ha nem érted.
2014-08-03 00:04:27
mutat
Devizahitelek: Csányi meglepődött, durva következményekre számít #30
Helyedben nem mennék a számítógép közelébe, ha ennyi zöldséget írnék.

Mindenekelőtt a Kúria nem szatócs vagy diplomata, hogy kompromisszumokat kötögessen. A Kúria bíróság, az igazságszolgáltatás része, sőt, csúcsa, kizárólag a törvényeknek megfelelő döntést hozhat. Nem mérlegelhet szabadon, a törvények megmondják, milyen döntéseket hozhat.

Az építőmester is a díja mellett felszámítása költségeit, az anyag árát, amit beépít a házadba. A bank is a hitelkamatban a pénz használatáért felszámított díjat szerepelteti, költségeit külön. Ezt számára szigorú számviteli szabályok írják elő.

Minden, amit írsz, színtiszta zagyvaság.
2014-08-02 23:49:24
mutat
2014-08-02 09:53:17
mutat
Devizahitelek: Csányi meglepődött, durva következményekre számít #24
Pénznyelő, megint kötekedsz és félrebeszélsz!

1. Itt csak az árfolyamrésről van szó, és a szerződéskötésről, de messze nem a hitelről és főleg nem a hitelkiváltásról.
2. Legalább egy tucat bank kínált versengő feltételekkel devizahitelt a kétezres évek közepén, teljesen szabadon. Másodlagos piac érdemben a bankváltás hiánya miatt valóban nem volt, de most nem erről volt szó. Most meg azért nincs piac, mert adminisztratív eszközökkel betiltották, sőt, a meglévő állományt is "ki akarják vezetni".

Szóval szerintem megint te írtál hülyesége(ke)t.
2014-08-02 00:25:19
mutat
MNB: készpénzben is visszajárhat a devizahitelesek pénze #16
Na ezt is a mi pénzükből mentették meg!
2014-08-02 00:10:47
mutat
Devizahitelek: Csányi meglepődött, durva következményekre számít #22
Na most a sok bank nem mindegyik. Erre utalt az EU Bírösága, amikor azt mondta, minden egyes esetet külön kell vizsgálni. Minden egyes esetben meg kell nézni, mennyire volt egyértelmű a fogyasztó számára, hogyan, milyen áron történik a folyósítás és a törlesztés. Ehhez képest a Kúria nem vizsgált semmit. Általában kimondta, hogy az árfolyamrés tisztességtelen, ezzel pedig pont szembement az EU Bíróság álláspontjával és teljesen szokásos, többezeréves kereskedelmi gyakorlattal.

Na most a sok bank nem mindegyik. Olyannyira nem, hogy legfeljebb 2-3 bank alkalmazott a pénzforgalmitól eltérő folyósítási-törleszttési árfolyamot. De ezt is nyilvánosan tette. Versenyhelyzetben a körültekintő fogyasztó szabadon dönthet, hol, kitől, mennyiért vásárol, és utána viseli ennek felelősségét. Minap én is vettem valamit az interneten, majd másnap megláttam ugyanazt máshol jelentősen olcsóbban. Védtem a fejem a falba, hogy nem voltam elég alapos a kutakodásban, de nem rohantam sehová, hogy védjenek meg.
2014-08-01 23:52:23
mutat
Devizahitelek: Csányi meglepődött, durva következményekre számít #21
Hát igen. Vannak, akiket a tények nem zavarnak. Akik sírva toporzékolnak, mint a kisgyerek: de én akkor is...!!!
2014-08-01 18:21:23
mutat
Devizahitelek: Csányi meglepődött, durva következményekre számít #17
Akira, a válasz a kérdésedre:

Elől a téves állítás, utána a cáfolat.

17. Deviza vételi- és eladási árfolyam alkalmazása
Tisztességtelen volt a folyósítást deviza vételi, a törlesztést pedig deviza eladási árfolyamon elszámolni, ezért az eladási devizaárfolyam alkalmazása a törlesztéseknél érvénytelen szerződéses kikötés volt.

