"Titkos TTIP-dokumentumokat hoz nyilvánosságra a Greenpeace
külföld, USA, Greenpeace, tárgyalás, Európai Unió, Süddeutsche Zeitung, szabadkereskedelem, TTIP.
2016. május 2. 11:43
Hétfőn hozza nyilvánosságra a Greenpeace az EU és az USA közötti szabadkereskedelmi egyezményről zajló tárgyalásokon készült dokumentumokat. A Süddeutsche Zeitung című német hetilap szerint az iratokból kiderül, hogy sok kérdésben jelentősen eltérnek az álláspontok, és az amerikaiak komoly nyomást gyakorolnak az európaiakra.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi egyezményről (TTIP) zajló tárgyalásokon készült dokumentumokat hoz nyilvánosságra hétfőn a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet – jelentette a Süddeutsche Zeitung (SZ) című német lap és két regionális közszolgálati műsorszolgáltató társaság, az NDR és a WDR közös tényfeltáró munkacsoportja. A Greenpeace 240 oldalnyi feljegyzést akar nyilvánosságra hozni. A dokumentumokat megmutatták a munkacsoportnak, amely meggyőződött eredetiségükről.
Az amerikaiak nagy nyomást gyakorolnak az európai félre
Az SZ, az NDR és a WDR beszámolója szerint az iratok azt mutatják, hogy sok kérdésben jelentősen eltérnek az álláspontok, és az amerikaiak komoly nyomást gyakorolnak az európai félre. Leginkább azzal fenyegetnek, hogy megakadályozzák az európai autóiparnak nyújtandó exportkönnyítéseket, ha az EU nem vesz át több amerikai mezőgazdasági terméket. A washingtoni vezetés ezzel a törekvéssel támadja a több mint 500 millió uniós állampolgárt a génmódosított élelmiszerektől védő közösségi fogyasztóvédelmi szabályokat, hiszen a megelőzésnek az EU-ban alkalmazott alapelvét a kockázatra épülő amerikai alapelvvel váltaná fel.
Ez azt jelenti, hogy míg a jelenlegi uniós szabályok szerint csak olyan élelmiszert lehet forgalomba hozni, amely bizonyítottan nem káros a fogyasztókra és a környezetre, az Egyesült Államokban alkalmazott gyakorlat átültetése révén akár génmanipulált növényeket is lehetne termeszteni és génmanipulált élelmiszereket is lehetne forgalmazni az EU-ban, amíg nem bizonyosodik be, hogy ártalmasak az egészségre vagy a környezetre.
Sérülhet a nemzeti szuverenitás?
Az EU részéről a tárgyalásokat folytató Európai Bizottság szakembereire a széles körben bírált vitarendezési mechanizmus, az úgynevezett ISDS (Investor-State Disputes Settlement) ügyében is nagy nyomás nehezedik. Az amerikai fél ragaszkodik ehhez a választott bíráskodási megoldáshoz, amely a kritikák szerint csorbítaná a nemzeti szuverenitást, mert az állami igazságszolgáltatás helyett egy átláthatatlanul, demokratikus felügyelet nélkül működő „magán-döntőbíróságra” bízná a viták rendezését.
A Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (Transatlantic Trade and Investment Partnership, TTIP) nevű egyezményről 2013-ban kezdődtek a tárgyalások. Eddig 13 tárgyalási fordulót tartottak, rendre zárt ajtók mögött. A Greenpeace által szerzett iratanyag az első olyan hiteles dokumentumgyűjtemény, amely betekintést enged a nyilvánosságnak a tárgyalások menetébe.
A tárgyalás célja a kereskedelem előtt álló akadályok lebontása, hogy könnyebbé váljon az áruk és szolgáltatások áramlása az EU és az Egyesült Államok között. A tervezett megállapodás az eleve viszonylag alacsony vámkorlátok lebontása mellett arról szól, hogy összehangolják az áruk és szolgáltatások előállítására, illetve forgalmazására vonatkozó európai és amerikai előírásokat.
