No akkor a mai hírekkel is alaposan átmozgatták: 1, Dan Maccrum egy ausztrál cikkre hivatkozik, egyrészt hogy már ott is csalásról írnak, másrészt pedig az Új-Zélandi és Ausztrál vezetők elérhetetlenek lettek. A dolog szépséghibája, hogy az ausztrál újság már lehozta az előbb említett cikket február 1-jén és akkor még a FT cikkre hivatkoztak. Ez valahogy mostanra kimaradt és úgy van beállítva, mintha ők is látták volna a külső ügyvédi iroda előzetets jelentését. 2, Guggenheim vételről tartásra tette a papírt, miközben ugye a HSBC is 240-ről 170-re csökkentette a célárat. 3, Mocorognak a Wirecard ügyfelek is, magyarázatot várnak az FT állításokra. A cég állítása szerint ez 4-6 héten belül elkészül. 4, Markus Braun bejelentette, hogy rekorddal indult az év (január hónap) és a Q1 ennek köszönhetően szintén rekord lesz.
Ma reggeli történetek: 1, Amerikai jogi irodák megkezdték az előzetes jogi eljárást a részvényesek érdekeit képviselve a Wirecard-dal szemben. Mindez már az FT 2. cikke után még február elején megindult, de a sajtónak valamiért most volt érdeke a témát felkapni.2, Érdekes mód tegnap még arról szóltak a hírek, hogy a Wirecard partnerek is mocorognak és válaszokat várnak a cégtől. Erre ma új partnerség került napvilágra: Wirecard integriert digitale Bezahltechnologie in neue Sony Smart Watch https://boerse-express.com/news/articles/wirecard-integriert-digitale-bezahltechnologie-in-neue-sony-smart-watch-86212
szinte minden nap jön ki valami jó hír a cégről. a shortos állomány meg egyre dagad. nagyon fura helyzet. FT nem adott ki újabb cikket. de gyakorlatilag nem tudunk semmi újabbat. mennyi idő alatt tudnak kiolvadni a shortos pozíciók? milyen pozitív hír kellene? hogy lezárult a vizsgálat.. az még hetek.
Ez a shortállomány jelentés egészen biztos nem felel meg a valóságnak, eleve csak 0,5% felett van bejelentési kötelezettség, ezért az ez alatt szereplő short poziciók eléggé kétségesek. Lehet, hogy valamikor a múltban valaki valóban shortolta az állományt de ez ugye csak a kötelező negyed, fél vagy éves jelentésben szerepel csak az adott intézmény jelentésében. Azóta el is adhadta, de akár vissza is vehette. És amiért biztosan azt mondom, hogy nem felel meg a valóságnak az a Theleme Partners egyik adata 0,74%-ot mutat. Na most azt egészen biztosan tudni lehet a hivatalos napi jelentésekből, hogy csak három alapnak (Slate, Odey és Canada) van 0,5%-ot meghaladó short részesedése, pontosabban a Canada 0,54-ről 0,36-ra csökkentett már. https://whalewisdom.com/short_position/issuer/wrcdf Ezen a linken is látszik például a mai napon 0,5%-nál nagyobb shortosok állománya, és ha megnézzük a két shortjelentés első alapját az AQR-t, akkor az általam belinkelt oldalon az is látható, hogy mióta ül elvileg a shortján (2016.01.06). Ez mondjuk érdekes lenne, hogy a 2016-ban 34 eurós papírt beshortolja, majd végignézi ahogy felmegy 200-ra és nem csinál vele semmit.
Újabb érdekesség a mai napon hirtelen nagyon felkapott esetben, nevezetesen a jogi eljárások. Egy német jogi szakértő szerint semmi értelme amerikában a Wirecard-dal szemben jogi eljárást indítani, mivel a Wirecard székhelye Németországban van és a részvényeit Frankfurtban jegyzik. Az USA Legfelsőbb Bírósága 2010-ben hozott határozata szerint ezért az amerikai bíróságok ebben a helyzetben nem rendelkeznek joghatósággal, vagyis csak a német bíróságok az illetékesek az ügyben.
Herr Tilp, in den USA suchen große Kanzleien bereits aktiv nach geschädigten Investoren, um Sammelklagen gegen Wirecard anzustrengen. Gibt es für Anleger hierzulande vergleichbare Möglichkeiten? Andreas Tilp: Ja, aber die USA stehen hier bei Lichte betrachtet nicht im Fokus. Sollten sich die Vorwürfe bewahrheiten, werden internationale Investoren in Deutschland klagen. Wirecard hat seinen Sitz in Deutschland und die Aktie notiert in Frankfurt. Und der US Supreme Court hat im Jahr 2010 mit einem Grundsatzurteil entschieden, dass US-Gerichte in einer Konstellation wie dieser nicht zuständig sind. Deutschland würde hier den Schauplatz für Schadensersatzprozesse bilden.