A deviza alapú szerződésekben a felek jellemzően úgy állapodtak meg, hogy a kölcsön folyósítása forintban történik a lehívott devizaösszeg átváltásával, a folyósításkor érvényes devizavételi árfolyamon. (Ennek megfelelően a bank a hitelt svájci frankban/euróban nyújtotta, tartotta rendelkezésre az ügyfelek számára, amit az ügyfelek forintban kértek kifizetni, tekintettel arra, hogy forintra volt szükségük.)
Ha a kölcsön folyósítása devizában történt volna, akkor is mindenképpen szükség lett volna arra, hogy az ügyfelek a devizát forintra váltsák, hiszen valójában forintban kívánták felhasználni a rendelkezésükre bocsátott devizaösszeget. Ez – a szerződésbe épített konverzió nélkül – a gyakorlatban úgy történhetett volna, hogy az ügyfelek saját bankjuknál a kapott devizát annak vételi árfolyamán forintra váltják, vagy készpénz (valuta) folyósítás esetén más pénzügyi szolgáltatónál (banknál vagy pénzváltónál) is átválthatták volna a kapott valutát forintra. Az ügyfelek ez utóbbi esetben rosszabbul jártak volna, tekintve, hogy a készpénzforgalmazás műveleti költsége nagyobb, így a valuta árfolyamok minden esetben kedvezőtlenebbek a devizaárfolyamoknál.
A kölcsön törlesztésekor az ügyfeleknek idegen pénznemben nyilvántartott kölcsönt devizában kell törleszteniük, amelyhez a szükséges devizát a bank az ügyfél által befizetett forint ellenében eladási árfolyamon bocsájtja az ügyfelek rendelkezésére. (Ha a felek deviza-törlesztésben állapodtak volna meg, úgy a devizabevétellel nem rendelkező ügyfeleknek a banktól, vagy harmadik féltől mindenképp meg kellene vásárolniuk a törlesztéshez szükséges devizát vagy valutát, amit a piaci szokások alapján deviza/valuta eladási árfolyamon lehet megtenni.)

A piacgazdaságokban devizaügyleteknél a banki hirdetményekben megjelenő eladási és vételi árfolyam (árfolyamrés) alkalmazása nem megkérdőjelezhető, általános banki gyakorlat, amelyet általában a szabályozás is lehetővé tesz. Így 2010 novemberéig Magyarországon sem volt olyan jogszabály, amely megtiltotta volna, hogy az egyes törlesztő részletek forint ellenértékét a bankok az adott értéknapra érvényes deviza eladási árfolyamon állapítsák meg. A vételi és eladási árfolyam különbözetét a bankközi devizapiac résztvevői egymással szemben is elismerik és megfizetik.

A Hpt. 2010. november 27. napjától hatályos 200/A.§-a kizárólag a fogyasztóval kötött deviza alapú lakáscélú kölcsönszerződésekre írta elő a középárfolyam kötelező alkalmazását, a jövőre nézve, de a módosító rendelkezés hatályba lépésekor már fennálló szerződésekre is.. Vagyis megállapítható, hogy a deviza alapú hitelek jogalkotói felülvizsgálata során a korrekció nem terjedt ki a nem lakáscélú kölcsönszerződésre. Álláspontunk szerint mindezek ugyancsak a vételi-eladási árfolyam jogszerű alkalmazhatóságát támasztják alá, azt, hogy a korrekció nem a vételi-eladási árfolyam jogellenességének felismerése, hanem a deviza alapú lakáscélú kölcsönt felvett fogyasztói réteg védelme, terheinek enyhítése miatt történt. E kérdés törvényhozói vizsgálatát követően is megállapítható tehát, hogy a vételi-eladási árfolyam nem lakáscélú szerződéseknél történő alkalmazása a továbbiakban is jogszerű.

