WaveRider

Regisztráció: 2011-09-27 19:47

Hozzászólások száma: 236

Utolsó hozzászólás: 2017-01-07 01:59


Tapasztalat: 2
Aktivitás: 3
Népszerűség: 4


utolsó 20 hozzászólás

Az elvert 62 tonna magyar aranytartalék (1990-2010 között!) 2017. 01. 07. 01:59
Mondanám, hogy ez már a legallja, de nincsenek illúzióim fog még tovább is romlani a portfólió fórumának szinvonala.

Egy pillanatra érezzünk együtt a görcsösen összeesküvéselméletben hívő honfitársainkkal és fogadjuk el, hogy a megátalkodott MNB-sek kijátszották Mo. aranytartalékát a furfangós nemzetközi karvajtőkének dollárért cserébe a 90-es évek elején. Az, hogy dollárt kaptunk érte jelentheti azt, hogy dollárbefektetésre cserélődött az aranytartalék vagy azt is hogy dollárhitelt törlesztettünk belőle, a végövetkeztetés szempontjából mindegy, melyik valósult meg.

A mindenhájjal megkent nemzetközi tőkések olyan jó befektetést csináltak ezzel, hogy az első 10 évben elbukták a tőkéjük közel 30%-át, illetve a 20 éves periódust nézve rekordnagyságú évi 3%-os megtérülést értek el az arany árfolyamnyereségén.

Ezzel szemben szegény Magyarország vacak dollárbefektetést kapott, ami évente átlagosan szerény 4-5%-os hozamot eredményezett vagy eleve dolláradósságot törlesztett a 90-es évek elején, aminek legalább 4-5%-os kamatterhe lett volna a későbbiekben. Mondanom sem kell szörnyen átvertek bennünket.

A továbbiakban jó szórakozást azoknak akiknek igényük van ilyen szinvonalon vitatkozni egy "pénzügyi és gazdasági fórumon"...
Az elvert 62 tonna magyar aranytartalék (1990-2010 között!) 2017. 01. 06. 17:48
Surányi nem okozott bukót az arany eladásával sem az ő idejére nézve, sem pedig később, noha az MNB-nek nem feladata, hogy befektetési tevékenységet végezzen.

Az USD LIBOR átlagos hozama:
1991 és 2001 között 5,6% volt
1991 és 2010 között pedig 4,6%

Surányi időszakában masszívan nyereséges befektetés volt a dollár az arany helyett, de még a hosszabb időszakot tekintve is jobb a dollár befektetés a kamataival együtt.
Az elvert 62 tonna magyar aranytartalék (1990-2010 között!) 2017. 01. 06. 17:23
Járai helyett tessék Surányit érteni.
Az elvert 62 tonna magyar aranytartalék (1990-2010 között!) 2017. 01. 06. 17:20
#98
Egyrészt elnézést kérek, mert nem 41%-os a minusz 1991 és 2001 között hanem -29%.

Bár én speciel Járai időszakára írtam, ezt ki is emeltem, hiszen az ő nyakába szokás varrni a dolgot, miközben utólag az ő időszakára nézve nagyon jó befektetés volt dollárt venni aranyért. Kérdésedre a válasz:
1990 év vége 386,2
2009 év vége 1087,5

Ez 19 év alatt évi 3,2%-os hozamnak felel meg, amit még korrigálni kell lefelé a tárolási költséggel, valamint ezen időszak alatt a dollárnak is volt hozama, a kamatok miatt, tehát ahogy Járai írja a cikkében, nettó jelenérték szempontjából nem vesztett az ügyön az MNB. Még egyszer mondom ha csak az ő periódusát nézzük akkor ez egy pozítív NPV-jű "befektetés" volt, noha monetáris politikai megfontolásai voltak az arany eladásának nem pedig spekulációs.
Az elvert 62 tonna magyar aranytartalék (1990-2010 között!) 2017. 01. 06. 17:06
#82
Szerencse nem szoktam sokat fórumozni. Már a tavalyi fórum színvonalra is azt hittem ennél lejjebb nincs, de aztán megérkeztek az alamizsnáért munkálkodó propaganda trollok új generációja, akik már a látszatra sem adnak. Mi fog majd itt menni választáskor...
Az elvert 62 tonna magyar aranytartalék (1990-2010 között!) 2017. 01. 06. 16:54
#70
valóban, kösz a pontosítást
Az elvert 62 tonna magyar aranytartalék (1990-2010 között!) 2017. 01. 06. 16:36
#49
Surányi hozzávetőlegesen 1991 és 2001 között volt két alkalommal jegybank elnök.

