Topiknyitó: Portfolio 2011. 11. 14. 09:37

Végtörlesztés: 70 milliárdos veszteségnél járhatnak a bankok  

Ugrás a cikkhez
A Magyar Nemzeti Bank az október 3-án elindított, heti gyakoriságú, végtörlesztési programhoz kapcsolódó euróeladási tenderein összesen 890 millió eurónyi (262 milliárd forint) ajánlatot fogadott el, és ebből a hónap végéig, a végtörlesztések...

a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=4&i=158288
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
bigyula 2011. 11. 17. 10:38
Előzmény: #139  Törölt felhasználó
#140
"Továbbá nem volt nehéz kiszámítani mennyi idő kell a lakáshitelezés lelassulásához - egy országnak véges számú lakosa van, aminek véges számú lakásra van szüksége."

Nem csak lakásra adtak ilyen hitelt! Gyakorlatilag mindenre (szabad felhasználás, autó, stb.)
Törölt felhasználó 2011. 11. 17. 10:29
Előzmény: #137  Törölt felhasználó
#139
Zabalint :
A másik fő érvem, hogy irreális az egész az az, hogy akkor a bankbetét alatti kamatok miatt sok évig veszteségesnek kellett volna lennie a bankoknak.

> Ezért kellett az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége a szerződésekbe: miután elérték a bankok a kívánt piaci részesedést - jöttek volna egyrészt a kamatemelések a költségek, stb megemelkedése miatt és másrészt a CHF erősödésére való spekulálás.

Svájc kis állam, nem nehéz a valutájának felértékelésére játszani.

Olyan ez mint a 2 évig kedvezményes kamatú hitelek. Veszít a bank a kedvezményes hiteleken?

Továbbá nem volt nehéz kiszámítani mennyi idő kell a lakáshitelezés lelassulásához - egy országnak véges számú lakosa van, aminek véges számú lakásra van szüksége.
bigyula 2011. 11. 17. 10:26
Előzmény: #128  Törölt felhasználó
#138
"tokeemeles - tokebevonas a befektetoktol, tulajdonosoktol, anyabanktol stb."

Ezt én beleértem a saját forrásba (saját tőkébe).

"allampapirok es egyeb nem keszpenzben tartott vagyon eladasabol"

Ezeket előzőleg valamiből megvették, tehát, a banknak nem friss pénz.

"becsodolt kolcsonu kliensek vagyonanak elkobzasaval, elarverezesevel"

Itt szintén bukni szoktak a kihelyezett pénzhez képest. Nem értem, hogy ebből hogyan lesz forrás.
Törölt felhasználó 2011. 11. 17. 10:18
Előzmény: #134  Törölt felhasználó
#137
Azért valszeg nem érné meg 50-szeres tőkeáttéttel shortolnia, mert egyrészt nem biztos, hogy kapna erre extra forrást, plusz még ha jól látja a jövőt, azért a pontos bekövetkezést mégsem, és kiüthetné a volatilis piac a poziját.

Azonban az mindenesetre elgondolkodtató, hogy ha azt feltételezzük, hogy valójában HUF volt a hitelezés mögött, és a banknak saját forrása volt, ami valljuk be hülyeség, akkor majdnem ugyanezt az eredményt éri el a bank, ha inkább hitelezés helyett egyszerűen CHF-et vagy svájci államkötvényt vesz. Igen, akkor nincs az az 5%-os kamat extrán, de nincs is kockázat vele, hogy esetleg az ingatlan nem fedezi a hitelt, plusz nem kell fiókokat sem fenntartani.

A másik fő érvem, hogy irreális az egész az az, hogy akkor a bankbetét alatti kamatok miatt sok évig veszteségesnek kellett volna lennie a bankoknak.
Törölt felhasználó 2011. 11. 17. 10:10
Előzmény: #134  Törölt felhasználó
#136
chf=huf, mielott a lenyegbe kotlen bele : ))
Törölt felhasználó 2011. 11. 17. 10:10
Előzmény: #132  Törölt felhasználó
#135
Van két választása, legyen mondjuk 150 a CHF/HUF

Odaadja 5,7%-os kamaton neked a 7,5 millát, nem tesz mögé frankot.
Megnyeri ezen az 5,7%-ot, nyer az átváltásnál, törlesztésnél etc.
Övé a kamatkockázat. Ha gyengül a FT akkor nyer, ha erősödi akkor bukik.