A PBT-H-656/2012 számú határozatában megállapította: „az eljáró tanács a vételi és az eladási árfolyam alkalmazásával kapcsolatos kifogás (folyósításkor vételi-, költségek felszámításakor eladási árfolyam felszámítása) kapcsán rá kíván mutatni arra is, hogy a kölcsön CHF alapú, azaz ténylegesen CHF-ben áll fenn, folyósításakor azonban – mivel a Kérelmezőnek forintra volt szüksége – a forint ellenérték került a Kérelmező részére kifizetésre. Ennek megfelelően a CHF-ben nyújtott kölcsön átváltásra került forintra, értelemszerűen vételi árfolyamon, míg törlesztéskor (devizában felmerülő költségek megfizetésekor) a szükséges devizát biztosítani kell.”

18. Semmis a devizakölcsön-szerződés,
• mivel a THM nem tartalmazta az árfolyam-különbözetet költségként, tételesen.
• az árfolyamrés megjelölésének hiánya miatt

A deviza alapú kölcsönök esetében a THM vagy az un. „árfolyamrés” feltüntetésének hiánya csak részleges semmisséget eredményezhet. Erre vonatkozóan lásd a 33. pontot.
Ahogyan azt a korábbi pontok (2.,3.,17.) is bemutatják, a deviza alapú hitelek/kölcsönök esetében a bank kölcsönt nyújtott az ügyfélnek a szerződésben rögzített devizában, a kölcsön folyósításakor az ügyfélnek a devizaösszegnek megfelelő értékű forintot folyósított. (Egyes gépjármű-finanszírozási konstrukcióknál a kölcsönszerződés a finanszírozott forintösszeget és a devizaösszeg számviteli nyilvántartásához szükséges devizaárfolyamot tartalmazta.) Mivel az ügyfélnek forintra volt szüksége, a folyósításkor a bank az ügyfélnek a deviza alapú szerződésből eredő nyilvánvaló megbízásából a (devizahitelt finanszírozó devizaforrásból származó) devizát vételi árfolyamon forintra váltotta, és ez a forintösszeg jelent meg az ügyfél számláján. Az ügyfél számlájára így forintban és nem devizában került folyósításra a hitel. (Ha a folyósítás devizában történt volna, akkor a banknak sem kellett volna átváltania a devizát forintra.) Amikor a hitelek visszafizetésére kerül sor, akkor fordított a helyzet, mint a folyósításkor. Mivel az ügyfélnek forintja van, ezért forintban törleszti hitelét, a bank pedig az ügyfélnek a szerződéses konstrukció lényegadó részévé tett „megbízásából” a forintot devizára váltja a törlesztéskori eladási árfolyamon.

Az árfolyam különbözet egy meghatározott időpontban alkalmazott vételi és eladási árfolyam különbségeként értelmezhető, ami a devizaváltásra naponta (illetve naponta többször) megállapított kondíciós listából folyamatosan követhető. Az árfolyam különbözet - gyakorlati szóhasználatban „árfolyamrés” - nem minősül jogszabályban definiált jogi kategóriának.

A felek a szerződésben meghatározott (folyósításhoz és törlesztéshez köthető) vételi-eladási devizaárfolyamon történő elszámolásban állapodtak meg, de a szerződésnek nem kellett tartalmaznia a deviza vételi-eladási árfolyam közötti különbséget.

Nem létezett és nem létezik olyan jogszabályi előírás, amely szerint a THM-nek az árfolyamrést külön, tételesen fel kellene tüntetni. A THM meghatározása a korábban hatályban volt 41/1997. (III. 5.) Korm. rendelet alapján történt, ennek releváns előírásai a következők voltak:
„8. § (1) A teljes hiteldíj mutató (a továbbiakban: THM) az a belső kamatláb, amely mellett az ügyfél által visszafizetendő tőke és hiteldíj egyenlő az ügyfél által a hitel folyósításáig bezárólag a kölcsönnel kapcsolatban - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - fizetett összes költséggel csökkentett hitelösszeggel. A THM számításánál az ügyfél által a pénzügyi intézménynek fizetett költségeket, valamint a harmadik személynek fizetett költségek közül az ügyfél által felajánlott fedezet értékbecslésének díját és lakásépítéseknél a helyszíni szemlék díját kell figyelembe venni.
(2) A THM számításánál nem vehető figyelembe:
a) a prolongálási költség,
b) a késedelmi kamat,
c) az egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik,
d) a biztosítási és garanciadíjak, valamint
e) az átutalási díjak.

