A tőzsde tényleg nem szerencsejáték, és hosszabb időtávon jól
korrelál a cégek teljesítménye az árfolyamukkal. Tényleg nagyon sok az
új tőzsdés, akiknek az önbizalma sokszor indokolatlanul magas a
tudásukhoz képest. De ez mindig így volt, hogy amikor emelkednek az
árak, akkor egyre többen kezdenek részvényt vásárolni, majd amikor jön
egy összeomlás, akkor kirostálódik a társaság. Ezt ne vegye senki
bántásnak, én is 2000-ben vettem az első részvényeimet, és sok pénzbe
került tanulni, tapasztalatot szerezni. Akik ma kezdenek, sokkal
könnyebb helyzetben vannak, mert rengeteg jó szakmai anyag és blog van,
ahonnan tanulhatnak olyanoktól, akik évtizedek óta foglalkoznak tőzsdei
befektetéssel. (Amikor még én kezdtem, akkor betárcsázós net volt, és
sokkal nehezebb volt információhoz hozzáférni...) Sokszor
látom a hozzászólásokból, hogy a trader és a befektető közti
különbséget sem ismerik sokan. Habár a fórum neve mást sugall, de nagyon
sok kereskedő is van itt, ami jó, mert színesítik a fórumot a
hozzászólásaikkal, de az a baj, hogy vannak köztük olyanok, akik azt
hiszik, hogy ha beragadnak egy trade-be, akkor már befektetők lettek. Ez
egy nagyon hibás gondolkodás... Teljesen más mentalitást igényel a 2
megközelítés. Azért mert egy cég jónak tűnik kereskedés szempontjából,
attól még egyáltalán nem biztos, hogy befektetésre is alkalmas. Lehet,
hogy szerencsével pár hónap vagy év után ki tud szállni nullában, de ez
nem az ő tudását mutatja. Egy példa: ha
vki a Noname nevű évek óta veszteséges, vagyontalan cég részvényeivel
kereskedik, mert úgy látja, hogy 60-ról 75-ig felmehet az árfolyama,
majd beragad, és ül benne, attól ő még nem lesz befektető, és nagyon
sokat árt magának, ha megpróbálja bebeszélni magának, hogy ő most
befektető lett. A befektetés ott kezdődik, hogy megnézem milyen cégbe
teszem a pénzem. Legyen nyereséges, fejlődjön, a tulajdonosok érdekében dolgozzon a menedzsment,
ha lehet fizessen osztalékot stb. Ha ezek teljesülnek, akkor lehet
megvizsgálni az árazását, és eldönteni, hogy jó befektetés lenne-e. Ha
ilyet találok, akkor veszek belőle. Ha pedig csökken az árfolyama
tovább, akkor boldogan vásárolok még, mert tudom, hogy egy jó cégben
jutok részesedéshez megfelelő áron.
Eredeti terv szerint 4400 alatt szerettem volna venni, de ez a héten nem jött össze. Egyrészt nem érte el ezt az árfolyam, másrészt a közelében is csak 2 órát volt, és én meg nem ülök egész nap a gép előtt. Lehet jobb lett volna sávosan vásárolni, és folyamatosan bővíteni, de nem így tettem... Mivel már van belőle, így óvatosan bővítek. Ez nem bizalom kérdése. Ha nem bíznék a cégben, akkor egyáltalán nem vettem volna a részvényeiből. Megvannak a magam elképzelései, hogy hogyan, mikor bővítek egy pozíciót, a portfolió mekkora hányadát szánom egy részvényre, a korlátozottan rendelkezésre álló tőkét hogyan osztom meg a különöző befektetési ötletek között, vagy hogyan változtatok a különböző befektetések között. Ez néha időbe kerül, mert nem minden befektetés likvid... Remélem neked sikerült a héten extra olcsó árfolyamon vásárolnod...
