PORTFOLIO FORUM

A Magyar Nemzeti Bank az október 3-án elindított, heti gyakoriságú, végtörlesztési programhoz kapcsolódó euróeladási tenderein összesen 890 millió eurónyi (262 milliárd forint) ajánlatot fogadott el, és ebből a hónap végéig, a végtörlesztések...

a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=4&i=158288

Rendezés:

Hozzászólások oldalanként:

20 40 60 80 100

első
-10
4
5
6
7
8
9
10
+10
utolsó

Törölt felhasználó 2011. 11. 23. 10:36

Előzmény: #197 Törölt felhasználó

#200

A 2-es ponttal a bank egyszerre nyeri meg a kamatkülönbözetet és egyszerre semlegesíti az ügyfélétől való CHF követelés miatti CHF poziját.

Jó sokszor leírtam már én is, de ahaha féléknek tartok tőle, hogy hiába is magyarázzuk.

Törölt felhasználó 2011. 11. 23. 10:35

Előzmény: #197 Törölt felhasználó

#199

Josefernando, ezt tényleg jól leírtad. Döbbenet, hogy egy gazdasági, tőzsdei fórumon kell ezeket oldalakon keresztül magyarázni.

Törölt felhasználó 2011. 11. 23. 10:30

Előzmény: #197 Törölt felhasználó

#198

Az 1-es pont természetesen óriási spekuláció lenne.

Törölt felhasználó 2011. 11. 23. 10:29

Előzmény: #194 Törölt felhasználó

#197

Felejtsd el, h ki milyen devizában ad mit.

Van egy rahedli FT-betéted, amire 10%-ot fizetsz. Ha ki akarod helyezni Ft hitelként, akkor kérned kell mondjuk 14% kamatot. H fenntartsd magad.
Ki vesz fel ennyiért hitelt? 10 milliónál csak a kamat évi 1,4 millió.

Ugyanúgy kihelyezed ezt pénzt Ft-ben, csak hozzáteszed, h CHF alapú hitel.
És h ennek a kamata 6%, viszont ott az árfolyamkockázat.
Vagyis alacsony a kamata, viszont cserébe vállald az árfolyamkockázatot.

Mivel a bank a 6%-al még nem járt jól, ezért két lehetősége van:

1.Nem fedezi és reméli, h az árfolyam számára jó irányba mozdul el és megtermeli még a marzsot is.

2.Nyit rá egy CHF/HF swap-ot, ahol megnyeri a kamatkülönbözetet, ezzel megvan neki a marzs, ami a nyereséges működéshez kell. Az árfolyamkockázat pedig az ügyfélé.

Ennél egyszerűbben nem tudom leírni.

Törölt felhasználó 2011. 11. 23. 10:22

Előzmény: #194 Törölt felhasználó

#196

Ahaha, mégegyszer:

A swap olyan árfolyamüzlet, mely egy adott deviza azonnali eladását/vételét és egy időben ugyanannak a devizaösszegnek a határidős vételét/eladását jelenti:

azonnali ügylet (spot) + határidős ügylet (forward) = devizacsere ügylet (swap)

És ahogy josefernando kiegészítette, a forward árfolyam természetesen a két deviza kamatszintjéből ered.

Törölt felhasználó 2011. 11. 23. 10:18

Előzmény: #193 Törölt felhasználó

#195

Josefernando:

"Még talán annyit ehhez, h a forward árfolyamot pedig a két deviza kamataiból számolják ki."

Természetesen. Erről is sokan meg szoktak sokan felejtkezni.

Törölt felhasználó 2011. 11. 23. 10:16

Előzmény: #188 Törölt felhasználó

#194

Ezt mondod: 100-adjára: a kis kamatot éppen a CHF-el biztosították. A swap pozikkal fedezte a bank az árfolyamkockázatot és bezsebelte a CHF és HUF kamatkülönbözetet. Ebből tudodd olcsóbb kamatú CHF alapú hitelt nyújtani.

>>

Ez abban az esetben mukodott volna ha valoban CHF-et adott volna a kliensnek, amint HUF-ert swappolt volna.

