A Magyar Nemzeti Bank az október 3-án elindított, heti gyakoriságú, végtörlesztési programhoz kapcsolódó euróeladási tenderein összesen 890 millió eurónyi (262 milliárd forint) ajánlatot fogadott el, és ebből a hónap végéig, a végtörlesztések...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=4&i=158288
És azt is érdemes hozzátenni, hogy hányan MENNYIVEL TÖBBET FIZETNEK azóta a gyenge Ft, meg a nagyobb Ft kamatok miatt. Az összes megamaradt devizahiteles, az összes Ft hiteles és a devizahitelét Ft-al kiváltók MIND rosszabbul jártak.
ott csúszik el a logikád, hogy egyedül az OTP-nek nincs anyabankja (pont a legnagyobbnak), tehát ő pl. kötvénykibocsátásokkal szerzett plusz forrást, míg a többiek jórészt az anyabanktól.
tehát marginálisnak semmiképp nem nevezném a külföldről történő finanszírozás szerepét, de tény, hogy komplementer jellegű volt (nem is állítottam az ellenkezőjét)
tehát amikor nem elég a hazai forrás, akkor bevon külföldről... ennyi a történet, a lényeg pedig az, amin sokan nem akarnak átlátni: az anyabankok így jutottak szép profithoz adómentesen
ha kihasználtak egy joghézagot a transzferárazásban, akkor "ügyesek" (persze a joghézagot akár "kérhették" is), ha pedig jól volt szabályozva, és rájuk lehet koppintani miatta, akkor igencsak dilettáns a kurmányunk, hogy még ezt a ziccert is kihagyja, és inkább árfolyamokat, stb. diktál a bankoknak "izomból"
persze a sok kis b..zi ettől gerjed a vezírre, ettől tartja olyan macsósnak, miközben egy idióta kis agyatlan, gyenge fos törpe :)
de megszokhattuk már, hogy a szubhumánok az erő látszatát vélik erőnek, mert annyira nagyon hülyék...
Ahahától tök felelesgelesen kérdezel ilyeneket. Láthatóan az alapokkal gondban van. Próbálunk itt swapokat megértetni vele, miközben azt se tudta, hogy van olyan, hogy céltartalék...
Na várjál, eddig szerinted a Ft erősödése veszteséget termelt a banknak a nyitott CHF/HUF short ellenére is.
Mindezt a swap piac likviditása miatt? Mert akkor bukna az ellenkező irányba is.
FX Swaps: Implications for Financial and
Economic Stability link
Policymakers have long recognized the riskiness of banks’ FX activities, which tends to heighten during periods of increased volatility in exchange rates.
Indeed, the Basel Committee on Banking Supervision (BCBS) had noted some time ago that, “…there are few [activities] in which a bank may so quickly incur large losses as in foreign exchange transactions” (BCBS, 1980). The BCBS further stated that supervisors needed to be vigilant so that the risks from banks’ FX operations never became so large as to threaten their solvency and liquidity, and potentially, the health and stability of the entire banking system.
>>
A tanulmanybol a hatalmas kockazatok mellett nagyon jol latszik miert annyira fontos az fx swapokkal visszaelo bankoknak a basel iii egyezmenyre valo gyors atteres. Magyarul es egy kozhellyel erve: elqurtak
"A CHFHUF eseteben akkor veszitenek hatalmasat, ha a forint erosodik a CHF-el szemben, illetve mar akkor is ha nincs megfelelo ajanlat a piacon. Mert ugye ez is kinalat-kereslet szerint mukodik."
Miért is veszít a FT erősödésén, ha a CHF/HUF short irányba van nyitva?
Most tekintsünk el az ügyfélköveteléstől, azt szeretném megérteni, h ezt miért mondod.
A bank veszít a swap pozin ha erősödik a CHF, viszont nyer az ügyfélkövetelésen (mert az CHF alapú ugyebár). Ha a Ft erősödik, akkor veszít az ügyfél hitelén Ft-ban, de nyer a swap pozin.