Ugyan nem volt a legszerencsésebb a kommunikációjuk, de egyáltalán nem
temetném a részvényt. Nem kell összemosni egy részvény árfolyamának
rövid távú alakulását a menedzsment teljesítményével. Alapvetően a
tőzsdei befektetők nem szeretik a bizonytalanságot, és amíg az Esmya
vizsgálata nem zárul le, addig megmarad ez a bizonytalan légkör, amit
csak ront a romániai nagykereskedelmi cégük körüli huzavona. Ráadásul a
tavalyi nagy összegű leírás miatt az EPS alacsony lett, és mindenhol
extrém P/E mutatóval szerepel a cég. Pl. investing.com is 247-es P/E
mutatóval hozza, így pl. aki felületesen szemlélődik, az lehet már ennél
a mutatónál inkább más befektetést keres. Szerintem a magyar piac
egyik legjobb cége, ami évek, évtizedek óta jól működik. Historikus
összehasonlításban P/S és P/BV mutatók alapján is jó értékeltségen
forognak a részvényei, de az általam várt EPS alapján sem tűnik
drágának. Ha tisztázódik a helyzet a Esmya körül, az az árfolyamában is
meglátszik majd. Jelenleg az egyetlen magyar részvénybefektetésem, és
remélem, hogy hamarosan tovább tudom bővíteni a pakkomat.
Nekem is volt
időszak, amikor nagyon lecsökkentettem a részvények arányát a
portfóliómon belül, és később újra megnöveltem. Az a
tapasztalatom, hogy ha nagyobb pénzt fektettem be (értem ezalatt,
hogy számomra nagy összeg), akkor sokkal nehezebben tudtam
nyugodtan ülni, amikor az árfolyamok számomra kedvezőtlenül
alakulnak. (Pl. 2008-2009-es időszakban.) Ma már a tapasztalatom
növekedésével sokkal jobban kezelem azt, ha vásárolok valamit,
és csökken az árfolyama. Ebben persze benne van az is, hogy a
szabadon lévő pénzzel bővítem a portfóliót egy-egy tőzsdei
korrekcióban, míg ha nagyon sokat emelkedik a piac, akkor
csökkentem a részvények arányát.
Az 50% hozam nagyon
jó eredménynek számít, még ha azt is látod, hogy sokaknak – a
fórumhozzászólások alapján – több is a nyeresége. Hosszú
távon már a 10-15%/év is jó hozamnak tekinthető. Ld. kiszámoló
cikkét: https://kiszamolo.hu/a-nagy-fogadas-vege/ (Amúgy a fórumhozzászólások csalókák, mert mindenki
szívesebben ír a nagy nyereségekről, mint mikor beragad egy-egy
poziba, vagy veszteséggel kell zárja.)
Kiülni egy
árfolyamcsökkenést akkor lehet könnyebben, ha jó cégben van
részesedésed. Ha szemetet vásárolsz össze, ami mögött nincs
semmi teljesítmény, ott nagyon nehezen telik az idő, és semmilyen
garancia nincs arra, hogy az árfolyama valaha is vissza fog menni a
korábbi szintre.
Így érdemes a fundamentálisan is jó alapokkal rendelkező cégek részvényeit keresni.
Már évek óta
fundamentális elemzés alapján fektetek be, ami nekem nagyon jól
bevált. Olyan cégeket igyekszem választani, amik mellett nyugodtan
tudok aludni. Ezekre a cégekre jellemző, hogy alacsony Beta
mutatójuk van. Abból, amit írtál, úgy látom, hogy neked a
volatilis cégek váltak be inkább, de nagyobb összeggel szerintem
nem fog működni számodra a dolog, amit az utolsó soraidból
gondolok:
„Én rettenetesen
félek meglépni a dolgot, jobb lenne így a semmiből felhízni.
Ugyanakkor érdemi pénzt lehetne (lehetett volna) keresni. Tiszta
tőzsdepszihó.”