De valojaban HUF-ot kapott es HUF-t adott. Ha CHF-et akart swappolni a hitelhez akkor tovabbi HUF forrasra lett volna szuksege - amit ugyancsak magas kamatu forintbetetbol kellett volna fedezzen.

Törölt felhasználó 2011. 11. 23. 10:16

Előzmény: #191 Törölt felhasználó

#193

Még talán annyit ehhez, h a forward árfolyamot pedig a két deviza kamataiból számolják ki.

Törölt felhasználó 2011. 11. 23. 10:14

Előzmény: #189 Törölt felhasználó

#192

"3. Miutan az osszes betet-penzt kiadta hitelekre, visszavaltotta az 1 CHF-et forintra a CHF-HUF swap lezarasakent es HUF gyengulesre spekulalt vagy megemelte a kamatot."

Akár még így lehetett. De ne felejtsd el, hogy amint zárja a swapot és nem nyit rá újat, bukja a CHF-HUF kamatkülönbözetet, ami kb 6%. És 5,7%-os hitelkamatnál nem nyereséges a buli közel sem. Te melyiket választanád?
Ha simán bevállaltad volna az árfolyamkockázatot, akkor gondolom 140-nél izomból longoltad a CHF/HUF-ot.

Vagy ezt tudta a bank előre? Elég komoly oktatókat ismerek a pszf-en, corvinus-on, akik vettek fel chf hitelt 160-nál.

Törölt felhasználó 2011. 11. 23. 10:01

Előzmény: #189 Törölt felhasználó

#191

A swap olyan árfolyamüzlet, mely egy adott deviza azonnali eladását/vételét és egy időben ugyanannak a devizaösszegnek a határidős vételét/eladását jelenti:

azonnali ügylet (spot) + határidős ügylet (forward) = devizacsere ügylet (swap)

Így máris láthatod, hogy működik a dolog.

Törölt felhasználó 2011. 11. 23. 09:57

Előzmény: #189 Törölt felhasználó

#190

Ahaha, látszik, hogy fingod nincs az egészről.

A swap nem 1 időpontban cserél HUF-ot CHF-re, azt ugyanis sima átváltásnak hívják. Hanem a jelenbeli HUF-ot cseréli jövőbeli CHF-re (van egy prompt és egy határidős lába a swap pozinak).

Törölt felhasználó 2011. 11. 23. 09:52

Előzmény: #187 Törölt felhasználó

#189

No varjunk csak, a fx-swap-os mese szerint 2006-ben vagyunk:

Ha igaz lenne amit mondasz igy tortent volna:

1. A bank kapott 140 HUF-t egy betetbol, 12% kamatert cserebe

2. Ezt 'elcserelte' 1 CHF-re a napi arfolyamon - par hetes, honapos FX Swap szerzodessel.

3. Kapott egy klienst aki CHF alapu forint hitelt igenyel 1 CHF ertekben 15 evre, 4% valtozo kamattal

4. A bank a kliensnek forintot kell adjon. Honnan szerzett forintot a bank ?? Mert ugye neki forintja mar nincs...

Szerintem valojaban igy tortent:

1. A bank kapott 1400 HUF-t betetben, 12%-os kamattal.

2. Ebbol 140 HUF-t atvaltott 1 CHF-re es 9 kliensnek adott hitelt 4%-os kamattal. A tulajdonaban levo 1 CHF-et minden kliensenel megforgatta: atutalta par orara/napra, majd visszavaltotta forintra 1-2%-s arfolyamressel.

3. Miutan az osszes betet-penzt kiadta hitelekre, visszavaltotta az 1 CHF-et forintra a CHF-HUF swap lezarasakent es HUF gyengulesre spekulalt vagy megemelte a kamatot.

Törölt felhasználó 2011. 11. 23. 09:36

Előzmény: #184 Törölt felhasználó

#188

Ahaha:

"Tovabba sem ertem mikent lehetett nyereseges kis kamatu kolcsonokkel fedezni a betetek hatalmas kamatjait az elso evekben"

Végre elismered, hogy nem érted és nem okoskodni próbálsz sületlenségeket állítva hozzá nem értésből.