11/B. § * (1) * Deviza alapú kölcsönök esetén a 10. §-ban meghatározott képleteknél az ügyfél által teljesített fizetéseket forintban kell számításba venni
a) a szerződésben rögzített THM számításánál a pénzügyi intézménynél alkalmazott, a szerződés megkötését megelőző 30. napnál nem régebbi devizaárfolyam figyelembe vételével
b) a 13. § (1) bekezdésében meghatározott helyeken és a kereskedelmi kommunikációban szereplő THM számításánál a pénzügyi intézménynél alkalmazott, a tárgynegyedévet megelőző hónap 1. munkanapján érvényes devizaárfolyam figyelembevételével.

11/B. § * (3) Deviza alapú kölcsönök esetén a szerződésben és a 13. § (1) bekezdésében meghatározott helyeken fel kell tüntetni, hogy a THM meghatározása a forint fizetések vagy a kölcsön devizanemében teljesített fizetések alapján történt-e, továbbá a fizetések más devizanemre történő átszámításánál figyelembe vett devizaárfolyam érvényességének napját.”

A teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III.25.) Korm. rendelet 6.§ (1) bekezdése az alábbiak szerint pontosította a korábbi szabályt:
„6. § (1) Deviza alapú hitel esetén, ha a folyósítás és a törlesztés is forintban történik, az 1. mellékletben meghatározott képletnél a hitelező és a fogyasztó által teljesített fizetéseket forintban kell számításba venni a hitelrészletet a hitelező által az adott ügyletre folyósításnál alkalmazott, a törlesztő részletet és a díjfizetést a törlesztésnél alkalmazott
a) a szerződésben a szerződés megkötését megelőző 30. napnál nem régebbi devizaárfolyam,
b) a kereskedelmi kommunikációban a tárgynegyedévet megelőző hónap 1. munkanapján érvényes devizaárfolyam figyelembevételével.”

