denis_

Regisztráció: 2011-05-17 10:32

Hozzászólások száma: 152

Utolsó hozzászólás: 2011-09-25 17:27


Tapasztalat: 4
Aktivitás: 3
Népszerűség: 5


utolsó 20 hozzászólás

Mi lesz veled Magyarország? 2011. 09. 25. 17:27
Nem kellene idekeverni a derivativ piacokat, mert nem arról szólt a téma. A határidős és opciós piac másról szól, más kötelezettségek vannak.
Mi lesz veled Magyarország? 2011. 09. 25. 17:25
A cég akkor tudja könyvelésében szerepeltetni a veszteséget, ha csinál egy önkötést a veszteségben lévő poziciójára.Ezzel csökkentheti a cég nyereségét.
Mi lesz veled Magyarország? 2011. 09. 25. 17:20
még annyit hozzá, hogy Aki 6000-nél vett, és most 3000 az árfolyam, annak 3000-es lebegő draw-down-ja (nem vesztesége !!!) van.
De az OTP részvényesek > 90%-nak jelenleg lebegő dd-ja van, sőt ez elmondható az összes hazai és nk. részvényesre egyaránt.
Mi lesz veled Magyarország? 2011. 09. 25. 17:18
Létezik olyan hogy „lebegő profit” . Amíg nem realizál valaki, addig lebegő profitról beszélünk. Ez lehet negatív és pozitív irányú. A veszteség/nyereség a pozíció realizálásakor vs. lezárásakor keletkezik. Az érzet pedig nem más, mint egy pillanatnyi szubjektív állapot, mely mindenkinél mást jelent, mitöbb bármikor, bármely irányban változhat. Mindenki más stratégiával (vagy anélkül) és ami legalább annyira lényeges, hogy más TF-ban gondolkodik.

Neked sem kell a nyereséged után adóznod/veszteséged visszaigényelni, amíg nem realizáltad/zártad a poziciód.
A cégek mérlegére ugyanez vonatkozik.
hazugságok 2011. 09. 25. 11:32
#29
"Szivacs, megint szervhiányról árulkodik a hozzászólásod:"
Ugyan nem nekem címezted, de
talán nem kellene állandóan másokat minősítgetned, mert azzal elsősorban magadat minősíted.
hazugságok 2011. 09. 25. 11:27
#28
Melyik a hibás termék, chf , vagy a huf ?
Most 100 Ft lenne egy chf és a kezdeti részletfizetésed 2/3-át kellene csak fizetni, akkor is hibás termék lenne. Itt a játékban a hibás termék max. a hitelfelvevő lehet, aki nem mérlegelt és a vak szerencséjében bízott, amikor chf alapú devizában spekulált, az alacsonyabb kamatterhek miatt. Azt már ugye nem akarta senki sem meghallani/tudomásulvenni, hogy létezik árfolyamkockázat is, ami nagyon veszélyes is lehet (ami nem azonos a hibás termékkel) hosszútávon eladósodni külföldi devizában, mert a chf és a huf árfolyamollója nem 1-2 éve kezdett el szétnyílni, hanem sok évtizede. A bank csak szolgáltatott, az ügyfelek meg rohantak a hitelekért. Erre volt igény, senki sem akart lemaradni. Ha abban az időben tiltották volna és most szuperul teljesítene a magyar gazdaság a svájcival szemben, abban az esetben az akkori törvényhozók lettek volna szarjankók, hogy nem engedték, pedig mekkorát lehetett volna rajta szakítani.
Igenám, csak ezt az akkori felelősöknek (pm, mnb, pszáf) tudni kellett volna, hogy meddig is szabadna idegen devizában nyújtózkodni………Aki az elműlt közel egy évtized alatt ehhez statisztált, azok mind kivétel nélkül felelősek. Természetesen ez nem mentesítheti, kicsinyíti a hítelfelvevők felelősségét.
Aki ma-holnap törleszti 180-on, az rövidtávon nyer vele, de egy huf hitelre átkonvertálva senki sem tudja, hogy 5-10-15-20 év múlva jobban is jár-e vele. A jövő adja meg erre a választ.

