akira

Regisztráció:
2007-04-12 22:28
Hozzászólások száma:
5 334
Utolsó hozzászólás:
2016-03-11 10:02
Pontok:
Tapasztalati: 5
Aktivitási: 2
Népszerűségi: 4

utolsó 20 hozzászólása

Dátum
2016-03-11 10:02:23
mutat
Nem jelentették fel az Uber-t adócsalás miatt #23
szerintem a magyar áfa-törvény teljesen túlspilázza ezt a számla-nyugta mizériát, főként az aláírás-hitelesítéssel kapcsolatban. Főként ezért gondolja bárki is azt, hogy adócsaló, ha nem felel meg a szabályoknak a számla/nyugta.

Pedig ha a tranzakció eleve nem készpénzes, hanem bankszámlás tranzakció, akkor tökéletesen nyomon lehet követni a bevételeket úgy is, ha nincs is számla, a bankszámlaadatokból tökéletesen lehet könyvelni, mérleget készíteni és adózni.

Az egyik cégem tárgyi adómentes szolgáltatást nyújt, és nincs törvényi kötelezettség számla kibocsájtására ahhoz, hogy utaljanak nekem. És mivel kizárólag utalással van bevétele a cégnek, számla nélkül is tudok könyvelni, évek óta, jogszerűen.

Azt persze nem tudom, hogy az alanyi adómentességre is él-e az a szabály, hogy nem kell számlát kiállítani, mindenesetre akár élhetne is. Sőt, akár az áfa-s bevételekre is élhetne, hiszen a könyveléshez és adózáshoz nem a számla szükséges, hanem azok az adatok, amelyek bioztosítják, hogy az adott bevétel micsoda, kié, kell-e afa-t felszámítania rá, stb.

Az Uber egy online platform, ami összehozza az utazót a sofőrrel, nem taxi vállalat. Az uber ezen kívül tranzakciós cég, azaz amikor közvetlenül megterheli a bankkártyádat az utazás teljes költségével, akkor az nem teljes egészsében az Uber árbevétele, hiszen annak nagyobb részét továbbítja a sofőrnek, ami a sofőr bevétele. Az Uberé pedig a közvetítői díj.

Az Ubernek ezért saját nevében nem kell kiállítania számlát az utas felé, a teljes utiköltségről a sofőrnek kell kiállítania, az ubernek csupán a közvetítői díjról kellene számlát kiállítania a sofőr felé.

A sofőr meg elszámolja bevételkként a teljes utiköltséget és költségként az Uber közvetítői díját.

Ez a valós gazdasági tranzakció leírása, így csinálják pl. Észtországban, ahol az észt adóhatóság és az Uber közösen fejleszti azt az automatikus online könyvelési rendszert, amellyel mint az Uber, mind a sofőrök egyszerűen megfizethetik az államnak a tevékenységük nyomán keletkező adókat.
2016-03-03 13:17:15
mutat
Két miniszter széke inog a kormányon belül #25
Nem bántanám a tanárokat, a szüleim is azok voltak, az én első diplomám is tanári. De szerintetek hány tanár tud arról, mi folyik jelenleg a világgazdaságban, és, hogy ezzel kapcsolatban vajon mire kellene a diákjaikat felkészíteni, mit kellene nekik megtanítani?

Látják-e vajon, hogy a mai állások háromnegyede nem lesz 10-15 év múlva, és, hogy helyette milyen munkakörök kezdenek terjedni?

Ebben a cikkben le van írva, mire gondolok: link
2016-02-16 12:51:46
mutat
Nemsokára az ebédünket is az Uber hozhatja #27
ha termelőeszközről van szó, akkor bizony a termék használatával olcsóbb lett az "élet". Ha pedig nem termelőeszközről van szó, akkor kényelmesebbé, hatékonyabbá tették az életet. Ld, pl. kommunkikáció.
Postagalamb, levélposta, telex, telefax, telefon, mobiltelefon, okostelefon. Persz egy iPhone drágább, mint egy postagalamb, viszont mennyivel több kommunkikációs feladatot tudsz rajta elvégezni...
2016-02-16 12:40:28
mutat
Nemsokára az ebédünket is az Uber hozhatja #25
Ja, és az önvezető autókat majd valami Uber app-hoz hasonló rendszerek keresztül fodod hívni, nem diszpécser szolgálaton keresztül. Ahová nem szükséges kreativitás, oda nem lesz majd szükség emberi munkerőre.
2016-02-16 12:39:04
mutat
Nemsokára az ebédünket is az Uber hozhatja #24
Ja és az Uberre visszatérve, az igazi probléma ott van, hogy nem csak a taxis munkakör fog kiveszni, de még az Uber sofőr munkakör is, hiszen ha egy évtizeden belül elterjednek az önvezető Uberes autók, akkor egyáltalán nem lesz szükség sofőrre. És itt is a legdrágább költségelem esik majd ki, és még olcsóbb lesz a személyszállítás városon belül.
2016-02-16 12:36:35
mutat
Nemsokára az ebédünket is az Uber hozhatja #23
Tévedésben vagy, az új technológiák mindig olcsóbbá tették a termelést, nem drágábbá. Lásd Uber.