Egy kis számolás:
1990.12.31 arany dollárban mért árfolyama = 386
2000.12.31 arany dollárban mért árfolyama = 274

Tekintsük befektetési alternatívának a dollárt és az aranyat. 11 év alatt összesen 41%-os veszteség lett volna, ha a jegybank aranyat tart dollár helyett + ehhez jön még hozzá, hogy a dollár mindeközben kamatot is fizet, az aranynak meg tárolási költsége van, ami még tovább növeli ezen időszak alatt a dollár előnyét az aranyhoz képest.
Az elvert 62 tonna magyar aranytartalék (1990-2010 között!) 2017. 01. 06. 15:17
#31
Tudom nem sok mindenkit érdekel a valóság, de ez a vita már (megint) lezajlott nem is olyan rég Surányi és a jelenlegi MNB-sek között itt a portfólión. Alábbiakban Surányi álláspontja:

"Az aranytartalék eladása kérdésében kár, hogy nem konzultáltak a szerzők az MNB jelenlegi elnökével. 2011-ben egy képviselői kérdésre adott hibátlan parlamenti válaszában érvelt az arany eladása mellett. Az arany régóta nem pénz, monetáris funkcióval nem bír, intervencióra nem használható, nem kamatozik, tárolása viszont pénzbe kerül. Az arany ellenértékeként kapott deviza viszont az akkori magas kamatkörnyezetben megfelelő hozamot is biztosított. Az akkori helyzetben, a nagyon alacsony nemzetközi tartalékszinten belül szükség volt a likvid, tehát nem aranytartalék növelésére. Az arany egy részének eladása mennyiségileg nem volt jelentős, nem érte el a 200 millió dollárt, 1991-93 között történt. Az akkori eladási ára nettó jelen értéken nagyjából megegyezik a jelenlegi piaci árával. Veszteség tehát senkit nem ért. Emellett, amikor az én mandátumom lejárt 2001-ben, az arany ára olyan közel volt a 9-10 évvel korábbi eladási árához, hogy jelentős haszna volt rajta a jegybanknak, az országnak. Utódaim egyébként bármikor annyi aranyat vehettek volna 4-500 dolláros unciánkénti áron, amennyit csak akartak. Nem véletlenül nem tették. Az arany ára roppant volatilis. Az öt évvel ezelőtti 1800 dolláros szintről 2015 végére 1100-ra esett. Nem ártana megérteni, hogy a spekuláció nem az MNB elsődleges feladata. Azon bukni is lehet."

link
Zsiday: a magyar beteg 2016. 12. 17. 15:08
A megértésnek, elfogadásnak nem a képzelet szab határt, hanem a jövőkép egyszerűsége. Az utóbbi két oldalt visszaolvasva nem történt említés a társadalmi intézményrendszerekre gyakorolt hatásról (demokrácia, piacgazdaság, az emberi igények végtelenségét milyen mechanizmus fogja adott keretek között kielégíteni? miért kéne egyáltalán pénzrendszer egy ilyen világban?), ha korábban volt róla szó akkor elnézést.

A történelem során azt figyelhettük meg, hogy az ember vezérelte technológiai fejlődés következtében megszűnt x szakma és a fejlődés következtében 10x, 100x, 1000x új szakma jött létre.
Ha jól értem a mesterséges intelligencia által vezérelt technológiai fejlődés pongyolán megfogalmazva megszűntet minden eddigi szakmát és nem hoz létre ember által végezhető új (szellemi és/vagy fizikai) szakmát.