Mi a picsát nem lehet ezen érteni egy tőzsdeo fórumon?
A CHFHUF eseteben akkor veszitenek hatalmasat, ha a forint erosodik a CHF-el szemben, illetve mar akkor is ha nincs megfelelo ajanlat a piacon. Mert ugye ez is kinalat-kereslet szerint mukodik.
"Ha igy lenne az osszes penzemet a forex-re fektetnem be - FOREX - a biztos befektetes, ahol csak nyerhet az ember!"
Még mindig nem érted. A bankok nem forexen kerestek!
A bank a forexen hozta létre azt a pozit, ami az ügyféltől való CHF követeléssel EGYÜTT 0 nettót eredményez és elteszi a kamatkülönbözetet.
(mondok egy példát: ha BUX határidőt shortolsz év elején és megveszed az összes BUX papírt BUX arányosan ugyanilyen értékben, akkor elteszed BIZTOSAN a határidős BUX és a prompt BUX közötti kamattartalmat).
Valóban nem, nem a swap az egyetlen mód a pozíció lefedezésére.
A hitelek forrását többnyire a Ft betétek adták ezt sem vitatja senki.
Arra próbáltam rávilágítani, h miként kaphatott valaki 6% kamatra hitelt és miért jár ez árfolyamkockázattal és ezt ki viseli.
De van aki még most sem érti.
"Én nem a fedezettségről beszéltem, hanem a forrásösszetételre kerestem számokat aksnak, hogy adatokra alapozottan tudjuk megítélni, mi adta a hitelek forrását."
A hitelek forrása nagyrészt Ft betét + a swap pozik. Mi ebben a kérdés?
Világos.
Én nem a fedezettségről beszéltem, hanem a forrásösszetételre kerestem számokat aksnak, hogy adatokra alapozottan tudjuk megítélni, mi adta a hitelek forrását.
Egyébként a "Külföldiek nettó swapállománya" és a "Mérleg szerinti nyitott
pozíció" különbözete sem volt folyamatosan nulla, 2009-re a "Swappal korrigált mérleg szerinti nyitott pozíció" már 700 mrd Ft körül járt.
A legnagyobb baj az, h a szeretett pártom ezzel érvelt a parlamentben! Hogy itt a mérleg, a forint lett kihelyezve, szó sincs devizahitelről! Írtam nekik, h ne csináljanak magukból hülyét, persze nem válaszoltak.
Ahaha, basszus, hagyd már abba a sötétségek írogatását. Vegyél elő egy kurva könyvet, vagy legalább olvasd el, amit josefernando ingyen oktatott neked.
Leírom röviden:
1. A bankok az ügyfelektől CHF-et követelnek. Ez olyan, mintha a banknak határidős CHF longja lenne.
2. A bank nyitott swap pozikat. Ezzel megkereste a CHF és HUF közötti kamatkülönbözetet. És CHF-et shortolt.
3. Ezek eredőjeként a banknak 0 a nettó CHF pozija. És zsebre tette a kamatkülönbözetet. Ebből a kamatkülönbözetből adott az ügyfélnek CHF alapú hitelt Ft-ban.
4 000 milliard Ft a megtakaritasok 30%-a. Gyakorlatilag ez megegyezik az osztrak bankok kb 30%-os piacreszevel. Tehat konnyen meglehetet a betetesek osszes penzet a forex-re tettek fel.
Ez kb annyi mintha a tozsden fektettek volna be. Egy rossz szamitas es uszott fele.
"Az egy dolog, h a külföldi forrás aránya elenyésző és a bank forint betéteket helyezett ki. De a lefedezés megtörtént, ezt bizonyítja a swap állomány is."
Ez az, amit nem fog fel itt senki. Pedig egy tőzsdefórumon vagyunk...
Senki nem mondta, h többletforrást jelent.