A Raiffenes reklámban sztem semmi kivetnivaló nincs, hiszen minek is kellene a banknak jövedelemigazolás, stb, ha egyszer leraktad az ingatlanodat a hitel fedezetére a saját felelős/felelőtlen döntésed alapján. Miért gondolkodjon a bank helyetted, hogy hogyan/miből élsz, vagy törleszted a vállalt tartozásod. Az már más lapra tartozik, hogy a bankok is jól benézték ezt a dolgot, mert ők sem számítottak ilyen gyors és nagy árfolyamváltozásokra.
Döntött a parlament - Igen a végtörlesztésre 2011. 09. 23. 21:06
Az MNB rendelkezésre bocsátja tartalékait a végtörlesztéshez! 2011. 09. 22. 11:32
#23
látom figyelsz:-)
Medián: nagyot esett Orbán és Matolcsy népszerűsége 2011. 09. 22. 11:21
#11
Ez így van, de nézd meg az alsó grafikont is melyen > 2/3 szerint "rossz irányban mennek a dolgok"
A trend adott.

Az MNB rendelkezésre bocsátja tartalékait a végtörlesztéshez! 2011. 09. 22. 10:55
#20
bocsánat 0,5 ezrelékes
Az MNB rendelkezésre bocsátja tartalékait a végtörlesztéshez! 2011. 09. 22. 10:53
#19
Ez az kb.5 ezrelékes mintavétel nem nevezhető szignifikáns értéknek. Arról nem is beszélve, hogy 3 hónap alatt sok minden történhet pro/kontra alapon.
Vannak bőven negatív kockázat a világgazdaságban, Elszáll a huf, odanyomnak egy 300 bp-os kamatemelést és máris elgondolkodtató a huf hitelre váltása. Ugyanis a chf hitelek swapja kb ennyivel csökkenne, míg a huf hiteleké ennyivel nőne, ergo leegyserűsítve kb 6%-al emelkedne a huf hitelek kamata a chf alapuakhoz képest.
Ez bármikor benne lehet a pakliban. No és persze, majd lesz kire fogni és kikiáltják Simort a nemzet árulójának.
Hát ez van....Az akaraterő a makacssággal és a butasággal párosulva mindenre képes.
Az MNB rendelkezésre bocsátja tartalékait a végtörlesztéshez! 2011. 09. 22. 10:18
#15
hát persze, hogy Simor lőtt bakot, nem pedig a fiskális politika :-)
Az MNB rendelkezésre bocsátja tartalékait a végtörlesztéshez! 2011. 09. 21. 19:17
#12
Majdnem mindegy hogy HUF-ban, vagy EUR-ban van a swap fedezeti számlája a banknak.
Maga a CHFHUF árfolyamvesztesége/nyeresége minden esetben HUF-ban keletkezik.
Amennyiben EUR lenne a fedezeti devizanem, akkor is HUF-ban keletkezne a nyereség/veszteség, ami a swap ügylet kifutáskor/zárásakor íródik majd jóvá euróban.
Tehát irreleváns a számlavezetés devizaneme, mind a bank, mind az ügyfél számára.
Az MNB rendelkezésre bocsátja tartalékait a végtörlesztéshez! 2011. 09. 21. 15:11
#10
Visszakanyarodva a totyik témájához.
Kérdés többek között az is, hogy milyen árfolyamon fogja az mnb rendelkezésre bocsátani az eurót, japcsi jent, vagy a chf-et. Rögzített, vagy piaci árfolyamon ?
Kérdés, hogy akkor hol lesz az árfolyam, lehet, hogy addigra elintervenciózzák 310-es árfolyamnál Simorék.....

Új mélypontra lökték a forintot! 2011. 09. 21. 14:40
#6
második számlát akkor kapjuk, ha az eu bíróság visszafizetésre kötelezi az államot.
Az MNB rendelkezésre bocsátja tartalékait a végtörlesztéshez! 2011. 09. 21. 14:24
#9
A swap ügyletbe beletartozik a két szembeálló deviza kamatkülönbözete (változásuk révén kamat nyereség/veszteség) továbbá az árfolyammozgásuk révén az árfolyamnyereség/veszteség is.
Ha nincs hitel, akkor nincs ilyen irányú költsége sem a bankoknak. Tehát az ügyfél miatt jön létre a swap ügylet.

Mi az hogy nem fedezték volna le?
Ha nem fedezték volna le a bankok swap ügylettel a chf alapú hitelezést, akkor HUF hitelről beszélnénk HUF kamatokkal.

Új ügyfél hitelfelvételkor, ha bizonyos szint alá csökken a margin természetesen pótolni kell a fedezetet. Ez lehet egyenként, de bizonyos összegenként is. Az új hitelfelvevőt is épp olyan swap terheli, mint a többi ügyfelet.
Természetesen a bank ezt a műveletet nem ingyen csinálja, ennek a költségeit vannak.
Azon lehet vitatkozni, hogy amit erre rápakol költséget, az milyen arányban fedi a ráfordítást+ a tisztességes hasznot.
Hogy egy bank az tiszteséges-e, vagy tiszteségtelen? Ennek meghatározása a tv feladata, melynek ellenőrzése/betartatása a felügyelet hatásköre (lenne). Az hogy egy piacgazdaságban mi tiszteséges és mi nem, azt a szabályokon belül a kereslet-kínálat határozza meg. Ergo amíg van lósz@r, addig veréb is akad.
Az MNB rendelkezésre bocsátja tartalékait a végtörlesztéshez! 2011. 09. 21. 12:26
#7
ezek szerint a múltkor nem értetted meg a hitelezés folyamatát.
link

"FX-swap ügyletek költségeit kinek kell állnia, arra fedezetet nyújt a hitelen képződő banki haszon vagy ez az egyedi ügylethez kötött extra költség? "

A swap egy közvetett költség, melyre ráteszi a hitelnyújtó bank az árfolyamveszteséget/nyereséget + a közvetlen költségeit , amit tovább hárít az ügyfelekre a tőketartozáson felül.
Az árfolyamkockázat miatt lecsökkent margint azaz a fedezetet pedig a kiszámlázott törlesztőrészletekből fedezi. A nemfizető ügyfelek miatt keletkező margin fedezetet a más forrásból (pl. saját tőke) pótolja a bank.
Döntött a parlament - Igen a végtörlesztésre 2011. 09. 20. 14:37
"Árnyalhatjuk, ha az árf kockázatot a bank megosztja az ügyféllel, ez is jogos lenne.
A referencia kamatot meg visszamenőlegesen vezessék be."

Ez egy kicsit durva lenne ebben a formában.
Ezt szerződéskötéskor kellett volna rögzíteni, hogy az árfolyamkockázat milyen arányban oszlana meg a felek között. Ez természetesen nem csak a árf.veszteségre, de a nyereségre is vonatkozna, akkor lenne kerek a szerődés. Ebben az esetben biztos jobban észnél lettek volna a bankok is.
Egyedül a kamatnál lehet jogilag keresnivalója az ellenőrzésnek, persze az sem ártott volna, ha ezt mindezt előtte teszik, s nem pedig így utólag.

Jó lenne, ha a minden tőkepiaci bukónak a felét átvállalnák a bankok/br.cégek.Jobban nézne ki mindenkinek az egyenlege :-)
Döntött a parlament - Igen a végtörlesztésre 2011. 09. 20. 14:27
Na azért ezt a LB döntést kivárhatta volna a kormány.
Itt, ha elmeszelik a Takszövöt és preced. értékű lesz a többi bankokra vonatkozóan is, vagy hasonló, akkor a 180-as végtörlesztéssel + bankadóval együtt szép jövő elé néz a hazai pénzpiac...
Ki nyer, veszít a 2012-es SzJA-változásokkal? 2011. 09. 20. 10:56
#53
csak úgy halkan megkérdezem, hogy hány alkalmazottat foglakoztatsz, hogy így tapsikolsz egy járulékkal együtt több mint 20%-os bérfejlesztéshez.Az egyéb költségek emelkedése és a piac beszűkülése mellett.
Minden nézőpont kérdése:
Nem a 93k lenne sok, hanem a feltételek a megvalósításhoz kevés.

friss hírek További hírek

  • BÉT
  • Indexek
  • Deviza
  • Befalap
      • Forgalom
      • Nyertesek
      • Vesztesek