A deviza vételi és eladási árfolyam különbözetét a bankok a THM mértékében érvényesítették, hiszen a 11/B. § szerint a kormányrendeletben szereplő képletnél az ügyfél által teljesített fizetéseket forintban kell számításba venni, az ott meghatározottak szerint. A képletben H: a nyújtott hitel összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő költségekkel, Ak pedig a különböző esedékességi időpontokban a törlesztő-részletek összegei (a hitel forint összegéből meghatározott deviza vételi árfolyamon meghatározva a hitel deviza összege, ill. ennek deviza-törlesztési cash-flow-jából visszaszámítva forintra a részletek, meghatározott eladási árfolyamon).
A THM rendelet külön bekezdése rendelkezik az árfolyamrés THM-re gyakorolt hatásáról, nem a költségek között (8. § (1) bek.), hanem külön részben kerül nevesítésre (11/B.§.), ez tehát nem költség, hanem egy speciális számítás metodika. Az árfolyamrés – a folyósításra és a törlesztésekre alkalmazandó deviza vételi és eladási árfolyamoknak a képletben történő alkalmazása következtében - a THM-ben megjelenik, de külön kimutatni nem kell, ilyen kötelezettséget egyetlen jogszabály sem tartalmaz. A képletben is az szerepel, hogy a H a hitel összege, amelyet csökkenteni kell a költségekkel (vagyis költségként a tényleges költségeket nevesíti a jogszabály, a hitelrészlet összegében megjelenő folyósítási árfolyamot nem).
A deviza vételi, és eladási árfolyamnak tehát kizárólag a THM számítása során van jelentősége, ezen felül külön az árfolyamrést, vagy az árfolyam-különbözetet, mint „költséget” azonban nem kellett, és nem is lehetett a THM számítása során figyelembe venni. Így az árfolyamrés költségként való, szerződésben valói feltüntetésének a hiánya nem szolgálhat alapul a deviza alapú szerződés semmisségének a kimondásához.
Azok a költségek, amelyek a Hpt. korábban hatályos 212. § (2) bekezdése, illetve 213. § (1) bekezdése szerint költségek körébe vonhatók, kellő meghatározottsággal szerepelnek. Nem tartozik ezek közé e szerződéses konstrukció esetén az eladási és vételi árfolyam különbözete. A Hpt. jelenleg hatályos rendelkezései is arra utalnak, hogy a jogalkotó magát a hitelösszeg forintban való kifejezését, illetve a teljesítések elszámolásánál a más devizanemre történő átszámítást nem tekinti költségnek, díjnak, vagy plusz jutaléknak, hanem azt elszámolási módnak tekinti. A Hpt. 200/A. § „deviza alapú” lakáskölcsön szerződésekre 2010. november 27-től előírja, hogy a konverzió mind a folyósításkor, mind a törlesztéskor vagy a kölcsönt nyújtó hitelintézet által meghatározott középárfolyamon, vagy az MNB által meghatározott devizaárfolyamon történjen. A Hpt. 209. § (1) bekezdés g) pontja – visszautalva a 200/A. § szerinti árfolyamok közötti választási lehetőségre – kimondja, hogy a hitelintézet köteles üzletszabályzatában feltüntetni a „200/A. §-ban foglaltaknak megfelelően kiválasztott és alkalmazott számítási módot”, továbbá azt, hogy „a forintban meghatározott összeg kiszámítására mely időpontban kerül sor”. A Hpt. tehát egyértelműen számítási módként tekint az MNB középárfolyam, vagy a bank által kalkulált középárfolyamra, s ennek analógiájára a folyósításkor, illetve a törlesztéskor alkalmazott konverziós árfolyamokat is így kell tekintetni. A Hpt. idézett másik fordulata ugyanakkor azt is egyértelművé teszi, hogy a kölcsönszerződések eltérő időpontjában felmerülő átszámításokat külön kell figyelembe venni.

Az átváltási kulcs alkalmazása – amelyet a THM rendelet ír elő - a természete szerint sem minősülhet költségnek. A folyósításnál illetve az elszámolásnál alkalmazott árfolyam, mint átváltási kulcs olyan elszámolási metódus, amelynek révén a forint pénznemben teljesített szolgáltatások a hitelösszeg nyilvántartására irányadó pénznemben elszámolhatók. A THM rendelet 11/B. § (1) bekezdés a) pontja azt is világossá teszi, hogy a devizaalapú kölcsönök esetében a THM-re vonatkozó tájékoztatás alapja a múltbeli árfolyam (mint referencia adat), azaz a THM közzététele nem a teljesítés idején irányadó árfolyamok szerint kalkulált.

Mindezek értelmében az árfolyamrés nem minősül a Hpt. 210.§ szerinti költségnek. Amint a fent idézett jogszabályhelyek is mutatják, a folyósításkor illetőleg a törlesztéskor alkalmazott árfolyam használata a számítási módban jelenik meg, nem pedig külön értékelt költségelemként. Amennyiben az árfolyamrés külön költségelemként is megjelenne a THM számításakor, tulajdonképpen duplán értékelődne és egy valótlan tartalmú eredményre vezetne. Így az árfolyamrés a kölcsönszerződés egyes szakaszaiban alkalmazott, az adott pillanatban felvett adósi pozícióból következő elszámolási árfolyamok összevetéséből származtatott számítási eredmény. Soha nem áll fenn ugyanis a felek jogviszonyában olyan helyzet, amikor azonos időpontban kétirányú konverzió merülhetett volna fel, és egy időben vételi és eladási árfolyam egyaránt alkalmazást nyerhetett volna, így értelmezhetetlen ugyanazon kölcsönszerződés esetében azonos napon a két árfolyam különbözetét vizsgálni.

A folyósításkor és törlesztéskor alkalmazott árfolyam különbözősége olyan eleme a szerződésnek, mely végeredményben a főszolgáltatás és ellenszolgáltatás arányát határozza meg. Az árfolyamok azt befolyásolhatják, hogy összességében mekkora összegű kölcsönt kap az adós, és törlesztésként mindösszesen mennyit kell visszafizetnie. E kikötés semmilyen egyéb jogát és kötelezettségét nem érinti a feleknek, csak a szolgáltatások meghatározását, illetve ezek egymáshoz viszonyított arányát. A Ptk. 209. §-ának (1) bekezdése szerinti egyoldalúság tehát nem keletkezik a felek jogai és kötelezettségei között. Ebből viszont az következik, hogy a Ptk. 209. §-ának (5) bekezdése alkalmazandó e kérdésben, mely szerint a tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a főszolgáltatást megállapító, illetve a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési kikötésekre, ha azok egyébként világosak és érthetőek.
Ezt az álláspontot tartalmazza a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumának 5.G.40.087/2012/16. számú ítélete is.

Miután a THM számítási módszerét jogszabály írja elő, az alkalmazott árfolyamok nyilvánosak és mindenki számára megismerhetőek, a folyósításkor, illetőleg a törlesztéskor alkalmazott különböző árfolyamok a THM-ben nyíltan értékelésre kerültek. A Szegedi Ítélőtábla Pf.I.20.052/2012/7. számú ítéletében kimondta, hogy „a kölcsönszerződés esetében ugyanis az adós ellenszolgáltatása az ügyleti kamat és a kezelési költség, a teljes hiteldíj, vagyis mindaz, amit a bank a THM-ben nyíltan értékelt”. Mivel a THM nyíltan értékeli az egyes szerződés szerinti cselekmények (folyósítás, törlesztés) különböző árfolyamát, gondolunk itt a deviza vételi és eladási árfolyamokra, azok egyértelműen az adóst terhelő ellenszolgáltatásnak minősülnek, így a Ptk. 209.§ (5) bekezdés korlátozó rendelkezése az irányadó ezen szerződéses kikötés esetében is: a tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a főszolgáltatást megállapító, illetve a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési kikötésekre, ha azok egyébként világosak és érthetőek. A kölcsönszerződés értelmében a kölcsön folyósítása minősül szolgáltatásnak, ennek részletekben történő visszafizetése és a kölcsönnyújtásért járó kamat és kezelési költség pedig ellenszolgáltatásnak. Mindkét elem, azaz mind a szolgáltatás, mind az ellenszolgáltatás világosan és érthetően megjelenik a kölcsönszerződésben, ezért e feltételeket nem lehet tisztességtelenség címén megtámadni.
A PBT H-PBT-H-2079/2012. eljárás megszüntető határozata szerint: „a deviza alapú hitel esetében a THM számításánál a deviza vételi és eladási árat is figyelembe kell venni, (ahogy azt az ekkor hatályos THM számításra vonatkozó Kormányrendelet is előírta) amelynek szükségképpeni következménye, hogy azok különbsége is figyelembe vételre kerül. … A jogszabályi rendelkezések alapján továbbá az is egyértelmű, hogy a THM számítása során külön (pluszban) az árfolyamrést, vagy az árfolyam-különbözetet semmilyen jogcímen nem kellett, és nem is lehetett figyelembe venni.” Ugyanez a határozat kimondja, hogy az árfolyamrés, illetőleg az árfolyamkülönbözet jogszabályi rendelkezés hiányában még logikai úton kapott következtetés alapján sem tekinthető olyan költségnek, amit a Hpt. korábban hatályos 213.§ (1) bekezdés b) pontja a THM számítással kapcsolatban ekként kívánt volna nevesíteni, vagy a c) pontja általánosságban költségként definiált volna.