Fel lehetne tenni egy olyan teoretikus kérdést hogy mihez kell nagyobb képzelőerő, ahhoz hogy a mesterséges intelligencia kivált minden munkát vagy ahhoz hogy milyen új ember által végezhető tevékenységek jöhetnek létre a mesterséges intelligencia hatására?
Grid és Martingale stratégiák 2016. 12. 03. 15:30
Irok akkor egy bankkartyas vs cash vasarlos peldat.

Van egy strategia: a boltban meg kell venni egy csokit. Ezt a strategiat vegre lehet hajtani bankartyaval es keszpenzes fizetessel is.

A racionalis vasarlonak mindegy hogy melyikkel fizet. A nem racionais vasarlot lelkileg jobban megrazza ha keszpenzzel kell fizetni ezert inkabb kp-val fizet.

Ezen a forumon a strategia vegrehajtasarol vitatkoztunk. Te pedig arra vagy kivancsi hogy a pszichologiai torzitasok befolyasoljak e magat a strategiat, ami egy relevans felvetes csak eppen nincs koze a mi esetunkben a szembenyitashoz, ami egy adott strategia vegrehajtasanak egy reszeleme.
Grid és Martingale stratégiák 2016. 12. 03. 13:32
Azert hoznak ugyanolyan dontest mert ugyanazt a strategiat valositjak meg. A kerdes az hogy a szembekotes hogyan erinti a racionalis illetve a pszichologiailag befolyasolhato tradert.

A racionalis nem kot szembe mert plusz koltseg, a masik trader meg azert nem kot szembe mert pszichologiailag jobban megterheli, de attol meg a strategiat megvalositjak.
Grid és Martingale stratégiák 2016. 12. 03. 12:13
Speki adott ra egy korrekt valaszt ami a behavior finance kutatasi terulet eredmenyeivel egybecseng.

Szerintem sajnalatos ha egy trader nem kepes egyuttesen kezelni a pozicioit es nem is tunik realisnak hogy ilyen traderek sokaig a piacon tudnanak maradni.
Grid és Martingale stratégiák 2016. 12. 03. 11:32
Felso es also celarat*
Grid és Martingale stratégiák 2016. 12. 03. 11:31
Leirom utoljara. Azaz alaphelyzet hogy egy strategiat kell megvalositani, megpedig hogy megallapitunk egy felso es egy also lepest a nulladik idopontban es arra spekulalunk hogy ha valamelyiket eleri a piaci arfolyam akkor a visszakorrekciora jatszunk.

Ezt a strategiat meg lehet valositani szembenyitassal es anelkul.

Van egy racionalis es egy pszichologiailag befolyasolhato trader. A korabbi felteveseket figyelembe veve akar racionalis a trader akar nem a szembenyitas elvetese az eredmeny. Olvasd vissza a felteveseket ha nincs meg es lehetoleg azokkal vitatkozz a tovabbiakban.
Grid és Martingale stratégiák 2016. 12. 02. 16:35
Speki részéről a korábbiakban volt egy felvetés, hogy amennyiben a trader nem képes együttesen kezelni a pozícióit, nem látja át, hogyan viselkedik együtt a long és a short pozíció (2. feltevés nem teljesül), akkor is inkább az valószínűsíthető , hogy hátrányosan érinti őt a kezdeti szembenyitás.

Vagyis ugyanaz lesz a következmény, mint egy racionálisan viselkedő trader esetén csak most más, pszichológiai természetű okból, ahol a feltevések így néznek ki.