De a fűnyírós példás sem jó, mert az is olcsóbbá teszi a fűnyírást, hiszen sokkal gyorsabban végzel vele. A munkaidő pedig drágább, mint a fűnyíró.
2016-02-16 11:56:41
mutat
Nemsokára az ebédünket is az Uber hozhatja #21
Az Uber csupán egy online platform, ahol egymásra találhat a sofőr és az utas. Nem taxis cég.
Utasként csak a sofőrrel vagy személyszállításra "szerződve", benne kell megbízz. Az Uber app-on értékelheted, te is elolvashatods a sorőr értékelését és dönthetsz.

A taxitársaságtól hívott autót ellenőrizheted? Tudod ki jön érted? Tudod, hogy milyen értékelése van a sofőrnek a többi utastól?

Csak gondold végig, hogy választasz szállodát? Megkérdezed a helyi hotelfelügyeletet vagy megnézed a korábbi szállóvendégek értékelését?

Látod már miért lehetne sokkal jobb az Uber mint a taxiscég? Persze, jó lenne, ha nem tiltaná a hatóság és a konkurencia, hanem szabályoznák. Az Uber maga is szabályozza, ki lehet sofőr és milyen autóval (az én autómban pl. csak egy-egy ajtaja van oldalanként, így nem lehetek sofőr), arra meg szerintem egyre kevesebb szükség van, hogy a taxisoknak külön jogosítványaik legyenek. Mindenkinek ugyanolyan felelősséggel kellene közlekednie az úton, és ugyanolyan felelősséggel kellene viseltetnie akkor, ha valakit beültet az autójába, mert mindenki ugyanúgy veszályezteti más közlekedők épségét, nem csak a hivatásosok. Nekem az sem jó, hogy ha egy koca söfőr jön belém, sőt, belőlük sokkal több van, mint profiból, én inkább a koca sofőröket szabályoznám szigorúbban, mint a profikat.
2016-02-16 11:45:58
mutat
Nemsokára az ebédünket is az Uber hozhatja #20
A pénztárgépezés egy teljesen elavult dolog, sokkal egyszerűbb egy online számlázót alkalmazni, amit akár a nav-ba is be lehet kötni. Az Uber pl. ezt csinálja az észt adóhatóságnál, csak mert ott értik a modern megoldásokat.
2016-02-16 11:43:48
mutat
Nemsokára az ebédünket is az Uber hozhatja #19
én be nem szállok még egyszer egy sárga taxiba, az hótziher! Az, hogy napokig akadályozták a forgalmat, az nálam mindennél jobban kiferi a biztosítékot. De az előjogaik is, hogy pl. a buszsávot is használhatják. Meg azt, hogy csak úgy megállnak az úton, mert éppen beszállnak/kiszállnak/pakolnak, stb, feltartja a forgalmat, de még az elakadásjelzőt sem teszi ki, hogy ne várjak rá feleslegesen...
ja, és "be sem teszem a lábam" olyan helyre, ahol nem tudnak elektronikus számlát adni és mindenféle fecnikkel kell adminisztráljak a munkaidőmben vagy a szabadidőmben.
Az uberes utazásaimat bármikor visszakereshetem, szűrhetem, összedhatom, stb max három kattintás után. És a számlák is rendelkezésemre állnak, ha szükséges volna.
2016-02-16 11:38:27
mutat
Nemsokára az ebédünket is az Uber hozhatja #18
Anno hány országban törték zúzták a gépeket a géprombolók? Aztán mégsem kaszával aratunk ma már sehol... :)
2015-04-15 09:57:25
mutat
Nagy bajban a Buda-Cash - Mi lesz az ügyfelek pénzével? #5186
Alapvetően egyetértek, hogy teljesen nonszensz a befektetők differenciált megmentése, hioszen ez a diszkrimináció csimborasszója.

De én önmagában az állami (értsd adófizetők pénzén történő) megmentésben egyáltalán nem hiszek.

Abban hiszek, hogy a szabályozóknak és felügyeletnek olyan pénzügyi rendszer kialakulását kell elősegítenie, ahol a piaci szereplők piaci biztosítás keretein belül köthetnek biztosítást az esetleges csődökre.

Ezt úgy értem, hogy legyen válaszható a biztosított és a biztosítatlan betét/értékpapírszámla/stb, de a kockázatvállalók maguk a piaci szereplők legyenek.

Így kényszeríteném a piaci szereplőket arra, hogy kilökjék maguk közül azokat a szereplőket, akik a zavarosban halásznak, köztudottan túl kockázatos ügyletekbe mennek bele, így nem kapnának biztosítási fedezetet.

Ha a felügyeleti fogyasztóvédelem arra helyezi a hangsúlyt, hogy tájékoztasa a fogyasztókat a biztosítható és a biztosíthatatlan befektetések különbségéről, akkor a biztosított betétesek nyugodtak lehetnek, a biztosítatlan betéteket/befektetéseket ügyfeleket viszont nem szükséges megvédeni...
2015-03-29 10:42:28
mutat
Jaksity: az államnak is részt kellene vállalnia a kártalanításban #345
Az eddig felmerülteknél sokkal nagyobb bajokat látok a pénzügyi rendszerben.

Az még hagyján, hogy - mint minden iparágban - vannak csalók.
Az még semmi, hogy az elvileg legszigorúbban ellenőrzött pénzügyi területen évekig lehet pilótajátékot folytatni, azaz a felügyeleti ellenőrzés egyáltalán nem alkalmas az alapvető feladatára.
Az is hétköznapi (sajnos), hogy a politikusok mélyen benne vannak ezekben a csalásokban.
A gond az, hogy ezek a politikusok hoznak olyan törvényeket, szabályokat, amelyekkel pl. támadhatatlan a felügyelet a gondatlansággal, a szakmai hibáikkal okozott károk miatt. A felügyelet kizárólag törvénysértésért felel, szakmai hibáikból adódó károkért se a felügyelet, se a felügyelet vezetői és az ellenőrzést végző felügyelők sem vonhatók felelősségre. Ilyen törvényeket hoztak maguknak. :(

De a legfőbb gond ott van, hogy épp úgy, ahogy a Questor képes volt kitermelhetetlen mértékű kamatokat ígérve úgy eladósodni, hogy végül már a kamatokat sem tudta kifizetni, nem még a kötvényesek visszavásárlási igényét teljesíteni, az állam pont ugyanígy viselkedik az állampapírok kibocsájtásakor.

Régóta mondom, hogy ma a az állampapír a legnagyobb pilótajáték, elhitetik az emberekkel, hogy az a legbiztonságosabb befektetési forma, miközben olyan dilettánsok döntenek az államháztartás hitelekből történő fenntartásáról, mint akik a felügyeleti szabályokat hozzák, vagy a felügyeletet ellátják.

A Questor ügy csupán vihar a biliben ahhoz képest, ami az állampapíroknál folyik a világban évtizedek óta... Az állami hitelfelvétel a legnagyobb pilótajáték!

Pedig van olyan ország, nem is egy, ahol alapvető cél az, hogy az állam sohase finanszírozza a folyó kiadásait hitelből. Olvasgassatok pl. Észtországról! 2002 óta egy fia állampapírt sem bocsájtott ki, így a legalacsonyabb az állami eladósodása Európában...

link
2015-03-17 13:26:35
mutat
150 milliárdnyi fiktív kötvényt sózott el a Quaestor #1177
Nagyon egyszerű, hogy miért nem alkalmas a módszertan arra, hogy csalások legyenek:
A legfőbb gond ott van, hogy amikor egy brókercégnek számlát vezet arról, hogy miből mennyi van az ügyfelek számláján, azt papíron (pdf-ben) írja meg. Ezeket az adatokat a felügyeletnek excelben kell jelenteni időszakonként. Ezek nyilván - többé kevésbé - meg is egyeznek.
De az értékpapírok a valóságban nem náluk vannak, hanem a letétkezelőknél, akik szintén excelben küldik be a jelentéseket a felügyeletnek.
Ha a csaló brókercég adatainak összessége nem egyezik meg a letétkezelőknél ténylegesen meglévő értékpapírokkal és darabszámaival, tartok tőle, hogy a felügyeletnél ez nem fut össze. Ha összefutna, nyilván világos lenne számukra, hogy hamisak a csaló brókercég adatai.
A gond tehát ott van, hogy a felügyelet nem követeli meg, hogy az értékpapírok és számlák real time adatokat tartalmauzzak, azaz nem azt kéri, hogy ráláthasson a tranzakciókra, hanem csupán azt, hogy időszakosan útólag manipulálható adatokat küldjenek be, amiket aztán nem is ellenőriz. Viszont keményen bünteti azt, aki késik.
Amíg nem oldják meg, hogy manipulálhatatlan adatokat lásson a felügyelet és az ügyfél a letétlezelőnél valóban meglévő eszközökről, amíg nem küld minden érintetnek (első sorban az ügyfeleknek) azonnali jelzést egy automata informatikai rendszer a számlán történő változásokról, addig az utólagos és ellenőrizetlen manipuláció mindig megteremti a lehetőséget arra, hogy ne a valós adatokat közöljék akár az ügyféllel, akár a felügyelettel.
Minden tranzakciót real time kellene látni, láttatni!

A questor-ügy persze más tészta, ott nem csupán módszertani problémát látok, hanem alapvető szakmai hiányosságokat is. Nonszensz, hogy egy 10 milliós Kft-nek 150 milliárdos kötvénykibocsájtést engedélyez a felügyelet, még akkor is, ha megbizonyosodott arról, hogy maga az üzlet képes kitermelni az ígért kötvényhozamokat. De így, hogy bárki számára egyértelmű volt, hogy ez a 150 milliárd is csak arra kell, hogy tovább lehessen finanszírozni a korábbi kötvénykibocsájtás irreális kamatait, már a pilótajáték kategóriája, nem pedig egy valódio kötvénykibocsájtás, valódi üzleti céllal.
Questor ügyben sajnos azt kell látnunk, hogy a felügyelet orra előtt, a felügyelet jóváhagyásával csinálják egyesek a pilótajátékot.
Mi lenne a felügyelet dolga, minthogy az ilyen pilótajáték-szerű visszaéléseket megakadályozza? Mire is lenne való a felügyeleti hatalom, ha nem erre?
2015-03-17 11:50:21
mutat
150 milliárdnyi fiktív kötvényt sózott el a Quaestor #1155
A felügyelet módszertana nem alkalmas arra, hogy megelőzze a csalásokat. Pedig alapvetően ez volna a felügyelet elsődleges feladata.
Kizárólag arra alkalmasak, hogy bürokratikus eszközökkel egzecíroztassák a tisztességes szereplőket, miközben "túl jó" kapcsolatot ápolnak a tisztességtelenekkel.
Röviden ennyi, ha kíváncsi vagy a részletekre, később, ha lesz időm elmagyarázom.
2014-10-23 12:06:41
mutat
Tíz magyar magánszemélyt tiltottak ki az Egyesült Államokból #579
ezen mit csodálkozol? vargamisi = eltolcsy X eltolcsy

és a színvonal nem emelkedik idővel...
2014-10-22 11:24:39
mutat
Így sarcolja meg a kormány az internetet #87
Nekem az internetforgalom mérhetőségéveel van a legnagyobb bajom.

Ha azt akarom megtudni, hogy menniy gázt, villanyt vagy vizet fogyasztok, akkor arra léteznek számomra folyamatosan ellenőrizhető, hitelesített mérőórák.

Arra pedig nincsen kiépítve a fogyasztók általi ellenőrzésre is alkalmas internet-forgalom mérő berendezés, amelyet minden szereplő egyránt hitelesnek elfogad.

2014-09-14 23:10:24
mutat
Gratulálunk, Apple, sikerült feltalálni a semmit! #146
Betegek vagytok, hogy ennyit tudtok ezen vitatkozni, most őszintén, nem mindegy, ki és mivel telefonál?

Inkább beszélgetnétek a topik címében foglaltakról, azzal többre mennétek, még az is lehet, hogy vennétek valami részvényt.