A PBT H-PBT-H-117/2013 számú határozatában kimondja, hogy „a THM számítása során külön az árfolyamrést, vagy az árfolyam-különbözetet semmilyen jogcímen nem kellett figyelembe venni. A Kormányrendelet alapján a hitelnyújtók arra voltak kötelesek, hogy deviza alapú szerződések esetében a THM számítása során, a devizában meghatározott és nyilvántartott hitel, továbbá a törlesztőrészlet összegét forintban határozzák meg, az árfolyamoknak a számítási módban volt jelentősége. Ezen felül, külön az árfolyamrést, vagy az árfolyam-különbözetet azonban nem kellett a THM számítása során figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy a Szerződés megkötésekor hatályos jogszabályok a deviza-vételi és a deviza-eladási árfolyamok figyelembevételét a THM számításánál tették kötelezővé.”
A Szolnoki Városi Bíróság ítéletében megállapította, hogy a Hpt. 200/A.§ 2010. november 27. napjától hatályos (3) bekezdésének megfogalmazásából is az következik, hogy magát a szerződés szerinti árfolyam, mint konverziós kulcs alkalmazását a jogalkotó nem tekinti a Hpt. fogalmai szerinti költségnek vagy díjnak. E jogszabályhely ugyanis csak azt tiltja, hogy magáért az átváltásért és az átváltással kapcsolatos számításért a pénzintézet külön költséget, díjat vagy jutalékot számítson fel. Ebből következően a jogalkotó magát a konvertálást és az elszámolásra irányadó árfolyam, mint átváltási kulcs alkalmazását nem tekinti költségnek. A kölcsön összegének deviza alapon való nyilvántartása nem egy plusz költség, hanem egy számítási módozat, nevezetesen a kölcsön fennálló összege meghatározásának a módja. A folyósításnál, illetve az elszámolásnál alkalmazott árfolyam, mint átváltási kulcs tehát nem díj, hanem az elszámolásnál alkalmazni rendelt metódus, amelynek révén a forint pénznemben teljesített szolgáltatások a hitelösszeg nyilvántartására irányadó pénznemben elszámolhatók.
A Szolnoki Törvényszék a II. fokú ítéletében kifejtette, hogy „álláspontja szerint a forint és svájci frank közötti árfolyamkülönbség a Ptk. 231.§ alapján alkalmazott kirovó és lerovó pénznemben történő szolgáltatás-meghatározás szükségképpeni következménye. A szolgáltatás, ellenszolgáltatás meghatározásának módjából eredő következmény az árfolyamrés.”
A Fővárosi Ítélőtábla egy döntésében kimondta, hogy a Hpt. 213.§ (1) bekezdés b) pontja az árfolyamrésről nem rendelkezik, kizárólag a költség, tehát készkiadás jellegű elemeknek a feltüntetését írja elő.
2014-08-01 18:15:23
mutat
Devizahitelek: Csányi meglepődött, durva következményekre számít #16
Olvass egy kicsit feljebb, aztán ítélkezz:

"Bizonyítani fogja az OTP a bíróság előtt, hogy a törvényeknek megfelelően, jóhiszeműen bánt a devizahitelekkel és korrekt tájékoztatást adott"
2014-08-01 18:12:07
mutat
Devizahitelek: Csányi meglepődött, durva következményekre számít #15
"a helyszínen lévők megvétózták a kutatók azon véleményét, mely szerint európai összehasonlításban is magas a díjbevételek aránya (az MNB a tranzakciós illetéktől nem szűrte meg az adatot), illetve azt is, hogy a lakossági fedezett hitelek esetében nehezen érthető, hogy miért nő a kamatmarzs (ahogy korábban jeleztük: a jelzáloghitelek közel harmadát tavaly folyósító Fundamenta saját - fixált - kamatszintjét nem a 3 hónapos Buborhoz, hanem a 3 éves instrumentumokhoz árazza, amely alaposan torzítja a képet)."

Hát igen. Ennyi. Az MNB szavahihetősége.

friss hírek

AZ OLDAL TETEJÉRE