Európa egy része aggódik
A tárgyalások egyelőre nem hoztak áttörést, aminek fő oka az, hogy az európai politikai közvélemény egy része aggodalommal tekint a szerződésre, attól tart, hogy megnyitja majd az utat az amerikai nagyvállalatok – környezet-, illetve fogyasztóvédelmi szempontokon átgázoló – érdekeinek európai érvényesítése előtt. A felek ugyanakkor szeretnének még az idén, Barack Obama amerikai elnök mandátumának lejárta előtt megállapodásra jutni, szakértők szerint azonban erre kevés az esély." link
külföld, USA, Greenpeace, tárgyalás, Európai Unió, Süddeutsche Zeitung, szabadkereskedelem, TTIP.
2016. május 2. 11:43
Hétfőn hozza nyilvánosságra a Greenpeace az EU és az USA közötti szabadkereskedelmi egyezményről zajló tárgyalásokon készült dokumentumokat. A Süddeutsche Zeitung című német hetilap szerint az iratokból kiderül, hogy sok kérdésben jelentősen eltérnek az álláspontok, és az amerikaiak komoly nyomást gyakorolnak az európaiakra.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi egyezményről (TTIP) zajló tárgyalásokon készült dokumentumokat hoz nyilvánosságra hétfőn a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet – jelentette a Süddeutsche Zeitung (SZ) című német lap és két regionális közszolgálati műsorszolgáltató társaság, az NDR és a WDR közös tényfeltáró munkacsoportja. A Greenpeace 240 oldalnyi feljegyzést akar nyilvánosságra hozni. A dokumentumokat megmutatták a munkacsoportnak, amely meggyőződött eredetiségükről.
Az amerikaiak nagy nyomást gyakorolnak az európai félre
Az SZ, az NDR és a WDR beszámolója szerint az iratok azt mutatják, hogy sok kérdésben jelentősen eltérnek az álláspontok, és az amerikaiak komoly nyomást gyakorolnak az európai félre. Leginkább azzal fenyegetnek, hogy megakadályozzák az európai autóiparnak nyújtandó exportkönnyítéseket, ha az EU nem vesz át több amerikai mezőgazdasági terméket. A washingtoni vezetés ezzel a törekvéssel támadja a több mint 500 millió uniós állampolgárt a génmódosított élelmiszerektől védő közösségi fogyasztóvédelmi szabályokat, hiszen a megelőzésnek az EU-ban alkalmazott alapelvét a kockázatra épülő amerikai alapelvvel váltaná fel.
Ez azt jelenti, hogy míg a jelenlegi uniós szabályok szerint csak olyan élelmiszert lehet forgalomba hozni, amely bizonyítottan nem káros a fogyasztókra és a környezetre, az Egyesült Államokban alkalmazott gyakorlat átültetése révén akár génmanipulált növényeket is lehetne termeszteni és génmanipulált élelmiszereket is lehetne forgalmazni az EU-ban, amíg nem bizonyosodik be, hogy ártalmasak az egészségre vagy a környezetre.
Sérülhet a nemzeti szuverenitás?
Az EU részéről a tárgyalásokat folytató Európai Bizottság szakembereire a széles körben bírált vitarendezési mechanizmus, az úgynevezett ISDS (Investor-State Disputes Settlement) ügyében is nagy nyomás nehezedik. Az amerikai fél ragaszkodik ehhez a választott bíráskodási megoldáshoz, amely a kritikák szerint csorbítaná a nemzeti szuverenitást, mert az állami igazságszolgáltatás helyett egy átláthatatlanul, demokratikus felügyelet nélkül működő „magán-döntőbíróságra” bízná a viták rendezését.
A Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (Transatlantic Trade and Investment Partnership, TTIP) nevű egyezményről 2013-ban kezdődtek a tárgyalások. Eddig 13 tárgyalási fordulót tartottak, rendre zárt ajtók mögött. A Greenpeace által szerzett iratanyag az első olyan hiteles dokumentumgyűjtemény, amely betekintést enged a nyilvánosságnak a tárgyalások menetébe.
A tárgyalás célja a kereskedelem előtt álló akadályok lebontása, hogy könnyebbé váljon az áruk és szolgáltatások áramlása az EU és az Egyesült Államok között. A tervezett megállapodás az eleve viszonylag alacsony vámkorlátok lebontása mellett arról szól, hogy összehangolják az áruk és szolgáltatások előállítására, illetve forgalmazására vonatkozó európai és amerikai előírásokat.