Próbáld meg úgy
visszaolvasni a soraidat, mintha egy barátod mondaná neked, és
látni fogod, hogy a félelem és a kapzsiság közt őrlődsz. Te
mit tanácsolnál ilyen esetben? Ez persze csak egy vélemény, így
a döntés a Te kezedben van.
Jó volt a meglátásod az osztalékpapírokat illetően. Szerintem is a klasszikus osztalékpapírok nem fognak jól teljesíteni, csak ahol van növekedés is. Mind a Zwackot, mind az ANY-t nagyon jó cégnek tartom, és írtam is róluk hosszabb elemzést pár éve a blogomon. A Zwack esetén az elmúlt 10-12 évben nem volt lényegi növekedés, de szép osztalékot fizetett. Mivel nem várok tőle jelentős osztalékemelkedést a következő 5-10 évben, így ha megemelkednek a kamatok, akkor tényleg nem lesz vonzó befektetés a jelenlegi osztalékhozamával, miközben a felértékelődési potenciálja alacsony. Az ANY egy szépen, stabilan növekvő cég, de alapvetően a jó osztalékfizetése miatt tartják a legtöbben. A cég évek óta kifizeti az egész nyereségét osztalékként, így az
osztalék hosszabb távon max. a nyereségnövekedés mértékével nőhet. Ugyan itt több növekedésre számítok, mint a Zwack esetén, de ugyanúgy nagyon negatív hatással lesz a kamatok növekedése. Az ANY átlagos P/E mutatója számításom szerint az elmúlt 10 évben kb. 12 volt, míg most 17. Ha választhatok, hogy 5% kamatot kapok állampapírra, vagy 5-6% osztalékhozamot kapok részvényekre, akkor az elvárt kockázati felár miatt biztos, hogy növelném az állampapír arányát, és csökkenteném a részvények súlyát. Jelenleg még vannak ANY részvényeim, de már elkezdtem leépíteni a pozíciómat. Részvények közül inkább azokat preferálom jelenleg, ahol az osztalék mértéke hosszabb távon várhatóan növekedni fog.
Az osztalékot még nem jelentették be. Tavaly májusban fizetett, várhatóan idén is májusban fizet, e miatt majd akkor leszel jogosult az osztalékra, ha majd akkor is meglesznek a részvényeid. A BÉT honlapján látszik a legutóbbi meghirdetett osztalék összege (még a részvényfelaprózás előtti összeg) és a fontos dátumok. https://bet.hu/oldalak/ceg_adatlap/$security/MOL Ha brókercégnél van értékpapír számlád, és azon vannak a MOL részvényeid, akkor automatikusan megkapod majd az osztalékot a számládra.
Mire alapozod a Zwack dupla osztalékát? Ennek egyelőre semmi jele, és semmi alapja sincs. Legutóbb "dupla" osztalékot 2014-ben fizetett a 2013-2014-es üzleti éve után. Akkor a pénzeszközök 6.007e Ft volt. Most a legutóbbi jelentésben (2017-2018 Q3) 2.427e Ft. Amíg a pénzeszközök sor nem növekszik szignifikánsan, addig szerintem nem várható ekkora osztalék.
Milyen osztalék rally? Osztalék rally max olyan részvényekben fordul elő, ahol az árfolyamhoz képest jelentősebb az osztalékhozam (5-7%). A Richternél ha emelkedik is, akkor sem az osztalék miatt fog. Ráadásul a Richternél évek óta az a gyakorlat, hogy az EPS 25%-át fizetik ki osztaléknak. Ez alól csak a legutóbbi osztalék volt kivétel, amikor magasabb volt a kifizetési hányad. A tavalyi EPS alapján - tartva a korábbi kifizetési arányt - várhatóan 75-80,- Ft osztalékot fog fizetni részvényenként, így ebből nem lesz osztalék rally...