100-adjára: a kis kamatot éppen a CHF-el biztosították. A swap pozikkal fedezte a bank az árfolyamkockázatot és bezsebelte a CHF és HUF kamatkülönbözetet. Ebből tudodd olcsóbb kamatú CHF alapú hitelt nyújtani.

Törölt felhasználó 2011. 11. 23. 09:34

Előzmény: #186 Phylaxa

#187

Phylaxa, nem változnak az idők.

A Ft betétekből és swap pozikból állították elő a CHF hiteleket. Ez az onban nem jelenti azt, hogy e mögött "sose volt CHF". A BUX index mögött sincsenek részvények, de attól mert derivatív termék, attól még úgy viselkedik, mintha lennénejk mögötte részvények. A bankok tehát NEM nyertek az erősödő CHF-en és most a végtörlesztésen BUKNAK.

Csak ezt nem értik azok, akiknek fingjuk sincs a pénzügyekhez.

Ezt írtam mindig is. Olvass figyelmesebben.

Phylaxa 2011. 11. 23. 09:18

Előzmény: #182 Törölt felhasználó

#186

Nofene! Nem chf hitelek voltak? Változnak az idők. :)

Törölt felhasználó 2011. 11. 23. 08:58

Előzmény: #184 Törölt felhasználó

#185

"Ez gyakorlatilag arra jo hogy lefejjek a kliensrol az CHF-HUF arrest hitelfelvetelkor, illetve a HUF-CHF arrest reszletfizeteskor. "

Lefejni lefejed a kliensről, de ez korántsem a bank nyeresége.
A bank nyeresége a swapon megnyert kamatkülönbözet. Az árfolyam eltérés a swap pozíció fedezésére megy el. Ha pluszos, akkor visszakapta az ügyfél.

Az alacsony kamat nem volt csali, ha hozzáadod a swapon megnyert kamatot, akkor a bank ugyanott van, mint a forint hitelek kamatánál. Csak még bejött az árfolyamkockázat, amit az ügyfél viselt.

Törölt felhasználó 2011. 11. 22. 23:08

Előzmény: #183 szivacs

#184

No es ez azt jelenti hogy a lakossag tulnyomo tobbsege devizz alapu forinthitelt vett fel es nem devizahitelt.

Tovabba azt jelenti hogy csak a napi ugyintezeshez szukseges CHF-et 'vasaroltak meg' arres nelkuli, rogzitett es egyben nagyon rovid lejaratu CHF-HUF atvaltassal. Ez gyakorlatilag arra jo hogy lefejjek a kliensrol az CHF-HUF arrest hitelfelvetelkor, illetve a HUF-CHF arrest reszletfizeteskor.

Tevedek?

Tovabba sem ertem mikent lehetett nyereseges kis kamatu kolcsonokkel fedezni a betetek hatalmas kamatjait az elso evekben. Hacsak nem "csali" volt az alacsony kamat mikozben a bankok "elore idozitett" kamatemelesre es forintgyengulesre, CHF erosodesre jatszottak.

szivacs 2011. 11. 22. 22:25

Előzmény: #181 szivacs

#183

ahaha, egy másik 2009-es tanulmány pedig megerősíti ezt és betekintést nyújt abba, hogy a bankok hogyan készítettek a hazai forint forrásokból, a mi betéreinkből "szintetikus" CHF ALAPÚ devizahiteleket.
"A hazai bankok az elmúlt években a devizahitelezést nagyrészt forintforrásból finanszírozták.
A devizahitelek esetében az ügyfeleknek ténylegesen devizában nyújtanak hitelt, a devizaalapú hitelek esetében pedig az ügyfelek számára (és javára) forintra váltják a devizát.
A svájci frank alapú hitelezés elterjedésével összefüggésben a hazai bankrendszer jellemzően forint- és euroforrásokat konvertált svájci frankban denominált kihelyezésekké az elmúlt években.
A külföldiekkel kötött FX-swap ügyletek keretében rövid lejáratú devizahitelt vettek fel és forinthitelt nyújtottak. Ennek révén egyrészt a devizahitel-nyújtáshoz szükséges devizalikviditás előállítása (ez a marginális rész), másrészt a forinttartozással szemben álló devizakövetelésből származó árfolyamkockázat fedezése az FX-swap futamidejének végéig biztosított.
Így az FX-swap ügyletek alkalmazásával a bankrendszer teljes nyitott devizapozícióját stabilan alacsony
szinten tudja tartani. Az FX-swap ügylet ebben az esetben a tőkerész árfolyamkockázatát fedezi."