Európa egy része aggódik
A tárgyalások egyelőre nem hoztak áttörést, aminek fő oka az, hogy az európai politikai közvélemény egy része aggodalommal tekint a szerződésre, attól tart, hogy megnyitja majd az utat az amerikai nagyvállalatok – környezet-, illetve fogyasztóvédelmi szempontokon átgázoló – érdekeinek európai érvényesítése előtt. A felek ugyanakkor szeretnének még az idén, Barack Obama amerikai elnök mandátumának lejárta előtt megállapodásra jutni, szakértők szerint azonban erre kevés az esély." link
veszélyben a klíma, a környezet és a fogyasztók védelme
Sajtóközlemény - május 2, 2016, Budapest
A Greenpeace Hollandia a ttip-leaks.org oldalon nyilvánosság elé tárta az EU-USA között zajló szabadkereskedelmi tárgyalások egyes dokumentumait. Ez az első alkalom, hogy a nyilvánosság valós képet kaphat az EU és az USA tárgyalási pozíciójáról, melyekből kiderül: a készülő megállapodás sérti a demokratikus alapelveket, és az üzleti szféra érdekeit a társadalom hosszú távú érdekei elé helyezi. A Greenpeace azt várja a magyar kormánytól, hogy a TTIP jelenlegi megállapodás-tervezetét ne támogassa, és követelje a szerződés legfrissebb, teljes verziójának nyilvánosságra hozatalát.
A Greenpeace holland irodája a mai napon nyilvánosságra hozta az EU-USA között zajló Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerségről (TTIP) folyó tárgyalások dokumentumainak 13 véglegesített fejezetét, valamint a TTIP-tárgyalások aktuális szövegét. Hasonló dokumentumokat eddig csak választott képviselők tekinthettek meg – felügyelettel, zárt helyiségben, külső konzultáció lehetősége nélkül, és tartalmukat tilos volt bárki mással megosztani.
A dokumentumok kiszivárogtatásával a Greenpeace most lehetővé teszi, hogy a tárgyalások által érintett több mint 800 millió állampolgár felügyelhesse a tárgyalások menetét, és beleszólhasson a döntéshozatalba.
„Akiknek fontos a környezetvédelem, a munkajogok, az internetes magánszféra védelme vagy akár az állatok jogai, azoknak most oda kell figyelniük arra, ami ezekből a dokumentumokból kiderül. A nyilvánosságra hozott információk alapján a szabadkereskedelmi egyezménnyel a demokratikus hatalom az emberek kezéből a nagyvállalatokhoz kerülne át” – mondta Faiza Oulahsen, a Greenpeace Hollandia kampányfelelőse.
Környezet- és fogyasztóvédelmi szempontból az alábbi 4 témában merülnek fel súlyos aggályok:
A szerződés több évtizede érvényben lévő környezetvédelmi rendelkezéseket hagy figyelmen kívül. A szerződésrészek nem említik a hetven éve létező Általános kivételeket, melyet a Kereskedelmi Világszervezet az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményében rögzített. Ez lehetőséget biztosít az országoknak a kereskedelem korlátozására az emberek, állatok és növények egészségének és életének védelme, illetve a kimerülő természeti erőforrások megőrzése érdekében. [1] A szabály figyelmen kívül hagyása azt jelzi, hogy mindkét tárgyaló fél olyan rendszer kialakítására törekszik, amely a profitot helyezi az emberek, állatok és növények egészségének védelme elé.
A TTIP elfogadását követően nehezebb lenne megvédenünk a klímát. A párizsi klímaegyezmény világosan kimondja, hogy a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt kell tartanunk, hogy megelőzzünk egy többmilliárd embert érintő klímakatasztrófát. Ebben a globális kereskedelemnek is részt kell vállalnia. A dokumentum ezzel szemben nem tartalmaz éghajlatvédelemre vonatkozó előírásokat. Még ennél is rosszabb, hogy a Szabályozási együttműködésről (Regulatory Cooperation) és a Termékek piacra jutásáról (Market access for Industrial Goods) szóló fejezetek rendelkezései korlátozzák a klímavédelmi intézkedések hatáskörét.[2] Ez azt jelenti, hogy a javaslatok alapján például nem lenne többé lehetőség a fokozott szén-dioxid-kibocsátást okozó üzemanyagok (pl. olajhomok) importjának korlátozására.