Odaadja 5,7%-os kamaton neked a 7,5 millát, tesz mögé frankot.
Megnyeri ezen az 5,7%-ot, nyer az átváltásnál, törlesztésnél etc.
Megnyeri a swapon a további 6%-ot, ami a FT és a CHF kamatkülönbségéből adódik.
Az árfolyamkockázat az ügyfélé, ha nyer nyer, ha veszít veszít.

Ebben az időben a bankok 9-10%-ot fizetnek a betétekre.

Te bankosként melyik opciót választanád?
Törölt felhasználó 2011. 11. 17. 10:08
Előzmény: #132  Törölt felhasználó
#134
ja, es ha a bank tdja a tutit, hogy a chf ennyit gyengul biztosan, akkor nem bank lenne es nem is hitelezne, hanem 50x-es tokeattettel shortolna, mert sokkal jobban jarna, mint a hitelezessel :)
Törölt felhasználó 2011. 11. 17. 10:06
Előzmény: #132  Törölt felhasználó
#133
Kedves Ahha.. nagyon ritkan szolok hozza, de kicsit gondolkodj mar.
Miert kell a swap pozi ahhoz, hogy 6%-os thm-re adj (forintban folyositott) hitelt mikor a beteti kamatok ennel magasabbak...? szerinted? csak nem onnan jon a kamatkulonbozet, cserebe az arfolyamkockazatert? Hihetetlen vagy, tenyleg :)
Törölt felhasználó 2011. 11. 17. 10:00
Előzmény: #131  Törölt felhasználó
#132
Ezt mondod:
100-adjára: a bankok swap pozikkal és Ft forrásokkal biztosították a CHF hitelek nagy részét.

>
Miert volt erre szukseguk ha a kliensnek forintot adtak?

Milyen lejaratu CHF kolcsonoket, swap poziciokat vettek?

Mekkora CHF kolcsont kellett felvegyen egy mondjuk 50.000 CHF erteku lakossagi kolcsonhoz ha annak ellenerteket forintban adta oda a kliensnek? Megmondom en: semmennyire. :)
Törölt felhasználó 2011. 11. 17. 09:44
Előzmény: #124  Törölt felhasználó
#131
Ahaha:

"A banknak millio egy eszkoze van penzbevonasra es az egyszer biztos hogy nem rendkivul kockazatos CHF hitelekkel jutottak forinthoz."

100-adjára: a bankok swap pozikkal és Ft forrásokkal biztosították a CHF hitelek nagy részét.
Törölt felhasználó 2011. 11. 17. 09:41
Előzmény: törölt hozzászólás
#130
Jacsu:

"Neki például hiszek,kivétel erősíti a szabájt"

Ismered a Nabi sztorit? Róna Péter irányítása alatt ment csődbe. Ettől még hihetsz persze neki...
Törölt felhasználó 2011. 11. 17. 09:39
Előzmény: #128  Törölt felhasználó
#129
Ahaha, már megint szörnyű baromságokat írtál:

"mi tobb 2008 ota:
- horribilis osszegu allami segelyekbol
- gyakorlatilag ingyenes - alacsony kamatu allami kolcsonokbol
- rosszul teljesito hitelek aron felul ertekesitesevel
- likviditas-igenylessel (ujabb allami segelyek)"

A magyarországi bankok NEM kaptak állami "segélyt". Az OTP és az FHB kapott az államtól kölcsön, KAMATRA. Amit már vissza is fizettek.
Törölt felhasználó 2011. 11. 17. 09:29
Előzmény: #127  bigyula
#128
Hat pedig ennel sokkal tobb eszkozuk van:

- tokeemeles - tokebevonas a befektetoktol, tulajdonosoktol, anyabanktol stb.
- allampapirok es egyeb nem keszpenzben tartott vagyon eladasabol
- becsodolt kolcsonu kliensek vagyonanak elkobzasaval, elarverezesevel

mi tobb 2008 ota:
- horribilis osszegu allami segelyekbol
- gyakorlatilag ingyenes - alacsony kamatu allami kolcsonokbol
- rosszul teljesito hitelek aron felul ertekesitesevel
- likviditas-igenylessel (ujabb allami segelyek)
- sajat reszveny kibocsatassal a tozsden

es ennel is sokkal egzotikusabb eszkozokkel.

stb stb
...