1) a több pénz jobb
2) nem képesek a befektetők együttesen átlátni a pozíciójukat valami oknál fogva
3) pszichológiailag nehezebb kezelni egy olyan pozíciót ami eleve bukóból indul (ha lezárjuk a szembenyitás valamelyek oldalát és realizálunk rajta nyereséget, akkor a másik oldal természetszerűleg a nyereséggel egyenértékű bukóból indul vagyis egymástól elkülönülve tekintünk a pozícióinkra).
Grid és Martingale stratégiák 2016. 12. 02. 16:12
Két feltevést kell tennünk ahhoz, hogy a pszichológiai tényező ne számítson.

Feltevés 1: A több pénz jobb a kevesebb pénznél. A befektető nem szeret feleslegesen jutalékot fizetni a brókernek.

Feltevés 2: A befektető együttesen "portfólió szemléletben" kezeli a befektetéseit, tehát a különböző pozíciókat azért köti, hogy tudatosan megvalósítson magának egy stratégiát, kockázati kitettséget.

Ha ezeket az állításokat elfogadjuk, akkor be kell látnunk, hogy felesleges a szembekötés, enélkül is meg lehet valósítani a kitűzött stratégiát.

Amennyiben nem értesz egyet a feltevésekkel, akkor indokold meg, hogy miért nem és tegyél helyette más feltevéseket, amiből le lehet vezetni, hogy mégis van értelme a szembenyitásnak. Ezek hiányában nem lehet értelmesen beszélni a témáról csak folytatódik tovább a ködösítés és személyeskedés.

Grid és Martingale stratégiák 2016. 12. 01. 15:21
Mi is ezt írtuk egész eddig, hogy ugyanolyan árfolyamon kezdő lépésként nem kell szembenyitni, csupán be kell adni a megbízást a célárak függvényében. Magasabb célárfolyam eladási megbízás, alacsonyabb célárfolyam vételi megbízás.

Ha először fölfelé megy akkor ott teljesül az eladás és shortba kerülünk, aztán várjuk hogy a stratégiának megfelelően menjen az alsó célárunk felé, hogy ott realizáljuk a profitot ha bejön a számításunk (és fordítva a másik esetben).

Tök felesleges szembenyitogatós stratégiának nevezni amikor nem az, egyszerűen nincs rá szükség, csak egy felesleges költségelem a + jutalék.
Grid és Martingale stratégiák 2016. 12. 01. 15:13
Az opciós stratégiák persze összetettebbek, na de azt is észre lehet venni, hogy a mi eddigi példánk értelmében olyan mintha valaki azt írná, hogy egyszerre nyit ugyanolyan paraméterekkel 1 db long call-t és 1 db short call-t (aminek a nyeresége minden szempontból kiüti egymást) és úgy állítja be, hogy milyen jó stratégia, miközben akkortól kezdve fog valójában kockáztatni, ha az egyiket lezárja.
Grid és Martingale stratégiák 2016. 12. 01. 12:21
Volt egy nagy short pakkod es egy kicsi long-ot vettel hozza, mikozben ugyanezt a netto kitettseget, ugyanazt a kockazatot es ugyanazt a brutto eredmenyt erted volna el ha a nagy short pakkot egy kicsit lepited (olyan mertekben mintha kicsi longot vettel volna).

Eredmeny szempontjabol a nagy short pakkon nagyot buktal arfolyamemelkedes eseten amit latszolag azzal kozmetikaztal hogy vettel egy kis longot amin nyertel egy kicsit. Ha kicsit leepited a short pakkod pont ugyanezt kapod.
Grid és Martingale stratégiák 2016. 12. 01. 11:45
A problema forrasa ami lehetetlenne teszi a megertest az az hogy szembenyitasi strategianak hivjatok mikozben a strategia szempontjabol teljesen felesleges a szembenyitas. A strategia valojaban abbol all hogy az elore meghatarozott celarfolyamon a trader arra spekulal h visszakorrekcio fog kovetkezni.

A strategia menten szembenyitas nelkul ugyanazt a (jutalek nelkuli) brutto eredmenyt erhetjuk el, ami figyelembe veve a kevesebb jutalekot jobb netto eredmenyre vezet.

friss hírek További hírek