Azt írtam, h ez nem látható a mérlegben. De attól még létezik és nem kell arra gondolni, h a bank nem nyitotta meg őket a hitelkihelyezéseknél.
Az egy dolog, h a külföldi forrás aránya elenyésző és a bank forint betéteket helyezett ki. De a lefedezés megtörtént, ezt bizonyítja a swap állomány is.
Páles: "A bankrendszer az FX-swap ügyletekkel történõ árfolyamkockázat-kezelése jellemzõen nem egyedi ügyletenként, hanem „makroszinten” történik: egy adott napon
alapvetõen a teljes mérleg szerinti devizapozíció (devizaeszközök-devizaforrások) változásától függõ mértékben és irányban kötnek ügyleteket. Az újonnan és a korábban
kötött, de még le nem járt swapügyletek nettó állománya pedig megközelítõleg a bankrendszer mérleg szerinti nyitott pozíciójával egyezik meg. (Azért sem
teljes az egyezõség, mert a mérlegen kívüli tételek közé nem csak az FX-swap határidõs lába tartozik.)
Így az FX-swap ügyletek alkalmazásával a
bankrendszer teljes nyitott devizapozícióját stabilan alacsony
szinten tudja tartani."
Vagyis a mérlegen kívüli swap-láb figyelembevétele után a teljes nyitott devizapozíció nem 0 volt, az ábra szerint 2009 tavaszára már 400 mrd Ft körül alakult.
Josefernando, nyilván nincs 100%-os lefedés. De ha megnézel egy hiteltörlesztőt, akkor abban a kamat a futamidő első felében nagyobb, mint a tőketörlesztés. Ezért BIZTOS, hogy a bank nem csak a tőkerész mértékéig fedezte a devizahiteleket, hanem a teljes törlesztés után, amit szintén előre lehet CHF-ben számszerűsíteni.
Igen, de ez nem jelent valós többletforrást, tehát az arányok nem változnak.
"A hazai bankok a betétekbõl származó forintösszeget az FXswap ügylet spotlábán keresztül, vagy az azonnali devizaügylettel tudják devizára váltani, s azt az ügyfeleknek kihelyezni. Mindkét esetben az adásvétel eredményeként csökken a betétekbõl származó forinteszköz és annak megfelelõ összeggel emelkedik a devizaeszköz, amelynek kihelyezése után a bankok mérlegén belül devizakövetelés és forintkötelezettség áll szemben egymással."
"Azt én értem, hogy az árfolyamnövekedésen közvetlenül nem keres, de ha 180Ft-on kapok devalapú hitelt és időszak végén az árfolyamváltozás miatt 220 Ft lesz a tőketartozásom akkor erre számolja fel a 6%-os kamatot ami több mintha forinterősödés hatására 140 Ft tőkerész után számolná a 6%-ot."
CHF-ben a kamat is ugyanannyi. És a bank nyilván a te teljes tartozásodra (beleértve a kamatot is) veszi fel a swap poziját, különben árfolyamkockázata lenne.
Egyébként nem hiszem, hogy FT-ban tartanák nyilván a törlesztés kamatfizetését, szóval szerintem minden összeesküvés elmélettől mentesen a magyar bankoknak a legjobb környezetet vagy az árfolyam stabilitása vagy ennél egy fokkal jobb a mérsékelt Ft gyengülés nyújtotta volna addig a pontig amíg mindenki képes fizetni a hitelét.
Akinek van ideje megszövegezhetne egy olyan példát, hogy 1 évre felvesz valaki 1000 CHF dev alapú hitelt havi törlesztéssel és mondjuk megnézni az első két hónapot ha az árfolyam 180-ról először 200-ra aztán 220-ra változik.
Annuitás szempontjából nem látom át.
Mert, ha pénznyelőnek igaza van akkor a bank kiszámolja előre, hogy 180*1000*(1+(0,06/12))^12=191102 Ft a kamat és akkor tényleg nem keres semmilyen formában a bank az árfolyamváltozáson.