Érdekesek evazeller beírásai. Szerintem is könnyen irigyeket szerezhet azzal, ha beírja a havi nyereségét. De ha szeretné megosztani ezt, akkor szerintem szerencsésebb inkább azt számolni, hogy a befektetett tőkén mekkora a hozama. Teljesen más 1M tőkén ennyi nyereséget elérni, mint 40M-n. Érdekes volt számomra az is, hogy 25 éve tőzsdézik, és mégis ilyen stratégiát követ. Közgazdász-könyvelőként nekem teljesen idegen ez a szemlélet, hogy valaki pénzt ad olyan cég részvényeiért, ami még árbevételt sem termel. (SET) Nyilván ez jó lehet addig, amíg csak kereskedik, de ha beragad, akkor óriási veszteséget írhat... Szerintem ennek a stratégiának a legnagyobb hátránya az, hogy a beragadásnál nincs semmilyen "garanciád" arra, hogy valaha el tudod majd adni a részvényeket nullában, vagy minimális nyereséggel. Ha egy jó cég részvényét veszed, mint pl a Richter, akkor tudod, hogy 10 év múlva nagy a valószínűsége, hogy jóval több árbevételt és nyereséget fog termelni, mint most, így ha beragadsz, akkor is pár éven belül el tudod adni a részvényeket, de ha egy cégnek nincs árbevétele, negatív a saját tőkéje és csak veszteséget termel, akkor egy beragadásnál csak a jó szerencsében bízhatsz. De továbbra is örömmel olvasom az írásait, mert számomra egy teljesen új világot mutatnak, és a fórumnak is gazdagítja az életét. Sok szerencsét a stratégiájához!
Szerintem is a tudást érdemes elsősorban megosztani, de érdekes lehet a konkrét ügyleteket is, akkor ha mellette látszik a gondolatmenet. Ha látom, hogy miért döntött a vásárlás/eladás mellett, abból tudok én is tanulni. Önmagában az hogy valaki vásárolt, annak semmilyen értéke nincs számomra. Számlaegyenleg megosztását viszont egyáltalán nem tartom érdekesnek, mert szintén nem sok információt hordoz számomra. Teljesen relatív, hogy kinek mi számít sok, vagy kevés pénznek... Ráadásul könnyen rosszindulatot, irigységet is szülhet. Sokkal érdekesebb az, hogy valaki a befektetésre szánt tőkéjének hány százalékával nyit pozíciót. Miért úgy méretezi a pozícióit? Hogyan, mennyi idő alatt épít fel egy nagyobb pozíciót?
Jó sok számlát kezelsz! Nekem az vált be, hogy devizák szerint osztottam fel a számlákat, hogy a befolyó osztalékok könnyebben újra befektethetők legyenek, de egy befektetési stratégia mentén kezelem ezeket, és egy portfólióként is gondolok rájuk. Igyekszem, hogy ha olyan részvényt veszek, amiből már van, akkor ugyanarra a számlára kerüljön, hogy könnyebb legyen követni. Az egyszerűsítés nálam is felmerült, pedig kevesebb számlám van. Csak úgy tudtam megoldani, hogy egyik évben nem nyitottam új TBSZ-t, így a következő évben nagyobb összeggel tudok nyitni. Ehhez az kellett, hogy a meglévő számlákon legyen elég pénz, ami nincs még befektetve, így nem éreztem, hogy valamiről lemaradnék. Természetesen lehet kinevezni az egyik számlát napi kereskedésre, a másikat hosszabb távú üzletekhez, és megnézni, melyik tevékenység hogyan teljesít.
Az értékpapír számla leírása elég fura lett számomra. Likviditási problémák kezelésére bankszámlát érdemes tartani, nem értékpapír számlát. Nagyon kínos, ha likviditási problémák miatt kell értékpapírt eladni... Vagy írod: "TBSZ számlákon lehet tartani a legtöbb hozamot termelő és osztalékos papírokat" De honnan tudod, hogy melyik termeli a legtöbb hozamot? És ha tudod ezt, akkor miért nem csak olyat veszel? :) Érdemes még végiggondolni, hogy milyen befektetési stratégia illik hozzád, és ahhoz igazítani a számlákat. Nagyon különböző hozzáállást, elemzési megközelítést igényelnek azok a befektetői stílusok, ahogy a különböző számlák kezelését elképzelted. Nem sok olyan emberrel találkoztam, aki ennyire vegyes megközelítéssel kezelné a befektetéseit, és sikeres lenne vele. Nekem a hosszabb távú, évekre szóló befektetések váltak be, és ugyan néha nyitok rövidebb távú üzletet, de nálam a rövid táv is hónapokat jelent. Szerintem elsősorban az dönt, hogy Neked mi válik be.