Ketlem hogy CHF hiteleket vettek volna fel, mert nem volt szukseguk ra es mert rendkivul kockazatosak voltak. Ha megis felvettek nem a lakossagnak adtak hanem mas - sajat belso celra hasznaltak fel.

bigyula 2011. 11. 17. 09:06
Előzmény: #124  Törölt felhasználó
#127
"A banknak millio egy eszkoze van penzbevonasra es az egyszer biztos hogy nem rendkivul kockazatos CHF hitelekkel jutottak forinthoz."

Szerintem meg nincs sok eszköze. Mivel pénzt kell kihelyeznie, ezért ezt csak a saját tőkéjéből, az előző évek nyereségéből, a betétesek betétjéből, vagy ha ezek az eszközök kevésnek bizonyulnak, akkor egy másik banktól felvett hitelből (ha ez külföldi, akkor az nem forintban van felvéve!) tudnak kihelyezni. Én más módszert nem ismerek, de ha Te tudsz, akkor légyszíves világosíts fel!
Törölt felhasználó 2011. 11. 17. 09:05
Előzmény: törölt hozzászólás
#126
A diplomás témában egyetértek veled. Nekem is van annyi, mégsem azzal támasztom alá, h értek valamihez és h az én szavam többet ér a másikénál.

A CHF hitelről egy oldallal arrébb leírtam, h miként néz ki technikailag. Nem nehéz belátni szerintem, h bár okoskodhatott volna a bank, h nem tesz az összes pozíció mögé CHF-et, viszont ez teljesen szükségtelen lett volna a profit szempontjából.
Annyi hitelt helyezett ki, h BŐVEN megvolt a várt extraprofit így is. Plusz kezelési ktg-ek, átváltás eladási árfolyamon és még sorolhatnám. Biztosítékként meg ott volt az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége.
Egyik régebbi topikban már ezt felgöngyölítettük amúgy. Bár a PSZÁF oldalán található mérlegben nem látható annyi CHF forrás, viszont az MNB által nyilvántartott swap állománnyal kiegészítve nagyjából egyeznek a számok.
A swap pedig mérlegen kívüli tétel.
bigyula 2011. 11. 17. 09:03
Előzmény: #124  Törölt felhasználó
#125
"A banknak millio egy eszkoze van penzbevonasra es az egyszer biztos hogy nem rendkivul kockazatos CHF hitelekkel jutottak forinthoz."

Ezek szerint a svájciak kimutatása arról, hogy mennyi CHF hitelt jutott Magyarországra, hazugság... Meg a Magyar Nemzeti Bank, és a többi magyarországi bank ilyen irányú kimutatásai sem igazak... Lehet, hogy Olasz lírában vették fel ezeket a refinanszírozsi hiteleket, vagy Vietnámi dongban... Csak azt hazudják, hogy CHF-ben, mert a CHF-hez képest gyengült a forint a legjobban... És ezt már 8-10 éve tudták, hogy meg fog történni...
Törölt felhasználó 2011. 11. 17. 08:57
Előzmény: #119  bigyula
#124
Te mondod, hogy a bankok forintot helyeztek ki.

Az egy ertelmetlen kerdes, hogy honnan volt penze a banknak kolcsonokre.

A banknak millio egy eszkoze van penzbevonasra es az egyszer biztos hogy nem rendkivul kockazatos CHF hitelekkel jutottak forinthoz.

Es ne mond azt hogy a bankok nem tudtak hogy a gazdasagi boom utan recesszio jon - nem tudtak azt hogy a forint gyengulni fog es a CHF erosodni. Nemcsak tudtak - ra is jatszottak alaposan: 2008-ban ok fagyasztottak be a hitelezest es megnoveltek a kamatokat, ezzel parhuzamosan frankot vasaroltak minden mennyisegben - tehat nem veletlenszeru ez a folyamat.
Törölt felhasználó 2011. 11. 17. 08:39
Törölt hozzászólás
#123
Törölt felhasználó 2011. 11. 17. 08:20
Előzmény: #113  szivacs
#122
Kettot bizony.
Törölt felhasználó 2011. 11. 17. 07:45
Törölt hozzászólás
#121

Topik gazda

Portfolio
Portfolio
4 5 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek