A Magyar Nemzeti Bank az október 3-án elindított, heti gyakoriságú, végtörlesztési programhoz kapcsolódó euróeladási tenderein összesen 890 millió eurónyi (262 milliárd forint) ajánlatot fogadott el, és ebből a hónap végéig, a végtörlesztések...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=4&i=158288
És azt is érdemes hozzátenni, hogy hányan MENNYIVEL TÖBBET FIZETNEK azóta a gyenge Ft, meg a nagyobb Ft kamatok miatt. Az összes megamaradt devizahiteles, az összes Ft hiteles és a devizahitelét Ft-al kiváltók MIND rosszabbul jártak.
ott csúszik el a logikád, hogy egyedül az OTP-nek nincs anyabankja (pont a legnagyobbnak), tehát ő pl. kötvénykibocsátásokkal szerzett plusz forrást, míg a többiek jórészt az anyabanktól.
tehát marginálisnak semmiképp nem nevezném a külföldről történő finanszírozás szerepét, de tény, hogy komplementer jellegű volt (nem is állítottam az ellenkezőjét)
tehát amikor nem elég a hazai forrás, akkor bevon külföldről... ennyi a történet, a lényeg pedig az, amin sokan nem akarnak átlátni: az anyabankok így jutottak szép profithoz adómentesen
ha kihasználtak egy joghézagot a transzferárazásban, akkor "ügyesek" (persze a joghézagot akár "kérhették" is), ha pedig jól volt szabályozva, és rájuk lehet koppintani miatta, akkor igencsak dilettáns a kurmányunk, hogy még ezt a ziccert is kihagyja, és inkább árfolyamokat, stb. diktál a bankoknak "izomból"
persze a sok kis b..zi ettől gerjed a vezírre, ettől tartja olyan macsósnak, miközben egy idióta kis agyatlan, gyenge fos törpe :)
de megszokhattuk már, hogy a szubhumánok az erő látszatát vélik erőnek, mert annyira nagyon hülyék...
Ahahától tök felelesgelesen kérdezel ilyeneket. Láthatóan az alapokkal gondban van. Próbálunk itt swapokat megértetni vele, miközben azt se tudta, hogy van olyan, hogy céltartalék...
Na várjál, eddig szerinted a Ft erősödése veszteséget termelt a banknak a nyitott CHF/HUF short ellenére is.
Mindezt a swap piac likviditása miatt? Mert akkor bukna az ellenkező irányba is.
FX Swaps: Implications for Financial and
Economic Stability link
Policymakers have long recognized the riskiness of banks’ FX activities, which tends to heighten during periods of increased volatility in exchange rates.
Indeed, the Basel Committee on Banking Supervision (BCBS) had noted some time ago that, “…there are few [activities] in which a bank may so quickly incur large losses as in foreign exchange transactions” (BCBS, 1980). The BCBS further stated that supervisors needed to be vigilant so that the risks from banks’ FX operations never became so large as to threaten their solvency and liquidity, and potentially, the health and stability of the entire banking system.
>>
A tanulmanybol a hatalmas kockazatok mellett nagyon jol latszik miert annyira fontos az fx swapokkal visszaelo bankoknak a basel iii egyezmenyre valo gyors atteres. Magyarul es egy kozhellyel erve: elqurtak
"A CHFHUF eseteben akkor veszitenek hatalmasat, ha a forint erosodik a CHF-el szemben, illetve mar akkor is ha nincs megfelelo ajanlat a piacon. Mert ugye ez is kinalat-kereslet szerint mukodik."
Miért is veszít a FT erősödésén, ha a CHF/HUF short irányba van nyitva?
Most tekintsünk el az ügyfélköveteléstől, azt szeretném megérteni, h ezt miért mondod.
A bank veszít a swap pozin ha erősödik a CHF, viszont nyer az ügyfélkövetelésen (mert az CHF alapú ugyebár). Ha a Ft erősödik, akkor veszít az ügyfél hitelén Ft-ban, de nyer a swap pozin.
Mi a picsát nem lehet ezen érteni egy tőzsdeo fórumon?
A CHFHUF eseteben akkor veszitenek hatalmasat, ha a forint erosodik a CHF-el szemben, illetve mar akkor is ha nincs megfelelo ajanlat a piacon. Mert ugye ez is kinalat-kereslet szerint mukodik.
"Ha igy lenne az osszes penzemet a forex-re fektetnem be - FOREX - a biztos befektetes, ahol csak nyerhet az ember!"
Még mindig nem érted. A bankok nem forexen kerestek!
A bank a forexen hozta létre azt a pozit, ami az ügyféltől való CHF követeléssel EGYÜTT 0 nettót eredményez és elteszi a kamatkülönbözetet.
(mondok egy példát: ha BUX határidőt shortolsz év elején és megveszed az összes BUX papírt BUX arányosan ugyanilyen értékben, akkor elteszed BIZTOSAN a határidős BUX és a prompt BUX közötti kamattartalmat).
Valóban nem, nem a swap az egyetlen mód a pozíció lefedezésére.
A hitelek forrását többnyire a Ft betétek adták ezt sem vitatja senki.
Arra próbáltam rávilágítani, h miként kaphatott valaki 6% kamatra hitelt és miért jár ez árfolyamkockázattal és ezt ki viseli.
De van aki még most sem érti.
"Én nem a fedezettségről beszéltem, hanem a forrásösszetételre kerestem számokat aksnak, hogy adatokra alapozottan tudjuk megítélni, mi adta a hitelek forrását."
A hitelek forrása nagyrészt Ft betét + a swap pozik. Mi ebben a kérdés?
Világos.
Én nem a fedezettségről beszéltem, hanem a forrásösszetételre kerestem számokat aksnak, hogy adatokra alapozottan tudjuk megítélni, mi adta a hitelek forrását.
Egyébként a "Külföldiek nettó swapállománya" és a "Mérleg szerinti nyitott
pozíció" különbözete sem volt folyamatosan nulla, 2009-re a "Swappal korrigált mérleg szerinti nyitott pozíció" már 700 mrd Ft körül járt.
A legnagyobb baj az, h a szeretett pártom ezzel érvelt a parlamentben! Hogy itt a mérleg, a forint lett kihelyezve, szó sincs devizahitelről! Írtam nekik, h ne csináljanak magukból hülyét, persze nem válaszoltak.
Ahaha, basszus, hagyd már abba a sötétségek írogatását. Vegyél elő egy kurva könyvet, vagy legalább olvasd el, amit josefernando ingyen oktatott neked.
Leírom röviden:
1. A bankok az ügyfelektől CHF-et követelnek. Ez olyan, mintha a banknak határidős CHF longja lenne.
2. A bank nyitott swap pozikat. Ezzel megkereste a CHF és HUF közötti kamatkülönbözetet. És CHF-et shortolt.
3. Ezek eredőjeként a banknak 0 a nettó CHF pozija. És zsebre tette a kamatkülönbözetet. Ebből a kamatkülönbözetből adott az ügyfélnek CHF alapú hitelt Ft-ban.
4 000 milliard Ft a megtakaritasok 30%-a. Gyakorlatilag ez megegyezik az osztrak bankok kb 30%-os piacreszevel. Tehat konnyen meglehetet a betetesek osszes penzet a forex-re tettek fel.
Ez kb annyi mintha a tozsden fektettek volna be. Egy rossz szamitas es uszott fele.
Végtörlesztés: 70 milliárdos veszteségnél járhatnak a bankok
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=4&i=158288