Megszűnne az elővigyázatosság elve. Sem a Szabályozási együttműködés, sem a további 12 megszerzett dokumentum nem tesz említést az uniós elővigyázatosság elvéről. Ezzel szemben több fejezetbe is bekerült az USA követelése a „kockázatalapú megközelítésről”, amely célja, hogy a veszélyes vegyi anyagok betiltása helyett, csak azok használatát szabályozzuk. Ez oda vezet, hogy az uniós és a nemzeti hatóságoknak a jelen előírásokkal szemben nem lesz lehetőségük a megelőző intézkedésekre, például a vitatott hatású hormonkárosító vegyi anyagok kivonására. [3]
Megnyílik az út a nagyvállalatok hatalomátvétele előtt. Miközben a javaslatok alapján veszélybe kerül a környezet- és fogyasztóvédelem, a nagyvállalatok érdekei előtt szabad út nyílik azáltal, hogy a döntés-előkészítési folyamatoknak már a legelső fázisaiba beleszólási jogot kapnak.
A dokumentumokból az derül ki, hogy míg a civil társadalom minimális lehetőséget kapott betekinteni a tárgyalásokba, addig a nagyipari szereplőknek kiemelt szerep jutott a fontos döntések meghozatalában. [4] Ezek szerint az EU eddig eltitkolta a nagyipar befolyásának mértékét: egy nemrég közzétett jelentésében [5] az EU csupán egyszeri, minimális beleszólást említ nagyipari részről, míg a mostani dokumentumok számos helyen nyíltan utalnak arra, hogy a tárgyalásokba a nagyvállalatokat is bevonták, illetve hogy szükség van a velük való további konzultációkra.
A Greenpeace Magyarország a kiszivárogtatott dokumentumokat elküldi a magyar parlamenti és európai parlamenti képviselőknek. „Legfontosabb kérdésünk, hogy a magyar kormányzat vajon a fenti tények ismeretében továbbra is támogatja-e [6] ezt a demokratikus alapelveket sértő, és hazánkat a transznacionális vállalatoknak kiszolgáltató egyezményt” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője.
A dokumentumok a link oldalon érhetőek el.
Jegyzetek
[1] A Kereskedelmi Világszervezet legtöbb megállapodása az 1986–94 közötti világkereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulójának eredménye. Az 1994-es Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) mellett több megállapodás is korábbi szövegek átdolgozása.
[2] A szabályozási együttműködésről és a termékek piacra jutásáról szóló fejezetek rendelkezéseinek ide vonatkozó két bekezdésében (10. Import- és exportkorlátozás, 12. Import- és exportkoncessziók) semmi sem szól arról, hogy a kereskedelmet is érintő szükséges klímavédelmi intézkedések az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény XX. bekezdésének értelmében kereskedelmi korlátozást jelenthetnének (lásd az 1-es lábjegyzetet).
[3] Az elővigyázatossági elvet részletesen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 191. bekezdése tartalmazza. Célja, hogy kockázat esetén megelőző intézkedéseket hozzunk a környezet magasabb szintű védelmének érdekében. Közérthetően megfogalmazva: ami kockázatosnak tűnik, azt mindaddig nem engedélyezzük tovább, amíg nem cáfoljuk a veszélyeket. link
Az Egyesült Államok és ipari szereplők ezzel szemben a káros anyagok technológiák tilalma helyett csupán a kockázatok kezelését írnák elő.
[4] Pl. „Bár az USA érdeklődést mutatott, sietett hangsúlyozni, hogy egyes termékek tekintetében előzetesen egyeztetnie kell a nagyvállalati szereplőkkel” – A szerződés aktuális szövege, „A jelenlegi taktikai helyzet” (Tactical State of Play) fejezet, 1.1-es paragrafus, Mezőgazdaság.
[5] A transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmény tárgyalásainak tizenkettedik köre: link
[6] Kuthi Áron, 2016. április 29. Magyar Nemzet: Magyarországnak nem sürgős a TTIP - A kormány nem bírál, továbbra is lehetőségként tekint a transzatlanti szabad kereskedelmi egyezményre