Wirecard is reagált a jogi eljárásokra: "Mivel az állítások alaptalanok, nincs is alapja a jogi eljárásoknak sem" - mondta a szóvivő szerdán a német sajtóügynökségnék
A belinkelt oldalon világosan :) ott van, hogy: ’inclusief de laatst bekende positie van partijen die
onder de meldingsgrens zijn gekomen’ azaz beleértve a felek utolsó ismert pozícióját, amelyek az értesítési határérték alatt vannak (mondjuk én is csak a guglival tudok hollandul). Ha átkapcsoljuk a nettó bejelentett long pozikra, akkor ezt látjuk: http://shortsell.nl/short/Wirecard/30 Nyilván az igazság valahol a kettő között van.
Valószínűleg igen, az igazság valahol a kettő között van, mintahogy szerintem a FT és Wirecard állításai is. Az FT kezébe kerülhetett egy korai szakaszban készült, külső ügyvédi iroda általi megállapítások bizonyos ügyletekkel kapcsolatosan, aminek a felülvizsgálata jelenleg is folyik és a cég reményei szerint megnyugtatóan le fog zárulni. Nagyjából hasonló a pár évvel ezelőtti indiai cég felvásárlása körüli cirkusszal, akkor is az FT tuti biztos volt a dolgában, aztán az Ernst&Young könyvizsgáló céggel sikerült rendbe rakni. Ott is felmerült ez meg az, a vége viszont megnyugtatóan zárult.
Az is nagyon érdekes, hogy a német sajtó milyen sokat tesz a helyzet normalizálása érdekében. Jó hazafi módjára védik a céget, amire büszkék. Teljes joggal!
Amennyiben igaz a német sajtó információja a bennfentes tanúval kapcsolatban, úgy az FT és Dan is igen nagy bajban van. Ráadásul az elmúlt évtizedek legnagyobb piaci manipulációja lehet ez a történet.
A recept végtelenül egyszerű. 1, Végy egy végletekig wirecard ellenes újságírót. 2,Lásd el igaznak tűnő információkkal (azzal ne foglalkozz, hogy kétségbevonná azok hitelességét, hiszen erre már a múltban sem fordított különösebb energiát) 3, Shortold be a papírt és várj.
A FB volt elnökének tavaly év végi nyilatkozata után már az sem lenne meglepetés, ha kínai szál is lenne ebben a sztoriban Emlékeztetőül annyit mondott - miután a riporter megkérdezte tőle, hogy mivel nyugdíjba ment el is adja el a wirecard részesedését -, hogy el, de nem a mostani árfolyamon, mivel hamarosan felvásárolják a céget, a leendő vevő pedig kínából érkezik és a német kormány sem fog ágálni az ügylet ellen. 2-3 éve már felreppent, hogy az Alipay 25% részesedést szerezne cégben, ez azóta sem történt meg, viszont a kapcsolat a két cég között egyre szorosabb lett azóta, lényegében a Wirecard az Alipay EU-s hidfőállása lett azóta. Az Alipay (Alibaba) amerikában is szeretett volna terjeszkedni a Moneygram felvásárlásával, viszont azt Trump megfúrta. A Wirecard viszont már amerikában is ott van.
Az Alipayhez kapcsolódik egy friss hír: 700 millió USD-ért megvették a WorldFirst nevű angol (nem tőzsdei) payment céget. A cikk: https://www.ft.com/content/31b05cfa-303d-11e9-ba00-0251022932c8 Persze ettől még érdeklődhetnek a Wirecard után is...
Concorde: Veszik a Wirecard részvényeit, miután a német Frankfurter Allgemeine Zeitung újság meg nem nevezett forrást idéző cikke szerint egy árfolyamesésre játszó piaci szereplő úgy nyilatkozott a müncheni hatóságoknak, hogy már a komoly szakadást okozó FT cikk megjelenése előtt tudomása volt arról, hogy mikor fogják azt közzétenni azt.
Ráadásul nem ez volt a legdurvább javaslat a Bafin tanácskozáson. Képesek voltak azt is megvitatni, hogy esetleg teljes felfüggesztés is lehetséges-e az adott körülményeket figyelembevéve mindaddig, amig a cég elő nem áll a külső ügyvédi iroda által készített jelentéssel. Egyébként a short stop csak április 18-ig van érvényben.
Crispin Odey mindeközben beperelte a BaFin-t, mivel tiltja a nettó shortok további építését.https://www.bloombergquint.com/business/odey-sets-sights-on-german-regulator-for-wirecard-short-sale-ban#gs.XuSywY1g
Wirecard