Mindenesetre Apple részvényesként pozitívan értékelem a bejelentéseket, első sorban az Apple Watch-ot, jövőre hármasával fogják venni még azok is, akik Rolex-et hordanak, és azok is fognak órát hordani, akik már régóra leszoktak róla, mert az egyfunkciós eszközt feleslegesnek gondolták.

A másik, ami nagy durranás lehet - habár az még nem ilyen gyorsan - az egyedi tranzakciós tokenen alaputó Apple Play fizetési rendszer, aholis ugye nem kerülnek ki a kártyaadatok a kereskedőhöz... ezzel kapcsolatban már csak azt hiányolom, hogy vajon miért nem lehet hasonló technológiával a neten fizetni anélkül, hogy akárcsak a böngészőbe be kelljen pötyögni a kártyaadatokat?

Valahogy úgy képzelem, hogy a netes fizetésnél ott lenne az Apple Play gombja a bankkártyás és PayPal-os fizetés mellett, és ha azt választom, az iPhone-on csak felugrik a vásárlást megerősítendő jelzés, kiválasztom a megfelelő kártyát, megérintem az ujllenyomatolvasót és a fizetés megtörténik - anélkül, hogy kártyaadatokat vagy felhasználó/jelszó párost kellene bepötyögnöm, mint a PayPalnál.

A Mac-en a böngésző jegyzi meg a kártyaadatokat (bizonyos fizetési felületeken), az azonban nem olyan biztonságos, mint a fent vázolt kétlépcsős ujjlenyomatos azonosításra épülő megoldás.

A bankkártya, amelyen a cvc kód is rajta van, rohadtul nem biztonságos, kellene már végre valami olyan elterjedt megoldás, amely esetén nem keringenek százezer helyen a bankkártya adatai... Az Apple Pay egy ilyen technológia...
2014-08-06 22:53:55
mutat
MNB: ennyit bukhatnak a bankok csak az árfolyamrés miatt #63
ez az új ptk-ban van így, és ha elolvasnád a tanult jogászok ide vonatkozó írásait, akkor láthatnád, hogy ez a kérdés egyáltalán nem olyan egzakt, mint ahogy szerinted az.

Merthogy a fogyasztóvédelmi törvény tartalmazza a részletszabályokat, amely júniusban tette csak egyértelművé, amit az Euroleasing állít. Addig ellentmondott a Ptk-nak, hiszen a fogyvédelmi tv. a kis- és középvállakozásokat is fogyasztónak tekintette. De gondolom, tuksz nem idén júniusban kötötte a szerződését, hanem előbb. Sőt, még talán március 15 előtt.

De az elejétől ezt írom, hogy nem egyértelmű a jogszabályokból. De szerintem azért is fogyasztói szerződés, mert ügyfélként kötött egy bankkal ászf alapján blanketta hitel-szerződést (vagy lízinget, de ennek itt nincs jelentősége).
2014-08-06 21:42:22
mutat
MNB: ennyit bukhatnak a bankok csak az árfolyamrés miatt #61
Feladom a jogászkodást, ezt még ajánlom figyelmetekbe az ügyben. Eszerint konkrétan már 2008-tól csak a magánszemély a fogyasztó, de ha végigolvassátok, látni fogjátok, hogy sem az EU-s jog, sem a jogelmélet nem egységes a fogyasztó és a fogyasztói szerződés definíciójában...

link
2014-08-06 21:30:13
mutat
MNB: ennyit bukhatnak a bankok csak az árfolyamrés miatt #60
Ja és mégegy elvi megállapítás:

A fogyasztói szerződésben nem is az határozza meg a fogyasztó minőségét, hogy természetes személy-e az illető, és nem az, hogy ászf alapján ún. blanketta szerződést köt, hanem az, hogy a másik fél milyen minőségben köt vele (a fogyasztóval) szerződést. Ha ez üzleti tevékenysége folytán, mint vevőjével, mint laikussal köt szerződést, az alapvetően fogyasztói szerződés, ahol a vevője a fogyasztó.

Ha pedig egy bank üzleti tevékenysége körében egy kft-nek blankettaszerződés (értsd ászf) keretében hitelt ad, vagy lízing-szerződést köt, az vélemyénem szerint fogyasztói szerződés, még akkor is, ha valamilyen kormányzati cél nem is ezt sugallja, mert csak a magánszemélyek esetében kívánja megállapítani az árfolyamrés tisztességtelenségét.

friss hírek

AZ OLDAL TETEJÉRE