Ha magyar osztalékos részvényekre vagy kíváncsi, akkor a tőzsde honlapján megtalálod. https://bet.hu/oldalak/ceg_adatlap/$security/ANY Pl. ANY itt van, ezen belül a kereskedési adatok, és azon belül a lap
alján van a legutóbbi osztaléka. Ugyanitt ha a grafikont hosszabb
időtartamra állítod, akkor láthatod az elmúlt években mikor és mennyi
osztalékot fizetett. Hosszabb adatsor itt is elérhető (képre kattintva). Itt jól látszik, hogy több cég van, amelyik évekig nem fizetett: http://hungarianinvestor.blogspot.hu/2017/12/profit-of-hungarian-shares-in-last-10.html Ha nemzetközi piacon szeretnél befektetni, akkor dripinvesting: http://www.dripinvesting.org/tools/tools.asp Itt különösen az USA részvények jók, mert havonta frissítik a róluk készült igen részletes táblázatot. A táblázatban az utolsó, Notes oldalon szerepel a jelmagyarázat, ha valamilyen jelölést még nem ismersz. Ha USA piac, és tudod mit keresel, akkor még ez is jól használható: http://www.dividend.com/
Az A típusúnál levonják a 15% adót, és az ott is marad. A B típusúval nincs tapasztalatom. Elvileg nem vonnak adót, de nem tudom a gyakorlatban ez működik-e, és arról pedig fogalmam sincs, hogy ezt a Brexit befolyásolja-e. A SeekingAlpha oldalon volt most egy cikk "Shell: A Strong Message From Management" címmel, és ott a hozzászólások közt említették, hogy a holland kormány tervezi a 15% adó eltörlését. Ez esetben teljesen megváltozna az A és B részvények viszonya, és az árfolyamukban mutatkozó különbség is eltűnhet. Ez persze csak terv amiről részletesebben a KPMG oldalán is lehet olvasni: https://home.kpmg.com/xx/en/home/insights/2017/10/tnf-netherlands-changes-proposed-withholding-tax-on-dividends-interest-and-royalties.html
A Shell szerintem egy jó cég, ezért vásároltunk belőle amikor az olaj ára lezuhant, és jó áron lehetett gyűjtögetni a részvényeit, így a legnagyobb súlyú szereplő a portfóliónkban. Az olajár korrigálásával most már fedezi a FCF az osztalékfizetést, és az adósságállomány is elkezdett csökkenni. Az osztalékhozam még mindig nagyon jó más konkurens cégekhez képest, így lehet benne fantázia, főleg ilyen kamatok mellett. A cég próbál nyitni a megújuló energiák irányába, ami nekem tetszik. Ami nem tetszik, hogy most jelentik be a részvény-visszavásárlási programot, amikor már elég sokat emelkedett az árfolyam. A és B részvény: http://www.shell.com/investors/retail-shareholder-information/information-on-shares.html
Valakinek van tapasztalata arról, hogy ha ADR-ként vesz részvényt, akkor mennyi adót vonnak le? Több francia vagy svájci cég is szerepel ADR-rel OTC piacon (Pl. Sanofi, Nestlé) és a honlapjukon azt írják, hogy ADR-nél ugyan később fizetnek osztalékot, mint a normál részvényekre, de ilyenkor már a kedvezményes, 15%-os adókulccsal számolnak. Ez működik a gyakorlatban?