Nem tudom, hogy lehet annuitást csinálni egy devizaalapú hitelből.
Persze, h nem mindegy. Felvettél 100 000 CHF-et, a kamat mindig erre az összegre lesz számolva (amíg nincs tőke törlesztés) legyen bármennyi a CHF árfolyam.
Pontosan. A hitel CHF-ben van determinálva, tehát a tőke is.
Ezért nem tudnak most kiszállni az emberek a hitelből, mert annó felvett 10 milliót és most a CHF erősödés miatt tartozik 15-el.
Azt én értem, hogy az árfolyamnövekedésen közvetlenül nem keres, de ha 180Ft-on kapok devalapú hitelt és időszak végén az árfolyamváltozás miatt 220 Ft lesz a tőketartozásom akkor erre számolja fel a 6%-os kamatot ami több mintha forinterősödés hatására 140 Ft tőkerész után számolná a 6%-ot.
Amit nem értek, hogy igaz az előbbi példa nem annuitás jellegű, de ha a bank úgyis a változó tökeösszegre számítja a 6%-os devizaalapú hitel kamatot akkor nem lett volna értelme annak, hogy megállapítják, hogy "Feri" 180Ft-on vette fel a hitelt akkor neki a havi törlesztőrészletének kamatrésze mindig csak 180*0,06=10,8 HUF és ezen kívül magát a tőkerészt az árfolyam változás szerint fizeti meg?
Példa kedvéért mondjuk:
HUF betéti kamat 6%
HUF devizaalapú hitel 6%
MNB alapkamat 8%
SNB alapkamat 2%
MNB SNB kamatkülönbözet 8-2=6% példa kedvéért megegyezik a betéti kamattal
Bázis időszakban 180HUF=1CHF
Van egy betétesünk aki berak 1 évre 6%-on 180 HUF-ot.
Ezt a magyar bank egy külföldi bankkal FX Swap-al kicseréli 1 CHF-re és megegyeznek, hogy 1 év múlva visszacserélik 180*[1+(0,08-0,02)]=190,8 HUF-ra. A magyar banknak van most 1 CHF-e amit maga átvált még mindig bázis időszaknál vagyunk 180 HUF-ra és kihitelezi valakinek devizaalapú hitelként.
1 év múlva mondjuk 220 HUF lesz 1 CHF.
A hitelfelvevő fizetni fog 220*1,06=233,2 HUF-ot.
A bank az azonnali piacon ebből 220-ért vesz egy CHF-et amit visszaad a külföldi banknak a swap miatt és cserébe megkapja a már előre rögzített 190,8 HUF-ot.
Ebből kifizeti a betétesét 180*1,06=190,8 HUF.
A nyeresége pedig 233,2-220=13,2HUF.
Ha erősödött volna a FT akkor sem lenne veszteséges a bank csak a fennálló tőke mondjuk ha 1 év után 140 HUF lenne 1 CHF
akkor a bank erre számítja a 6% devizaalapú hitel kamatot ami így 140*1,06=148,4 HUF lenne tehát a swap után a nyeresége 148,4-140=8,4 HUF
Igen, de a swap ügylet az mérlegen kívüli tétel, nem szerepel a forrás oldalon a mérlegben.
Jelenleg az MNB által nyilvántartott swap állomány kb 4000 milliárd Ft.
"Úgy képzeld el, h a swap pozíció, amit nyitott a bank, az a FT erősödésére játszik, mivel így pozitív a kamatkülönbözet"
Meg így lesz 0 a nettó CHF pozija a banktól. Hiszen CHF követelése van az ügyféltől. Az határidős CHF longgal egyenértékű. A swappal pedig shot irányú a CHF pozi.
Végtörlesztés: 70 milliárdos veszteségnél járhatnak a bankok
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=4&i=158288