Eszerint az árfolyamkockázatot a bankok folyamatosan lefedezték, legfeljebb az merülhet fel, hogy az FX-swap ügyletek költségeit kinek kell állnia? Arra fedezetet nyújt a hitelen képződő banki haszon vagy ez az egyedi ügylethez kötött egyedi költség?
A választ is megtaláljuk a tanulmányban:
"A bankrendszer az FX-swap ügyletekkel történő árfolyamkockázat-kezelése jellemzően nem egyedi ügyletenként, hanem „makroszinten” történik: egy adott napon alapvetően a teljes mérleg szerinti devizapozíció (devizaeszközök-devizaforrások) változásától függő mértékben és irányban kötnek ügyleteket. Az újonnan és a korábban kötött, de még le nem járt swapügyletek nettó állománya pedig megközelítőleg a bankrendszer mérleg szerinti nyitott devizapozíciójával egyezik meg. (Azért sem teljes az egyezőség, mert a mérlegen kívüli tételek közé nem csak az FX-swap határidős lába tartozik.)"
Tehát ez a bank szokásos üzemi költségeihez tartozik, nem szorosan az egyedi hitelhez közvetlenül köthető nevesített költség, így egy adott hitelre arányosan eső költség alacsonyabb az ügyfélnek felszámítottnál, ezáltal újabb többletnyereséget hoz a banknak.
Ahogy az öreg zsidó mondta: Ögyes!

Törölt felhasználó 2011. 11. 22. 22:01

Előzmény: #181 szivacs

#182

"Az osztrak bankok maguk allitjak hogy helyi lakosagi betetekbol finansziroztak a kolcsonoket kelet europaban, Magyarorszagon is. Tehat forintbetetekbol!"

Ezen csak olyan pénzügyi analfabéták lepődnek meg, mint ti. Mi ebben az új infó. Világos, hogy a CHF hiteleket nagyrészt Ft betétek + swap pozikból tudták kihelyezni.

szivacs 2011. 11. 22. 21:55

Előzmény: #177 Törölt felhasználó

#181

"Az osztrak bankok maguk allitjak hogy helyi lakosagi betetekbol finansziroztak a kolcsonoket kelet europaban, Magyarorszagon is. Tehat forintbetetekbol!"

Ezt nem csak az osztrák bankok állítják, hanem az MNB is, sőt már évekkel ezelőtt (2005) részletes szakmai tanulmányt is készítettek róla.
Íme néhány részlet belőle:
"A többlet (értsd amennyivel a devizahitel több a devizaforrásnál) devizaeszköz lefedezésének eredményeképpen a bankok valójában szintetikus devizaforrásokat állítanak elő, azaz forint forrásaikat konvertálják a kívánt devizára."
"a devizaeszközök (hitelállomány) devizaforrásokhoz mért többlete 2004. végére korábban soha nem látott szintre, a mérlegfőösszeg 6,3%-ra (kb. 1000 Mrd forintra) emelkedett. A mérlegen belüli devizapozíció felépülését az utóbbi időszakban fokozatosan a devizaforrás nélküli devizahitezés magyarázza."
"a 6,3%-ból mintegy 5 százalékpont a svájci frankban történő hitelezéshez köthető"
Vagyis a külföldi anyabankok már 2002-óta kevesebb devizaforrást biztosítottak, mint amennyi devizahitelt itt kihelyeztek. Ez a hiány pedig 2003 végére az 500, 2004 végére pedig 1000 milliárd forintot is meghaladta. Forrás: MNB