analyst

Regisztráció: 2002-09-25 10:34

Hozzászólások száma: 103

Utolsó hozzászólás: 2009-04-10 22:48


Tapasztalat: 5
Aktivitás: 2
Népszerűség: 1


utolsó 20 hozzászólás

Még a balti államok kilátásai is jobbak hazánkénál? (Economist) 2009. 04. 10. 22:48
#2
Akár jobbak is lehetnének, leszámítva azt a méretes reálfelértékelődést, amely a legutóbbi idők masszív inflációja és a fix árfolyam kombinációjaként kialakult, és ami a három balti ország versenyképességébe került. Meg azt is, hogy nem csak a világon mindenütt másutt mutatkozhat idén jelentős negatív eltérés a korábbi termelési kilátásokhoz képest, hanem a balti régióban is. Amelynek költségvetési hatásait persze lehet ellensúlyozni, de akkor a termelési válság tovább mélyül, vagy nem ellensúlyozzák, de akkor hamarosan ott is jelentős államadósság jön létre. Ami persze ott nem fog politikai feszültséget okozni, hiszen ez csak Magyarországon lehetséges, ugyebár. Vagy az Economisthoz kellene egy-két közgazdászt is felvenni végre, ha egyszer már ez az újság címe.
Megpattantak az ipari árak - vége a dezinflációnak? 2009. 03. 30. 10:29
#2
Jó, de ki meri azt állítani, hogy egy \"eszetlen\" nagy dezinfláció \"szívderítő\" lenne? Miért is jó az, ha az ipari termelés az árakkal együtt - merthogy a kettő együtt jár - összecsuklik?
Economist: azt hitték a magyarok - aggasztó régiós jelek 2007. 03. 10. 13:44
#5
Az Economist hiedelmével szemben kevéssé valószínű, hogy a magyarok azt hitték volna, hogy az euró viszonylag hamar bevezetésre kerül országukban. Az sem valószínű, hogy devizahiteleik felvétele előtt olyan nagyon mérlegelték volna a dolgot. Azt viszont tudják, hogy a devizahitel az azzal összevethető piaci alapú forinthitelnél évente 6%-kal olcsóbb, és azt is tudják, hogy 10-20 éven belül rendszeres évi 6%-nál nagyobb forintleértékelődés felettébb valószínűtlen. Az Economist is jobban tenné, ha legalább kísérletet tenne rá, hogy megismerje a cikkei mögött rejlő összefüggések hátterét, vagyis hogy tudjon, ahelyett, hogy a népszerű áramlatokat követve hisz dolgokat.
S&P-reakció a kormány hiánycsökkentési terveire: jó-jó, de... 2006. 05. 03. 22:48
#12
Természetesen semmi kifogásom az ellen, hogy a tartalmilag az államadóssággal egy kalap alá eső kvázi-fiskális tartozásokat ott számolják el, ahová igazán tartoznak, és hogy az állam pénzügyi helyzetét ennek megfelelően ítéljék meg. Azt viszont nem szeretném, ha az államadósságba átsorolt tartozástömeg meghaladná azt a mértéket, amit az állam tényleges kötelezettség-vállalása indokol, ami e pillanatban nem több, mint a szóban forgó tömegközlekedési vállalatok veszteségének ellentételezése, vagyis az elvesztett tőke pótlásának költségei. Egyáltalán semmi értelme nincs például annak, hogy a MÁV kb. 800 mrd Ft-s mérlegének forrásoldalát az állam teljes egészében feltöltse saját tőkével, mint az a kissé pongyola fogalmazású, bár alapvetően hazai sugallmazású S&P-nyilatkozat által képviselt követelményrendszerből logikusan következne. Még kevesebb értelme volna az egész gigantikus tőkésítési akció költségét egyben beállítani az idei költségvetési deficitbe, hogy aztán kevésbé figyelmes elemzők (a legtöbb ilyen) a kapott eredményből vezessék le a kiigazítási szükséglet méreteit. Magam találkoztam olyan jelentős külföldi bankokat képviselő elemzőkkel, akik mélyebb ismeretek hiányában elhitték, hogy a költségvetési hiány idén a GDP 12-13%-ára áll, hogy ez a hiány többé-kevésbé permanens jellegű, hogy ehhez képest összesen 9-10%-pontos megtakarításra lenne szükség, hogy a feladat gyakorlatilag lehetetlen, és hogy éppen ezért nem is fog megtörténni. Na ez az ami nem egészen tetszik.
S&P-reakció a kormány hiánycsökkentési terveire: jó-jó, de... 2006. 05. 03. 17:37
#4
Valóban kitűnő és alapos munkának látszik, csak a jegybanki szokásokhoz híven túlságosan komplikált ahhoz, hogy praktikusan használható legyen. Az átlagos elemzőnek nincs arra ideje, hogy ilyen tanulmányokat akár csak felületesen is átolvasson, a politikus meg jobb, ha nem törődik vele, mert úgy sem tudja értelmezni. Az eredeti megjegyzésre visszatérve: attól félek, hogy egyszeriben eszébe jut, vagy már eszébe is jutott néhány okos embernek, hogy a kvázi-fiskális adósságokat - természetesen bruttó alapon - éppen most kellene a körön belülre vinni, és ennek hatása az idei deficitben is célszerűen megjelenhetne. Aztán ha mindez megvan, akkor az egészet idei jövedelmi hiánynak (többletkiadásnak) tekintjük és kiigazítás képében leveretjük az átlagos magyar honpolgáron, a dolog lényegét tekintve teljesen indokolatlanul. Ettől függetlenül kíváncsi lennék a francia meg a német költségvetés SNA-szemléletű egyenlegére is, nem csak a magyarra mindig.
S&P-reakció a kormány hiánycsökkentési terveire: jó-jó, de... 2006. 05. 03. 16:40
#2
Nem is az állami vállalatok adósságát, hanem a veszteségeit kellene a folyó deficitnek tükröznie. Főleg ha a finanszírozási szükségletet akarjuk látni.
Újabb MNB-kormány-vita az autópályákról: lényegesen nőhet az idei hiány! 2006. 04. 27. 10:12
#24
Ez igaz. Ha a kormánynak több esze lett volna, az ÁAK-t már régen tőzsdére vitte volna, és akkor nem lenne 100%-os állami cég. Igaz, akkor az utakat is jóval szigorúbb elszámolási rend mellett kellene építeni, és az nem biztos, hogy mindenkinek egyformán kedves. Viszont ha ez az eredmény, akkor az igazi reformlépésnek számítana, a kisebb, de hatékonyabb államról szóló általános és eléggé tartalmatlan vitafolyam helyett.
Újabb MNB-kormány-vita az autópályákról: lényegesen nőhet az idei hiány! 2006. 04. 26. 10:27
#2
Ilyen felvetés alapján bármely út építését el lehetne ugyan kezdeni PPP-beruházásként, de vissza kellene sorolni állami körbe, amint az út fele elkészül. Ez természetesen képtelenség. Esetünkben sem az számít, hogy mikor bocsátják ki a reménybeli autópálya-kötvényt, hanem hogy a Program-utak konstrukció indulásakor (2006. január 1.) mi volt a helyzet.
Járai: teljes volt az egyetértés, Magyarországra kellene hívni az IMF-et 2006. 04. 24. 17:41
#13
Az MNB elnöke simán be van ijedve, hogy a tegnapi események után majd kísérletet tesznek a leváltására. Persze nagy hiba lenne mártírt csinálni belőle, de az se lesz nagy baj, ha végre lejár a hivatali ideje, és a képességeinek jobban megfelelő feladatot kap. Egyébként meg nyilván szorítani kell az új kormányt, hátha sikerül belekényszeríteni egy takarékossági intézkedés-sorozatba, az mégis csak tudna segíteni az őszi önkormányzati választásokon, ha már tegnap olyan csúnyán alakultak a dolgok.
Pozitív reakciók nélkül Gyurcsány szavai - leminősítési aggodalmak a piacon 2006. 04. 24. 17:34
#2
"A jóval gyengébb makrogazdasági fundamentumokkal rendelkező Magyarország" - Itt nyilván a költségvetésre gondolnak, (mert a fizetési mérleg, az ugye többletben van), és ez így jogos is, de azért érdemes volna elgondolkodni azon, hogy másfajta fundamentumok is léteznek, mint pl. gazdasági fejlettség, foglalkoztatás és infrastruktúra, amelyben Magyarország inkább jóval erősebb, semmint jóval gyengébb, mint lengyel barátaink. Utóbbiaknak a társadalmi fundamentumokhoz van sok köze, amelyek pedig Lengyelországban nem túl erősek, legalábbis a jelenlegi politikai helyzetből megítélhetően.
Csapdában a magyar gazdaság - nem a régi "gyógyszerek" kellenek (CEMI) 2006. 04. 22. 21:41
#10
Kitűnő elemzés, csak azt a sületlenséget honnan veszik, hogy a növekedés lassul? 1997 óta a magyar gazdaságban folyamatosan 3-6% közötti a gazdaság éves növekedésének üteme, 2005 pedig ennek a trendnek tökéletesen megfelelt. Az utóbbi hónapok ipari adatai pedig éppenséggel jelentős gyorsulásról tanúskodnak. Más: sajnálatos tény, hogy a gazdasági fejlettség szintjének emelkedése általános jelleggel együtt jár a gazdasági szereplők adósságainak, illetve jövedelemarányos eladósodottságának növekedésével. Vagyis, ha úgy tetszik, a gazdasági növekedés szabályszerűen eladósodásra épül. Ezt éppen a tőkeszegény Magyarországnak felróni eléggé indokolatlannak tűnik.
Rekordhiány márciusban: 350 milliárd forint? 2006. 04. 07. 11:55
#54
Több, mint felét adósságtörlesztésre fordították, a többi a jegybank mérlegében maradt, mint a hivatalos devizatartalék növekménye.
BRIC - mit tud a legújabb befektetési őrület? 2006. 03. 30. 09:59
#2
"Egyes becslések szerint 5 év múlva Kína gazdasága már nagyobb lehet, mint Németországé, vagy (igen optimista becslések alapján...) akár az Egyesült Államoké." Nos, igazság szerint Kína gazdasága már ma is jóval nagyobb, mint Németországé, csak öszehasonlítható árakon kell nézni, vagyis hogy ténylegesen mennyi árut és szolgáltatást hoznak végtermékként létre. Így Kína a világgazdaság egyhatodát teszi ki, vagyis akkora, mint az Eurótérség. Folyó áron azért tűnik kisebbnek, mert hazai árszínvonala a vásárlóerőparitás mintegy egyötödén áll. Kína és India gazdasága pedig együtt akkora, mint az Egyesült Államoké.
Extrém helyzet észak-nyugaton - minket is megcsap a közelgő válság szele? 2006. 03. 27. 12:48
#2
Eléggé meglepő, hogy a Danske szerint 21%-os folyó hiány, meg 350%-os állami adósságráta (Izland) az "hasonló" probléma, mint 8-9%, illetve 60-65% (Magyarország). Szerintem az arányok nagyon különbözőek, a többi kockázat (pl. elúsznak a halak és nincs mit kifogni, vagy nem tör fel a gejzír, amikor kellene) meg éppenséggel egészen más Tényleg ilyen lazán van a jelentés megfogalmazva?
Jelentős forinterősödés a 2 éves mélypont után - Járai megszólalt (3.) 2006. 03. 13. 12:08
#26
Persze, a jelenlegi szlovák pénzügyminiszter azóta van a posztján, amióta Meciar eltávozott. Viszont Fico vagy Meciar urak, ha ők győznek júliusban, mint ahogy jelenleg erősen vezetnek, nem különösebben valószínű, hogy a helyén hagynák, már csak azért sem, mert a politikáival egyáltalán nem értenek egyet.
Jelentős forinterősödés a 2 éves mélypont után - Járai megszólalt (3.) 2006. 03. 13. 10:58
#23
Pedig érdekes. A szlovák folyó mérlegben az a tréfás, hogy a deficit igen gyorsan nő és 2005-ben a GDP 7,6%-át érte el, vagyis éppen akkora, mint a hasonló magyar adat. Kicsit ráléptek a pedálra odaát (is) és megszaladt a felhasználási oldal, a februári infláció pedig (ma reggeli adat) 4,4%, vagyis emelkedik, 3,5%-os jegybanki kamat mellett. Mindez csak annyit mutat, hogy az egykulcsos adórendszer nem old meg minden gondot, ami persze triviális, de a hazai nyilatkozatokat figyelve azért úgy látszik, nem mindenkinek.
Jelentős forinterősödés a 2 éves mélypont után - Járai megszólalt (3.) 2006. 03. 11. 20:34
#21
kanyisz!
Minden a neten van, ezek pl. a szlovák statisztikai hivatal oldalán - a link (www.statistics.sk) itt a portfolion, a makrogazdaság oldalon is megvan. A pénzügyi adatokra javaslom a szlovák jegybankot (www.nbs.sk).
Jelentős forinterősödés a 2 éves mélypont után - Járai megszólalt (3.) 2006. 03. 10. 13:55
#18
Kedves czg1982! A szlovák példa tényszerűen nem stimmel, mert a fogyasztói infláció ott legutóbb már 4,1%-os volt, vagyis a reálhozam a jegybanki kamatlábbal mérve negatív. Ennél fogva kell is emelniük, már feltéve hogy tényleg be akarnak kerülni az eurózónában két éven belül, ahogy tervezik, mert az a jelenlegi inflációval nem fog menni. Ez rendben is volna, mert a költségvetéssel nincsenek komoly bajok, csak választás lesz ott is, és nem a szigorú fiskális politika hívei állnak jól. Meg a munkanélküliség is igen magas (15,3%), bár sokat csökkent, de ha emelik a kamatot, a korona is felértékelődhet és akkor fogy az olcsóság okozta versenyelőny. Vagyis az se egyszerű történet. Egyébként a szlovák folyó fizmérleg deficit ráta tavaly csontra ugyanaz volt, mint a miénk, csak az övék gyorsan romlik, így igazság szerint van is okuk az eurózónát erőltetni, amíg még szét nem esnek a dolgok. Mert hogy olyan nagy egyensúlyról egyelőre szó sincsen.
Nem 65, hanem 78%-kal emelkedik idén a nettó forintkibocsátás 2006. 03. 08. 16:14
#2
Hogy az ördögbe képes az AKK ilyen bravúrosan időzíteni a rossz híreket? Nem nézik a piacot, vagy micsoda?
Goldman Sachs: forintválság lehet 1-1.5 éven belül - meglepő adat várható 2006. 03. 06. 14:06
#7
Eléggé mindegynek tűnik, hogy melyik magyar párttól mit vár a GS. Utóbbi az utóbbi 40 hónapban - csak amiről én tudok - EURHUF 237 és 295 között sokfelé elképzelte már a forintot, az pedig többnyire megtagadta az engedelmességet, és arra tartott, amerre jónak látta. A GS rövidtávú forintelőrejelzései tehát az utóbbi bő három évben egy nagyjából 25%-os fesztávú sávban helyezkedtek el, miközben a magyar gazdaságban annyi változott, amennyi. Ez a sáv azért szélesebb annál, amire fundamentálisan jól megalapozott vélemény alapján elsőre gondolni lehetne. Az is érdekes, hogy a piacnak végül is mennyit számított, hogy mit jósol egyik vagy másik nagybank.

friss hírek További hírek

  • BÉT
  • Indexek
  • Deviza
  • Befalap
      • Forgalom
      • Nyertesek
      • Vesztesek